Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-10 / 107. szám
Ne maradjon parlag Határszemléken ellenőrzik a földek megművelését A mezőgazdasági termelés szempontjából döntő fontosságú a művelhető földterület. Ezért szükségszerű, hogy minden mezőgazdasági célokat szolgáló területen megvalósuljon a rendeltetésszerű földhasználat. A módosított földvédelmi törvény és végrehajtási rendeletéi a mező- gazdasági földek fokozottabb védelmével, rendeltetésszerű hasznosításával kapcsolatban igen szigorú előírásokat tartalmaznak. A mezőgazdasági rendeltetésű, valamint a mezőgazdaságilag művelhető földek hasznosítását, a művelési kötelezettség teljesítését az illetékes . hatóságok — tavasz- szal és ősszel — olyan időpontban ellenőrzik, amikor az elmulasztott munkák pótlásáról még gondoskodni lehet. A földek rendeltetésszerű hasznosítását a mezőgazdasági nagyüzemek földjein — városokban minden föld- használó földjén — a járási földhivatal, községekben a magánszemélyek és az egyéb földhasználók földjein pedig a községi tanács vb szakigazgatási szerve ellenőrzi. A termőföldek hasznosításának ellenőrzését végző hatóságok soron következő kiemelt feladata a tavaszi határszemlék megtartása, melyet megyénkben április 20. és május 20. közötti időszakban indokolt lefolytatni. Az eredményes .— tervszerű végrehajtásnak nélkülözhetetlen feltétele a határszemle gondos előkészítése, megszervezése. A mezőgazdasági nagyüzemek évi üzemtervükben kötelesek voltak megtervezni a tulajdonukban, kezelésükben, használatukban levő mező- gazdasági rendeltetésű, valamint mezőgazdaságilag művelhető földek hasznosítását, amelyért a nagyüzem vezetője felelős. Kötelesek gondoskodni arról is, hogy az üzemi földnyilvántartás, tábla- törzskönyv, íiltetvénytörzs- könyv naprakész állapotban légyen és a művelési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére alkalmas módon megegyezzen a természetbeni állapottal. A határszemle — ütemterv szerinti — szakszerű, körültekintő végrehajtását, a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, megfelelő szervezési intézkedésekkel kell a földhivataloknak, a mező- gazdasági nagyüzemeknek, illetve a községi tanácsoknak biztosítani. Fontos, hogy a községi tanácsi szakigazgatási szervek a lakosságot és a földdel rendelkező közterületeket (vízügyi, közlekedési szervek, ÁFÉSZ-ek stb.) kellő időben és formában tájékoztassák a határszemléről, a törvényben előírt művelési kötelezettségről, a mulasztás esetén alkalmazandó szankciókról. A tavaszi határszemle kiterjed valamennyi község (város) egész külterületére, valamint a zártkerti és belterületi földekre. Az időszerű tavaszi munkákra való felkészülés során ezért különös figyelmet kell fordítani a múlt évben megműveletlenül, vetetlenül maradt földek használatbavételére. A határszemle megállapításait, a művelés elmaradásának okait jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ezzel egyidejűleg a járási földhivatal a mezőgazdasági nagyüzem figyelmét, a községi tanácsi szakigazgatási szerv pedig a magánszemélyek és egyéb földhasználók figyelmét — legalább 30 napos határidő biztosításával — köteles felhívni a mulasztás pótlására. Ha a bizottság a határidő eltelte után lefolytatott ellenőrző szemlén azt állapítja meg, hogy a mezőgazdasági nagyüzem (egyéb közület) — felróható okból — nem tett eleget a felszólításnak, úgy a megműveletlen föld aranykorona-érték 11.3. a futóhomok- rintösszegét köteles — föld- hivatali határozat alapján — térítésként befizetni és a művelési kötelezettség elmulasztásáért az üzem vezetője is felelős. A magánszemély megműveletlenül maradt földje térítés nélkül állami tulajdonba kerül. A nagyüzemi művelésre nem alkalmas, tanácsi kezelésben levő állami földek, valamint termelőszövetkezeti tulajdonban (használatban) levő földek tartós használatba adása érdekében (legalább 50 év) a községi tanácsi szak- igazgatási szervek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejtsenek ki széles körű propagandát. A tartós használatra kijelölt — elsősorban zártkerti — földeket a helyi tanácsok . közvetlenül ajánlják vállalati, munkahelyi közösségnek, szakszervezeti bizottságoknak. A termelőszövetkezetek tagjaik és alkalmazottaik részére történő használatba adását szorgalmazzák. . Természetesen továbbra is érvényben van a tanácsi kezelésben levő állami földek haszonbérbeadására vonatkozó jogszabály is. Ennek egyik lényeges rendelkezése, hogy magánszemély állami földet kezelő tanácsi szakigazgatási szervtől területi korlátozás és hatósági engedély nélkül vehet — mezőgazdasági művelés céljára — földet haszonbérbe. Lényeges az is, hogy a haszonbérbeadó 5 évig mentesítheti a haszonbér fizetése alól azt a haszonbérlőt, aki legalább 3 éve nem művelt földet vesz az államtól haszonbérbe és 10 évig azt. aki szőlőt, vagy gyümölcsöst telepít. A tartós használatba, illetve haszonbérbe vett területen az Országos Építésügyi Szabályzat szerint meghatározott gazdasági épületet lehet létesíteni. A mezőgazdasági földek védelme nem kizárólag mezőgazdasági érdek. Mindenkinek egyetemes kötelessége a földvédelmi törvénvben foglaltak szigorú betartása.. Kaposvári Pál Nógrád megyei Földhivatal osztályvezetője HUMOR iWW\/>AX\AWWWWWWV A híres hegedűs elolvasta a kisvárosban tartott hangversenyéről szóló újságcikket és felháborodottan állított be a lap szerkesztőjéhez. — Háromszor is elmondtam a maguk tudósítójának, hogy valódi Stradivárin játszom, az újságban pedig egyetlen szó sincs erről! A szerkesztő elnézően mosolygott: — Ugyan mit akar! Majd ha ön Mr. Stradivarija, vagy hogy is hívják, rászánja magát, hogy az én újságomban hirdesse a hegedűit, soronként tíz centért — akkor majd be szélhetünk a dologról! — A barátnőd elmondta nekem, hogy te elárultad neki azt a titkot, amelyről arra kértelek, hogy semmi esetre se közöld vele! — De hiszen megkértem őt, ne mondja el neked, hogy én elárultam! — Jól van, akkor né mondd el neki, hogy én elmondtam neked, hogy ő elárulta nekem! Egy Georgia állambeli képviselő New Yorkba érkezett. Este lement vacsorázni, a szálloda éttermébe, és a pincér tiszteletteljesen átnyújtotta az étlapot. A képviselő nem állt neki elolvasni, hanem három dollárt adott a pincérnek és így szólt! — Hózzan nekem valamilyen rendes vacsorát. A vacsora valóban jó volt, és a képviselő mindennap ugyanígy tett. Elérkezett az utolsó New York-i estéje, és, a képviselő közölte a pincérrel, hogy visszautazik Washingtonba. — Nos, uram — mondta a pincér, — köszönöm szépen és arra kérem, hogyha valamelyik barátja, aki szintén nem tud olvasni, nálunk száll meg — akkor az étteremben mindig csak Dicket keresse! CSEPEL VAS- ÉS FÉMMŰVEK TISZTELT SZÜLŐK! Gyermekük pályaválasztásában kívánunk segíteni azzal hogy ismertetjük Önökkel a Csepel Művekben oktatott szakmákat, a szakmatanulás feltételeit és a szociális juttatásokeit* I. SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZETBE a következő szakmára lehet jelentkezni: LÁNYOK — FIÚK elektrolakatos villanyszerelő mechanikai műszerész hegesztő gépi forgácsoló — esztergályos — köszörűs — marós FIÚK hengerész és forrasztár kovács öntő karosszérialakatos szerkezetlakatos szobafestő és mázoló tapétázó bádogos, ács-állványozó tetőfedő asztalos mintakészítő fényező és mázoló csőhálózat- és berendezésszerelő — központifűtés- és kőműves csőhálózat-szerelő — víz-, gázvezeték- és készülékszerelő gépszerelő — dízelmozdony-szerelő — géplakatos A képzési idő 3 év (érettségi bizonyítvánnyal 2 év), a hegesztő-, a tetőfedő-, a fényező- és mázolószakmában 2 év (érettségi bizonyítvánnyal í év). ÉRETTSÉGIZETT LÁNYOK ÉS FIÜK jelentkezhetnek — elektronikai és — irányítástechnikai mííszcrésztanulónak. A képzési idő 2 év. A JELENTKEZÉS FELTÉTELEI; — általános iskolai végzettség esetében 14—16 éves kor. érettségivel 18—19 éves kor — egészségi alkalmasság. II. SZAKKÖZÉPISKOLAI FELVÉTELRE 14—15 éves korú, általános iskolát végzett fiúk és lányok jelentkezhetnek — épületvillamossági (villanyszerelő), — gépgyártástechnológiai (géplakatos, esztergályos), — acélszerkezeti (hegesztő, szerkezetlakatos) szakra. A képzési idő 4 év. A szakközépiskolai tanulók a sikeres vizsgák után érettségi és szakmunkás-bizonyítványt kapnak. Szerződéskötés esetén kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást nyújtunk. A szakmunkás- és szakközépiskolás tanulók havi tanulmányi ösztöndíja a tanulmányi eredménytől függően 160 Ft-tól *50 Ft-ig, szerződéskötés esetén társadalmi ösztöndíjuk 250 Ft-tól 500 Ft-ig terjedhet. A szakmunkásvizsga után a Csepel Művekben clhelyezkedő szakmunkások szerződéskötés esetén 5000 Ft egyszeri juttatást kapnak. A szakmunkásképző iskolát végzettek a Csepel Művekben a kihelyezett szakmunkások szakközépiskolájában 3 év alatt érettségizhetnek. A tanulók a tanulmányi időre mentesülnek a katonai szolgálat alól. Jelentkezés: CSEPEL VAS- ÉS FÉMMŰVEK Dktatási és Társadalomtudományi Intézet Budapest, Postafiók: 93 1751 Ügyintéző: Petras György, telefonja: 575-600, 29-09-es mellékállomás. hét évtized alatt Korszerű nagyüzemmé vált a szügyi tsz Az idén lesz kerek hűszesz- tendeje annak, hogy a jelenlegi, szügyi „Madách Imre” nevét viselő termelőszövetkezet közvetlen elődje megalakult. Az akkori időszak eseményeiről néhány megmaradt jegyzőkönyv sárgult lapjai, no, és az alapítók tanúskodnak. Nemigen emlegetik manapság az elmúlt időszak mezőgazdaságát a környéken: ritkán kerülnek szóba a hajdani tenyérnyi parcellák, amelyen naphosszat görnyedeztek az „úttörők”, akik mindent elkövettek, hogy minél zökkenő- mentesebb legyen a szocialista nagyüzemmé válás útja. Szertefoszlóban az egykori aratás meghitt, s mai szemüvegen keresztül nézve, némi romantikával áthatott képei: a kaszákat fenők, a vízhordók, pöfögő cséplőgépek. Mert nemcsak a környék falvai pendültek ki azóta, hanem modern mezőgazdasági szövetkezetté vált a szügyi közös gazdaság is. A három község — Szügy, Nógrádmar- cal, Csesztve — mezőgazdálkodói 1975. január elseje óta erejüket egyesítve végzik a növénytermesztést, állattenyésztést. Az egyesülést követően a termelőszövetkezet immáron 2886 hektáron gazdálkodik, amelyből a közös szántó 1405 hektár, a tagok száma meghaladja a félezret, s nap mint nap több mint háromszázan indulnak a munkahelyekre. Az egyesülést méltán tartják határkőnek a termelőszövetkezet „legújabb kori” történetében. Azóta évről évre dinamikusabban fejlődik a közös gazdaság. Pedig azok a körülmények, amelyek közepette az éves tervek végrehajtásáért igyekeznek a tsz-tagok, korántsem irigylésre méltóak. Az egy hektárra jutó átlagos aranykoronaérték 11,3, a futóhomoktól a kötött talajig akadnak megközelíti a tizenkétmillió forintot. Az elmúlt évben a kistermelők a közös gazdaságon keresztül negyven vagonnal értékesítettek, az idén 112 vagon uborkára született szerződés. A termelőszövetkezet a termelési és értékesítési biztonság javítása érdekében minden termékére több évre szóló megállapodást kötött a ZÖLDÉRT-tel. A háztájiból az uborka mellett még vágómarhát, egy vagon málnát, ötven mázsa uborkát, 770 hektoliter tejet is átvesz a szövetkezet. A kistermelőket műtrágyával, növényvédelmi szaktanácsokA szügyi termelőszövetkezet központja táblák, a gépek kezelőinek dolgát a lejtők, az erózió akadályozza, egyszóval a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek közé tartozik a szügyi. Ilyen feltételek mellett egyetlen lehetőség kínálkozott a boldogulásra: az adottságoknak legjobban megfelelő termelési szerkezet, amely 1976—1978. között többnyire ki is alakult. A veszteséges és kevésbé jövedelmező ágazatokat felszámolták, igyekeztek a jelentősebb árbevételt biztosító, magasabb hasznot hozó kultúrákat meghonosítani. A növénytermesztés szerkezetében a főszerep hosszú idő óta a burgonyának jut. A hagyományok is ezt indokolják, s persze a hozzáértés is, hiszen például az elmúlt esztendőben az egy hektárra jutó átlagtermés elérte a 348 mázsát. A „Palóctáj” burgonyatermesztő társulás tagjaként tevékenykedik az ágazat. A bogyós gyümölcsűek hozamaival is elégedettek, mert például a málna az elmúlt öt év átlagában kilencven mázsa feletti átlagterméssel fizetett a gondos munkáért. A gabonaféléknél' is hasonló a helyzet: a búza 42, a tavaszi árpa 36 mázsát adott hektáronként, s hozzásegítette a termelőszövetkezetet, hogy tavaly a növénytermesztésből származó árbevétel meghaladja a 26 millió forintot. Az ágazatban bátran kezdeményeznek, újabban a zöldbab vonult be a termelési szerkezetbe, amelyet teljesen gépesítettek. A szügyi termelőszövetkezetben szívügynek tekintik a “*•? raaiar gok tamogatasat. Az idén az Perenc IFA tehergépkocsil innen származó árbevétel már javít \ r Szabó Jánosné cs Laczkó Ferencné a dohánypalántákat gyomlálja kai, fuvarozóeszközökkel segíti egyebek között. Az állattenyésztésben is nagy fordulat következett be az elmúlt években. Jól haladnak a szarvasmarha- és juh- program végrehajtásával. Megszüntették az állategészségügyi problémákat, amelyek komoly gátjai voltak a tejtermelés növelésének, minőségi cseréket hajtottak végre. Évente mintegy kétszáz hízómarhát értékesítenek, zömmel tőkéspiacra,. s szívesen viszik a szügyiek jószágait, hiszen a nagy többség a legjobb minősítést kapja évről évre. A juhászaiban az ötödik ötéves terv végére az ezres anyalétszámot tűzték célul, s nincsenek messze a teljesítéstől. Az átlagos nyírósúly 5,5 kilogramm volt az elmúlt évben, ami kimagasló. Emellett megvalósították a kétévenkénti háromszori elletést. pecsenye- és tejesbárányokat adnak ugyancsak exportra. x A szügyi termelőszövetkezet a két alaptevékenységből az elmúlt évben 47 millió forint termelési értéket ért el. s ebből 6,2 millió forint nyereség származott. A kedvező eredményhez hozzásegítette a közös gazdaságot a termetes műszaki megalapozottsága: korszerű, nagy teljesítményű gépekkel rendelkeznek; a legújabb termelési eljárások bevezetésére törekszenek. Jellemző, hogy a termelőszövetkezet kilenc termelési rendszernek, illetve társulásnak a tagja. Sokat adnak a dolgozók szakmai ismereteinek gyarapítására is. Jelenleg 17 felső- és középfokú végzettséggel rendelkező szakember irányítja a termelést. A tsz-tagok jövedelme évről évre növekedik, otthonteremtésüket a termelőszövetkezet az elmúlt évben például 200 ezer forinttal támogatta, a kulturált szállítást saját, ,panorámás autóbusz biztosítja, amely hét végén a kirándulásokat szolgálja. Ide jutott az elmúlt két évtized alatt a szügyi termelő- szövetkezet. (Xj
