Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-09 / 106. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! HOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV.. ÉVF.. 106. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. MÁJUS 9., SZERDA Megyei ianác.«i vb-ülése Tervek Napjainknak a jövő szempontjából is egyik legfontosabb feladatával, a megyei építő- és építőanyag-ipar helyzetének feltárásával és további javításával foglalkozott kedden megtartott ülésén a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság tavaly októberi, illetve a megyei pártbizottság ez év áprilisi határozata is kiemelt helyet szentelt e fontos kérdésnek. A végrehajtó bizottság, egy, erre az alkalomra készített tanácsi előterjesztést alapul véve, részleteiben áttekintette megyénk építő- és építőanyag-iparának helyzetét, fejlődésének irányait, elemezte és vizsgálta jellemzőit. Az előterjesztés a tervidőszak első három évének tapasztalatait összegezve megállapította, hogy bár a tervidőszak első három évében a megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése mintegy 24 százalékkal nőtt, ugyanezen idő alatt az e területen foglalkoztatottak létszáma 2,2 százalékkal csökkent. Míg a szövetkezeti építésben erőteljes növekedés volt tapasztalható, addig az állami építőiparban csupán mérsékelt termelésnövekedés valósult meg. Jelentős gondokkal küzd a tanácsi építőipari vállalat, amely a három évvel ezelőtti szanálást követően létszámának mintegy 40 százalékát elvesztette. A megye építőiparában továbbra is az országossal ellentétes kedvezőtlen folyamat ment végbe. Az állami építőipar a megye építőipari termelésének tavaly mindössze 50.9 százalékát képviselte az országos 87,4 százalékos aránnyal szemben. Míg egyfelől az állami építőiparban dolgozók létszáma csökkent, addig a szövetkezeti építőknél foglalkoztatottak száma a tervidőszak első három évében növekedett. Az állami vállalatok alacsony részaránya miatt lényegesen rosszabb a létszám-koncentráció az országosnál. Nem megfelelő az eszközök hatékony felhasználása és sok más gond, szervezettségi és létszámprobléma együttesen hat kedvezőtlenül a megye építő- és építőanyag-iparának helyzetére. Az előterjesztéshez kapcsolódó vitában sokan kértek szót, sokoldalúan taglalva azokat a kedvezőtlen vonásokat, amelyek ma még jellemzik a megyei helyzetet. A legfontosabb és meghatározó érvényű vonásokról többen is szóltak. Ilyen például a megye építőiparának szétszórtsága, a viszonylag nagyszámú építőipari szervezet nagyjából azonos termelésszerkezete, az építőipari szervezetek közötti kooperáció elégtelen volta, a legerősebb építőipari szervezetnek, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnak, az új technológiák alkalmazásában eddig elért kezdeti eredménye, és a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat építés-szerelési volumenének 1985-re tervezett jelentős növelése. Ez utóbbi vállalatról szükséges megjegyezni, miként az előterjesztés, és a hozzászólók többsége is hangsúlyozta, az építés-szerelési termelési érték nyolc év alatt tervezett mintegy 72—73 százalékos növelését (például a lakásépítéseknél) egyedül az alacsony élőmunkaigényű, magas termelékenységű korszerű technológia alkalmazásával érheti el! Ilven technológia a házgyári építés-szerelési módszer bevezetése, Vöröskeresztes világnapi ünnepség Salgótarjánban Százötvenegy évvel ezelőtt — május 8-án — született Henry Dunant, aki a nemzetközi vöröskeresztes mozgalom elindítója volt. Javaslatára 1863-ban Svájcban tizenhét európai ország képviselőinek jelenlétében összeült az első nemzetközi konferencia, melynek emblémája a vörös kereszt volt. Ma már földünk öt kontinensén, 125 országban van elismert aktivistahálózat és húsz országban folyik a mozgalom megszervezése. A Vöröskereszt világnapján — minden év május 8-án — Henry Dunant-ra emlékezünk. A Nógrád megyei Vöröskereszt vezetősége és a meghívott vendégek tegnap tartották meg Salgótarjánban a Karancs Szálló mozaiktermében a világnapi ünnepséget. A hallgatóságot dr. Fancsik János, a megyei Vöröskereszt vezetőségének elnöke, a salgótarjáni kórház rehabilitációs osztályának vezetője köszöntötte, majd méltatta a nemzetközi szervezet jelentőségét és a humanista mozgalom eszméit magukénak valló aktivisták tevékenységét, ök valamennyien egyet akarnak: Henry Dunant szellemében segíteni a rászorulókon. Szó esett a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusán hozott határozatok időarányos végrehajtásáról, jelentőségükről és mindennapi életünkben betöltött szerepükről is. Az ünnepi megemlékezést követően a megyei Vöröskereszt titkára Szoó Béláné kitüntetéseket adott át a teendőiket kiemelkedően, színvonalasan végző vöröskeresztes aktivistáknak. Négyen ezüst, heten bronz fokozatot kaptak a „Vöröskeresztes munkáért”; ,,A környezet védelméért” emlékplakettet tizenketten, a „Kiváló egészségnevelő munkáért” járó elismerést pedig négyen vehették át. amelynek alkalmazására, miként erről többen is véleményt mondtak, megfelelő lehetne ez az építőipari szervezet. Dr. Szittner András, a NÁÉV igazgatója a vitában rendkívül sokoldalúan világította meg a napirenden szereplő kérdést, ö és mások is hangsúlyozták: tekintettel arra, hogy a következő ötéves tervidőszak igényeit pontosan még nem ismerjük — csak nagy körültekintéssel és konkrét számítások alapján, nem elkésett, de hosszabbra tervezett folyamat eredményeként valósíthatók meg a megye építő- és építőanyagiparának korszerűsítésére vonatkozó megyei elképzelések. Szólt a kooperációs feladatok fontosságáról. egy gépjavítóbázis létesítésének szükségességéről, a fő- és alvállalkozói kapcsolatok kibővítésének és a szakosodás megvalósulásának szükségességéről is. A tanácskozás és a napirendjén szereplő előterjesztés, miként erről Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Kispál József, a NEB megyei elnöke és Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke is szólt, egy olyan munkafolyamat kezdetét jelenti, amelyet nagy körültekintéssel, ugyanakkor időben kell elvégezni. Illés Miklós a vitában egyebek között hangsúlyozta a munka folyamatosságát, s azt az igényt, amely egy erős építőipari szervezet létrehozására irányul. Rámutatott arra a rendkívül sokágú problémára, amellyel szembe kell nézniük mindazoknak, akik a megye építő- és építőanyag-iparának korszerűsítéséért ma és a jövőben sokat tesznek. A vita összefoglalójában Hoffer István, a megyei tanács elnöke több ponton kiegészítő javaslatot tett x a határozattervezetre, amely többek között az építőipari szervezeti egyesülések lehetőségeinek feltárására, az új technológiák fogadásának előkészítésére és számos, a korszerűsítést szolgáló feladatra vonatkozik. Határidőre. jó minőségben, az előirt költséggel Mtadtálc az SKÜ űj kisterenyei gyárát A gyáravató ünnepség résztvevői üzemelés közben is megtekintették a csőgyártó berendezéseket. — kulcsár-fotó — Kisterenyén jelentős esemény zajlott le tegnap. Ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének a Salgótarjáni Kohászati Üzemek fejlesztési programjaként megépült korszerű csőgyártó és görgőspályagyártó üzemet. A korszerű kisterenyei gyár 12 tervező és 8 kivitelező vállalat közreműködésével a tervezett 240 millió forintos költség helyett 238 millió forinttal épült meg a tervezett határidőn belül. Az új üzem legfőbb rendeltetése az importkiváltás, amelynek a korszerűségét az adja, hogy a legfejlettebb technológiákat kombinálták egybe. A csőgyártósor francia, a csőhor- ganyzó finn, míg a víztisztító berendezés osztrák licenc alapján készült. Hasonló kombinációval állt össze a gör- gőspályaüzem is, amelyben megtalálhatók szovjet, bolgár, csehszlovák és amerikai berendezések is. Az ünnepi munkásgyűlésen részt vett Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára, dr. Bognár Sándor iparfejlesztési főosztályvezető, a kohó- és gépipari miniszter megbízottja, dr. Osztrovszki György akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese. Az új üzem dolgozói a népes vendégsereggel együtt megelégedéssel és bizakodással hallgatták Hopka László műszaki igazgató ünnepi beszédét, amelyben hangsúlyozta, hogy Kisterenye az iparosítással egyidőben a fejlődés útjára lépett. Alig két évvel ezelőtt az egri MEZŐGÉP Vállalat az SKÜ kisterenyei gyáregysége lett. A régi minőségben mindössze 63 millió forintos termelési értéket hoztak létre, ami ezúttal csaknem ötszörösére emelkedik. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek programba vette, hogy Kisterenyén megteremti a korszerű raktárszerkezet hazai bázisát. A DEXION—Salgó polc- rendszerek gyártását követően Kisterenyén valósult meg a nagyobb teherbírású DS-Reck állványszerkezet. Most ádták át az új görgőspályaüzemet, de a csomagolóintézettel együtt tervbe vették angol és nyugatnémet licencek alapján a MAXI, a SPEDLOCH és a LYMFLEX raktári állvány- szerkezetek gyártását is, amelyekkel komplettebbé válik az eddig kialakított raktári állványrendszerek sora és választéka. A kisterenyei új csőgyár 10 ezer tonna kapacitású kiváló minőségű terméket biztosít. Ezáltal az eddig nagyrészt tőkésimportból beszerzett különböző építőipari, szerelőipari és tömegcikkipari igényekhez, illetve az iskolai, irodai bútorokhoz és campingbútorgyár- táshoz szükséges kívánságokat ki tudják elégíteni. Sőt, mintegy 1500 tonnát tőkésexportra is szállítanak majd. Az új cső- és görgőspályagyár dolgozói időben felkészültek a korszerű berendezések fogadására. Az ünnepi munkásgyűlésen kitüntetéseket és pénzjutalmakat nyújtottak át a beruházás határidőre és jó minőségben történő kivitelezésében érdemeket szerzett dolgozóknak és vezetőknek. Közgazdasági napok Minőségi acéltermékek gyártására kell törekedni Koszorúzás a győzelem napja alkalmából A fasizmus fölött aratott győzelem napja, valamint a német nép felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagy- követségének tagjai — Gerhard Reinert nagykövettel az élen — kedden a Szabadság téren megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Sipos Gergely alezredes, a budapesti helyőrség parancsnokának helyettese és Dobos György, a Külügyminisztérium csoportfőnöke; ott volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint Dmitrij Anatolij Alekszand- rovics Popov vezérőrnagy, a szovjet nagykövetség katonai és légügyi attaséja. (MTI) A III. Nógrád megyei köz- gazdasági napok rendezvény- sorozata tegnap Salgótarjánban folytatódott, ahol a kohó- és gépipar termékszerkezetének korszerűsítéséről Mándo- ki Andor, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés műszaki igazgatója tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. A Kohász Művelődési Központban megrendezett előadáson mintegy negyven érdeklődő' műszaki és közgazdász jelent meg. Mándoki Andor a termék- szerkezet korszerűsítésére vonatkozó párthatározatból és kormányrendelkezésből kiindulva, előadásában a vaskij- hászati termékszerkezet átalakításának egyes kiemelt kérdéseivel foglalkozott. Ezzel kapcsolatban felvázolt egy vizsgálati módszert, amelynek alkalmazása a megfelelő eredményre vezethet akár az iparági, akár a sajátosan vállalati feladatok megoldásához. A módszer ismertetése kapcsán utalt rá, hogy a hazai gazdasági környezetben és körülmények között a vaskohászat gazdaságos működése csak korszerű technika alkalmazásával érhető el. Az al- ágazatnak a gazdaságosan kielégíthető tömegacél-féleségek mellett törekedni kell a minőségi acéltermékek gyártására. Követni kell a felhasználók korszerű igényeit, de ugyanakkor az új minőségek piacra » hozatalával segíteni szükséges a feldolgozó iparágak, elsősorban a gépipar színvonalának további emelését. Ugyancsak lényeges — devizális okok miatt — ezekből a termékekből igényen felüli mértékben exportra is gyártani. A termékszerkezet átalakításának körültekintő tervezése alapvető feladat, amiben igen lényeges a hazai helyzet felmérése és a nemzetközi szinttel való összevetése. A vaskohászati termékeknek versenyképeseknek kell lenniük mind a gyártás, mind a fel- használás szempontjából. Ebben pedig az a döntő, hogy a termékeknek milyen az igénykielégítő képessége, tulajdonságaik, előállítási költségük, illetve eladási áruk, illetve hogyan javíthatók ezek. A hazai vaskohászat jelenlegi helyzetének ismertetésével, valamint a következő tervidőszak elképzeléseinek vázolásával konkrét példákon érzékeltette, milyen fontos a termékszerkezet javítása, hiszen mind az alágazat műszaki színvonala, következésképpen a termelékenysége, mind pedig a szervezési és vezetési kulturáltsága kívánnivalókat hagy maga után. Ugyanakkor igen jelentős az alágazat devizaszerző tevékenysége a külkereskedelmi mérleg szempontjából. . A korreferensek közül elsőként Babus Gyula, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek technológiai főosztályának vezetője szólt a vállalat termékszerkezet-korszerűsítési eredményeiről. A kohászati üzemek alapvető törekvése az eddig gyártott termékek továbbfeldolgozása 'értékesebb termékekké, s új termékek gyártása. Ez a törekvés érvényesül a DEXION—Salgó raktárszerkezeti elemek gyártásának bevezetése óta napjaink új termékeinek, a hegesztett cső és a görgős száliítópályák gyártásáig. A vállalat termékszerkezet-korszerűsítése döntően beleillik a legfontosabb országos programokba, mint például az % anyagmozgatási célprogram, vagy a járműprogram. Podos Gyula, a Lampart ZIM salgótarjáni gyárának fő- konstruktőre a háztartási tüzelőberendezések gyártásában folyó termékszerkezet-váltás tapasztalatairól beszélt. A vállalat 1976-ban készített sokoldalú elemzés alapján kezdett hozzá a gyártmány- szerkezet gyökeres átalakításához, amelynek fő célja a belföldi és a külföldi piaci igények kielégítése mellett a gyár kapacitásának maximális kihasználását biztosító gyártmánykollekció kialakítása.
