Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

I LEVELEZŐINK JELENTIK .....Nekik köszönhetem az eleiemet”. A Malinovszkij úti Általános Iskolában a tanulók hét szak­körben gyarapíthatják ismereteiket, kóstolgathatják a mun­ka szépségeit. Nővé Jánosné vezetésével a kézimuukázás csínját-bínját sajátítják el a szakköri tagok. — fodor — Dflit ér a bejegyzés a vásárlók könyvébe ? A közelmúltban — február és március hónapokban — élve a vásárlói joggal két he­lyen bejegyzést tettem a vásárlók könyvébe. Ennek kapcsán szeretném megje­gyezni, hogy városunkban mit ér a panaszkönyvi bejegy­zés? Első esetben — a MÉK. Rákóczi út 22-i boltjában — kifogással éltem az I. o. áron eladott alma minősége ellen. Vásárláskor jómagámnak ad­tak el olyan árut, melyet a kimérésnél alkalmam sem volt jószerivel látni. Hazul­ról vittem vissza, elég nagy felháborodással, mert az - ta­lán még a III. o. árunak sem lett volna megfelelő. Szó nél­kül ki is cserélték az almát. De eléggé megmosolyogtak miatta, amikor más esetek elkerülése céljából vásárlók könyvi bejegyzést is tettem. Sőt, az egyik fiatal eladónő, még gunyoros megjegyzéssel utánam is szólt, amikor az üzletből eltávoztam, hogy „máskor is legyen szeren­csénk!” Lehetséges, hogy azért tette ezt a megjegyzést, mert a 3 példányban beírt panaszomra egy sor észrevé­telt sem kaptam. Annak el­lenére, hogy a nevem alá odaírtam hogy a városi-já­rási NEB tagja vagyok — társadalmi elnökhelyettese és odaírtam az igazolványszá­momat is. Lényegében hasonlóan jár­tam el a második bejegyzé­semmel is, a 201. ABC-bolt- ban. Ez március hóban volt, — éppen a NÓGRÁD-ban kö­zölt, hentesáru-kiszolgálásban tapasztalt, tudatos eltérést tettem szóvá. Ugyanis az elő­írásnak megfelelő, egyetlen rúd hentesáru nem volt a hű­tőpultban, mert azokról ép­pen csak a kötözőspárga volt levágva. Kértem az eladótól, hogy az előírás szerint egy centiméteres levágott végű + 1 szelet után vágjon le ne­kem 15—20 dkg-os darabot. Erre nem volt hajlandó, mert szerinte ez helyesen van le­vágva. Kértem, vágja ketté a parizerrudat és úgy vág­jon le nekem a közepéből. Erre nem volt hajlandó, sőt kioktatott, hogy akkor én még nagyon kevés hentesárut láttam, ami szabályosan le volt vágva. Szerinte az meg­felelő, és ha így nem felel nekem meg, akkor ne vásá­roljak. Nem is vásároltam. De a minősíthetetlenül szemtelen viselkedése miatt beírtam az esetet a vásárlók könyvébe. De hát mit értem el vele? Semmit.sem, mert a vásárlók könyvi bejegyzésem­re innen sem kaptam egy sor választ sem. Ügy vélem, hogy a fentiek alapján jogos bennem a ké­tely, hogy mit is ér a vásárlók könyvi bejegyzés? Így hiába szeretnénk, mi társadalmi ak­tívák is, az ÁKF mellett a fokozottabb fogyasztói érdek- védelmet, annak megvalósu­lását elősegíteni. Kérdésem, hogy sem a szóban forgó üz­letek vezetőit, sem azok fe­letteseit nem nyugtalanítják a hasonló bejegyzések? Vagy saját hatáskörben megteszik az intézkedést — bár, az utób­bi esetben ezt is kétlem, mert azóta is láttam hasonló hen- tesárurudakat a hűtővitrin­ben — és ezzel a dolog el van intézve? És a bejegyzésre, még a NEB-tagságom ellené­re sem reagálnak? Jambrich Pál, Salgótarján, Nógrádi S. tér 2. A közelmúltban Bércéi köz­ség, az Ikladi Műszergyár ber- celi gyáregysége, a helyi ter­melőszövetkezet és a varrodai ktsz vöröskeresztes szerveze­tei kedves műsoros ünnepséget tartottak. A - többszörös vér­adókat köszöntötték, akik ön­zetlenül, mindenféle térítésről lemondva adtak példát a má­sokon segítésben. A balassagyarmati 'járási Vöröskereszt-szervezet titkára, Baráth Pálné, tartott méltató beszédet azokról a szolgálat- kész emberekről, akik névte­lenül 'segítenek vérükkel a számukra többnyire ismeret­len betegeken, balesetet szen­vedetteken, akiket sokszor ez a vér ment meg az életnek, s akikről különben lemondani kényszerülne a család, mun­kahely, társadalom. Szólt azokról az aktivisták­ról is, akik szervezik a vér­adómozgalmat, s a különböző egészségügyi akciókat (pl. el­sősegélynyújtó tanfolyamokat, szűréseket stb.) Ezekben ki­emelkedő munkát végeztek a titkárok is. ök iS, természe­tesen társadalmi munkában, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, embertársaik érdeké­ben. A köszöntő után egyik köz­ségbeli asszony meghatódottan mondott köszönetét minden véradónak, mert ők mentették meg, amikor szívműtéte al­kalmával tetemes mennyiségű vérátömlesztésre volt szüksé­ge. Érezhet-e véradó ennél a könnyes szemekkel elmon­dott, őszinte szívből jövő há­lánál nagyobb elégtételt, ki­fejezheti-e, helyettesítheti-e bármi érték ezt a drámai ta­lálkozást egy megmentett, életbe visszahozott emberrel ? Aligha! Ez a legigazibb vi­szonzás. És lehet-e beszéde­sebb bizonyítéka a már kö­zösségben gondolkodó új, hu­mánus embertípusnak, mint az említettek áldozata, akik felelősséget éreznek másokért, ezért még köszönetét sem vár­nak* nem haszon ellenében cselekszik a jót; tudják, hogy életmentés a vállalkozásuk nagyszerű célja! Ez az új, magasabb rendű szellem jövőnk biztosítéka is, mert egyre inkább érvénye­sül az egy mindenkiért és a mindenki egyért élve és gya­korlata, e cselekvő feladatot vállaló, igazán emberhez, az új típusú emberhez méltó ma­gatartás. Köszönet mindazért amit tettek, tesznek közösségi éle­tünk e kiváló példamutatói. A többszörös véradóknak oklevéllel és tárgyi ajándéko­kai, az aktivistáknak virággal, oklevéllel kedveskedtek a ve­zető szervek. Az elismerésben részesültek között volt többek között a 24-szeres véradó, Mol­nár Istvánná, s többen má­sok is, akik 20, 15, 10 stb. al­kalommal voltak már vér­adók. Az okleveles kitüntetet­tek között volt a gyáregységi Vöröskereszt titkára, Paróczi Gyuláné, a ktsz-ből, Ócskái Jánosné titkár, Sáfár László- né tsz-titkár, valamint Kikil- lay Edit községi titkár. Egyre szélesebb körű a Vöröskereszt­szervezetek hálózata, mint töb­ben, ha nem is véradóként, de pártoló tagként segítik a Vö­röskereszt erőfeszítéseit. Példa lehet erre a 450 fős IMI-gyár- egység, amelyből 150-en tagjai a Vöröskeresztnek, közülük csak 1980-ban 80-an voltak véradók. Több mint száz em­ber vett részt az ünnepségen, köztük a községi, a gyáregy­ségi, tsz-párttitkár, a tanács vb.-titkára, tsz-elnök stb., akik jelenlétükkel tisztelték meg az ünnepeiteket, bizonyít­ván, hogy nálunk becsülete van a közösségért végzett munkának. Osváth Sándor IMI. Bércéi Brigádvetélkedő Balassagyarmaton A Balassagyarmati Város­gazdálkodási Vállalat kultúr­termében a közelmúltban nagy sikerű szellemi vetélke­dőt rendezett g szakszervezeti bizottság, a szocialista és munkabrigádok, valamint az általuk patronált Rákóczi Fe­renc Általános Iskola csapa­tainak részvételével. A vetél­kedőknek a munkavédelmi szabályzat, a kollektív szerző­dés, a vállalati szervezeti és működési szabályzat ismereté­ből kellett számot adni. A szocialista brigádok kilenc csapata közül az első helyen a Dózsa György nevét viselő kollektíva végzett, a munka­brigádok kategóriájában — öt csoport közül — Bérczy Lász­ló csapáta vitte el a pálmát. A három iskoláscsapat ver­sengéséből Stoic Péter cso­portja került ki győztesen. A szakszervezeti bizottság, le­szűrve a vetélkedő tapasztala­tait, közérdekű témákból újabb verseny mégszervezését tervezi. /Iflit lehelnék a nemzetközi gyermekévben ? Ez adta a gondolatot, hogy a pásztói helytörténeti múze­umról írjak, illetve a rom­kertről, melynek a megtekin­tése marandandó élményt nyújt. Szép ez a múzeum, az ér­deklődési körét megtalálja benne a kisebb, nagyobb kor­osztály, illetve fiatalabbja és idősebbje is. Ennek az őskori településű nagyközségnek, földből, padlásról előhalá­szott emléktárgyak darabjai­ból utalhatunk a valaha' itt élő emberek életformájára. A gyermekek számára, fő­leg a fiúknak élményt jelent az a párbajpisztoly, melyet Legyen villanyfény címmel 1979. február 11-i Bsz- szeállításunkban közöltük Bo­gácsi Istvánnc pásztói levele­zőnk írását, amely a pásztói Sport utca elégtelen világítá­sáról cs annak esetleges kö­vetkezményeiről szólt. Most, több mint két hónap eltelté­vel a Sport utcában levő vál­lalatok dolgozói kérésére köz­lünk köszönetét, mert azóta buszokhoz, vonatokhoz az ar­ra járók a késő esti órákban is biztonságosan közlekedhet­nek. I Pásztóhoz közel fekvő tanyá­nál egy régi temetőben gim­nazista fiúk találtak. A kard, amikor Rákófzi Ferenc ham­vait hazahozták Rodostóból, hogy Kassán helyezzék el örök nyugalomra Hatvanon kérésziül, a hatvani állomá­son a vonathoz Pásztóról is díszküldöttség ment, hogy tisztelettel adózzanak. Ez a .kard, ami itt látható egy Alapi nevű küldöttnek az ol­dalán volt. Buzogány, me­lyet a parasztháború idején a fölkelők a kiegyenesített kasza mellett fegyverként használtak. Fenyőgyantával bevont fáklya, céhláda a titkos nyitású lakattal. Az 1870-ben épült iskola, a XIII. század korabeli temploma volt várpatakon, illetve ma­lompatakon levő barokk híd, középkorban épült kántorház, illetve iskolaház, melynek feltárása folyamatban van és nem utolsósorban a 'XII. szá­zadbeli Bencés majd cisz­tercita rendház és a templom alakjaiból kialakított rom­kert. A múzeum épülete, az­az monostor, melyet 1715— 1720-ig építettek föl a régi monostor köveiből, a ma is épségben álló — barokk stí­lusban épült. Ebben van a múzeum, amiben láthatók még kerámiák, bronzedé­nyek, kő- és vastárgyak. Az itt felsoroltakat meg lehetett látni is és a későbbiek fo­lyamán is. Ez úton kérem a pedagó­gusokat, főleg akik közel lak­nak Pásztóhoz, jöjjenek el tanítványaikkal. Szeretettel várjuk a pásztói múzeum anyagának megtekintésére mindannyiukat. Bogácsi Istvánné Pásztó * Szerkesztői üzenetek Elhagyott játszóiét0 Évekkel ezelőtt a Vadaskert környék gyermekeinek nagyon szép játszóterük volt az Ifjú Gárda úton. Árnyas fák alatti padokról lehetett szemmel tar­tani a játszadozó gyermekeket. A játszótér körül volt kerít­ve, így nem kellett félteni a gyermekeket attól, hogy a já­ték hevében kifutnak az ut­cára vagy a patakba esnek. A tér füvesítve volt, — nem sa- lakozva mint az új terek —, és ez nem okozott olyan fáj­dalmas sérüléseket a még bi­zonytalanul közlekedő kis­gyermekeknek. Egyszóval mindenki elégedett volt, fel­nőtt és gyermek egyaránt. Ezután megjelentek a pa­takszabályozó munkások, ki­vágták az öreg eperfákat,, le­bontották a fél kerítést, ki­szedték a padokat, felvonulási utat építettek a játszótéren ke­resztül. Majd amikor ők befe^ jezték a munkájukat, követ­keztek a hídépítők, akik a pá­zsitot telerakták sóderral, be­tongerendával, felvonulási épü­lettel. El lehet képzelni, hogy az ő elvonulásuk után milyen si­vár tér maradt nekünk. Az építkezés ideje alatt épen ma­radt kerítés dróthálója elrozs­dásodott és leszakadt, & tér mellett felgyűlik és tóvá szé­lesedik a csapadékvíz, mely­nek elvezetését elfelejtették megoldani. A poshadt, bűzös víz fertőzés veszélyét hordoz­za magában. Van aki kihasz­nálva rendezetlenségét sze­mét- és törmeléklerakó helynek használja. Ez az álla­pot már évek óta tart, úgy látszik, az illetékesek elfeled­keztek ennek a játszótérnek a rendbehozásáról. A város nem bővelkedik játszóterekben, nem lehet sorsára hagyni azt, ami már megvan, csupán kar­bantartást igényel. Ezen a környéken is sok gyermek él, a közeli iskolából is idejárnak, tehát a „közönsége” megvan. A hinták újrafestése, a homok felfrissítése, egy-két új játék, pár pad lenne a legfontosabb ahhoz, hogy élvezhető legyen a tér a gyermekeknek és fel­nőtteknek. Kérem a NÓGRÁD szerkesz­tőségét, legyen a gyermekek ügyének szószólója, talán most, a gyermekév alkalmából elő lehetne teremteni a szükséges pépzt a kerítés, padok, pázsit pótlására, a szennyvíz elveze­tésére. Talán még társadalmi munkára is akadnak vállalkozó kedvű szocialista brigádok és szülők, akik szívesen adnak a gyermekeknek maradandó ajándékot, olyat, ami nem csak, 1979. GYERMEKÉV-re szól. Kelemen Józsefné, / pénzes jogosultság nem álla- S.-tarján, Vörösfiadsereg út 110. pítható meg. 1 K. M. (Pásztó): A kisiparo­sok — eltérően más biztosítot­taktól — a társadalombiztosí­tásnak csak bizonyos megha­tározott szolgáltatásaira sze­rezhetnek jogosultságot. Pél­dául anyasági segélyre 'nyug­ellátásra, temetési segélyre és baleseti ellátásra. Szüléskor a kisiparos jogosult anyasági se­gélyre, ha a szülés ipari tevé­kenységének tartama alatt vagy az ezt követő 180 napon belül következik be. A járulék fizetése alól adott mentesítés nem érinti a jogosultságot. Az anyasági segély összege gyer­mekenként 2500 forint, ha a szülő nő terhességi orvosi vizs­gálaton négyszer, koraszülés esetén pedig egyszer részt vett, s az első (vagy ha koraszülés volt az egyszeri) terhességi or­vosi vizsgálat a terhesség kez­detétől számított 140 napon be­lül történt. A húsz hétig tartó szülési szabadság idejére járó terhességi és gyermekágyi se­gély a kisiparos szülő nőt az említett jogszabály alapján nem illeti meg, így arra jogo­sultságot nem szerezhet. A táp­pénzjogosultság dolgában kö­zöljük, hogy a kisiparos csak üzemi baleset okozta kereső- képtelen megbetegedéskor szerezhet jogosultságot a bal­eseti táppénzre. Egyéb, nem üzemi balesetből származó megbetegedésekor tehát táp­A. L. (Kisterenye): Alapvető szabály, hogy árvaellátásra an­nak a gyermeke és mostoha- gyermeke jogosult, aki halálá­ig az öregségi vagy rokkantsá­gi nyugdíjhoz szükséges szol­gálati időt megszerezte, illető­leg aki öregségi vagy rokkant­sági nyugdíjasként halt meg. Árvaellátás jár a nevelt gyer­meknek, valamint az unoká­nak is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta és a gyermeknek nincs tartásra köteles és képes hozzátartozó­ja. Az árvaellátás az árva ti­zenhatodik életévének betöl­téséig jár. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanul­mányok tartamára, de legfel­jebb 25. életév betöltéséig jár. Ha viszont a jogosultságának megszűnése előtt megrokkan, a rokkantság tartamára az ár­vaellátás életkorra való tekin­tet nélkül megilleti. Nem érinti az árvaellátásra való jogosultságot, ha az árva élet­ben maradt szülője házassá­got köt, vagy ha az árvát örökbe fogadják. Tehát ha a leszerelése után az egyetem naopali tagozatán folytatja ta­nulmányait , és még nincs hu­szonöt éves, kérheti az árvael­látás újbóli folyósításét. Az árvaellátás' összege az özvegyi nyugdíj fele. Összeállította: Tóth Jolán. Messzire ment madár Fehér levelezőlap — a Ma­dártani Intézet pecsétjével —r adta tudtul a salgótarjáni Varga Ferencnek, hogy az ál­tala meggyűrűzött kakukkfió­kát Görögországban megta­lálták. Varga Ferenc, aki jó tizenhat esztendeje madarász- kodik, és tagja a Madártani Egyesületnek, Zagyvarónán négy esztendővel ezelőtt gyű­rűzte meg azt a kakukkfiókát, amely egy vörösbegy fész­kében nevelkedett. A madár messze került Nógrádtól, most küldték vissza a gyűrűt Budapestre.- C - , Muskátli a magasban Parasztvirág, mondják a pi­ros fürtű muskátlira, akik nem tudják, hogy valamikor egzotikumként került az or­szágba, s eltelt jó száz év, ha nem több, mire a falusi udvarok, tanyaházak ablaká­ig „leereszkedett”. A salgótarjáni Beszterce-te- lepen ennek a virágfajtának szokatlan, felmagasztosulá- sát veheti észre a sétáló já­rókelő. Értendő pedig a fel- magasztosulás a szó legszoro­sabb értelmében, mivel a széles, tompazöld levelek meg a korálszín virágbokréta va­lahonnan az ötödik emelet egyik ablakából köszönget alá. Magányos lehet, mert a környező ablakokban -tele­vízióantenna, legföljebb vá­sári gyerekforgó ha „dísz­ük”. Ügy látszik, valaki régi otthonában megszokta, hogy a lenyugvó nap piros mus­kátlilángot lobbantson az ablakába. Talán az egykori kertes ház elhagyásáért kár­pótlásként a cserép muskát­lival csempészi be a kertes ház emlékét, a félfalunyi háztömb kislakásába. Amióta lakótelepeket építünk, sokan vitatkoznak, mit lehet ten­ni a velejáró elidegenedés el­len. Hát például egy cserép muskátlit, petúniát, sarkan­tyút, büdöskét vagy valami* egyebet az ablakba... —g— 24 csizmadia Mindeddig csak betanított munkásokkal dolgozott a nagyoroszi Favorit Cipőipari Szövetkezet. Változtatandó a helyzeten a szövetkezet ta­valy ősszel szakmunkástan- folyamot szervezett. A tanfo­lyamra 24-en jelentkeztek. A szakmát tanuló dolgozók, idén ősszel vizsgáznak, s ha ez sikerül, cipőfelsőrész-készí­tő szakmát kapnak a kezük­be. NÖGRÁD — 1979. május 3,, csütörtök K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom