Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-25 / 120. szám
Harmincéves a I (Folytatás az I■ oldalról) lekkel kialakított munkamegosztás keretében tervezheti reálisan a gyorsabb fejlődést, a társadalmi-gazdasági-törté- nelml hátrányok felszámolását, a gazdasági felemelkedést. A közösség tagjaként a magyar nép rövid idő ulatt le tudta rakni a mai korszerű nagyipar alapjait és a baráti szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított munkamegosztásra támaszkodva az elmaradott, agrár-ipari jellegű gazdaságot ipari-agrár gazdasággá fejlesztette. A KGST-tag- országok között kialakult gazdasági együttműködésnek nagy szerepe van abban, hogy Magyarország nemzeti ■ jövedelme 1950 és 1978 között 4,7- szeresére nőtt, az ipar termelése több mint 8-szorosára, a mezőgazdaságé a 2-szeresére, az egy lakosra jutó reáljövedelem pedig több mint a 3,3- szorosára emelkedett. A gazdasági növekedés ütemét tekintve az elmúlt három évtizedben hazánk a többi KGST-országhoz hasonlóan felzárkózott a nemzetközi élvonalhoz. A KGST-tagállamok 30 esztendős társadalmi-gazdasági fejlődésének egyik számottevő forrása volt az is, hogy a nagy mértékű mennyiségi növekedést gyorsuló ütemű minőségi átalakulás kísérte. A minőségi változások kibontakozását jelzi az is, hogy a KGST-országok iparában gyors ü'emben nő a munka termelékenységé. A gazdaság és a gvártmányszerkezet korszerűsödése — különösen az 1971-ben jóváhagyott komplex program végrehajtásának menetében — az utóbbi évek során a KGST-tagállamok gazdaságának már meghatározó folyamatává vált. Ez jelentős eredmény, még akkor is, ha különben e folyamat előrehaladásának ütemével még nem lehetünk elégedettek. A KGST tekintélye A KGST-tagországok közösségének tekintélye a világban a 30 év alatt jelentősen növekedett. A tekintély és a gazdasági súly növekedéséhez nagyban hozzájárult, hogy a KGST-tagállamok az utóbbi években bekövetkezett viharos erejű, s az országok többsége számára kedvezőtlen irányú világgazdasági változások ellenére is megőrizték gazdasági stabilitásukat. A KGS']? nemzetközi súlyát növelte az is, hogy szó szerinti értelemben a KGST már nem tekinthető regionális nemzetközi gazdasági szervezetnek, a szocialista közösség pedig gazdasági régiónak, mert a közösséget ma már három kontinens — Európa, Ázsia, Amerika — országai alkotják. A KGST 10 tagállama mellett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külön megállapodás alapján aktívan részt vesz a KGST különböző szerveinek munkájában. A KGST legutóbbi XXXII. ülésszakán különböző minőségben mór négy kontinens országai képviseltették magukat. A KGST-vel együttműködési megállapodást írt alá a Finn Köztársaság, az Iraki Köztársaság, valamint a Mexikói Egyesült Államok. A KGST-nek ez a készsége megnyilvánul az Európai Gazdasági Közösség irányában is. Nemzetközi gazdasági szervezetünk kezdeményezései a kapcsolatok normalizálását és bővítését, a két országcsoport és integrációs szervezet, valamint tagországaik diszkriminációmentes, kölcsönösen előnyös együttműködését kívánják elősegíteni. A Szovjetunió szerepe A szervezet és a tagországok nemzetközi tekintélyéhez nagymértékben járul hozzá a Szovjetuniónak, a közösség legnagyobb országának békepolitikája csakúgy, mint katonai ereje, továbbá következetes áldozatkészsége a világ elnyomott népei harcának támogatásában, állhatatossága az imperializmus elleni küzdelemben. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk a KGST megalakulásának 30. jubileumán, hogy a szocialista gazdasági közösség országai, élükön a Szovjetunióval, eleget tettek proletár internacionalista kötelességüknek. A hatvanas évtized második felére valataennyi tagország jelentősen előrehaladt a modern gazdaság létrehozásában. Ezzel párhuzamosan — bár el. térő mértékben — kimerültek az extenzív fejlesztés lehetőségei, vagyis ma már nem állnak rendelkezésre a termelésbe szabadon bevonha. tó munkaerő-tartalékok, megnövekedtek az energia- és nyersanyag-kitermelés költségei, továbbá az életszínvonal növekedése és a műszaki haladás következtében jelentősen megnőttek a beruházási javak, anyagok, alkatrészek és a lakossági fogyasz. tási cikkek iránti minőségi és technikai követelmények. A tagországok többsége eljutott a gazdasági fejlettség olyan fokára, ahonnan csak intenzív jellegű fejlesztéssel, a gazdasági hatékonyság növelésével lehet továbbhaladni. A hatékonyság javításáért valamennyi országnak ma* gának kell megtennie a szükséges intézkedéseket, ezt semmi más nem pótolhatja. Ehhez széles alapot, biztonságot, pótlólagos erőforrásokat a szocialista gazdasági integráció' kibontakoztatása ad. Klőtérben a hatékonyaág A komplex program végrehajtása során nagymértékben szélesedtek a tagországok közötti termelési kapcsolatok. 1970-ben a KGST-tagországok egymás közötti forgalmában még alig egy száza, lékkai részesedtek a tartós termelési együttműködésből, a szakosításból és kooperációkból származó termékek;; 1976-ban arányuk már 14 szá. zalékra nőtt és 1980-ra előreláthatólag & kölcsönös árucsere-forgalom több mint egyötödét teszik majd ki. Az együttműködés hatékonyságának növelése szempontjából nagy fontosságúak a KGST keretében részben már elkészült, részben jóváhagyás előtt álló hosszú távú, komplex együttműködési célprogramok. , A célprogramok eredményes gyakorlati megvalósítása megköveteli, hpgy folyamatosan tovább fejlődjék a KGST egész szervezete, munkamódszere, tervezési, elszámolási módszerei, közgazdasági feltételrendszere. Ennek érdekében sokat kell még tennünk országainkban csakúgy, mint együttműködésünk kollektív szervezetében, a KGST-ben. Fel kell használnunk ehhez az együttműködésünk harmincéves történelme során kialakult széles körű kapcsolat- rendszert: a kétoldalú és sokoldalú kapcsolatokat, az államközi és vállalati kapcsolatokat is. Magyarország számára lét- fontosságú a gazdasági együttműködés a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. A külgazdasági kapcsolatok alakulása és .eredményessége alapvetően befolyásolja a magyar gazdaság fejlesztésének lehetőségeit, dolgozó népünk életszínvonalának alakulását. Hazánknak az együttműködés keretében módja nyílott arra, hogy a hagyományainak és adottságainak legmegfelelőbb ágazatokat fejleszthesse: az alumíniuminart, a gyógyszeripart,' a műszer- és híradástechnikai ipart, a mező- gazdaságot, a vegyipar egyes- ágait, a közúti járműgyártást Ezen ágazatok tervszerű, folyamatos és egyidejű fejlesztését alapvetően a KGST-tagországokkal és elsősorban a Szovjetunióval kialakított kapcsolatok, a különböző időtávra szóló’árucsere-forgalmi, illetve szakosítási és kooperációs egyezmények tették lehetővé. A gazdasági integráció előrehaladását tanúsítja, hogy amíg a 70-es évek elején például Magyarország és a Szovjetunió között csupán két kooperációs kormányközi megállapodás létezett, s értékük alig érte el a két ország közötti áruforgalom 5 százalékát, addig napjainkra a hosz- szabb távú, kormányközi szakosítási és kooperációs egyezmények száma 25-re emelkedett, értékük a két ország áruforgalmában elérte a 12,5 százalékot és tárgyalásokat folytatunk további egyezmények kötéséről. Továbbfejlődésünk kulcskérdésévé vált a termelési szerkezet átalakítása és a nemzetközi munkamegosztásNyikolal A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 30 éves jubileumáról megemlékezve büszkén* és meggyőződéssel állíthatjuk, hogy az első szocialista típusú nemzetközi gazdasá- 'gi szervezet létrejötte azon nagy eszmék megvalósulását jelenti, amelyek 1917-ben Oroszországban a' Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének és 1919-ben Magyarországon a Tanácsköztársaság kikiáltásának idején születtek. 1919-ben a nyugat imperialista köreinek sikerült vérbe- fojtaniuk a fiatal Magyar Tanácsköztársaságot. De 1945- ben, a fasizmus szétzúzása utón, a nyugati imperialista körök dühödt támadásai ellenére is létrejött a szocialista világrendszer, amelynek szilárd tagja a Magyar Népköz- társaság is. 1945-ben, a fasizmus szétzúzása után, a reakciós nyugati köröket megrémítette a népi forradalmak és a gyarmatokon kibontakozó nemzeti felszabadító mozgalmak/ óriási fellendülése, s ezért sietős intézkedéseket hoztak, hogy megállítsák ezt az átütő erejű forradalmi fellendülést, visz- szafordítsák a történelem menetét, fékezzék a világ megújulásának megállíthatatlan folyamatát. Az imperialista körök „hidegháborút” folytatlak és gazdasági blokádot szerveztek a Szovjetunió és a népi demokratikus államok SSuöfci banlctiSlcok (IS.) Húskereskedő Hamburgból Svájc tág teret nyújt a titkos pénzelhelyezésre, s ezert évek óta élesen bírál, ják a • kis alpesi köztársaságot. — még saját parlamentjében is napirendre került a téma. Egyes pártok oly hevesen és kitartóan követelték a helyzet megváltoztatását, hogy Alfred’ E. Sarasin, a svájci bankok egyesületének elnöke úgy látta, ideje az ügy védelmére kelni. Kifejtette, hogy a banktitok megőrzése olyan intézkedés. „mint az orvosi, az ügyvédi, vagy az egyházi diszkréció”. Egyébként is — dobta vissza a labdát —, nem a bank, hanem az ügyfél titkának megőrzéséről van szó, ez is szolgáltatás tehát, a kedves vevő kívánságára. Márpedig a legbecsületesebb vállalat sem szereti kiteregetni ügyeit. Egyébként is — folytatódik az elnök gondolatmenete — a titoktartás csak a rendes, szokásos esetekre vonatkozik, nem érvényesül, vagy csak korlátozottan, ha egyértelműen bűntettről van szó. A bíróság fölmentést adhat a banknak a titoktartás alól, ha... Es itt kezdődnek a kérdőjelek, amelyekre az elnök már nem tért ki. Kétes eredetű külföldi pénzt a bank t nem köteles átvenni. Sőt, mi több, éppen a hazai és a külföldi bírálatok hatására, nemrég megegyezés született "a bankok között: eszerint „egyikük sem köteles ugyan tudakozódni az ügyfél kiléte felől, de köteles megszakítani a kapcsolatot vele, ha törvénysértést gyanít”. Szép, de nagyon laza fogalmazás. Nyilvánvalóan egyetlen bank sem fog puszta gyanú alápján pénzt " visszautasítani. Különben is, mire gyanakodjon? Kevés olyan elegáns hölgy, vagy úr jelenik meg a befizetőablakok előtt, aki ezt mondja: éppen most csempésztem ki ezt a milliót. Azt sem közli, ha az adóhatóság orra elől halászta el, vagy zsarolással, gyer- mekrabláss&l szerezte a hatalmas összeget. Ha valahol érvényes a mondás, hogy a pénznek nincs szaga, úgy a svájci bankokban igaz. S még egy szabály, amely gátolja a visszautasítás lehetőségeit: bírósági, vagy, kormány- fölszólításra a bankok kötelesek fölvilágosítással szolgálni a betét tulajdonosáról, de csak, ha az illető olyan vét- íéget követett el, amely Svájcban is bűnténynek számít. Márpedig ebben az országban sem a devizacsempészés, sem az adózási manipuláció nem tartozik a törvénysértések közé! A törvény érvényesítése így rendkívül nehéz, a pénz illegális forgalma viszont gyors és nagyon ötletes. Íme egy hamburgi húskereskedő példája. Kapcsolatba került egy genfi úrral, aki néhány — voltaképpen nem létező — céget képviselt. Hentesünk arra kérte a svájcit, küldjön neki Hamburga állítólagos — valójában meg nem történt — üzleti szolgáltatásokért egy 48 600 márkáról szóló számlát. Megtörtént. A hamburgi szépen átultalta az összeget. Néhány nap múlva a genfi társ 47 100 márkát helyezett el a húskereskedő nevére egy ottani bankban. Ö maga, ezért az egyetlen „szolgáltatásért” 1500 márkát vágott zsebre. A hamburgi ilyenformán mintegy 25 ezret takarított meg adóban, anélkül, hogy a svájci bank tisztviselői „törvénysértést” gyanítottak volna. Nem csoda hát, hogy évtizedek óta ömlik a pénz ebbe az alpesi országba. Az egy főre eső bankok tekintetében Svájc az első helyen áll a világon: 570 bankja működik 4500 fiókkal — minden 1400 állampolgárukra jut egy. A bankok forgatják is a pénzt; főképpen a nagy nemzetközi vállalatok üzleteit finanszírozzák a harmadik világ országaiban. Forog és fiadzik a pénz, a multióriások hatalmas profitot vágnak zsebre, főleg az afrikai, az ázsiai és a dél-amerikai országok kárára. Az említett Alfred E. Sarasin arról panaszkodott, hogy a svájci bankokat ért soksok bírálat egyik oka „a köz. vélemény tájékozatlansága”, a tőkésrendszer ellenfeleipek „rosszindulata”, valamirft „a versenytárs külföldi bankok törekvése, hogy a svájci bankrendszer iránt bizalmatlanságot keltsenek”. Lehet, ez utóbbi indulat miatt nevezte George Brown volt angol pénzügyminiszter „arc nélküli gnómoknak” a svájci bankárokat, honfitársa, lord Ar- ron pedig megtoldotta ezt .azzal a kijelentéssel, hogy Svájcban „a gátlástalan pénz- csinálás nemzeti betegség”. Ez a. „betegség” azonban időnként nagyon jól jön a nagy politika egyes bukásra ítélt szereplőinek, mint például a volt iráni sahnak. T. I. (Következik: Hol a sah pénze?) — NÓGRÁD - 1979. május 25., péntek KGST ba való fokozottabb bekapcso- országokkal, számításba véve lódásunk. a fejlődő világban végbemenő Nemzeti érdekünk, hogy népgazdaságunk minél szervesebben beilleszkedjék a szocialista Integráció folyamatá- ‘ ba. Ezért fokozottan szükség van arra, hogy fejlesztési politikánkkal összhangban levő, azt alátámasztó kezdeményezésekkel, javaslatokkal éljünk a KGST-országok két- és többoldalú együttműködésének fejlesztésére. Nemzeti érdekünk A magyar népgazdaság érdekei megkövetelik, hogy szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös kereskedelmet és gazdasági kapcsolatokat a KGST-n kívüli országokkal is. A szocialista integráció fejlődése javítja a világ más országaival való gazdasági kapcsolatainak feltételeit, növeli bővítésük lehetőségeit. Különös figyelmet fordítunk kapcsolataink szélesítésére a fejlődő Fagqyejev ellen, hogy megfojtsák a szocializmus építésének útjára lépő, de gazdaságilag és politfkailag' még nem szilárd népi demokratikus államokat, nehezítsék a háború sújtotta szovjet népgazdaság helyreállítását, fékezzék háború utáni fejlődését. De ismét elszámították magukat. Meggyorsult a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti gazdasági és politikai kapcsolatok fejlődése. Ilyen történelmi feltételek között jött létre 1949. januárjában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió kommunista., és munkáspártjainak döntése alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az emberek millióinak forradalmi gyakorlatába átültetett marxista—leninista eszmék meggyőző térhódításának eredményeként ma már három földrész 10 szocialista állama tagja a KGST-nek. A szocialista közösség ma a világ legdinamikusabb gazdasági és legaktívabb politikai erejét képezi, s a világtörténelem egész menetét befolyásolja. Országaink történelmi útját a magas növekedési ütem, a gyors ' tudományos-műszaki fejlődés, a népjólét állandó emelkedése és gazdasági fejlettségi színvonaluk kiegyenlítődése jellemzi. A kölcsönösen előnyös és gyümölcsöző együttműködés 30 éve alatt a KGST- tagországokban a nemzeti jövedelem növekedési üteme körülbelül két és félszeresen, az ipari termelésé háromszorosan múlta felül a fejlett tőkésországokét. A KGST-tagországok az első helyet foglalják el a világon a vasérc, az acél, a nyersvas, a kőolaj, a kőszén, a cement, a műtrágya és számos egyéb termék termelésében. Országaink ipari termelésének összvolumene több mint kétszerese a Közös Piacénak. A KGST-országok népgazdaságának magas fejlődési üteme együtt jár népeink anyagi jólétének és kulturális színvonalának szüntelen emelkedésével./ Magyarország és a többi KGST-tagállam dolgozóinak politikai-társadalmi és gazdasági differenciálódást is. Kölcsönösen előnyös, diszkriminációtól mentes kapcsolatok bővítésére törekszünk a fejlett tőkésországokkal. Mély meggyőződésünk, hogy a magyar nép továbbra is minden erejével azon lesz, hogy az ország erőforrásainak mozgósításával, a tartalékok feltárásával, fegyelmezett és jő murikával számottevően hozzájáruljon a magyar népgazdaság gyarapításához. A szocialista gazdasági közösség, a KGST szervezetének erősítéséhez. Csak ez lehet a forrása a magyar nép életszínvonala, életkörülményei további javításának. Ez szolgálja országaink biztonságának megszilárdítását, népeink boldogulását. A KGST 30 éves fejlődése megerősít bennünket ebben a meggyőződésünkben Az ünnepi beszéd után Nyi- kolaj Faggyejev üdvözölte a résztvevőket. történelmi' eredményei különösen szembeötlőek, ha visz- szaidézzük azokat a feltételeket, amelyek között országainkban megkezdődött a szocializmus építése. A háború előtt például Magyarország gazdaságilag elmaradott agráripari állam volt. A földesúri nagybirtokok és több százezer kisparaszti, gazdaság országaként ismerték. Mintegy 780 ezer parasztnak egyáltalában nem volt földje. A második világháború még inkább visszavetette Magyarország gazdaságát. A közgazdászok számításai szerint a fasiszták által okozott károk csaknem ötszörösen múlták felül az 1938. évi nemzett jövedelmet. A nehéz időkben a Szovjetunió, a világ első szocialista állama nyújtott se- gítséget. Mi, önökkel együtt, ma nyír büszkén mondhatjuk: .kommunista és munkáspártjaink vezetésével, saját erőforrásaik mozgósításával, egymást sokoldalúan segítve népeink sikeresen birkóztak meg feladataikkal, elkerülve a kapitalizmusra jellemző torzulásokat: a dolgozókat munkanélküliségbe taszító gazdasági válságokat, a nélkülözést, a könyörtelen kizsákmányolást. A szocialista országok társadalmi-gazdasági fejlődésének eredményei arról tanúskodnak, hogy a szocialista rendszer fölényben van a tő- késrendszerrél szemben. A döntő előny abból származik, hogy a szocialista gazdasági rendszer igen széles körű lehetőségeket teremt a termelőerők fejlesztéséhez, a valamennyi anyagi és szellemi értéket létrehozó dolgozó milliók tehetségének és' képességeinek kibontakoztatásához. A szocialista világrendszer évről évre újabb és újabb távlatokat hódít meg. Népeinknek a társadalmigazdasági fejlődés terén elért valamennyi eredménye elválaszthatatlan a KGST tevékenységétől. A KGST tevékenységének igaz demokratizmusa, a tagországokat vezérlő nemes eszmék és célok, a tagországok társadalmi-gazdasági sikerei nagy tekintélyt vívtak ki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának nem csupán országainkban, hanem nemzetközi téren is. Ma, amikor megemlékezünk a KGST 30. évfordulójáról, büszkén mondhatjuk, hogy nemzetközi szervezetünk a testvérpártok iránymutatásai alapján sikerrel teljesíti fő feladatait: a sokoldalú gazdasági- és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének útján, a szocialista nemzetközi munkamegosztás és a szocialista gazdasági integráció elveinek következetes megvalósításával segíti a KGST-országok céljainak elérését, a társadalmi haladást és a szilárd béke megteremtését az egész világon. Az ünnepi ülés az Interna-; ' cionálé hangjaival ért véget. (MTI)
