Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-17 / 113. szám

IS éves a FIFA A labdarúgás: nagyhatalom Sir Stanley Rous a hetvenes évek elején, még a FIFA el­nökeként Budapesten járt, s az egyik fogadáson csattanós pohárköszöntőt mondott. Ma is emlékszem a joviális fut- balldiplomata néhány monda­tára: „A mi szövetségünk­nek — mondta, — több tag­állama van mint az ENSZ- nek. Ezzel persze, nem azt akarom mondani, hogy a FIFA nagyhatalom. De — azt sem szeretném monda­ni. hogy a futball nem nagy­hatalom. . Hogy mi is valójában a fut­ball...? Véresen komoly játék, ami ■— nem is olyan régen — há­borút robbantott ki két kö­zép-amerikai állam között. Egymilliárdnál több ember szenvedélye — miként ezt az 1978-as világbajnokság tévé­adásainak statisztikái is mu­tatták. Nagy üzlet — gon­doljunk csak a profiklubok hétszámjegyű könyvelési té­teleire. .. Ám a futball — legfőbb­képpen — játék! Mi is lenne az emberiség­ből, ha valamiféle hatalom, elvenné tőlünk a labdát?! A vidámságot veszítenénk el, a felszabadult jókedvet, a játé­kosságot. az életörömöt. Van- e más, ami olyan pompásan képes visszaidézni az ifjúsá- . got. mint a labda? Kérdezzék csak meg az ingujjra vetkő­zött, unokájával focizó nagy­papát. ..! És a futball — ősi játék is. Négy-ötezer éve játszották a labdarúgás ősi formáját az egyiptomiak és a kínaiak. Az ókori görögök az episzkurosz nevű játékot szőrrel tömött labdával űzték; a római bi­rodalom katonáinak kedvelt időtöltése volt a harpastum. A kézzel és lábbal űzött ősfut- ballt Julius Caesar katonái honosították meg Británniá- ban; a hagyományok szerint a harpastumot Chester és Derby város fiataljai már a rómaiak idején ismerték és kedvelték. Az első hiteles fel­jegyzés az 1307—1327-ig ural­kodó II. Edward idejéből kelteződik. Ebben az időben a játékot két szomszédos kisvá­ros vagy falu népessége űz­te. Az volt a cél, hogy a lab­dát a népes csapatok egymás városkapuján átdobják vagy rúgják. A játék olykor ,véres verekedésbe torkollott, s a király 1314-ben hozott rende­letében, szigorúan megtiltotta a labdajátékot. A hagyomá­nyokat a 18. század végén Rugby városában élesztették fel a diákok — játékuk a rög­bi őse. A veszélytelenebb és szelídebb labdajáték szabá­lyait 1863-ban dolgozták ki Angliában, s ekkor alakult meg a sportág első szövetsé­ge, a Football Association is. A futball diadalútja innét, már pontosan nyomon követr hető. A játék meghódította Európát, eljutott a tengeren­túlra. A múlt század végén, Magyarországon is sorra ala­kultak a futballklubok, 1901. január 19-én pedig életre hív­ták a Magyar Labdarúgó Szö­vetséget, Tulajdonképpen büszkék lehetnénk, hogy az MLSZ előbb alakult, mint a sport­ág nemzetközi szövetsége, — mégsem bábáskodtunk a FI­FA bölcsőjénél... A nemzetközi szövetséget a holland C. A. W. Hirschman javaslatára, hat ország — Bel­gium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Svájc és Svédor­szág — képviselőinek jelenlé­tében 1904. május 21-én, 75 esztendeje alakították Párizs­ban. Nélkülünk és a konti­nens futballjától sokáig el­zárkózó Anglia nélkül... A Fédération Internatio­nale de Football Association — a FIFA — napjainkban a legnépesebb világszövetség: 146 tagországot számlál. A futball — nagyhatalom, a FIFA pedig jelentős világ- politikai tényező. Döntései, in­tézkedései elégedettséget, jó­kedvet keltenek, vagy vitára ingerelnek; reformja, akciói — például a fejlődő orszá­gok labdarúgását segítő pró­bálkozások, a gyermek- és if­júsági futball érdekében ho­zott intézkedések — tízmilli­ók számára teremtenek spor­tolási lehetőségeket. Bizonyos, FIFA-döntések pedig — mint például az olimpiai labdarú­gó-selejtezők számunkra és a többi szocialista országnak is hátrányos csoportbeosztása jogos elégedetlenkedést és til­takozást váltanak ki világszer­te. Ám a születésnapon, a 75. évfordulón nem bírálni, ha­nem ünnepelni illik. Hinni ab­ban, hogy a FIFA — és vele együtt a labdarúgás — meg- újhodik. Atlétika Sportiskolái vetélkedő Ba!assagyar mafon ' A közelmúltban rendezték Balassagyarmaton, a már évek óta hagyományos Bgy. SE— STC—Vác Sí hármasviadalt. Ez mindig jó a sportiskolák­nak az erőfeimérésré,' tájéko­zódásra, a nyári versenyek előtt. A közel kétszáz induló — mert meghívásos számok is voltak beiktatva — kelle­mes időben, helyenként jó eredményekkel fejezte be a viadalt. Eredmények. Sí fiúk: Négy­próba B (41 induló): 1. Szend- rői Attila (STC) 1693, 2. Varga Sándor (Bgy. SE) 1680, 3. Somoskői Szabolcs (STC) 1643, Hárompróba. (24 induló): 1. Stézs Erik (Bgy. SE) 141, 2. Huszár Norbert (Bgy. SE) 131, 3. Pálfi Miklós (Vác) 110. Sí lányok. Négypróba B (34 in­duló): 1. Szabadkai Bernadett (Bgy. SE) 2409, 2. Blaskó Er­zsébet (STC) 2219, 3. Balázs Judit (Bgy.' SE) 2118. Három- próba" cHndútó): 1. Várga Il­dikó (STC) 168, 2. Deák Ka­talin (Bgy. SE) 154, 3. Vizler Edina (Bgy. SE) 123 pont. A meghívásos számok győz­tesei. Nők: 100 m: Kuris Ju­dit (Bgy. SE) 12,7 mp. 500 m: Torda Erzsébet (Bgy. SE) 1:21,4 p. Diszkosz: Bálint Ta­más (Bgy. SE) 30,96 m. Súly: (4 kg) Pálmafi Katalin (Vác) 9,74 m. Férfiak: 100 m: Holek Tibor (STC) 11,4 mp. 3000 m: Kácsor Lajos (Bgy. SE) 10,49,0 p. Diszkosz: (1,5 kg) Demeter Gábor (Bgy. SE) 41.30 m. Disz­kosz (2,0 kg). Kuris Nándor (Kun B. SE) 36.64 n>. Újabb MÍRK4­akció! Minősítő atlétikai verseny Szécsényben Vasárnap Szécsényben mi­nősítő atlétikai versenyen a rendező sportegyesület serdülő atlétái mellett rajthoz álltak a pásztói, balassagyarmati és nógrádmegyeri sportkör vér- senyzői is. Mindkét nem ver­senyzői a négypróba B váltó zatában mérték össze tudásu kát. A lányok 80 méteres gát­futásban, távolugrásban, 300 és 800 méteres síkfutásban; a fiúk 80 méteres gátfutásban, távolugrásban, 300 és 1500 méteres síkfutásban szerezhet­tek pontokat. A lányok versenyét Józsa Dóra szécsényi atléta nyerte 1669 ponttal. Ez számára a bronzminősítés megszerzését jelentette. Második Kecskés Mónika 1414 ponttal, harma­dik Kun Éva 1325 ponttal. Mindketten a BSE versenyzői. A fiúk versenye hármas ha zai sjkert hozott. Kiss Zsolt a négy sportágban 1694 pontot gyűjtött és ez az ezüstminősí­tési szint teljesítése mellett, áz első hely megszerzéséhez is elég volt a szécsényi fiú­nak. Második Stoff Aladár 1125 ponttal, harmadik Rádi László 1048 ponttal. Mindket­ten a bronz fokozatú szintet teljesítették. A pálya előkészítéséért, a verseny lebonyolításában nyújtott segítségért elismerés illeti az ELZETT-gyáregység Vámos Ilona Szocialista Bri- ádját. Az idén újabb játékot indítunk a Márka üdítő Italok fo­gyasztóinak. w/ä© mm A Márka üdítők kupakjának műanyag betétjén elrejtettük a Márka szó cgy-egy betűjét Az összegyűjtött betűkből ösz- szeállított Márka szóért sorsjegyet kap. akj az öt kupakot beviszi, vagy ajánlott levélben beküldi a már jól ismert címre: MÁRKA-KUPAK KÖZPONT Budapest VI., Hegedű út 9. 1061 Telefon: 416-933. Nyitva: hétfőn 13-tól 17 óráig, szerdán 10-től 18 óráig. pénteken 13-tól 17 óráig. Főnyeremények: Lada személygépkocsi, társasutazás az olim. piára és még sok értékes nyeremény. Sorsolás: 1980. február 16-án. Időszerű kérdésekről Nógrád sportvezetőinek tanácskozása Szolnokon KÉT NAPOT és két éjszakát töltöttek Szolnokon — a több éves hagyománynak megfele­lően — idén. májusban a Nógrád megyei sportvezetők. Ezeknek a „táborozásoknak” az a célja, hogy a helyi szak- szövetségek, kiemelt sport­egyesületek, járási és városi sportfelügyelőségek vezetői, valamint a társszervek sport- megbízottai az országos és a megyei TSH vezető munka­társaival, Nógrád társadalmi, politikai és sportéletének irányítóival közösen értékel­jék az elmúlt évet és az idei, jövőb mi tennivalókat szak­mai szempontból. A tavaszi kirándulás fontos tartalmi része volt ezúttal is az egymásközti kapcsolatok erősítése, a sportbarátság, a személyes ismeretség szélesí­tése. A szabadtéri, meleg vi­zes fürdőzés, az esti városné­ző séták, a közösen elfogyasz­tott, kellemes kortyok és fi­nom falatok, akárcsak a „sza­badidős” ulticsaták, vagy a kötetlen beszélgetések ezt cé­lozták —, s nem is hiába. Feloldották ezek a momentu­mok a szakmai előadások, vi­ták komoly hangulatát, seri- tettek kiegészíteni a hasznost a kellemessel. Mindez később, a közös rendezvényeken bő­ven kamatozhat, ha össze kell fogni. A tanácskozást Berki Mi­hály, a megyei tanács elnök- helyettese nyitotta meg, majd Skoda Ferenc, a Nógrád me­gyei pártbizottság titkára be­szélt a megye gazdaság- és társadalompolitikai helyzeté­ről. amelyre a fejlődés, a nyu­godt, alkotó légkör jellemző. Alapvető meghatározója ez a helyi sportéletnek, a testi ne­velés feltételeinek is. Időszerű sportpolitikai kér­désekről tartott tájékoztatót dr. Maróthy János, az Orszá­gos Testnevelési és Sporthi­vatal elnökhelyettese. Kitért az iskolai és a tömegsport, a felnőtt testnevelés, az élsport jelenlegi helyzetére, a gyer­mekévvel kapcsolatos tenni­valókra. (Megjegyzésére, hogy az országban több helyen idén ingyen látogathatják a 14 éven aluliak a sportrendez­vényeket. Balassagyarmatról azóta meg is jött a válasz: a Bgy. SE vezetősége is úgy döntött, hogy díjtalanul te­kinthetik meg ez évi verse­nyeiket a gyerekek). Szó esett még az átigazolásokról, az ösztönzési rendszerről, a léte­sítményhelyzetről, az egyesü­leti költségvetésekről is. Az előadó sürgette az előbbrelé- pést az irányítás, a szakmai vezetés, a szemléletmód. a tudományos munka, a soort- diplomácia és a sportorvosi tevékenység területén. SZÚNYOG TIBOR, a me­gyei TSH elnöke egy előre kiadott írásos anyag kiegé­szítéseképpen beszélt Nógrád megye 1978. évi sportéletéről. Elemezte a szervezettség, az ifjúsági testnevelés, a lakos­sági tömegsport, a verseny­sport és az utánpótlás-nevelés hélyzetét, eredményeit, tenni­valóit, nem feledkezve meg a vezetés, az irányítás problé­máiról sem. (A témára később részletesen visszatérünk). A hozzászólók a helyi természet­járó-mozgalomról, a honvé­delmi sportról, az STC-ről, az iskolai, üzemi és lakóterületi sportról mondták el tapasz­talataikat, megjegyzéseiket. Rendkívül érdekes, a szak­emberek számára ki telezetten izgalmas előadást tartott más­nap a magyar sport helyzeté­ről Ardai Andor, az OTSH főosztályvezető-helyettese. A világ élsportjában elfoglalt helyünkről, az olimpiára való készülésről, esélyeinkről és lehetőségeinkről számos ta­nulságos tényt, problémát említett meg, sportáganként elemezve a helyzetet. Azt is elmondta, hogy Nógrád me­gye legnagyobb egyesülete, az STC országosan az olimpiai egyéni sportágakat tekintve 20. (A Bgy. SE 60). a rang­sorban, a nem olimpiai spor­tokban 10., a bajnokságokban szereplő csapataink eredmé­nyei alapján 6.. utánpótlás­nevelésben csak a 23. helyen áll. A bajnoki szereplés sze­rint a megyék között Nógrád a 18., vagyis az utolsó előtti eredményesség tekintetében az országban. Váradi Géza. az OTSH ta­nácsosa az utánpótlás-nevelés gondjait vetette fel előadá­sában. Az általános helyzet vázolása után az előbbreléoés feltételeit sorolta fel. Ezek közé tartozik az iskolák és a sportegyesületek jobb kapcso­lata. a tagozatos oktatás szer­vezeti kereteinek kiépítése, a minden tanulóra kiterjedő ki- választási rendszer bevezeté­se. a központilag kiadott szakmai követe1 mén vek betar­tása, a rend és fegyelem, a szabályok korszerűsítése, a fo­lyamatos ellenőrzés. ÖSSZEFOGLALÓJÁBAN Szúnyog Tibor elmondta, hogy eredetileg nem tervezték az idei tanácskozást, de a közben felvetődött, időszerű szakmai kérdések választ sürgettek. A VI. ötéves terv előkészítésé­ben is komoly feladat hárul a sportvezetőkre, szakemberek­re. A tanácskozás elérte cél­ját: hozzáértő, felelős vezetők adtak tájékoztatást közérde­kű. aktuális Droblémákról. és erősítette a Szolnokon töltött két nap a megye sportvezetői­nek baráti, munkatársi, szak­mai kapcsolatait is. A követ­kező időszakban Nógrád sport­életének mindez hasznára vál­hat. Várkonyi Ferenc lájfut ás Megyei csapat ba j nokság a Karancsban Végre valahára ideális fu­tóidőt fogtak ki az 1979. évi megyei csapatbajnokság részt­vevői. Délelőtt tíz órától; a Kemerovo-lakótelep mellől kétpercenként vágtak neki a versenyzők a meredek Ka- rancs oldalainak. Hamarosan kiderült, hogy egyes kategó­riákban több meglepetés szü­letik. Ez a későbbiekben be is igazolódott. Az ifjúsági lá­nyoknál a Bolyai Gimnázium tanulója, Maglódi legyőzte a rossz napot kifogó Mártont. A fiúknál a győztes Bednár (Bgy. MEDOSZ) mellé szorosan fel­zárkózott a még serdülő korú pásztói Balogh Lajos. Felnőtt nőknél Honfiné biztosan nyert Bal assagyarmatiak sikere Budapesten A csepeli sportegyesület az elmúlt napokban meghívásos atlétikai versenyt rendezett a gyermekek részére. A rende­zők a VOSE—BEAC—FTC— Ganz MÁVAG—Spartacus Sport Egyesületek versenyzői mellett meghívták a BSE fia­tal atlétáit is. A balassagyar­mati serdülők a versenyen jó eredményt értek el. A lányoknál négypróbában 180 versenyző közül Deák Ka­talin a második helyen vég­zett. Vizler Edina u hatodik, Szalai Ágnes a hetedik he­lyet szerezte meg. A fiúk mezőnyében is átütő balassagyarmati siker szüle­tett. A 60 méteres síkfutás­ban 72-en állak rajthoz. Az első helyről tanúskodó okle- vetet Strézs Erik, a második helyezettnek járó oklevelet Huszár Norbert vehette át. Ebben a számban a többi gyarmati induló is egyszám­jegyű helyezést ért el. Kislab- dadobásban 63 versenyző kö­zül került ki győztesként a balassagyarmati Strézs Erik. Második Zsidai László. Nagy Zsolt az ötödik, Kokavecz Mátyás a hatodik helyen vé­geztek. Távolugrásban 73-an pályáztak a dobogós helyezé­sekre. Ebben a számban a ba­lassagyarmatiak senkit sem engedtek a dobogó közelébe. Első Strézs, második Lukács, harmadik Huszár, negyedik Siket! A verseny után a balassa­gyarmati serdülőatléták jog­gal mondhatták: jöttek, ver­senyeztek, győztek. míg a férfiaknál meglepetésre Zentai legyőzte az I. osztályú Kérit és a válogatott Honfit. Figyelemre méltó az STC-s Ivák és a pásztói Holtner eredménye. Ezzel a megyei csapatbajnoksággal el is bú­csúztak a tájfutók a Karancs- hegységtől. Legközelebb csak öt év múlva, új térkép kiadá­sa esetén vehetik birtokukba a meredek és változatos terepet. Pozitívumként könyvelhet­jük el a száz rajthoz álló ver­senyzőt, és ezek közül külön dicséretet érdemel az iskolai DSK-k szereplése. Márciustól Pásztón és Nagyorosziban, má­justól pedig Nagybátonyban (két év elteltével) újra terv­szerű felkészítő munka folyik. Negatívumként kell megemlí­teni, hogy nincs lehetőség ezeknek a csekély költségve­téssel rendelkező iskolai DSK- nak a megyei kupaversenye­ken való indulásra. Az 1979. évi megyei csapat- bajnokság végeredménye (egyéni): F 21 B kategória: 1. Zentai József (STC I.)"' 54,59 mp. (Edző: T. Rózsa László és Bessenyei István), 2. Kéri Pé­ter (STC I.) 56,09, 3. Ivák Pál (STC I.) 58,17, 4. Holtner Atti­la (Pásztó) 59,30, 5. Honfi Gá­bor (STC II.) 68,40, 6. Pénzes Sándor (Bgy. MEDOSZ) 74,00 mp. Az 1979. évi bajnok az STC (Zentai—Kéri—Ivák), 2. az STC II. csapata, és 3. a Balassi SE, Nagyoroszi. N 19 B kategória: 1. Honfi Gáborné (STC) 83,00 mp. (Ed­ző: Bessenyei István és Hon­fi Gábor), 2. Bakos Mária (STC) 89,26, 3. Molnár Erzsé­bet (STC) 110,17 mp. Bajnok: az STC (Honfiné—Bakos— Molnár). F 17 B kategória: 1. Bednár István (Bgy. MEDOSZ) 70,37 mp. (Edző: Kovács Ferenc), 2. Balogh Lajos (Pásztói SE) 72,47, 3. Skoda Tamás (Bgy. MEDOSZ) 77,52, 4. Kiss Osz­kár (Bgy. MEDOSZ) 86,09, 5. Bobál Gábor (St. Gépipari) 93,32, 6. Balázs Csaba (Bolyai Gimn.) 98.03 mp. A bajnok a Bgy-i MEDOSZ (Bednár—Sko­da—Kiss), 2. a Pásztói SE, 3. a Bolyai Gimnázium. N 17 B kategória: 1. Mag­lódi Magdolna (Bolyai G.) 87,35 mp. (Felkészítő tanára: Szabó István), 2. Márton Krisztina 90.05, 3. Kajári Andrea 94,00, 4. Gieszer Mónika 94,25, ’ 5. Verebélyi Edina 100,00, 6. Ka­jári Edit 110,55 mp. (mind Bgy. MEDOSZ). Bajnok: a Balassa- r armati MEDOSZ (Márton— Kajári—Gieszer), 2. a Bolyai Gimnázium, 3. a Bgy. ME­DOSZ II. F 15 C kategória: 1. Knapi- cius Péter (STC) 60,07 mp. (Edző: Nagy Mihájy), 2. Ja- kubovics László (St. Gépipari 64.05, 3. Kovács László (Bo­lyai Gimn.) 66,35, 4. Reguly Árpád (N.-bátonyi BSE) 67,00, 5. Pancsovai Nándor (St. Gép­ipari) 73,25, 6. Ádám Béla (St. Gépipari) 81,23 mp. Bajnok: a Gépipari DSK (Jakubovics— Pancsovai, Edző: Huszár Mik­lós), 2. a Bgy. MEDOSZ, 3. Gépipari DSK II. Z. J. NÓGRÁD — 1979. május 17,, csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom