Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-13 / 86. szám

Innen megyek nyugdíjba... ;,Az idősebb nemzedék még emlékszik a kenyérsütés szer­tartására, a búboskemencék venyigével vagy kukorica- szárral felfűtésére. Ez már olyan régen volt, hogy ebből a „keserves” kenyérsütésből nem maradt meg más csak a lángos íze és a jól sikerült négy-ötkilós kenyrek emléke”. — ezeket a sorokat a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat hír­adójában olvastuk, miután megismerkedtünk a többé- kevésbé gépesített kenyérgyár­tással. A tésztasurran tóból, osztó-, gombolyító-, és hosszformázó masinából álló bonyolult vas­szerkezet mellett fehér köpe­nyes, fityulás, törékeny asz- szonyka hajladozik. Néme­lyik tésztakupacot minden látható ok nélkül erőteljes mozdulattal visszahajítja az osztógép garatjába. ,— Nincs ebben semmi ör­döngösség, csak egyik-másik adagnak a sűlya egy-két, eset­leg ( öt dekával is kevésebb vagy több az előírt kót kiló huszonöt dekánál. Ezt a különbséget „veszi észre” a kezem, s ezért mindaddig vissza kell dobnom a tésztát, amíg a gép- be nem áll a megfele- tő térfogatra — tájékoztat mo­solyogva Anda Gézáné sütő­ipari szakmunkás, akinek egy műszak alatt nyolcvan mázsa kenyémekvalót kell megmozgatnia. — Nem túlságosan nehéz munka ez egy nő számára? — Én nagyon szeretem' csi­nálni... más tevékenységet el sem tudnék képzelni ma­gamnak. Ez az első munka­helyem, s úgy gondolom: én innen megyek nyugdíjba is. Amikor 1954-ben először lép­tem be a vállalat kapuján, akkor még nam hittem vol­na, hogy ennyire megszere­tem ezt a munkát... hiszen muszájból jöttem, mert kel­lett a pénz. Itt dolgoztam be­tanított munkásként és itt szereztem meg a szakmunkás­oklevelet is. Talán ezért, meg a kollégáim szeretete, megér­tése miatt ragaszkodom eny- nyire a munkahelyemhez. — Három műszakba jár dolgozni... miként tudja ösz- szeegyeztetni foglalkozását az otthoni tevékenységgel, a család ellátásával? — A két kislányunk — fér­jem az SKÜ-ben targoncave­zető — már felcseperedett, szakmát adtunk a kezükbe, s ezért egyre kevesebb gond nyomja a vállamat. Egyikük bérelszámoló, másikuk pedig felszolgáló lett, de még nem szakadtak el a háztól, mind a ketten otthon laknak. Azt szeretik a legjobban, ha délutónos vagyok, mert akkor délelőtt nyugodtan megregge­lizhetnek velem. Amikor éj­szakára jövök dolgozni, ak­kor ebédfőzés előtt és után alszom egy kicsit. Szeretek háziasszonykodni, jókat sütni, főzni... egyfajta tésztát nem is érdemes készíteni. mert azt a család nem nézi sem­mibe. így hát legalább két- háromféle süteményt készítek egyszerre. — És házi sütésű kenyér nem kerül a család asztalá­ra? — Jaj, dehogy! Nincs hoz­zá kemence... de fiatalabb koromban — tizenkilenc- húszéves lehettem — Szalma- teresen laktam, ott bizony minden két hétben sütöttem hat darab olyan kenyeret, hogy csodájára jártak a szomszédok! * Amikor a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat főmérnökét, Tarján Györgyöt arra kér­tem, hogy jellemezze Anda Gézánét, frappánsan íev vá­laszolt; — Ándáné 1973-ban igazgatói dicséretben része­sült, 1974-ben kiváló dolgozó lett, 1976-ban pedig átvehette azt a miniszteri kitüntetést, amely az élelmiszeripar kivá­ló dolgozójaként illette meg. Napirenden az agitáciős és propagandamunka ' A Nógrád megyei MHSZ- vezetőség mellett működő agitáciős és propagandabi­zottság a hét elején Salgótar­jánban ülésezett. E fórumon meghallgatták, majd megvitat­ták Szamosi Sándor — Ba­lassagyarmat város —, vala­mint Kótai Ferenc — rétsági járás — agitáciős és propa­gandamunkájáról szóló tájé­koztatóját. A szóbeli előterjesztésekből kitűnt, hogy a nemrégiben alakult két agitáciős és pro­pagandabizottság tevékenysé­ge kedvezően érezteti hatását az MHSZ-klubok tevékenysé­gében, a szövetség feladatai­nak ismertetésében, céljainak magyarázásában, a tömegesí­tésben, a honvédelmi nevelő munka színvonalának emelé­sében egyaránt. Az MHSZ fennállása 30. évfordulója al­kalmából nagy érdeklődéssel kísért kiállítást rendeztek Ba­lassagyarmaton, emellett szá­mos program kötődött a szö­vetség életéhez, amelyeken ezrek és ezrek vettek részt. Ugyanakkor a szemléltető agitációt is jól alkalmazták ebben a városban. Mindkét helyen számos be­vonulás előtt álló fiatallal folytattak beszélgetést, melyet arra használtak fel az agitá- ciós bizottság tagjai, hogy jól felkészítsék őket a katona­ságra. A rétsági járásban eredményesen alkalmazzák a honvédelmi képzésben, haza­fias nevelésben az oktatófil­meket. Ugyanakkor az iskolák irányában is nagyobb gonddal léptek fel, igyekeznek segíteni a honvédelmi programok elő­készítésében, azok színvona­lassá tételében. A feladatok között említet­ték, hogy tovább kell fejlesz­teni a hazaszeretet iránt való érzelmeket, emelni kell az ok­tatás, a foglalkozások színvo­nalát. Hangoztatták: a haza- fiságra való nevelés megkí­vánja, hogy közelebb kerülje­nek az emberekhez, s azoknak őszintén magyarázzák meg a szövetség célját. Ez pedig csakis jobb agitáciős tevé­kenységgel, a klubokban fo­lyó nevelés tökéletesítésével, a társadalmi ’ szervek szoros együttműködésével képzelhető el. A feladatok között kiemel­ték a nemzetközi gyermekév rendezvényeivel kapcsolatos tennivalókat, s utaltak arra, hogy ezeket a rendezvényeket vonzóvá kell tenni a gyerekek számára. Végezetül megvitat­ták azt a programtervezetet, amely tartalmazza az MHSZ megyei agitáciős és propa­gandabizottság egész éves ten­nivalóit. Villáminterjúi A korszerű táplálkozásról A helyiségben finom, íny­csiklandozó illatok kavarog­nak; ügyes kezek percek alatt elkészítik a bélszínrolót és hozzá köretet, a hasábburgo­nyát; hogy aztán a szemlélő, aki megfigyelte a készítés módját, megkóstolja, s jóízű­en elfogyassza. — A bemutatónak kettős célja van — magyarázta Bal­ia Jánosné a szécsényi ÁFÉSZ piackutatója. — Egyrészt sze­retnénk a lakosság figyelmét jobban ráirányítani a szén­hidrátszegény ételek fogyasz­tására. Mindenki által ismert, hogy a túlzott zsíros, szén­hidrátdús ételek előbb vagy utóbb elhízáshoz vezetnek, amely az egészséget károsítja. Másrészt a ma háziasszonyá­nak kevesebb ideje jut a fő­zőcskére. Az általunk bemu­tatott mirelité és félkész éte­lek és a többi hasonló termé­kek rövid idő alatt elkészíthe-, tők és tálalhatók. — A bemutató miben és mennyiben nyújtott konkrét segítséget a háziasszonynak? — öt félkész étel elkészíté­sének a módját figyelhették meg, amit aztán megkóstol­hattak. Szeretném megjegyez­ni, hogy ezek elkészítéséhez senkinek sem kell a konyha művészének lenni. Ezentúl a Magyar Hűtőipar által szer­kesztett reklámfüzetet, amely közel ötven félkész étel fel- hasznáJásához ad hasznos ta­nácsot, az érdeklődők rendel­kezésére bocsátjuk. Kiállítá­sunkkal szeretnénk felkelteni a háziasszonyok érdeklődését az ilyen jellegű termékek iránt. — Milyen az érdeklődés? — Amint látja, bőven akad érdeklődő. A szervezésben nagy segítséget kaptunk a Vö­röskereszt nagyközségi bizott­ságától. Eddig több mint szá­zan nyitották ránk az ajtót; nézték meg a kiállítást, kós­tolták meg készítményeinket. Valamenniyen elégedetten tá­voztak. Ügy érzem, hogy fá­radságunk nem volt hiábava­ló. — Szenográdi — Trolibuszok két világrésznek Az első cseh trolibusz, a „Skoda 1 Tr” már 1936-ban elkészült a plzeni Skoda Mű­vekben. A trolibuszgyártás ez­után a Skoda vállalat gyár­tási programjában maradt. A vállalat Ostrov nad Ohríban működő fióküzemében jelen­leg a „9 Tr” típusú trolibu­szok készülnek, amelyek ala­csony üzemelési és karbantar­tási költségükkel, hosszú élet­tartamukkal és kiváló, a mo­dern városi közlekedés igénye­inek megfelelő konstrukció-, jukkái tűnnek ki. Az Ostrov nad Ohríban működő üzem főként export­ra gyárt trolibuszokat. Több mint 5000 „szárnyas nyíl” véd­jegyű csehszlovák trolibusz közlekedik külföldön, több tu­cat szovjet városban, azNDK- ban, Lengyelországban, Bul­gáriában, Norvégiában, Indi­ában és Afganisztánban. A csehszlovák trolibuszokat igen kedvelik a Szovjetuni­óban. Tavaly az üzem terme­lése meghaladta a 7000 dara­bot, s e trolibuszok több mint kétharmada 31 szovjet város­ban közlekedik azóta. Az Í962 utáni időben Csehszlová­kia átlagosan évi 90 trolibuszt szállított, majd 1966-ban már 450-et. Az ide exportált cseh­szlovák trolibuszok száma ma már megközelíti az 5000-ret. A Szovjetunióban főként a „9 Tr” típusú kocsik közleked­nek. Az indiai Bombay után Af­ganisztán fővárosa, Kabul lett az ázsiai kontinens második olyan városa, amelynek ut­cáin csehszlovák trolibuszok járnak — már 86. A trolibusz­hálózat csehszlovák közremű­ködéssel történő kiépítése 1977-ben kezdődött, s 1980 el­ső felében fejeződik, be. Hárman a hatszáznégyből Csöngedi Györgyi Pontosan hatszáznégy fia­tallal gyarapodott a napokban a salgótarjáni KISZ-esek tá­bora. Közülük három diákot kérdeztünk meg arról, hol tanul, hogyan került kapcso­latba az ifjúsági mozgalom­mal és milyen tervei vannak a KISZ-ben? o Csöngiedi Györgyi, a Tán­csics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközép- iskola számviteli tagozatának elsőéves tanulója: — Mivel még általánosban megkaptam a kiváló úttörő kitüntetést, így nem kellett részt vennem a Kilián-kör foglalkozásain, tehát már szeptembertől végezhettem KISZ-munkát. Véleményem szerint, még nagyobb köve­télményeket kellene tennünk a mozgalomba lépők elé, ugyanis nem érzek túl nagy különbséget KISZ-tag és nem KISZ-tag között, akik netalán érdekből lépnek be, azok is „megélnek” valahogy, s igyekeznek ebből hasznot húzni. Én az ilyeneket min­denképpen kizárnám a moz­galomból, ők csak hátráltat­ják a haladást és rontják a tekintélyt is... Terveim? Sze­retnék sok hasznos kezde­ményezést elindítani, politi­Simon Gy. Tibor kailag érettebbé válni, tudá­som és tehetségem szerint segíteni a többieket, egyszó­val egy igazi közösség meg­becsült tagjává válni. © Simon György Tibor a 211. számú* Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben a távközlés­technikai hálózatszerelő szak­mát tanulja: — A Kilián-körben ismer­kedtem meg a mozgalom szervezeti felépítésével, mun­kájával, ugyanakkor társa" imtól, barátaimtól pedig a „hangulati” inspirációkat kaptam. Karancsberénybői járok be, nap mint nap, s utazás közben gyákran be­szédtéma a KISZ is. Tulaj­donképpen pro és kontra vé­lemények is elhangzanak, de jellemző módon a bírálatok, kritikák leggyakrabban azok szájából hallhatók, akik kis­ujjukat sem mozdították meg a többiekért. Ugyanak­kor, úgy látom, a KlSZ-szer- vezeteknek is sokkal többet kellene tenniük, hogy von­zóbbá tegyék közösségüket, népszerűbbek legyenek. Őszintén szólva, sokat vá­rok belépésemtől, nem csak úgy, hogy emberileg gazda­godom, ismereteimet bővi- tem, barátokat szerzek, ha­» Vaka Ida nem szeretném érezni azt is, szüksége van a közösségnek is rám és hasznomat tudják venni. © . Vaka Ida elsőéves az egész­ségügyi szakközépiskolában: — Szerintem nagyon jó do­log a Kilián-kör, mert itt az ember „belekóstol” a mozgal­mi életbe, s időközben el tudja dönteni, alkalmas-e rá, vagy sem? Mert azért nem szabad arról sem elfeledkez­nünk, hogy az egyénektől is elvárható: önmagát lelkiis­meretesen értékelve, döntse el, tagja lesz-e a KISZ-nek. Én ebben,' érzek némi ellent­mondást, hiszen néhányan akik tisztában vannak az el­várásokkal, s tudják, hogy arra nem megfelelők, mégis igent mondanak! Kistere- nyén lakom, s a Furák Te­réz kollégiumban vagyok,’ ahol több százan kisebb-na- gyobb közösségekben élünk; tehetünk és teszünk egy­másért apróbb és jelentősebb dolgokat, mintegy a mozga­lom előiskolájaként - KISZ-es terveink között szerepel mi­nél színvonalasabban dolgoz­ni, figyelemre méltó eredmé­nyeket elérni, iskolai hírne­vünket öregbíteni. (tanka) Télen sem állt meg az ide­genforgalom Hollókőn, de mi­helyt beköszöntött a tavasz, sorra özönlöttek a turisták az igen látványos és eredeti mű­emlékfalucskába. Az itt élő emberek még mindig őrzik a népviseletet, s buzgón ápolják a hagyomá­nyokat. örülnek a látogatók­nak, szívesen fogadják őket, olykor-olykor el is csevegnek velük. Az idegenek nagyon érdekesnek találják a sokféle ízekkel fűszerezett palóc nyel­vet, ám nemcsak a nyelv ízes és fűszerezett ebben a falu­ban, hanem a hangulatosan berendezett étteremben kap­ható ínycsiklandó falatok is, melyet nem egy látogató di­Hollókő várja vendégeit csért meg. Főleg a nógrádi palóc specialitások nyerték el sokak tetszését. Néhány hónappal ezelőtt restaurálták a tetszetős fa­burkolatú templomot, melyet most még jobban megcsodál­hatnak az ott járók. A turistaszállók régi pa­rasztházak, s faragott búto­rokból ' áll a berendezésük. • Megtalálható bennük a vetett ágy, a tulipános láda, a böl­cső, s egyéb népi darabok. A védett területen belül helyez­kedik el a posta, az orvosi rendelő, a nemrég átadott óvoda. Ezek az intézrpények mind régi házakban kaptak helyet. Sok-sok érdekességgel szolgál még Hollókő vára, melyhez több szép legenda fűződik és a falumúzeum is. A községet és Szécsényt ősz- szekötö útszakasz rendbehoza­tala a vége felé jár s ha min­den a tervek szerint folyik, igen rövid idő alatt befejező­dik. Aki mindezekre élőben kí­váncsi, „szedje sátorfáját”, s vágjon neki: biztos, hogy nem fog csalódni. • * J. M. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom