Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-12 / 85. szám

ww Válasz a „ Visszhang nyomán I Kedves Telek elvtársi Köszönettel vettük a NÓGKÁD 1979. március 29. szá­mában megjelent „Visszhang” című írását. Gyermekorvosa­ink valóban minden dicséretet megérdemelnek és örülünk, hogy az elismerés a lakosság részéről is megtörtént. Sze­retném ugyanakkor a levél utolsó mondatával kapcsolato­san tisztázni (mint elsősorban illetékes), hogy nem a szán­dékon vagy az akaraton múlik a gyermekorvosi állás be­töltése, illetve a gyesen levő körzeti gyermekgyógyászaink helyettesítése, hanem azon, hogy az ismételt pályázati hir­detmények ellenére sem jelentkezik gyermekszakorvos, és a megyei kórház gyermekosztályairól sem tudunk helyettest szerezni, mivel ott is kevesen vannak. Természetesen a le­hetőségeket a megoldásra folyamatosan keressük, és ha mód adódik, azonnal megoldjuk ezt az égető problémát. Nem titkolható viszont az, hogy feltehetően még hónapok kelle­nek a gyesről _ visszatérők munkábaállásához. Kérjük tehát Telék elvtárs, és a lakosság további türelmét. ' Dr. Muzsay József, S.-tarján városi eü. osztályvez. LEVELEZŐINK JELENTIK Boncol újra hizom/íiotf Kommunista szombat a nemzetközi gyermekévért Köszönjük A balassagyarmati Szán­tó Kovács János Szakkö­zépiskola 111 A osztályos tanulói ezúton is szeretnék megköszönni Röffler An­talnak, a balassagyarmati Volán sofőrjének, hogy munkájával, önzetlen, se­gítőkész hozzáállásával ki­rándulásukat emlékezetessé tette. Köszönjük. 11/A osztály tanulói Szavak fejezik ki gondolatainkat, tetteink bizonyítják érzéseinket. Ennek szép példáját adta az Xkladi Műszergyár berceli gyáregy­ségének és a- berceli tanács dolgozóinak a kommunista szombaton szervezett akciója a nemzetközi gyermekévért. A közelmúltban — már nem először — programegyeztető szán­dékkal találkoztak a gyáregység és Bércéi község társadalmi szerveinek vezetői, ahol többek között szóba került a nemzetközi gyermekév is, ami alkalmat adott arra, hogy egy új stílus bevezetéseként a gyáregység vezetése meghívja a testületek tagjait a kom­munista szombaton való részvételre. A cím­zettek helyeslő egyetértésével találkozott a nemes törekvés, s a helyi tanács és intéz­ményeinek dolgozói mintegy 19-en, munkára készen, lelkesen jelentek meg március 24-én, reggel pontosan 7 órakor, munkakezdésre. A gyáregység kollektívájának közel 300 tagja vállalt részt e nemes cél érdekében, ami a teljes létszámnak kétharmada. így történt meg, hogy tanácselnök a gyári munkással, gyáregységvezető a pedagógussal, tsz-elnök feleség az üzemi művezetővel, mű­velődési igazgató a minőségellenőrrel, óvo­dai nevelő a diszpécserrel, termelési osztály­vezető a szerelőkkel, tanácsi tisztviselő az üzemi ügyintézőkkel Vállvetve és versenyre kelve dolgoztak. Volt, aki péphez került, má­sok kézi szerelést végeztek, csomagoltak, anyagot készítettek elő sitb-stb. Városunk tisztaságáért Dicséret illeti a vendégmunkásokul, mert jó részük megközelítette a normaelőíráso­kat, és minőségileg is kifogástalan munkát adott ki kezéből. Ezzel tanújelét adta min­den résztvevő, hogy valamennyiüknek mi­lyen drága kincs a gyermek, örömeink for­rása, jövőnk aranytartaléka, harcaink és ter­veink folytatója. 1 Az önként felajánlott szabadszombati mun­ka nem csak az egységben, lelkes szellemé­ben, de anyagilag is említésre méltó ered­ményt hozott- Készárutermeiésben félmilli­ós értékű terméket produkált a kollektíva, felhívást láttam lépcsőházunk ezen felül 759 normaóra teljesült alkatrész- ban. Egy lakó így véleke gyártásban. dett: „Meddig marad tiszta — Ami mindebben a legszebb, az, hogy egy- ha más nem vigyáz rá — a re többen ismerik föl a közösen végzett munka és egyetértés nagyszerű pátoszát, hogy mind többen értik meg, mennyit tehe­tünk egymásért, *elen esetben saját gyere­keinkért, s ezen túlmenően, hogy mennyi mód van arra, hogy kifejezzük együttérzé­sünket a világ sok helyén élő és nyomorgó emberpalánták iránt, akik táján az éppen „Tisztasági hetek”-re fethf- vó plakátot olvasva alábbi gondolataim támadtak. Na­ponta olvasható e lap hasáb­jain is a város környezetvé­delméről, tisztaságáról szóló írás. Mégsem árt, ha újra el­gondolkodunk ezen. Bérházunk környékének ta­karítására, csinosításéra szóló környékünk?” Kislányom gondolkodás nélkül, szívesen vett részt a munkában. Ter­mészetesen örömmel újságol­ta, hogy milyen szép tiszta lett a játszótér, a lakásunk környezete. Valamint azt is — és ez természetes, — hogy most befizetendő többletértékből először jut- megdicsérték, társaival együtt, m,lr Űlfftr AírtlU m nlrilr OC f dl n —« fP.­nalc egy kicsivel több ételhez, akik talán most először lakhatnak jól, vagy vehetnek fel ruhát fázós kis testükre, megérezvén há­lásan a róluk gondoskodó, jót cselekvő fel­nőttek jószívűségét. S mit kívánhatunk még? E jó szokás el ne hagyjon minket. Osváth Sándor Véradás Diósjcnön Beszélgetés A napokban a Mátravere- bélyi Általános Iskola első osztályos tantermében a „kis nebulók” helyett szüleik, édes­apák és édesanyák ültek. A Hazafias Népfront közműve­lődési bizottsága szervezésé­ben beszélgetést tartott az is­kolaigazgató Kaszás Istvánné- val közösen a cigáryszülők- kel az oktatással, a tanköte­lezettséggel kapcsolatban. Kaszás Istvánná iskolaigaz­gató kérte a szülők segítségét abban, hogy a gyermekek is­kolai kötelezettségüknek ele­get tudjanak tenni. Tegyék lehetővé, hogy az iskolába a gyermekek mindenkor él tud­janak jönni. Hangsúlyozta: a Naponta 150 távolsági és két­szer annyi helyi beszélgetést bonyolít le a nagybátonyi 1. számú postahivatal távbeszélő- központjának kollektívája. A képen Kassai Vilmos, a pos­tahivatal vezetője — aki rö­videsen nyugdíjba megy — és Nagy Sándorné telefonköz­pontos a szolgálat átadását készíti Véradást szervezett a diós- jenői községi Vöröskereszt szer­vezete, és a VILLTESZ 1SZ di- ósjenői Vöröskereszt-szerveze­te. A gondos szervezés és az elő­készítés eredménye, hogy na­gyon jól sikerült a véradás március 18-án. Ugyanis 215 fő nyújtotta karját önkéntes véradásra, örvendetes, hogy sok véradó először jelent meg az önkéntes véradáson, hogy a többiekkel együtt segítsenek beteg embertársaikon, s a ba­lassagyarmati kórház minden arra 'rászoruló betegének kel­lő mennyiségben és minőség- adónak az önzetlen segítő­múlt évekhez viszonyítva a legmagasabb eredmény. Kimagasló eredményt ért el a VILLTESZ KlSZ-szerveze- te, és a szocialista brigádok tagjai. Említésre méltó még a diósjenői szociális otthon, ahonnan munkából jöttek el a véradásra az igazgatóval az élen, aki 62-szeres véradó, továbbá a termelőszövetkezet dolgozói is hozzájárultak a véradás sikeréhez. Köszönetünket fejezzük ki minden egyes önkéntes vér­aktivistáknak, akik segédkez­tek, hogy a véradás a legna­gyobb rendben történhessen. Schmittinger Lajosné VILLTESZ VK titkára ben álljon rendelkezésére a mással nem pótolható gyógy­szer. A diósjenői VlLLTESZ-szö- vetkezet 133 dolgozója közül 58-an adtak vért, ami az el­készségért, valamint a balas­sagyarmati véradóállomás fő­orvosának, dr. Doncsok Gyu­la főorvosnak és valamennyi dolgozójának, az ott megjelent Kisállattcny osztok országos közg y ütése tankötelezettségről szóló tör- rég tartot^ évi rendes k01. , mmóen döttközgyűlését, Budapesten, A Magyar Kisállattenyész- tők. Az országos egyesület tők Országos Egyesülete nem­16 évet betöltő gyermeknek az általános iskola 8 osztá­lyát el kell végeznie. E tekin­tetben bár a salgótarjáni já­rásban rossz helyet nem fog­lal el Mátraverebély, de ten­nivalók még vannak. A jövő­ben még nagyobb eredménye­ket szeretne az. iskolai tan­testület elérni e téren is. Eh­hez a szülők segítsége is szükséges. Ezt követően az iskolai ne­velőmunka problémáiról, gondjairól, s az elért ered­ményekről szólt, kérve, hogy a szülők legmesszebbmeriőki vezető szakemberei, az ügy­vezető elnökkel élen, dr. Pó- ka Géza, dr. Holdas Sándor a MEDÖSZ „Dózsa” termé- és még több neves Ezekem­ben. Megyénk nyúltenyésztő- it a salgótarjáni egyesületi tagok képviselték. A közgyűlésen dr. Csikváry László, az egyesület ügyveze­tő elnöke számolt be az el­múlt évi tevékenységről, és ismertette az 1979. évi terve­ket. Az országos egyesület a kistenyésztőknek komoly se­gítséget nyújtott a különböző szintű szakmai előadások szervezésével, tapasztalatcse­rékkel, szakmai körlevelekkel. Ez a segítségnyújtás végső soron abban érlelődött, hogy nők a bér bevonásával az ország kü­lönböző településein, sokszor éjszakába nyúló előadásokat és szakmai vitákat tartottak. Nógrád megyében is számos ilyen összejövetel volt az el­múlt évben. Az ügyvezető el­nök kiemelte, hogy a nógrá­di kis falvakban sokszor csak tíz, tizenöt tenyésztőnek tartottak foglalkozást, de eze­ket is olyan szakmai szere­tettel végezték, mintha szá­zak kapcsolódtak volna be. Tájékoztatást adott az el is segítsék az iskola rríunká- mar mint 3000 vagon mennyiség volt a lipcsei nemzetközi kiállítás elmaradásának oká­ról is, mely a rendkívüli tél tagszervezésben jelölte meg, hiszen jelenleg még csak 1280 tagja van ennek a jelentős egyesületnek. A szakmai elő­adások és vitakörök növelése is szerepel a tervben. Növel­ni kell vérfrissítés céljából az importnyúl-bes^erzést a szocialista országokból, első­sorban az NDK-ból. Nagyobb teret kell adni az angóra- nyúl-tenyésztésnek, mely az utóbbi években kezd fellen­dülni, annál is inkább, mert megnőtt az igény az angóra- gyapjú iránt. Már ebben az évben fel kell készülni az 1980. januárjában Magyaror­szágon megrendezésre kerü­lő VI. nemzetközi nyúlkiállí- tásra. Az egyesületi közgyűlés egyéb napirendjei közül ki­és feljegyezték a nevét. Ti­zenéves lányok haladtak el mellettem. Hármójuk közül az egyik ledobta a használt papírzsebkendőjét a járdára. Egyik társa — és önkéntele­nül én is — arra figyelmez­tette, pár lépésre van tőle a hulladékgyűjtő. Elszégyellta magát. Gondolom, legközelebb nem tesz ilyet. A sok türelem, figyelmezte­tés után jó lenne talán kissé szigorúbban bánni a tisztaság ellen vétőkkel! Nem ártana megbírságolni a rossz példát mutató felnőtteket, akik a ci­garettacsikkek sokaságát dob­ják el önfeledten az utcán; pedig a hulladékgyűjtőkön er­re külön is van hely. Külföldi látogatók mondták el, hogy ott a kisgyermekek és szüleik egyaránt, sokkal jobban vigyáznak á tisztaság­ra. Ha önszántukból nem, a büntetés figyelmezteti és meg­tanítja erre a vétkeseket. Olyan szép látvány a virág-' zó sok növény, a zöldelő fű a parkokban. Sajnos, a nem­régen kiültetett cserepes vi­rágokból lelkiismeretlen em­berek már elloptak. „Virágot lopni nem bűn?” Igen az, mert aki elvitte, biztosan megtudta volna venni az üz­letben is. így nem sokat ér a város vezetőinek e fárado­zása, hogy széppé, kellemessé tegyék városunkat. Tegyünk érte mi is: ön­zetlenül, nap mint nap ma­gunk és a városunk kicsi és nagy lakóinak érdekében! „Ne bántsd a fát, hisz’ ő is érez, Szép gyöngéden nyúlj leveléhez! Ágát ne törd, lombját ne tépjed; hagyd annak, mi épnek, szépnek! Ne bántsd a fát!” — írta a költő. Hallgassunk intelmére! Kocsisné Puskás Márta HÁTAMON A HÁZAM... összeállította: Tóth Jolán Az elhangzott két vitaindí- élő nyúl. Az ügyvezető elnök tót követően a szülők igen; példaként emelte ki a Salgó­kistenyésztők által termelt következménye. Az NDK orszá- emelkedett a kitüntetések és aktív hozzászólásai következ­tek. Szóltak sajátos gondjaik­ról, problémáikról, de kifeje­zést adtak mindenekelőtt an­nak, hogy egyetértettek az el­hangzottakkal. Éppen ezért kifejtették, hogy a jövőben még inkább segítik az iskola munkáját, ezzel közvetlenül gyermekeik, s végső soron egész népgazdaságunk érdekét szolgálva. tarján és Vidéke ÁFÉSZ szak­csoportjait. melyek 57 vagon nvúllal részesednek az orszá­gos termelésből. Az egyesület nagyon jó kapcsolatot alakított ki a Mezőgazdasági és Élei mezes­ei svi Minisztériummal, a SZÖ- VOSZ-szal, a FOTK-ial, a BOV-val, és a Gödöllőd Kis­állattenyésztő . Kutató Inté­zettel. A szakmai segítség terén kiemelte a gödöllői szombatok jelentőségét, ami­kor a kutatóintézetnél az el­méletet és gyakorlatot együtt gos egyesülete úgy tervezi, hogy 1981-ben rendezi meg az elmaradt kiállítást, mely nemzetközi jellegű lesz. Az NDK nyúltenyésztő egyesü­leteivel egyébként már hagyo­mányosan jó a kapcsolat, de tovább fejlődött a kapcsolat a csehszlovák, lengyel és román nyúltenyésztőkkel is. Az ügyvezető elnök szólt ar­ról is, hogy az elmúlt évben országos jellegű kiállítás nem volt, de több megyében rendeztek országos hírű ki­állítást, így Salgótarjánban is. Az egyesület ügyvezető el­nöke az 1979. évi fő feladato­Bakonyi Jőzscfnc sajátíthatták el a nyúl tény ész- kát elsősorban az egyesületi az elismerések kiosztása. Többen kaptak aranykoszo­rús, kiváló és érdemes te­nyésztő oklevelet és pénzju­talmat. Megyénkből arany­koszorús tenyésztő kitünte­tést kapott Kassai Aladár sal­gótarjáni nyúltenyésztő,, áld országos hírnévre tett szert a több évtizede tenyésztett ma­gyar szürke óriás és német szürke óriás nyálaival. Ki­váló tenyésztő kitüntetést ka­pott Szász László tolmácsi te­nyésztő, míg érdemes tenyész­tői. kitüntetésben Vincze Jó­zsef salgótarjáni és Telek Gé­za karancslapujlői tenyésztők részesültek. Dudás Pál JílVffft az áruellátás . Mátrakeresztesen egy élel­miszer-vegyesbolt' működik, amelynek az utóbbi időben sok panasz merült fel munká­amelyekért eddig Pásztora kellett utazni a keresztesiek­nek. CsaK örömmel lehet üd­vözölni a Pásztó és Vidéke jával, higiéniájával kapcso- ÁFÉSZ illetékeseit, akik olyan latban. Egy hónappal ezelőtt személyzetváltozás történt és ez idő óta már változás kö­vetkezett be mind az üzlet tisztasága, mind az ellátás te­rén. így a bolt vonzóbbá is Vált a vásárlók körében, hi­szen sok olyan árucikk be­szerzéséről gondoskodott, személyzetet biztosítottak eb­ben a községben, is, akik szívügyüknek tekintik és mindent elkövetnek a lakos­ság jobb áruellátása érdeké­ben. Ez a változás egyben ta­lálkozott a lakosság igényei­vel illetve elvárásával is. — sz — NÓGRÁD - 1979. április .12., csütörtök 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom