Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-11 / 84. szám

Tudósok vizsgálják dolgozatát Most még csak csurran-csöppen a forint... Milyen a nógrádi szén? (I.) „Betart”a képesítés is A ménkes-akr aiizemi Lenin Szocialista Brigádon nem mű* lik a szén minősége, mert minden munkafázisukat előre megfontolt tervezéssel végzik. Bakos Joachim vájár — a képen — a lehető legnagyobb elövigyázattal „lépteti előre” az önjáró frontbiztosító berendezést. MÁR AZ ELS<j> PERCEK­BEN KIDERÜL, hogy nem mással, reménybeli feltalá­lóval ülök szemközt, itt a Ba­lassagyarmati Fémipari Vál­lalatnál. Nem mintha az ön­teltség késztetné a szavakra Faludi Lászlót. Igazán sze­rény embernek ismertem meg a fiatal energetikust. De szívósnak is. Mert rá­szólt még a Magyar Tudomá­nyos Akadémiára is, miután kilenc hónap elteltével sem kapott választ tudományos dolgozatára. — Hogy ilyen hosszú ide­je spekulálnak rajta, feljogo­sít a reményre: valami ér­téknek lennie kell abban a munkában. Végül is matema­tikai módszerekkel bizonyí­tottam a tételeket, s a számok ritkán hazudnak — érvel a fiatalember, s citálja elő a dokumentumokat, köztük az Akadémia türelmet kérő le­velét is. Miről is van szó tulajdon­képpen? Faludi László átfo­galmazta a termodinamika három fő klasszikus tételét, kidolgozván ezzel egy egyete­mes termodinamikát, mely alkalmazható azokra a vegyi folyamatokra is, melyek kü­lönös módon eddig ellent- mondtak a klasszikus téte­leknek. De nemcsak elméleti bravúrnak ígérkezik munká­ja. Megfelelő gépekre, beren­dezésekre adaptálva az elve­ket, hatalmas mérvű megta­karításokra van kilátás. Egy kilowatt energiát a jelenlegi költség egy tizedéért lehetne előállítani — nem kevesebbet, ennvit ígér a kilenc év mun­ka’át összefoglaló tanul­A balassagyarmati járási pártbizottság, amelynek ha­táskörébe ez év január elsejé­től a gyáregység tartozik, a ■közelmúltban kihelyezett ülé­sen tárgyalta meg a szécsényi ELZETT helyzetét­Az ELZETT Művek a szé­csényi . gyáregység termelési szerkezetének átfogó fejleszté­sét 1978-ban kezdte meg, a gyártmányösszetétel viszont már évek óta változik. Csök­kent az egyszerű és nőtt a biztonsági lakatok, bútorzá­rak gyártási aránya. Jelenleg a termékek fele valamennyi piacon versenyképes, har­mincnyolc százalék pedig to­vábbi fejlesztés után válhat azzá. A végrehajtott üzem- és műszaki fejlesztési és szerve­zési intézkedések arra utal­nak, hogy a gyáregység veze­tői nem tétlenkednek­— Az üzem fejlődésének olyan szakaszában van — állapította meg Hütter Csaba országgyűlési képviselő, aki részt vett a tanácskozáson —, amikor már nemcsak a fog­lalkoztatási gondokat oldja meg, hanem kialakult az ipari fegyelem, a munka iránti igényesség. i A dolgozók már látják tevékenységük értel­mét, annak társadalmi, gaz­dasági összefüggéseit. Az üzemen belüli gyors vál­tozásokra dr. Győri Sándor, a járási hivatal elnöke is felfi­gyelt- — Négy hónappal ez­előtt jártam itt, s azóta bi­zony sok minden rnásabb lett. — Valóban, hiszen miként Klug Nándor gyáregységveze­tő elmondotta, januárban fe­jezték be a cilinderes bútor­zárak telepítését, amelynek negyvenhárom százaléka ke­rül exportra. A szécsényi üzemben mind nagyobb érté­kű és keresettebb cikkeket gyártanak ezen túl, ami már az idén húszszázalékos ter­melési értéknövekedést ered­ményez. Mindemellett a jövő esztendő első felében prog­ramba veszik a hengerzár­betétek gyártását és telepí­tését, s egyidejűleg újabb technológiákat honosítanak meg, továbbfejlesztik a „ki­szolgáló” munkaterületeket is- A gyáregység profiljának ki­alakítása várhatóan 1980-ban befejeződik, sor' kerül egyes termékek műszaki fejlesztésé­re, a szerelés átfogó korsze­rűsítésére. Természetesen, az Addig is, amíg a tudósok kimondják az áment, essék szó valamelyest prózaibb, de annál zsebbevágóbb témák­ról. Arról, hogyan igyekszik az energiaköltségeken forin­tot megfogni a vállalat. Igaz, a kevéssé energiaigényes vállalatokhoz tartozik a fém­ipari, de azért itt is van mit aprítania a tejbe az energeti­kusnak. — Lépéshátrányban van minálunk az energia, de nem is csoda, amilyen rohamos felfutást mutat a termelés —, mondja Faludi László. — A mi legnagyobb dolgunk először a lemaradást behozni, az energiát biztosítani, ta­karékoskodni csak eztán le­het vele. Idén transzformátorállo­mást építenek, belép a máso­dik új kazán is a hozzá kap­csolódó gépészeti berendezé­sekkel. Megvalósítják a me­netrend szerint fűtést, de nem a kényszer diktáltat, ha­nem az ésszerű takarékosko­dáson alapulót. Ehhez hőfok­szabályozó szelepeket építe­nek be. A korszerű világítótestek is megesappanthatják az ener­giaköltségeket. A kerítésvi­lágításhoz ezért nátriumlám­pákat szerel fel a vállalat — a budai alagútban világíta­nak ilyenek —, fényhasznosí­tó képességük a réginél sok­kalta nagyobb. Nátriumlám­pákat kapnak a szennyezett levegőjű üzemek is. Az új széntér kialakítása a korszerű tárolással megelőz­heti az öngyulladást, a több­szöri átrakás elmaradása pe­dig a porosodást, törést. S, ha lesz rá pénz, dupla üveg új termékek gyártása na­gyobb követelményt támaszt és megfelelő szakmai hozzá­értést igényel. A dolgozók fel­készítése, továbbképzése mel­lett szükséges a műszakiak „erősítése” is. Forgó Imre a járási párt- bizottság első titkára nagy fontosságot tulajdonított an­nak, hogy a párthatározatok végrehajtására kialakult a cselekvési egység az üzemben, az ezerfős ELZETT bizton­sággal alapozza jövőjét. Hang­súlyozta: az eddigi gondok legyenek a múlté, a figyelmet a jelenre és a soron követke­ző feladatokra kell összponto­sítani ! Majer József, a zár- és la­katgyár pártvezetőségének titkára arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az eddigieknél hatékonyabb munkakapcso­latra van szükség a két üzem párt- és társadalmi szervei között- Ez az ELZETT Művek pártbizottságának célkitűzése, de e vonatkozásban a szécsé- nyieknek is kezdeményezőb­beknek kell lenniök. A tanácskozáson a testületi tagok számos kérdést tettek fel, s a válaszokból kitűnt: vannak még gondjai a gyár­egységnek. Például, nem min­dig a kért időpontban érke­zik az alapanyag, pedig ezek nagy részét Nógrád megye üzemeiben állítják elő. Nem az előzetes megállapodások­nak megfelelően halad az 1583 négyzetméter alapterüle­tű csarnok kivitelezése sem, pedig erre nagy szükség len­ne. S bár a gyáregység dol­gozóinak jövedelme megfelelő mértékben növekszik, de a bérfejlesztési intézkedések megtétele előtt a megyei ará­nyokat is figyelembe kell venni, mert ez létszámcsök­kenést okozhat- A tapasztala­tok alapján módosításra szo­rul a Műveknél alkalmazott nyereségérd ekel teégi rend­szer. A gyáraknak a nyeresé­get és a veszteséget is jobban kellene érezni, s hűen feje­ződjön ki a munka minősíté­se az elismerésekben is. A szécsényi ELZETT-ben — miként ezt megállapították — a gyártmányszerkezet mó­dosításának kezdeti eredmé­nyei jók, de a teendők zöme csak ezután jelentkezik. A jó szellemű, jobb munkára kész dolgozókat megfelelően kell felkészíteni, hogy min­den szinten és területen az eddigieknél még szervezetteb; kerül a , szimpla üvegsorok helyébe az üzemcsarnokokra. — A sűrített levegő külö­nösen drága energiahordozó — folytatja a sört az energe­tikus. — Arra gondoltunk hát, hogy nagyfrekvenciás elektromos kéziszerszámok­kal váltanánk ki a sűrített le­vegővel működőeket. Persze, külön tanulmány kell annak eldöntéséhez, hogy érdemes-e? Megér egy misét az olaj is. Sokba kerül, kevés van belő­le. A fémipari vállalatnál idén minden kemencére és fogyasztóhelyre fogyasztást mérő órákat szerelnek fel. Ezzel pontosabbá válik maga az elszámolás is, s az üzeme­ket is hathatósan ösztönzi a takarékosságra. — Csak zárójeles terv, de ha óvatosan is, megemlítem azért —, mondja még Faludi László. — Célszerűnek látszik az öntödei olajkemencénél az olvadt fém hőmérséklete mérésének automatizálása. Ehhez persze olyan hőmérőt kell találnunk, ami tartósan bírja az olvadt alumínium hőjét. Ha ez az elgondolásunk kivihetetlennek bizonyul, ak­kor két kemencét villamos tüzelésre állítunk át. Ez is pénzmarasztaló, a takarékos- sági terv része. CSURRAN-CSÖPPEN A FO­RINT, a fél milliót is meg­közelíti, ha az idei energia­takarékossági terv megvaló­sul. De ha az energetikus dolgozatában lefektetett té­telek igaznak látszanak, s a vállalat sem fél a gyakorlati átültetés rizikójától, ettől sokkal többről is szó lehet még... Szendi Márta ben tudják megoldani felada­taikat. A balassagyarmati járási pártbizottság végrehajtó bi­zottsága úgy határozott, hogy 1980- második fél évében újra napirendre tűzi az ELZETT szécsényi gyáregységének helyzetét. A nap energiájának hasz­nosítására napelemek gyártá­si technológiáját dolgozta ki a villcmosipari kutatóintézet. Az elemek már a gyakorlat­ban is sikerrel vizsgáztak: villamos árammá alakítják át a nap fényenergiáját. Most a gyártmány továbbfejlesztésén és szabadalmaztatásán dolgoz­nak a kutatók­Pista bácsi káromkodik, szaporán. Egyfelől szidja a Volán-so­főrt, akinek centi pontosság­gal megmutatta, hová billent­se le a böhöm nagy teherau­tóról a szenet, s mégis majd­nem leöntötte az utca közepé­re, „áldása” többi része vi­szont a szenet terme­lőket illeti. Merthogy — mondja — több benne a kő, mint a szén, s fo­hászkodik, hogy azok is ez­zel tüzeljenek, akik ezt fel­színre hozták. Miközben besegítek vinni neki öt-hat vödörbe belefé­rő tüzelőt, s győzködöm: nem a „lentiek” hibásak ebben, csak legyint, s még jobban felháborodik az öreg. „Bez­zeg a mi időnkben — kezdi —, akkor bizony még külön csillébe rámoltuk a meddőt. Nem volt olyan, hogy a tu- karcsot összekevertük volna akármivel is.” Pista bácsi — megkérdez­tem — 1958-ban ment nyug­díjba. * — Ilyen rossz lenne a nóg­rádi szén? — kérdeztem az­tán Szőke Barnától, a Nógrá­di Szénbányák gazdasági igaz­gatóhelyettesétől, miután el­meséltem neki a fentebb le­írtakat. Nem vártam azonnali választ, tudván, „megfontolás tárgyát képezi” a hivatalos kinyilatkoztatás, de csalód­tam: az igazgatóhelyettes rög­vest kért: írjam, amit mond. Természetes, hogy négy ak­naüzemünk egyikének „ter- melvényét” sem lehet össze­hasonlítani, mondjuk, a Pécs környéki szenekkel, hiszen azok még keletkezésük idő­pontjával is túltesznek a mi­énken. Régebbi szén — jobb szén. Viszonyítani legfeljebb Borsodhoz ildomos, ha már mindenképp ez a célunk, hi­szen térben is igen közel esik hozzánk. A övék kalóriaátla­ga 2868, a nógrádié 2830; lát­ható a minimális különbözet. Viszont ők egy tonna szenet hetvennégy forinttal drágáb­Áz infézeí az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság megbízásából 1972 óta foglal­kozik a napenergia hasznosí­tásával. Az első elemeket szilícium félvezetőből alakí­totta ki. A napelemeket két területen; villamos energia termelésére, valamint fényér­zékelők kialakítására haszno­sítják. ban tudnak értékesíteni, mini mi." — Ennek oka? — A borsodi szénnek vi­szonylag magas a víz-, és alacsony a hamutartalma. Szóval, kevesebb benne a meddő. Nálunk ez fordítva van. És szerény számítások szerint egy százalék meddő három-öt százalékkal ront­hatja az eladási árat. Tavaly nálunk 276,9 forintba került a szén tonnája, míg az iparági átlag meghaladta a 290 fo­rintot. — Ez valamennyi aknaüze­münk által felszínre hozott szénre érvényes? — Nem. Nálunk is vannak jobb és kevésbé jó minőségű szenek. Ha fontossági sorren­det akarnánk felállítani, ak­kor Kányás vezetne, azt kö­vetné Tiribes, Szorospatak és Ménkes zárná a sort. Fentebb említett Pista bátyánk és . a többi vásárló is, csak kányá- si szenet vehet. Innen látjuk el a TÜZÉP-telepeket, kizá­rólag innen. (Krekács Miklós felvétele) — S a legjobb is ilyen rossz? — ... A minősítésben azért disztingválnék, hiszen onnan, igaz, a tervezettől alacso­nyabb fűtőértékű, de mégis 2688 kalóriást hoznak fel, ká- nyási erőművi szénből is. — Hány kalória a célkitű­zés? — 2977. — És mi a lemaradás oka? — Egyrészt a homokbefo­lyás. Ami a föld alatt műkö­dő berendezéseket is „kikészí­ti” időnek előtte, „lerobbant­ja” az erőművi kazánok fú­vókéit, s rontja a minőséget.' Másrészt meg az, hogy a maróhengerek acélkései nem válogatósok: ha egyszer bein­dították a masinát, egybe jö- veszt' meddőt, homokot, kivá­ló szenet egyaránt. — Pista bácsi azt is mond­ta: mikor ő még frontmes- ter volt, egyik csillébe a sze­net válogatták, másikba a meddőt... , — Felesleges a példálózga- tás — viszont ez tény. Régen adva volt a lehetőség erre, ma viszont már nincs. Van­nak olyan munkahelyek, ahonnan a maróhengerről egyenesen a szállítószalagra kerül a szén, onnan meg á föld alatti bunkerba. Képte­lenség, sőt: lehetetlenség is a különválogatás. Így veri agyon a háromezer kalóriást az értéktelen fekete meddő, amit a széntől jószerivel meg sem lehet különböztetni... Aztán, míg nem, kezdődőit meg ilyen elánnal a gépesí­tés, volt olyan lehetőség is, hogy először lerobbantották a szenet, aztán meg a követ. Egy jó vájár úgy elkülönítet­te a kettőt, mint annak a rendje. Most viszont a rob­bantás már csak egyfajta ki­segítő tevékenység, s a biz­tonság érdekében — hisz súj- tólégesek a bányáink — azt sem lehet valamennyi mun­kahelyen „beprogramozni.” — Szóval, a gépesítés ront­ja a minőséget? — Mindenképpen. 1977 — az intenzívebb gépesítés kez­dete óta — iparági probléma a kalóriaromlás. — Tehát : minél több gép a föld alatt — annál rosszabb szén? — ... Féligazság. Szemlélet- beni változással enyhíthet­nénk a gondokon. — Hogyan? — Hogy ne csak a tonna számítson! (Folytatjuk) Karácsony György Korszerűsítik a zománcozottiiveg-gyártást a salgótarjáni síküveggyárban. Az eddigi kézi munkafolyamatokat automata gépek végzik. A képen Turzai Györgyné és munkatársnő­je kocsira rakja a zománcozott üveglapokat. — bábehfelv. — many! Járható az ELZETT-út R. A. Vizsgáztak a napelemek

Next

/
Oldalképek
Tartalom