Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-11 / 84. szám
Tudósok vizsgálják dolgozatát Most még csak csurran-csöppen a forint... Milyen a nógrádi szén? (I.) „Betart”a képesítés is A ménkes-akr aiizemi Lenin Szocialista Brigádon nem mű* lik a szén minősége, mert minden munkafázisukat előre megfontolt tervezéssel végzik. Bakos Joachim vájár — a képen — a lehető legnagyobb elövigyázattal „lépteti előre” az önjáró frontbiztosító berendezést. MÁR AZ ELS<j> PERCEKBEN KIDERÜL, hogy nem mással, reménybeli feltalálóval ülök szemközt, itt a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. Nem mintha az önteltség késztetné a szavakra Faludi Lászlót. Igazán szerény embernek ismertem meg a fiatal energetikust. De szívósnak is. Mert rászólt még a Magyar Tudományos Akadémiára is, miután kilenc hónap elteltével sem kapott választ tudományos dolgozatára. — Hogy ilyen hosszú ideje spekulálnak rajta, feljogosít a reményre: valami értéknek lennie kell abban a munkában. Végül is matematikai módszerekkel bizonyítottam a tételeket, s a számok ritkán hazudnak — érvel a fiatalember, s citálja elő a dokumentumokat, köztük az Akadémia türelmet kérő levelét is. Miről is van szó tulajdonképpen? Faludi László átfogalmazta a termodinamika három fő klasszikus tételét, kidolgozván ezzel egy egyetemes termodinamikát, mely alkalmazható azokra a vegyi folyamatokra is, melyek különös módon eddig ellent- mondtak a klasszikus tételeknek. De nemcsak elméleti bravúrnak ígérkezik munkája. Megfelelő gépekre, berendezésekre adaptálva az elveket, hatalmas mérvű megtakarításokra van kilátás. Egy kilowatt energiát a jelenlegi költség egy tizedéért lehetne előállítani — nem kevesebbet, ennvit ígér a kilenc év munka’át összefoglaló tanulA balassagyarmati járási pártbizottság, amelynek hatáskörébe ez év január elsejétől a gyáregység tartozik, a ■közelmúltban kihelyezett ülésen tárgyalta meg a szécsényi ELZETT helyzetétAz ELZETT Művek a szécsényi . gyáregység termelési szerkezetének átfogó fejlesztését 1978-ban kezdte meg, a gyártmányösszetétel viszont már évek óta változik. Csökkent az egyszerű és nőtt a biztonsági lakatok, bútorzárak gyártási aránya. Jelenleg a termékek fele valamennyi piacon versenyképes, harmincnyolc százalék pedig további fejlesztés után válhat azzá. A végrehajtott üzem- és műszaki fejlesztési és szervezési intézkedések arra utalnak, hogy a gyáregység vezetői nem tétlenkednek— Az üzem fejlődésének olyan szakaszában van — állapította meg Hütter Csaba országgyűlési képviselő, aki részt vett a tanácskozáson —, amikor már nemcsak a foglalkoztatási gondokat oldja meg, hanem kialakult az ipari fegyelem, a munka iránti igényesség. i A dolgozók már látják tevékenységük értelmét, annak társadalmi, gazdasági összefüggéseit. Az üzemen belüli gyors változásokra dr. Győri Sándor, a járási hivatal elnöke is felfigyelt- — Négy hónappal ezelőtt jártam itt, s azóta bizony sok minden rnásabb lett. — Valóban, hiszen miként Klug Nándor gyáregységvezető elmondotta, januárban fejezték be a cilinderes bútorzárak telepítését, amelynek negyvenhárom százaléka kerül exportra. A szécsényi üzemben mind nagyobb értékű és keresettebb cikkeket gyártanak ezen túl, ami már az idén húszszázalékos termelési értéknövekedést eredményez. Mindemellett a jövő esztendő első felében programba veszik a hengerzárbetétek gyártását és telepítését, s egyidejűleg újabb technológiákat honosítanak meg, továbbfejlesztik a „kiszolgáló” munkaterületeket is- A gyáregység profiljának kialakítása várhatóan 1980-ban befejeződik, sor' kerül egyes termékek műszaki fejlesztésére, a szerelés átfogó korszerűsítésére. Természetesen, az Addig is, amíg a tudósok kimondják az áment, essék szó valamelyest prózaibb, de annál zsebbevágóbb témákról. Arról, hogyan igyekszik az energiaköltségeken forintot megfogni a vállalat. Igaz, a kevéssé energiaigényes vállalatokhoz tartozik a fémipari, de azért itt is van mit aprítania a tejbe az energetikusnak. — Lépéshátrányban van minálunk az energia, de nem is csoda, amilyen rohamos felfutást mutat a termelés —, mondja Faludi László. — A mi legnagyobb dolgunk először a lemaradást behozni, az energiát biztosítani, takarékoskodni csak eztán lehet vele. Idén transzformátorállomást építenek, belép a második új kazán is a hozzá kapcsolódó gépészeti berendezésekkel. Megvalósítják a menetrend szerint fűtést, de nem a kényszer diktáltat, hanem az ésszerű takarékoskodáson alapulót. Ehhez hőfokszabályozó szelepeket építenek be. A korszerű világítótestek is megesappanthatják az energiaköltségeket. A kerítésvilágításhoz ezért nátriumlámpákat szerel fel a vállalat — a budai alagútban világítanak ilyenek —, fényhasznosító képességük a réginél sokkalta nagyobb. Nátriumlámpákat kapnak a szennyezett levegőjű üzemek is. Az új széntér kialakítása a korszerű tárolással megelőzheti az öngyulladást, a többszöri átrakás elmaradása pedig a porosodást, törést. S, ha lesz rá pénz, dupla üveg új termékek gyártása nagyobb követelményt támaszt és megfelelő szakmai hozzáértést igényel. A dolgozók felkészítése, továbbképzése mellett szükséges a műszakiak „erősítése” is. Forgó Imre a járási párt- bizottság első titkára nagy fontosságot tulajdonított annak, hogy a párthatározatok végrehajtására kialakult a cselekvési egység az üzemben, az ezerfős ELZETT biztonsággal alapozza jövőjét. Hangsúlyozta: az eddigi gondok legyenek a múlté, a figyelmet a jelenre és a soron következő feladatokra kell összpontosítani ! Majer József, a zár- és lakatgyár pártvezetőségének titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigieknél hatékonyabb munkakapcsolatra van szükség a két üzem párt- és társadalmi szervei között- Ez az ELZETT Művek pártbizottságának célkitűzése, de e vonatkozásban a szécsé- nyieknek is kezdeményezőbbeknek kell lenniök. A tanácskozáson a testületi tagok számos kérdést tettek fel, s a válaszokból kitűnt: vannak még gondjai a gyáregységnek. Például, nem mindig a kért időpontban érkezik az alapanyag, pedig ezek nagy részét Nógrád megye üzemeiben állítják elő. Nem az előzetes megállapodásoknak megfelelően halad az 1583 négyzetméter alapterületű csarnok kivitelezése sem, pedig erre nagy szükség lenne. S bár a gyáregység dolgozóinak jövedelme megfelelő mértékben növekszik, de a bérfejlesztési intézkedések megtétele előtt a megyei arányokat is figyelembe kell venni, mert ez létszámcsökkenést okozhat- A tapasztalatok alapján módosításra szorul a Műveknél alkalmazott nyereségérd ekel teégi rendszer. A gyáraknak a nyereséget és a veszteséget is jobban kellene érezni, s hűen fejeződjön ki a munka minősítése az elismerésekben is. A szécsényi ELZETT-ben — miként ezt megállapították — a gyártmányszerkezet módosításának kezdeti eredményei jók, de a teendők zöme csak ezután jelentkezik. A jó szellemű, jobb munkára kész dolgozókat megfelelően kell felkészíteni, hogy minden szinten és területen az eddigieknél még szervezetteb; kerül a , szimpla üvegsorok helyébe az üzemcsarnokokra. — A sűrített levegő különösen drága energiahordozó — folytatja a sört az energetikus. — Arra gondoltunk hát, hogy nagyfrekvenciás elektromos kéziszerszámokkal váltanánk ki a sűrített levegővel működőeket. Persze, külön tanulmány kell annak eldöntéséhez, hogy érdemes-e? Megér egy misét az olaj is. Sokba kerül, kevés van belőle. A fémipari vállalatnál idén minden kemencére és fogyasztóhelyre fogyasztást mérő órákat szerelnek fel. Ezzel pontosabbá válik maga az elszámolás is, s az üzemeket is hathatósan ösztönzi a takarékosságra. — Csak zárójeles terv, de ha óvatosan is, megemlítem azért —, mondja még Faludi László. — Célszerűnek látszik az öntödei olajkemencénél az olvadt fém hőmérséklete mérésének automatizálása. Ehhez persze olyan hőmérőt kell találnunk, ami tartósan bírja az olvadt alumínium hőjét. Ha ez az elgondolásunk kivihetetlennek bizonyul, akkor két kemencét villamos tüzelésre állítunk át. Ez is pénzmarasztaló, a takarékos- sági terv része. CSURRAN-CSÖPPEN A FORINT, a fél milliót is megközelíti, ha az idei energiatakarékossági terv megvalósul. De ha az energetikus dolgozatában lefektetett tételek igaznak látszanak, s a vállalat sem fél a gyakorlati átültetés rizikójától, ettől sokkal többről is szó lehet még... Szendi Márta ben tudják megoldani feladataikat. A balassagyarmati járási pártbizottság végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy 1980- második fél évében újra napirendre tűzi az ELZETT szécsényi gyáregységének helyzetét. A nap energiájának hasznosítására napelemek gyártási technológiáját dolgozta ki a villcmosipari kutatóintézet. Az elemek már a gyakorlatban is sikerrel vizsgáztak: villamos árammá alakítják át a nap fényenergiáját. Most a gyártmány továbbfejlesztésén és szabadalmaztatásán dolgoznak a kutatókPista bácsi káromkodik, szaporán. Egyfelől szidja a Volán-sofőrt, akinek centi pontossággal megmutatta, hová billentse le a böhöm nagy teherautóról a szenet, s mégis majdnem leöntötte az utca közepére, „áldása” többi része viszont a szenet termelőket illeti. Merthogy — mondja — több benne a kő, mint a szén, s fohászkodik, hogy azok is ezzel tüzeljenek, akik ezt felszínre hozták. Miközben besegítek vinni neki öt-hat vödörbe beleférő tüzelőt, s győzködöm: nem a „lentiek” hibásak ebben, csak legyint, s még jobban felháborodik az öreg. „Bezzeg a mi időnkben — kezdi —, akkor bizony még külön csillébe rámoltuk a meddőt. Nem volt olyan, hogy a tu- karcsot összekevertük volna akármivel is.” Pista bácsi — megkérdeztem — 1958-ban ment nyugdíjba. * — Ilyen rossz lenne a nógrádi szén? — kérdeztem aztán Szőke Barnától, a Nógrádi Szénbányák gazdasági igazgatóhelyettesétől, miután elmeséltem neki a fentebb leírtakat. Nem vártam azonnali választ, tudván, „megfontolás tárgyát képezi” a hivatalos kinyilatkoztatás, de csalódtam: az igazgatóhelyettes rögvest kért: írjam, amit mond. Természetes, hogy négy aknaüzemünk egyikének „ter- melvényét” sem lehet összehasonlítani, mondjuk, a Pécs környéki szenekkel, hiszen azok még keletkezésük időpontjával is túltesznek a miénken. Régebbi szén — jobb szén. Viszonyítani legfeljebb Borsodhoz ildomos, ha már mindenképp ez a célunk, hiszen térben is igen közel esik hozzánk. A övék kalóriaátlaga 2868, a nógrádié 2830; látható a minimális különbözet. Viszont ők egy tonna szenet hetvennégy forinttal drágábÁz infézeí az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízásából 1972 óta foglalkozik a napenergia hasznosításával. Az első elemeket szilícium félvezetőből alakította ki. A napelemeket két területen; villamos energia termelésére, valamint fényérzékelők kialakítására hasznosítják. ban tudnak értékesíteni, mini mi." — Ennek oka? — A borsodi szénnek viszonylag magas a víz-, és alacsony a hamutartalma. Szóval, kevesebb benne a meddő. Nálunk ez fordítva van. És szerény számítások szerint egy százalék meddő három-öt százalékkal ronthatja az eladási árat. Tavaly nálunk 276,9 forintba került a szén tonnája, míg az iparági átlag meghaladta a 290 forintot. — Ez valamennyi aknaüzemünk által felszínre hozott szénre érvényes? — Nem. Nálunk is vannak jobb és kevésbé jó minőségű szenek. Ha fontossági sorrendet akarnánk felállítani, akkor Kányás vezetne, azt követné Tiribes, Szorospatak és Ménkes zárná a sort. Fentebb említett Pista bátyánk és . a többi vásárló is, csak kányá- si szenet vehet. Innen látjuk el a TÜZÉP-telepeket, kizárólag innen. (Krekács Miklós felvétele) — S a legjobb is ilyen rossz? — ... A minősítésben azért disztingválnék, hiszen onnan, igaz, a tervezettől alacsonyabb fűtőértékű, de mégis 2688 kalóriást hoznak fel, ká- nyási erőművi szénből is. — Hány kalória a célkitűzés? — 2977. — És mi a lemaradás oka? — Egyrészt a homokbefolyás. Ami a föld alatt működő berendezéseket is „kikészíti” időnek előtte, „lerobbantja” az erőművi kazánok fúvókéit, s rontja a minőséget.' Másrészt meg az, hogy a maróhengerek acélkései nem válogatósok: ha egyszer beindították a masinát, egybe jö- veszt' meddőt, homokot, kiváló szenet egyaránt. — Pista bácsi azt is mondta: mikor ő még frontmes- ter volt, egyik csillébe a szenet válogatták, másikba a meddőt... , — Felesleges a példálózga- tás — viszont ez tény. Régen adva volt a lehetőség erre, ma viszont már nincs. Vannak olyan munkahelyek, ahonnan a maróhengerről egyenesen a szállítószalagra kerül a szén, onnan meg á föld alatti bunkerba. Képtelenség, sőt: lehetetlenség is a különválogatás. Így veri agyon a háromezer kalóriást az értéktelen fekete meddő, amit a széntől jószerivel meg sem lehet különböztetni... Aztán, míg nem, kezdődőit meg ilyen elánnal a gépesítés, volt olyan lehetőség is, hogy először lerobbantották a szenet, aztán meg a követ. Egy jó vájár úgy elkülönítette a kettőt, mint annak a rendje. Most viszont a robbantás már csak egyfajta kisegítő tevékenység, s a biztonság érdekében — hisz súj- tólégesek a bányáink — azt sem lehet valamennyi munkahelyen „beprogramozni.” — Szóval, a gépesítés rontja a minőséget? — Mindenképpen. 1977 — az intenzívebb gépesítés kezdete óta — iparági probléma a kalóriaromlás. — Tehát : minél több gép a föld alatt — annál rosszabb szén? — ... Féligazság. Szemlélet- beni változással enyhíthetnénk a gondokon. — Hogyan? — Hogy ne csak a tonna számítson! (Folytatjuk) Karácsony György Korszerűsítik a zománcozottiiveg-gyártást a salgótarjáni síküveggyárban. Az eddigi kézi munkafolyamatokat automata gépek végzik. A képen Turzai Györgyné és munkatársnője kocsira rakja a zománcozott üveglapokat. — bábehfelv. — many! Járható az ELZETT-út R. A. Vizsgáztak a napelemek
