Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-08 / 82. szám
Bár a cím fölöttébb általánosítható, de ha gyorsan ideiktatjuk, hogy az alábbiakban a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyénkben működő tagcsoportjairól, pontosabban fogalmazva azok munkájáról, tevékenységük további kiszélesítésének, tömegbázisuk növelésének lehetőségeiről lesz szó —, nos, akkor a cím meglehetősen egyértelművé vóiik. Az M5ZBT- tagcsoportok tevékenységéről elmélkedve, egyszer már leírtuk, de feltétlenül meg kell ismételnünk: két dologról kell beszélnünk. Az egyik: a múltban gyökerező nemes hagyományok állandó ápolása. A másik: a hagyományok talaján a naponkénti előrelépés. Milyen teendőket jelentenek, jelenthetnek a hagyományok? A válasz kézenfekvő: évfordulóinkra, nagy ünnepeinkre való felkészülést, az ünnepeinkről méltó módon történő megemlékezést. Tagcsoportjaink nagy „hajrá" után vannak; mindenütt a megyében oroszlánrészük volt a három tavasz napjaira —, ae főleg április 4-re való felkészülésben. És a következő nogy ünnepből, május 1-ből is komoly feladatok hárulnak reájuk. Persze, a hagyományok ápolása nem merülhet ki csupán az ünnepeken való aktív részvételben. A tagcsoportok zöme nagyon is élő, eleven kapcsolatot tart fenn a Szovjetunióval: városokkal, szovjet emberekkel, ottani intézményekkel, vállalatokkal. Nyilvánvaló viszont, hogy a megyénkben működő 44 tagcsoport munkájában vannak — kell, hogy legyenek — különbségek. Ezek nagy része a munkahelyi körülményekből adódik. Hiszen egészen más például a barátsági munka a Salgótarjáni Kohászati üzemekben, mint az általános iskolákban ténykedő tagcsoportokban. Középiskoláinkban, ipari szakmunkás- képző intézeteinkben szintén másképpen dolgoznak a tagcsoportok. Nem egy olyan tagcsoport található megyénkben, melyeknek munkája hovatovább országszerte ismert, elismert. Ilyenek például a balassagyarmati Balassi Gimnázium, a SKÜ, a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola, a Malinovsz- kij úti Általános Iskola, a VEGYÉPSZER tagcsoportjai. Külön meg kell említeni a balassagyarmati tagcsoportokat. Szám szerint hét baráti társaság tevékenykedik Bolossagyarmaton; nemrég, ciz országban először, létrehoztak egy közös kört, a Druzsba-klubot, mely minden' héten másutt tartja összejövetelét. A klub tagjai már „teljes erőbedobással" készülnek a májusban megrendezendő Glinka-estre, melyen neves, országosan ismert muzsikusok lépnek majd fel. A minap, a SKD-ben járva, szót válthattam ottani dolgozókkal, akik mindnyájan a tagcsoport tagjai voltak. Beszélhettem 18 éves fiatalemberrel, de nyugdíj előtt álló szakmunkással is. Meghallgathattam mérnökök, üzemvezetők, művezetők, diszpécserek, irodisták, segéd- és betanított munkások véleményét a vállalati MSZBT-tevé- kenységről. Érdekes és fölöttébb figyelemre méltó dolgokról beszéltek. Igen jónak tartják, hogy van egy külön helyiségük, mondhatni klubjuk; annak falán nagyon változatos és gazdag képrajz. fotóanyag látható a Szovjetunióról. Szinte kivétel nélkül mindegyik beszélgetőpartnerem rendszeres olvasója a Szovjetunió című folyóiratnak. Elmondták: sokan közülük pontosan a szóban forgó folyóirat hasábjairól meríthettek bővebb ismereteket a Szovjetunióról. Á gyár egész dolgozó gárdája tagja az MSZBT-tagcsoport- nak. Ügyvezető elnökük, Hegyes Ferenc évente megfordul a Szovjetunióban. Soha nem mulasztja el a fényképezést; fotóanyagát mindig bemutatja a már említett klubhelyiségben. Beszámolói is „előre viszik" a tagcsoport munkáját; valóban jelentős élményekről adhat számot minden útja után, hiszen nemegyszer találkozott, beszélt már a szovjet politikai, tudományos, kulturális, gazdasági élet kiemelkedő személyiségeivel. A Nógrád megyei MSZBT-tagcsoportok munkáját nagyban segíti, megkönnyíti az a körülmény, hogy ezen a vidéken a két nép barátságának mély, még a felszabadulás előtti időkbe visszanyúló gyökerei vannak. A magvetők kétségtelenül a megyénkben internacionalisták, veterán kommunisták voltak. Nemrég a salgótarjáni Gagarin Általános Iskolában jártam. A tagcsoport ügyvezető elnöke igen figyelemre méltó módon, így fogalmazott: „Ma már az MSZBT-tagcsoportoknak is egészen másképpen kell dolgozniuk, mint például a megalakulás idejében, 1971-ben, 72-ben, 73-ban. Nem látványos dolgokra kell törekednünk; munkánk ma már nagyon is politikai, agitativ, nevelő jellegű. Szót kell értenünk egyre több emberrel, mindenekelőtt a fiatalokkal. Arra kell tehát törekednünk, hogy munkánk minőségén állandóan javítsunk, erősítsük tömegbázisunkat, s az eddiginél is nagyobb súlyt fektessünk a tagcsoportok politikai nevelő tevékenységére . . Úgy vélem, a fönti szavakhoz nem szükséges semmiféle kommentár. Hiszen ezekben tulajdonképpen megyénk MSZBT-tagcsoportjainak állandó feladata fogalmazódott meg: egy lépés előre! M. L Pásztói ifőbizottság és munkája 17/ szolgáltatás — Hűtőpultok, hűtőgépek — Te/ az iskolában r A Pásztó és Vidéke APGSZ nőbizottsága az év első ülésén adott számot az elmúlt évben végzett munkáról, majd a testület tagjai megtárgyalták és elfogadták a nőbizottság idei munkatervét. A bizottsági ülést követően a küldöttgyűlés résztvevői tájékoztatást kaptak a testület munkájáról. A küldöttgyűlés _ mellett működő nőbizottság értékelő javaslattevő és feladatmeghatározó tevékenységet folytat, elsősorban a szövetkezet működési területén élő közel 5 ezer nőt érintő kérdésekben. A bizottság a szövetkezet üzletpolitikai és saját munkaterve alapján — előzetes igényfelmérés után — javasolta az igazgatóságnak a lakossági szolgáltatás körének bővítését, a kölcsönzési készletek kiegészítését. Ecsegen és Taron 200—200, Csécsén és Szurdokpüspökiben 100—100 személyes — korszerű és esztétikailag is megfelelő — lakodalmas edények, eszközök cseréjét, bővítését oldották meg. Az új eszközök beszerzése után a kölcsönzési készlet szövetkezeti szinten 233 ezer forintra növekedett. További eredményeket hozott a szolgáltatótevékenységben a szövetkezet bútorboltjában vásárolt berendezések ingyenes házhoz szállítása, mely a szövetkezeti tagságnak 76 ezer forint megtakarítást jelentett, A szövetkezet áruforgalmi osztályának dolgozói és a nőbizottság tagjai r— a lakosság részvételének biztosításával — élelmiszerekből, alkoholmentes üdítő italokból, ruházati termékekből 20 alkalommal bemutatót, szaktanácsadást, kóstolót szerveztek. A lakossági igények kielégítésére az élelmiszerek áru- választékának bővítésére az elmúlt évben 12 darabbal növelték a hűtőpultok, hűtőgépek számát. A területen történő mozgóárusításért 112 ezer forint értékű hűtőkocsit helyeztek üzembe. Az intézkedések, valamint a kisebb településeken az áruválaszték további bővítése, a tej- és tejtermékforgalomnál 10 százalékos, a vágott baromfinál 41,7 százalékos növekedést eredményezett. Az utóbbi forgalom értéke 4,5 millió forint. Megszervezték Pásztón, Mátraszőllősön, Ecsegen, Csécsén és Taron az iskolatej-ellátást Az ÁFÉSZ igazgatósága, a nőbizottság és a szakszervezeti bizottság kezdeményezésére az anyagi lehetőségekhez mérten a bölcsődék és óvodák támogatására több mint 56 ezer forintot fordított. Ebből a szurdokpüspöki 20, a jobbágyi óvoda 10, a pásztói bölcsőde 20 ezer forintban részesült. A szövetkezet dolgozói, a bizottság tagiai aktív szervezési munkájának eredménye, hogy a nőszövetkezők az elmúlt évben mintegy 820 ezer forint célrészlegy befizetésével járultak hozzá a szövetkezet fejlesztési tervének megvalósításához, a lakossági szolgáltatás további korszerűsítéséhez. I. m. Magám/ 'Az amerikai sajtó szerint az Egyesült Államokban a politikai személyiségek feleségei képesek arra, hogy saját férjük ellen szítsanak lázadást. Elégedetlenségük fő oka a férj állandó távolléte. A magányos asszonyok gyakran cu alkoholban keresnek vigasztalást. Egyesek még férjük karrierjét is képesek veszélyeztetni. Eddig 12 szenátor és legalább 70 „congresman” vált el politikai karrierjének megkezdése után. A megyeszékhely tengelyével párhuzamosan, egy jó iramodásnyira nyugat felé húzódik a Felszabadulás utca. Pontosabban fél utca. Kétszeresen is az. Egyrészt azért, mert csak páros oldala van. A páratlan számú házak helyén mély ágyában a Tarján-patak csörgedezik. Egykor délceg, ma már ütött-kopott korlátái már akkor is álltak, mikor a „fél utca" még „Kassai sor’’ néven nyújtózkodott a mozi háta- mögül egészen az átjáróig, ahol az úttest átvezetett a patak medrén. Kétszeresen pedig azért fél utca mert a Karancs utcától a Kossuth Lajos utcáig terjedő szakaszon szinte egy kézen meg lehet számolni a házakat. A többit ugyanis lebontották. A szanált rész mintha titkolná kilétét. Nincs utcanévtábla, a meglévő épületeken csak házszámok virítanak- A legkisebb a tízes, egy makacs mesterember műhelyén. Utána űr. A SZÖV- TERV még itt székel, de a vele egy fedél alatt volt vetőmagboltnak már csak cégtáblája maradt. A következő épületegyüttes magva a volt ipartestület. később József Attila Kultúrház, jelenleg kötődé. Innen már folyamatos az utca. A borongás tavaszi napon szélesen terpeszkedik a szénbányák irodaháza. E között, s a megyei, pártbizottság fehér tömbje között szerényen húzódik meg a renoválás alatt álló egykori kollégium. Mielőtt átmennénk az úton, egy szóra álljunk meg. Látszólag nincs sok dicsekedni- való egy félig lebontott utcán. Valljuk meg azonban, hogy nem számítva azokat, akiket valami kellemes emlék fűzött Gyógyszálló a Duna közepén Aki az Árpád-híd felől érkezik a Margitszigetre — autón, tudvalévőén, amúgy is csak innen lehet behajtani —, egy idő óta új panorámát lát- Jókora, erőteljesen tagolt, modern épület emelkedik a régi Nagyszálló szomszédságában a platánok között, bár nem ágaskodik ki koronái közül. Akad, aki méltatlankodik, hiszen a sziget, joggal, nagy becsben áll. Bizonyára nem gondol arra, hogy — noha kisebb területen — itt állt Ybl Miklós remekbe készült gyógyfürdője, amelyet háborús sérüléseire való hivatkozással, de mégsem elegendő indokkal, sajnos évtizedekkel ezelőtt lebontottak. A március 30-án megnyitott 368 ágyas gyógyszálló tehát egy hagyomány folytatója és a Margitsziget értékes gyógyforrásainak célszerű felhasználója. Devizamérlegünket javítja Míg az elegáns,’ de nem hivalkodó szálloda szobáit, éttermeit, fürdőit és gyógyászati helyiségeit járjuk, tagadhatatlan jó érzéssel gondolunk arra, hogy az évek óta annyit emlegetett magyar gyógyvízkincs lassacskán mégis megleli hasznosítóit. Vagy fél tucat új gyógyfürdő nevét tanulja meg és dicséri elsősorban a hazai lakosság mostanában; ami pedig a legnagyobb anyagi erőfeszítést kívánja e téren, végre egy-egy nagy gyógyhotel is felépül, hogy jobbára ugyan külföldieket is fogadván, devizamérlegünket javítsa. Három éve nyitott a hévízi Hotel Thermál és most a hasonló nevű margitszigeti — mindkettő a Danubius Gyógyfürdő és Szálloda Vállalat kezelésében. De nézelődjünk tovább, ha egy idő után be is kell látnunk, hogy egy rövid tudósításban a szerteágazó, több tucat feladatot is ellátó szállodabelső egyszerű leírása is alig lehetséges. Ezért a más szállodákból is megszokottat mellőzzük, inkább a gyógyászati részlegekről szólunk, amelyeket sokoldalúan terveztek meg és építettek ki. Szénsava» és elektromos fürdők A három forrás négy különböző hőfokú termál- és súlyfürdőmedencét, valamint egy feszített víztükrű úszómedencét táplál. A gyógyászati részleg központjában diszpécserszolgálat működik, hogy a jó kihasználás és a vendégek kényelme érdekében percre meghatározza a kezelések és kúrák időbeosztását. Különleges kád-, szénsavas • és elektromos fürdők sorakoznak egymás után, az orvosi rendelők, a röntgen és a laboratórium szomszédságában. További fürdőhelyiségek következnek, s nagy színes kádakban víz alatti masszázs és víz alatti torna végezhető. A mozgásukban erősen gátoltakat egyébként kényelmes emelőszerkezet helyezi be a kádba, és emeli ki onnan. In- hálószoba, Iszapkezelő és masszírozó előtt vezet az út az ivókúraterembe és a pihenőkhöz. Egy szinttel följebb elektrotherápia, tornaterem, kondicionáló helyiség és igen jól felszerelt fogászat. A kezeléseket és kúrákat fél tucat orvos és 60 főnyi egészségügyi személyzet ellenőrzi • és segíti. Az „indikáció”, azaz az orvosi javaslat a többi között a reumatikus, izületi, ideg,- izom- és ínhüvelygyul- ladásos bántalmakat, vérkeringési zavarokat, valamint légúti megbetegedéseket említi, továbbá a testsúlyszabályozást és idős kori regenerációt. Közben a szaunát el is felejtettük megnevezni, igaz, az nem éppen a betegeknek való. Nemzetközi kongresszus . Csaknem egymilliárd forint' költséggel épült az intézmény. Igaz, a bevételi terv sem szerény, a megfontoltan alkalmazott külföldi anyagok, szerkezetek értékének például a fele már az idén visszatérői. Biztató, hogy a vendégek nyomban birtokba vették a szállodát, elsőül egy nemzetközi gyógyfürdőügyi kongresszus résztvevői, jelesül fürdőorvosok, ami megtisztelő« ugyan, de alkalom az élesszemű kritikai megfigyelésre is. Reméljük, jól vizsgázik a Thermál. Dr. Bolgár András igazgató, akivel módunkban volt röviden beszélni, üzletpolitikáját a nemzetközi viszonylatban aránylag szolid szállodaárra és mellette a gyógyászati, s egyéb szolgáltatások gazdag kínálatára alapozza'. Ügy tűnik, helyes elgondolás. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy az angol Financial Times csaknem másfél esztendeje ezt írta: „Hamarosan bombázni kezdenek minket a „Magyar- ország az egészségért” jelszóval ... A balneoterápiái hullám leglátványosabb bizonyítéka az a szálloda, amely most épül a Margitszigeten a Duna közepén, Budapesten...” íme, fölépült a szövetkezeti tervező vállalat (Kéri Gyula, Petrilla Péter építész) tervei alapján, a középületépítő vállalat kivitelezésében —, de élni, bizonyítani csak most kezd.’ Nem különben az a 350 ember is, aki most először lát Budapesten korszerű gyógyszállót! A víz biztosan kitűnő — reméljük a többi is az lesz. Balog János „Mi szeretünk itt élni” Végig a Felszabadulás utcán hozzájuk nem sokan sajnálják a lebontott házakat. Nem nagyon váltak Salgótarján díszére. Volt köztük, mely éppen hogy viskószámba ment. Lelki szemeink azonban a mai grundon parkoló gépkocsik, a mutatványosok bódéi helyén már megvalósulni látják a városközpont el? jövendő büszkeségét, az ezreknek otthont adó, korszerű létesítményekkel teljes nyugati városrészt. Annak kellett a bontással helyet csinálni. A sarkon, a bíróság kertjében ott áll a nagy aranyeső — vagy aranyvessző? — bokor. Középiskolás korunkban nem. múlhatott cl tél anélkül, hogy ne csenjünk róla ágacskát, amit meleg szobában vízbe téve kivirá- goztattunk, s szívünk hölgyének eképp kedveskedtünk. Talán attól olyan dús ma a bokor, hogy annak idején olyan sok volt a szerelmes gimnazista. Az utca hátralevő része amúgy is andalgásra invitál. A bíróság épületétől, — ezen olvasható először az utca neve s itt található az egyetlen, korábbi számozásból visszamaradt páratlan- számtábla, már csak kétemeletes ház van. A sarkokon egy-egy villának tervezett épület, közöttük pedig egyszintes házak, legtöbbje kőutánzatú lábazattal, némelyik cir- kalmas vakolattal. A folyamatos házsort legfeljebb egy-egy kapu szakítja meg. Az egész utca aféle „békebeli" kisipari munka. Az utolsó ház a nyolcvan- kettes. Naszál Pál nyugdíjas csévélő lakik benne, családjával. Az utca felé eső oldalon ő és a felesége, a másikon a fiúk nejével, és a két unokával. — Negyvenhatban költözött ide az asszony. Én két évvel később jöttem meg a fogságból, azóta itt lakon}. Több mint harminc év. Látja? — mutat a kis élőkért derékig érő, papírsüveggel borított virágtövei felé. — Az a hortenzia is éppen annyi idős. ■. Akkor magánkézben volt ez a ház, Béreltük. Később államosították, 'l958-ban pedig megve- hettük. Azóta a miénk. Régen persze más volt. Bazalt koc- kaközet út, keskenyebb is, de alig volt erre forgalom. Legfeljebb lovas szekerek jártak, autó ritkán. — Az utcán meg baromfi csipegetett. — Kik laktak itt régen? — Mindenfélék. Már úgy a tehetősebbek. Sok tisztviselő, meg egy mérnök is, hogy is hívták... már nem emlékszem. Tudja, nagyon szép hely ez, nyugalmas. Mi szeretünX\ itt élni, csak nem tudjuk, meddig lehet. Valaki elhíresztelte, hogy itt is bontanak, talán már az idén. Másolt meg azt mondják, majd tíz év múlva... — Egy kőhajításnyira van a vasút. Nem túl zajos? — Megszoktuk mar... Igaz, amikor jön a teher, a Dieselmozdony itt _kapcsol rá, akkor remeg minden. De már nem zavar. Hát a sportcsarnok? — intek szememmel a közeli ívek felé. — Az sem. Igaz, annak köszönhető, hogy ez a ház lett az utolsó. Volt még egy pontosan ilyen. A Péterek laktak benne. Azt lebontották. Látja? Ott az almafájuk. Azt meghagyták. Igen jófajta alma teremne rajta még most is, de tele van pirostetűvel... Bár a mi házunk ne jutna bontásra... A szeszélyes tavasz a borút derűre váltotta. Visszafelé nem az utcán, hanem a patak túloldalán, a sétányon lépkedek. Az sem a régi már... Innen áttekinthetőbb az utca, mint egy történelemkönyv; megkevert lapokkal. Plúszas évek: egykori „Kassai sori” házak, és az ellentét, a bányászszékház, az ötvenes-hatvanas, a megyei [pártbizottság a hatvanas, a sportcsarnok a hetvenes éveket jelenti. A nyolcvanas éveket pedig az üres telek, ahová építhetünk... Ha elfogadjuk, hogy az utcáknak is megvan a sorsuk, akkor a Felszabadulás utca nevében hordozza sorsának jobbra fordítóját. — gáspár — NÓGRÁD — 1979. április 8., vasárnap 5 \ t
