Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-28 / 99. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA. ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXV . eVF.. 99. SZÁM ARA- 1.20 FORINT 1979 ÁPRILIS 29., VASÁRNAP Munka és humánum i»|ém szentségtörés, ha egy ünnepet köszöntve arra törekszünk, hogy a hétköznapokról szóljunk. Kü­lönösen természetes ez május elsején, amely nap, mint tudjuk, a legszebb prózai cselekvés, a legköltőibb hétköznapi tett napja: a munka ünnepe. Végül is az a leggyönyörűbb a mi világunkban, hogy a hozzáértő emberi munka hozta létre és, hogy minden nemes eszme a munka folyamatából keletkezett. Ezt bizonyítja az egész emberiség élete. Manapság Nógrádban, a ..munka” kifejezést rendkí­vül korszerű és időszerű fogalmak keretében használjuk. Ezek az új szóötvözetek megújulási készségünket feje­zik ki és társadalmunknak azt a tulajdonságát. jelzik, hogy képesek vagyunk korszerűen gondolkodni és cse­lekedni. Valahol itt kell keresnünk az idei május else­jének belső lényegét. ..................... A z egyik leggyakrabban használt új kifejezésünk így hangzik: munkaerő-gazdálkodás. Közgazdasági kifejezés­nek tűnik ez a szókapcsolat, de mélységesen humánus tartalma is van. A munkaerő-gazdálkodás számunkra nem azt jelenti, .hogy figyelmen kívül hagyjuk az emberi tényezőket. Ez a művelet vagy gazdasági tevékenység nem más, mint a korszerű szocialista gazdálkodás egyik humán tényezője. Azt szoktuk mondani, hogy Magyar- országon munkaerőhiány van. Ez általában igaz. De azt is tudjuk, hogy az egyik helyen a kelleténél többen dolgoznák, míg máshonnan hiányoznak az emberek. Ez rossz a gazdálkodásnak és rossz az embernek. Ahol fe­leslegesen sokan vannak, ott óhatatlanul felmerül az alkotnikész ember előtt: van-e értelme, hogy ilyen körül­mények között dolgozzanak, hiszen végül is nem teszek hasznosat?! Ahol pedig kevesen vannak, ott mindenkép­pen mások, a hiányzók helyett is dolgozni kell, többet mint kellene. Itt a kérdés így fogalmazódik: erőmön felülit követelnek tőlem, miért kell ezt tennem?! ^ A munkaerő-gazdálkodás lényege tehát az, hogy lehetősé­get biztosítson a dolgozó ember számára az egyéni el­képzelések megvalósítására, a képességek érvényesítésé­re és ahhoz, hogy a dolgozó megtalálja a számításait. Ezeket a lehetőségeket a munka ésszerű elosztása biz- tosíthatja, amelyhez szorosan hozzátartozik a munka- szervezés, a munkafeltételek megfelelő színvonalú biz­tosítása, a munkakörülmények, a szociális ellátás javítása. Manapság sokat“ beszélünk a munkafegyelemről. En­nek a fegyelemnek a lényegét a következőképpen hatá­rozta meg egy előadása során munkaügyi miniszterünk: mindenkinek a munkahelyétől, a beosztásától függetle­nül, képzettségének és képességének megfelelően, az anyagi érdekeltség által is vezérelt készséggel, a mun­kaidő teljes kihasználásával kell jól dolgoznia. Rögtön azt is hozzátette a miniszter, hogy a munkahelyi veze­tőknek az előbb említettek érvényesítése érdekében meg kell teremteniük a szükséges feltételeket, biztosítva a termelési folyamatok és tevékenységek magas fokú szer­vezettségét. Ily módon a munkafegyelem nem szűkít­hető le az egyes emberek fegyelmére, vagy fegyelme­zetlenségére. Persze a munkafegyelem szorosan kötődik az egyénhez, hiszen valamiféle követelményrendszer szub­jektív teljesítését jelenti. Mégis több ennél, jelenléte csak a normális társadalmi munkafegyelem körülményei közepette képzelhető el tömegesen. Mégis mérlegre kell tennünk — rendszeresen és nyíl­tan — a dolgozók magatartását is. Hiszen tudjuk, hogy vannak olyanok, akik azért tohonyák és eredménytele­nek, mert ez természetükből, adottságaikból ered. Fe­gyelmezetlen emberek, akiknél a készség hiányzik. Te­hát lehet ott is fegyelmezetlen ember, ahol kedvezőek a munkakörülmények és jó a szervezettség. De bízzunk az emberekben! Az alkotókészség, a munkavégzés öröme az emberek legtöbbjénél felébreszthető valami módon. Lehet erkölcsi ösztönzés és lehet anyagi érdekeltség, vagy mindkettő együtt. Az együtthatás nyilvánvaló. Nem fe­jezi ki a végzett munka megbecsülését, ha a jövedelem független a valóságos teljesítménytől. Az is hiba, ha a . jól végzett munkát kizárólag anyagilag viszonozzuk és elfelejtkezünk az erkölcsi, a szakmai elismerés lehetősé­géről. Valamit még el kell' mondani a munkafegyelemmel és a munkával kapcsolatban. Szóltunk arról, hogy az örömmel végzett munka, a fegyelmezett munka alapja, ha valaki olyan helyen dolgozik, ahol a szakértelmét jól tudja kamatoztatni. Ezt a törvényszerűséget azon­ban nem lehet abszolutizálva értelmezni, vagyis nem le­het minden körülmények között az egyszer már meg­szerzett képzettséghez, szakismerethez igazodni. Hiszen éppen korunk feladata olyan rugalmas gazdasági szerke­zetet létrehozni, amelyben az igényeknek megfelelően változnak a termelési célok és maguk a termékek. Köny- nyen lehet, hogy valaki kiválóan dolgozik egy helyen, viszont ugyanaz a hely holnap más ismereteket követel. Fontos követelménye tehát biztosítani annak lehetőségét, hogy a dolgozók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az új körülményekhez, legyenek alkalmasak az új követel­mények teljesítésére. Magyarul, nemcsak a munkahely­változtatásokat kell vállalniuk, hanem olyan változtat­ható szakismeretekkel kell rendelkezniük, amelyek sok­oldalú munkára teszik őket alkalmassá. Vállalniuk kell az átképzést és továbbképzést. Csak vergődést okozhat egy ember számára, ha olyan munkát kell végeznie, amelyben nincs megfelelő jártassága. Ettől a vergődés­től csak egyféleképpen szabadíthatjuk meg az embereket: sokoldalúan készítjük fel őket az elkerülhetetlen változ­tatásokra. M inden évben ünnepléssel köszöntjük, Nógrádban is, május elsejét. De éppen ez az ünnep tiltakozik az ellen, hogy szokványos közhelyekkel beszéljünk jelentőségéről. Minden évtized és minden év tovább ha­ladó, megújuló tartalommal fogalmazza meg a szocialis­ta munka lényegét', amely a hétköznapok valóságát fe­jezi ki. Ilyen prózai ünneplésre van szükség, vagyis olyan társadalmi méretű szervezettségre, amely a dol­gozó ember számára valóban ünneppé teszi a munkát. Felmentés Kinevezés Kitüntetései! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Nógrád megyei Bi­zottsága legutóbbi ülésén sa­ját kérésére nyugállományba vonulása alkalmából érdemei elismerése mellett dr. Lakatos Józsefet felmentette a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának ve­zetői tiszte alól. A megyei pártbizottság egyidejűleg a közigazgatási és adminisztra­tív osztály vezetőjének dr. Ko­vács József kinevezését jóvá­hagyta. , ☆ Az Elnöki Tanács Aíics Já­nosnak, a párt régi tagjának 70. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést ado­mányozta. A Szocialista Ma­gyarországért Érdemrenddel tüntette ki dr. Lakatos Józse­fet, az MSZMP Nográd me­gyei Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjét nyugállományba vo­nulása alkalmából, több évti­zedes eredményes munkája elismeréseként. A kitüntetéseket szombaton Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában Gé- czi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagjai a megyei pártbizottság első tit­kára, országgyűlési képviselő bensőséges ünnepség kereté­ben adta át, ahol méltatta a két kommunista harcos pél­dás életútját. Az Elnöki Tanács Rozgonyi Aladárnok, az AFIT XVI. szá­mú Autójavító Vállalat salgó­tarjáni üzemegysége volt ve­zetőjének több évtizedes moz­galmi munkája elismeréséül a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kitüntetést adományoz­ta­A kitüntetést tegnap a me­gyei pártbizottság székházá­ban Géczi János adta át. MAI SZÁMUNKBAN: Ménkes talpra áll Megjöttem Erő; kézfogással Sportműsor Kitüntetések Salgótarjánban és Nagybátonyban MÁJUS /. ALKALMÁBÓL A Centrum Áruház korszerű eladóterében kényelmes körülmények között válogathatnak a vevők — kulcsár-fotó — A munka ünnepe alkalmából szombaton több gazdálko­dóegység kitüntetésére került spr Salgótarjánban és Nag.v- bátonyban. Tavalyi kiemelkedő teljesítménye alapján teg­nap Élüzem címet kapott a Nógrádi Szénbányák tiribesi aknaüzeme és a kisterenyei építési üzem. Kiváló fiók lett a f l. SZERT, és Kiváló árunaz a salgótarjáni Centrum Áruház. Alábbiakban a szombati kitüntetési ünnepségekről számolunk be. NEGYEDSZER ÉLÜZEM TIRIBES A tiribesi dolgozók ünnep­ségén Nagybátonyban, ame­lyen megjelent Szabó István, az MSZMP Salgótarjáni járá­si Bizottságának első titkára és Bercsényi Lajos, a Magyar Szénbányászati Tröszt terü­leti főmérnöke, az aknabéliek negyedik alkalommal kapták meg az Élüzem címet. A meg­jelenteket Sípos Ervin akna- üzem-vezető köszöntötte, majd Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák igazgatója mél­tatta a bányászkollektíva te­vékenységét. A többi között el­mondotta: — Hogy múlt évi szénter­melési tervünket sikerült tel­jesíteni, abban jelentős ér­demei voltak a tiribeki akna­üzemben dolgozó bányászok­nak, , alkalmazottaknak. A több ezer tonnás túlteljesítés mellett nagyon jelentős volt az a körülmény, hogy 1978- ban egyedül itt tudták meg­oldani azt a nehéz feladatot, hogy a fokozódó gépesítés mellett nem romlott a szén összetétele, nem emelkedett meddőtartalma. Az Élüáem cím eldöntését nagymértékben befolyásolta az önköltség jó alakulása. Példamutatóan di­cséretes önmagában az, hogy a kedvezőtlen körülményeket ellensúlyozva, a tervezettnél olcsóbban termelték a tiribe­si szenet. A takarékos gaz­dálkodás különösen remek eredményt hozott a villamos energia megtakarításában és a faanyag-felhasználás csök­kentésében. Elismerésre mél­tó az a teljesítmény is, amit a fejtés gépesítésében elértek. A többszörösen kitüntetett, Világosi József vezette Dózsa brigád viszonylag gyorsan el­sajátította a gépi jövesztés technikáját és az adott körül­mények között jó eredménye­ket ért el. — A fejtés korszerűsítése mellett azonban elmaradt — a többségében hagyományos módon történt vágathajtás. Nem azért, mert az itt dolgo­zó szocialista brigádok gyen- gébbek lennének. Hiszen vál­lalati szinten is a legjobbak között tartjuk számon az Adorján Oltó vezette Kossuth brigádot, amely elnyerte a Vállalat legjobb brigádja cí­met, vagy a Czene Gábor ál­hatékonyságát „A központi kérdés a Né­met Demokratikus Köztár­saság gazdasági teljesítőké­pességének erősítése, és dön­tő mértékben ettől függ az előrehaladás az élet minden területén” — hangsúlyozta a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának pénteken véget ért kétnapos ülésén elhangzott zárszavá­ban Erich Honecker. Az NSZEP KB főtitkára rámu­tatott: az ország egész népe joggal lehet büszke az NDK három évtizedes történetére, folyamatos, ha nem is mindig zavartalan fejlődésére. A KB mostani ülése kohstruktív is előrevivő válaszokat adott a bel- és külpolitika jelentős kérdéseire, amelyek alkalma­sak rá, hogy elősegítsék a párt IX. kongresszusán hozott határozatok további megva­lósítását. A célratörőbb gazdálkodás jegyében és annak érdekében, hogy az NDK gazdasága tel­jes következetességgel hozzá­igazodjék az új követelmé­nyekhez, tovább fejlesztik az egész népgazdaság irányítá­sát, és tervezését, ami növeli a központi állami tervezés hatékonyságát és lehetőséget ad számára, hogy erőtelje­sebben a döntő gazdasági fo­lyamatokra fordítsa a figyel­met. Erich Honecker kije­lentette: „semmi sem akadá­lyozhat meg bennünket ab­ban, hogy nyíltan beszéljünk arról, hogy a fejlett szocia­lista társadalom további épí­tésének vannak megoldandó problémái és ezek megköve­telik erőnk teljes bevetését”. Az NSZEP KB főtitkára fel­hívta a figyelmet arra, hogy az NDK „a világ, számára nyitottan” végzi munkáját és ezen „a jövőben sem válto­zik semmi”. Ez a felelősség, a belső fejlődés előrehaladása és a nemzetközi fejlődés bo­nyolult volta együttesen meg­kívánja a világnézeti nevelő- teüékenység, a tömegpolitikai munka további javítását. tál irányított Zalka Máté bri­gádot, amely a múlt évi vá­gathajtási tervét 107 száza­lékra teljesítette. Eredménye­ik alapján Czene Gábor meg­érdemelten részesült Kiváló munkáért miniszteri kitünte­tésben. A gépi vágathajtás, aminek ütemét fokozni kell, hozza majd a nagyobb ered­ményeket. Adorján Ottóék brigádja az első negyedévben már 220 méter vágatot haj­tott ki, s ez igen biztató. . — A tiribesi törzsgárda az évek során összeforrt, kiemel­kedő eredmények elérésére képes-kollektíva-lett, mit bi­zonyít e negyedik Élüzem cím és a most kapott vezér- igazgatói dicsérő oklevél. A Nógrádi Szénbányák minden dolgozója büszke arra, hogy a tröszthöz tartozó 56 mélymű­velésű szénbánya közül a ti- ribesiek 1978-ban a negyedi­kek lettek. Az ünnepségen heten kap­tak Kiváló dolgozó kitünte­tést, az Utasi Sándor vezette brigád pedig megkapta a KISZ kb dicsérő oklevelét. Két kol­lektíva: a Kossuth és a Ko­vács László vpzette kiszolgáló brigád a vállalat legjobb bri­gádja lett, a Dózsa brigád pe­dig elnyerte a Vállalat kiváló brigádja címet. KITŰNT KISTERENYE A Nógrádi Szénbányák kis­terenyei építési üzemének élüzemavató ünnepségére szombaton Salgótarjánban, a Bányász Művelődési Házban került sor. Ezen részt vettek a megye legtöbb dolgozót fog­lalkoztató nehézipari nagy- vállalatának gazdasági, moz­galmi vezetői, meghívott ven­dégek- és a félezer dolgozót foglalkoztató kisterenyei épí­tési üzem több mint száz munkása. Űttörpk köszöntője után Ferencz Gyula üzem­igazgató nyitotta meg az ün­nepséget. Ezután Lipták Sán­dor, a Nógrádi Szénbányák szociálpolitikai igazgatóhe­lyettese mondott élüzemava­tó beszédet. Felelevenítette g kisterenyei építési üzem tavalyi, sikerek­ben gazdag munkájának leg­fontosabb állomásait,' hang­súlyozva. hogy a hatékonyság tavaly 42 százalékkal megha­ladta a tervezettet. A 142.7 millió, forintos termelési ér­téktervüket 53 fő létszám- csökkenéssel px-odukálták. Ja* (Folytatás a 2. oldalon) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom