Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-27 / 98. szám

Étiem korunk legyőz kefe flea eszméje, a marxizmu&^lemlwtlzmus Szovjet — francia csúcstalálkozó Építő légkörű tárgyalások Moszkvában Kis Csaba, és Pék Miklós, az M'l'l tudósítói jelentik: Pénteken délelőtt a Kreml Katalin-termében került sor a szovjet—francia csúcstalálko­zó első megbeszélésére. A két­órás tárgyaláson Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Valery Giscard d’Estaing, a Francia Köztár­saság elnöke mellett részt vett szovjet részről Alekszej Ko­szigin kormányfő, Andrcj Gromikő külügyminiszter, Vlagyimir Kirillin miniszter­elnök-helyettes és Nyikolaj Pa- tolicsev külkereskedelmi mi­niszter. Francia részről ott volt a megbeszélésen Jean Francois-Poncet külügymi­niszter, Renee Monory gaz­dasági miniszter és Jean Fran­cois Deniau kjilkereskedelmi miniszter. A csúcstalálkozó el­ső megbeszélése két órán át tartott. Előzőleg a Francia Köztársaság elnöke koszorút helyezett el Lenin mauzóleu­mán, megkoszorúzta az isme­retlen szovjet katona sírját a Kreml falánál, valamint a második világháborúban a szovjet hadsereg kötelékében részt vett francia repülőezred a Normandia nyeman ezred hőseinek emléktábláját. A megbeszélésekről a két küldöttség szóvivője Leonyid Zamjatyin, az SZKP osztály- vezetője, illetve Pierre Hunt, az Elysée-palota szóvivője tá­jékoztatta a sajtó képviselőit. Jelentős helyet foglalt el a péntek délelőtti tárgyaláson a kétoldalú kapcsolatok kérdé­se. Brezsnyev és Giscard d’Estaing megvitatta e kap­csolatok távlatait és egybe­hangzóan megállapította: a kétoldalú együttműködés fej­lesztése, kiszélesítése, elmé­lyítése előtt minden téren nagy lehetőségek állnak nyit­va? Brezsnyev és Giscard d’Estaing értékelte az együtt­működés valamennyi terüle­tét, a politikai, a gazdasági, a technikai és a kulturális kap­csolatok állását. Brezsnyev a politikai együttműködésről szólva megállapította, nincs olyan nemzetközi kérdés, amelyről a Szovjetunió és Franciaország ne tudna nyíl­tan és őszintén konzultálni egymással. A rendszeres ta­lálkozás lehetőséget ad arra, hogy a két ország képviselői megismerjék egymás' állás­pontját, megkíséreljék jobban megérteni egymást. A kereskedelmi és gazdasá­gi együttműködésről szólva megállapították, hogy a ke­reskedelmi íurgalom megkét­szereződött. s a felek közel állnak ahhoz, hogy teljesítsék a két évvel ezelőtt Rambouil- let-ben megszabott feladatot a forgalom megháromszorozá- sáról. Ehhez azonban mind a szovjet, mind a francia félnek újabb erőfeszítéseket kell ten­nie. Mint a két szóvivő elmon­dotta, a péntek délelőtti meg­beszélés nagy részét az eny­hülés politikája kérdéseinek szentelték. Szó volt mind­azokról a kérdésekről és ak­ciókról, amelyek elősegítik, vagy hátráltatják jennek a po­litikának megvalósulását. Mind a szovjet, mind a fran­cia államfő kijelentette, hogy az enyhülés folyamatának ér­dekében további erőfeszítése­ket kell tenni, el- kell érni, hogy a világ minden térségé­re kiterjedjen. Leonyid Brezsnyev ezzel kapcsolatban kijelentette: már többször találkozott Giscard d’Estaing elnökkel, s meggyő­ződése, hogy Franciaország valóban a békére, a stabili­tásra, az enyhülésre törekszik. Ez azt jelenti, hogy ezekben az alapvető kérdésekben a két fél érdekei egybeesnek. A Szovjetunió és Franciaország már eddig is sokat tett 'és ezután is sokat tesz a béke és az enyhülés érdekében. Az Elysée-palota szóvivője megállapította: a kétoldalú kapcsolatokról szólva Giscard d’Estaing elnök is megelége­déssel szólt azok fejlődéséről. Különleges javaslatot ter­jesztett a francia elnök elé Leonyid Brezsnyev a tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok fej­lesztésével összefüggésben: felajánlotta, hogy egy francia űrhajós szovjet űrhajón utat tehet a világűrben. A javas­latot francia részről örömmel fogadták és tanulmányozzák gyakorlati megvalósításának lehetőségét. Az enyhülés kérdéseiről szólva a Francia Köztársaság Szovjet—francia külügymi­niszteri megbeszélésre került sor pénteken Moszkvában. Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Jean Francois-Poncet francia kül­ügyminiszter a szovjet—fran­cia csúcstalálkozó keretében a nemzetközi helyzet néhány 1 elnöke aláhúzta, véleménye szerint ennek a folyamatnak az egész világra ki kell ter­jednie. Egyetértett Leonyid Brezsnyevvel abban, hogy az enyhülési folyamatot állan­dóan segíteni, támogatni kell. Franciaország és a Szovjet­unió együttműködése e téren pótolhatatlan fontosságú — hangoztatta a megbeszélés so­rán az elnök. A két államfő újabb egyórás megbeszélést folytat egymás­sal. Külön-külön tárgyalnak a külügyminiszterek, a gazdasá­gi miniszterek, a külkereske­delmi miniszterek. Este Gis­card d’Estaing ad vacsorát Leonyid Brezsnyev és a töb­bi szovjet vezető tiszteletére. Szombaton újabb egyórás megbeszélésre kerül sor az államfők között. Mint a szóvivők elmondot­ták, a pénteki megbeszélésen mindkét részről jelen volt a teljes tárgyaló küldöttség, az államfők nem terveznek négy- szemközti megbeszélést. Ilyen jellegű megbeszélésre azonban módjuk volt már csütörtökön este a Kremlben. ft Vezető helyen foglalkoznak a pénteki francia lapok Gis­card d’Estaing köztársasági elnök moszkvai látogatásával. A Le Figaro azt. hangsú­lyozza, hogy a jelenlegi fran­cia köztársasági elnök máso­dik moszkvai látogatása tel­jes mértékben építő légkörben zajlik. A Les Echos rámutat, hogy az enyhülés tekintetében Franciaország és a Szovjet­unió globálisan egyetért, a lap szerint azonban fontos né­zeteltérések maradnak még a leszerelés és Kína kérdésében. A L’Humanité, az FKP na­pilapja azt írja, hogy aiheny- nyiben a jelenlegi moszkvai megbeszélések lehetővé teszik a biztonság előmozdítását a leszerelésben, ez javítana az európai helyzeten és lehetővé tenné a vitás kérdések meg­közelítését is. időszerű problémáját vitatta meg. A konstruktív és baráti légkörű megbeszélésen a kül­ügyminiszterek véleményt cseréltek a nemzetközi téren megvalósuló szovjet—francia együttműködés * fejlesztésének és megszilárdításának kérdé­seiről. (MTI) Gromiko és Francois-Poncet megbeszélése KAMBODZSA fi normalizálódás lépcsőfokai Üjabbal szaporodott a thaiföldi—kambodzsai hatá­ron lejátszódott menekült- tragédiák sora. Ezúttal a Newsweek című amerikai hetilap számolt be egy meg­hökkentő, s egyben megrázó esetről, amely —, ha eltekin­tünk a lap elmaradhatatlan kliséitől — politikailag is ta­nulságos. A Newsweek, egy Ching Ha nevű nyugat-kambodzsai fa­lu életéről szólva, azt írta: „a vietnami csapatok ideérke- zése három hónappal ezelőtt rövid, de igazi felszabadulást hozott”. A vörös khmer pusz­títás négy éve alatt a falu több mint 100 lakóját végez­ték ki kisebb vétségek miatt, sokan a túlfeszített munka, az éhezés, vagy gyógyszerhi­ány miatt pusztultak el. Ami­kor Heng Samrin kormánya átvette az ellenőrzést a kö­zel eső Sisophon városa fe­lett, a szerencsétlen falu 18 túlélője úgy döntött: vissza­tér eredeti lakóhelyére, s be­fejezi az aratást. S ekkor kö­vetkezett be a tragédia: fél­úton a parasztok egy „vörös khmer” terrorosztag karjaiba estek. Pol Pót mészároslegé­nyei ott folytatták, ahol ab­bahagyták a hatalomból való kiebrudalás pillanatában. Két paraszt élte túl a találkozót — írta a Newsweek. A TERRORISTÁK . UTÁNPÓTLÁSA A történet híven ábrázolja a mai Kambodzsa nem köny- nyű helyzetét. Ebben a távo­li indokínai országban ja­nuár elején katonai-politikai fordulat ment végbe. A Kam­bodzsa, s a világ előtt diszkreditálódott Pol Pot- rezsim hadseregének de­rékhada összeomlott, a né­pi erők hatalomátvétele meg- fordíthatatlanná vált. A bukott rezsim haderejé­nek egy része elmenekült, más csoportjai be sem vár­ták a találkozót az új hata­lommal, s a dzsungelekbe hú­zódtak vissza. Sajnos, a ter­mészet a terrorcsoportok ke­zére játszik. Amíg a népi ha­talom szilárdan- ellenőrizni tudja a nagyobb városokat, utakat, közlekedési csomó­pontokat, a lakott települé­sek nagy részét, addig a fő ütőerőktől távolabb fekvő ta­nyák, főleg a dzsungelösvé­nyek jószerivel megközelít- hetetlenek. Hogy meddig garázdálkod­hatnak még a Pol Pothoz hű bandák, nem kis mértékben a külső támogatástól függ. Hisz’ világos, hogy az álta­luk űzött terrorizmus fegy­verutánpótlás nélkül vi­szonylag gyorsan elhal. A kér­dés kulcsa Pekingben van. Kína a hatalma vesztett Pol Pot-garnitúrát mind a mai napig kormányként kezeli, a fővezéreknek, uszító rádióál­lomásuknak otthont ad, vala­hol Dél-Kínában. önáltatás, tekintélymentő utódvédharc? Igen is, meg nem is. Amíg Pol Pót pekingi „nagyköve­te” pompás fogadást ad, szín­játéknak hihetnők a dolgot. De ha ezen megjelenik, mint ahogy megjelent Huang Hua kínai külügyminiszter és kor­mánya nevében „szilárd tá­mogatásáról biztosítja Kam­bodzsa1 kormányát a vietna­mi agresszió elleni harcban”, akkor nem vehető tréfára a dolog. THAI SEMLEGESSÉG? Bonyolítja a helyzetet Thai­föld szerepe is. Noha Kri- angszak Csamanand bang­koki kormányfő legutóbb Moszkvában, s előtte jó néhány más fórumon kifejtette, hogy NQGRÁD - 1979. (április 23., szombat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Grisa Filipovot, a Bolgár Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagját,, a Központi Bizottság titkárát. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az új büntető törvény- könyvvel összhangban az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a szabálysértésekről szóló 1969. évi I. törvényt. Minthogy az új büntető törvénykönyv szű­kíti a bűncselekmények kö­rét és egy sor, társadalmi­lag kevésbé veszélyes maga­tartást szabálysértéssé mi­nősít, a törvényerejű rende­let bővíti a szabálysértések körét, ugyanakkor gyorsítja és egyszerűsíti a szabálysérté­si eljárást és hatékonyabbá teszi a bírságolási rendszert. Az új büntető törvénykönyv célkitűzéseinek megvalósítá­sa érdekében az Elnöki Ta­nács átfogó új törvényerejű rendeletet alkotott a bünte­tések és intézkedések végre­hajtásáról. A jogszabály kor­szerűsíti és továbbfejleszti büntetésvégrehajtásunk egész rendszerét. Mindkét törvény- erejű rendelet 1979. július 1-én lép hatályba. A Magyar Népköztársaság Hőse elnevezéssel az Elnöki Tanács új kitüntetést és ki­tüntető címet alapított. Az Elnöki Tanács — a kép­viselői helyek megüresedése miatt - — időközi képviselővá­lasztást tűzött ki 1979. június hó 10. napjára a budapesti 28. számú és a Zala megyei 10-es számú országgyűlési képviselői választókerületben. Az Elnöki Tanács ezután bí­rákat mentett fel és válasz­tott meg, végül egyéb ügyek­ben döntött. (MTI) Befejeződött a Béke-vitág*- tanács elnökségi ülésszaka Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti: A Béke-világtanács elnök­sége pénteken befejezte Prá­gában tartott kibővített el­nökségi ülésszakát, amelyen a világ minden részéből a béke­mozgalomnak mintegy 300 ve­zető személyisége vett részt. A négytagú magyar küldöttsé­get Pethő Tibor, az Országos Béketanács alelnöke, a Béke­világtanács tagja vezette. A tanácskozás péntek dél­előtti plenáris ülésén, ame­lyet Romesh Chandra, a BVT elnöke vezetett, a résztvevők elfogadták az elnökség három munkabizottsága által előző országa semleges az indokínai konfliktus ügyében, mégsem zárható ki a thai határható­ságok összejátszása Pol Pót bandáival. Március végén a kambod­zsai forradalmi hatóságok nagyszabású tisztogató ofíen- zívába kezdtek a bukott re­zsim hadseregmaradványai- nak felszámolására. Több tar­tományban, így Kompong Changban, Kampotban és Ta- keóban jelentős eredményeket értek el. Különösen heves ^ar­cok folytak a thaiföldi határ közelében fekvő, stratégiai fontosságú Poipet város bir­toklásáért. A népi erők ke­mény küzdelem után átvették a település ellenőrzését, s több, - mint másfél ezer pol- potista menekült át Thaiföld, Aranvaprathet tartományába. Az offenzíva, a legutóbbi Phnom Penh-i közlés szerint folytatódik. AKTUÁLIS FELADATOK A Kambodzsai Nemzeti Egységfront központi bizottj- sága és a népi forradalmi ta­nács (kormány) nemrég együt­tes ülésén vitatott meg a leg­sürgetőbb belpolitikai és gaz­dasági feladatokat. Pen So- van nemzetvédelmi minisz­ter, a kormány alelnöke át­fogó képet festett Kambodzsa helyzetéről, s a következő ten­nivalókat jelölte ki a forra­dalmi hatóságoknak: 1. Folytatni kell a Pol Pot- hadsereg maradványainak felszámolását, minden erő­vel fenn kell tartani a ren­det és a törvényességet. 2. Gyorsítani kell az élet normalizálódását, az emberek visszatelepülését eredeti la­kóhelyükre, meg kell oldani a súlyos élelmiszerproblémát. 3. Meg kell szilárdítani az új közigazgatást, a tömeg­szervezeteket, a néppel meg kell értetni a front politiká­ját. 4. Gyorsítani kell a káder­képzést, erősíteni kell a for­radalmi szervezeteket. A tanácskozás hangsúlyoz­ta a másik két indokínai ál­lammal, Vietnammal és La­osszal való összefogás politi­kai jelentőségét. A Vietnam­mal kötött béke, barátsági és együttműködési szerződést Phnom Penh saját előrelépé­se biztosítékának tekinti. Peking igyekszik félrema­gyarázni a Vietnam és Kam­bodzsa közötti kapcsolatok természetét. Az „invázióval” kapcsolatos pekingi vádakra a Nhan Dan, a VKP közpon­ti lapja nemrégen így felelt: „A vietnami fegyveres erők a két ország kormányának szer­ződése alapján tartózkodnak Kambodzsában. így ez a kérdés kizárólag a két ál­lamra tartozik és senkinek sincs joga, hogy beleavatkoz­zék”. Győri Sándor nap részletesen megvitatott dokumentumokat. A délutáni ülésen a BVT- elnöksége ünnepélyesen meg­emlékezett a szervezett nem­zetközi békemozgalom létre­jöttének 30, évfordulójáról, a békeharcosok első, zászlóbon­tó világkongresszusáról, amelynek résztvevői 1949 ta­vaszán Párizsban, és Prágá­ban egyidejűleg üléseztek. Az ünnepi ülésen elfoga­dott nyilatkozat áttekin­tést ad a béke-világmoz- galomnak három évtized alatt elért jelentős sikereiről és körvonalazza további fel­adatait, amelyek középpontjá­ban a harmadik világháború veszélyének végleges elhárí­tása és a leszerelés nyomán felszabaduló anyagi eszközök­nek a társadalmi haladás, szolgálatába állítása áll. . A Száva palotában 4 gyarmati uralom ellen Az új-belgrádi Száva palo­tában pénteken az eredetileg tervezettnél három nappal korábban eredményesen befe­jeződött az ENSZ dekolonizá- ciós bizottságának ülésszaka, amely egyhangúlag záródoku­mentumot fogadott el „a gyarmati uralom megszünteté­séről Zimbabweban és Namí­biában”. A dokumentum megállapít­ja, hogy Afrika déli részén igen veszélyes helyzet alakult ki, amely a nemzetközi békét és biztonságot fenyegeti. Éle­sen elítéli a pretoriai és salis- buryi kisebbségi rezsimek fajüldöző politikáját. Hangoz­tatja, hogy a világszervezet­nek határozott akciót kell fo­ganatosítania a felszabadulásá­ért küzdő zimbabwei és na- míbiai nép megsegítésére. A dokumentum teljes támoga­tásról biztosítja a nemzeti fel­szabadító mozgalmakat a SWAPO-t és a hazafias fron­tot, valamint a „frontorszá« gokat”. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom