Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-24 / 95. szám
As anyag »eltol «em hiányzott i Kedves olvasd! A cím láttán a tőkésországok valamelyikére gondol? Pedig téved, mert ez a „TÜZÉP” itt volt magánkézben és elég jól is jövedelmezett, míg vége nem szakadt ?gy véletlen folytán. De mit is takar e cím? Ma- gánépíttetők és kisiparosok figyelmébe ajánlom, s egyben óvom is attól, hogy ily formában kívánják újonnan épülő lakásukhoz beszerezni a szükséges anyagot. — Van itt minden kérem,, csak nekem szóljon, de időben. Rács Géza, a Nógrád megyei Állami Épjtőip?ri Vállalat rakodómunkása így kérkedett a megrendelőinek és ily módon herdálta a nép vagyonát. Az ügy még 1977-ben’ kezdődött. Rács a vállalatától megbízást kapott 1977 december 28—29—30-án, hogy a bélapátfalvi cement művektől a vállalat által kivitelezés alatt levő Romhányi Építési Kerámiagyár területére szállíttassa a cementet. A szállítás végrehajtásához a Volán 2. sz. Vállalat biztosította a gépkocsikat és azok vezetőit, Kertes Lajos és Tajti-Fonó József személyében. A szállítmányból Cereden 40 mázsa, Érsekvadkerten pedig 60 mázsa értékesítésre került. A még 300 mázsa pedig a rendeltetési helyére lett szállítva. A raktáros annak rendje- módja szerint igazolta a „400 mázsa” cement átvételét. A kezdet után —, ha beüt —, nincs megállás. Így történt ez esetben is. 1978. április 7-én ugyancsak Rács jelentkezett a központi' telephelyen valami távolsági fuvar teljesítése végett. A szerencse — meg egy kis összeköttetés — ismét eredménnyel járt, mert véletlenül a váci iskola építéséhez kellett szállítani 117 darab bevasalt állványpadlót. A szállítás ismét gépkocsival történt, melynek vezetője Farkas Imre, a Volán 2. sz. Vállalat dolgozója volt. A rakománnyal a célállomás felé haladva Érsekvadkerten megállt, és ott a rakodó és a gépkocsivezető megebédelt. S mivel a helyiség jó meleg volt, így'egy kis időt eltöltve Rács Géza, szokásához híven be is szeszeit. Kerül, amibe kerül — és Rács fizetett. Ugyanis az úton adódó költségeket a rakodómunkás fedeKépviselik a lakókat Nem véletlen, hogy több mint harminc évvel ezelőtti dolgokról beszélgetünk Fráter Loránddal. A nagy előadóterem már jócskán megtelt emberekkel. Lakóbizottsági választásra készülünk. Amíg a kezdésre várunk, önkéntelenül felidéződnek a három évtizeddel előtti esztendők^ • Amikor a salgótarjáni vásártéren megkezdődött az első több emeletes lakóház építése. Mellette még a nádas, a kavicsbánya, egy-két kis családi ház. Jöttek hát az építők, felvonultak, azán elkészült az első ház az Úttörők útján. 1948 május elsején adták át ünnepélyesen. Azután követte a többi. Városrész született, ‘kényelmes és kevésbé kényelmes lakások. A tanács kiutalta az új otthonokat, boldog volt, aki a vásártérre jöhetett lakni. Fráter Loránd, aki az itt dolgozó egyik városkörzeti népfrontbizottság elnöke, eltűnődik: — Lassan, lassan a nyugdíjasok városrésze lesz. Az egykori fiatalok bizony már nagymama-, nagyapasorba lépnek. A házak is egyre gyakrabban szorulnak felújításra... • Az óramutató közben elhaladja a fél hetet, megérkezik a Salgótarjáni városi Tanács képviselője és megkezdődik a lakóbizottságok választása. Mert hétfőn este Salgótarjánban, a Rákóczi úti körzeti pártház nagytermében egyszerre öt lakóbizottságnak szavaztak bizalmat az emberek. Kenderes! Gézáné, a városkörzet egyik tanácstagja köszöntötte a „lakótársakat”. Ezt követte néhány ismertető szó a lakóbizottságok feladatairól, tennivalóiról. Arról a feladatról, amelyre hivatottak, a szocialista együttélés normáinak betartásáról, a köz- életiség alakításáról. Egy-egy lakóbizottsághoz száz-százötven lakás tartozik. Vannak jocgaik és vannak feladataik. Sokat tehetnek, ha valóban jól végzik a dolgukat. A több szintes lakóházakban ugyanis békében, és lehetőleg csendben kellene élni egymás mellett. Alsó és felső emeleteken egyaránt. A lakóbizottságok nem helyettesítik a házfelügyelőket, ez nem is feladatuk. Amolyan összekötő kapcsot jelentenek a lakók, a tanács, az ingatlankezelő vállalat között. A lakók megkérdezése után döntenek egy- egy fontos kérdésben. De a „hivatalos” szerveknek is meg kell hallgatniok a bizottság véleményét. Felújításnál, műszaki átadásnál meghívják a lakóbizottság elnökét. Általában félévenként tanácskoznak, de ha a szükség úgy kívánja, gyakrabban is összejönnek. Nagyjából így foglalta ösz- sze Fráter Loránd népfrontelnök a legfontosabb tudnivalókat. Ezt követte az öt lakóbizottság megválasztása. Az elnökök Kmety Ferenc, Tóth András, Cservári Ferenc, Zsolnai Béla, Závorszki István. Mellettük a lakóbizottságok tagjai ténykednek, a köz érdekében. A lakóbizottságok öt esztendőre bizalmat kaptak. Azzal a kikötéssel, hogy soha ne hunyják be a szemüket, és ne legyenek elnézőek, ha társadalmi életről, közéletről van szó. * Hétfőn este Salgótarjánban több mint tíz lakóbizottságot választottak meg. — cs — A pásztói Építő-, Szerelő- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet három, egyenként hatlakásos társasházat épít az egyre dinamikusabban fejlődő nagyközségben, Pásztón. Ügy tervezik, hogy az idei esztendőben mind a tizennyolc lakásba beköltözhetnek a lakók. — bábel-felv. —' zi „ez kérem, nálunk már hagyomány” — Farkas Imre szávaival élve. Érsekvadkertről elindulva a gépkocsi fékrendszere úgy látszik elromlott, mert Vác helyett csak Dunakeszi községben tudtak megállni. Ide természetesen nem minden célzat nélkül mentek. Később kiderült, hogy a rakományból 57 darab padlót értékesítettek egy asztalos és egy kőműves kisiparosnak. A megmaradt 59 padlót még aznap a késő esti órákban elvitték a rendeltetési helyére, és a szállítólevelet aláíratták a szolgálatot teljesítő éjjeliőrrel. Evés közben jön meg az étvágy! Ezt követően már szinte gátlás nélkül értékesítettek vörösréz-lemezt, deszkát, szarufát és padlódeszkát. Padlódeszkát? 1978. februárban a NÁÉV salgótarjáni központi anyagraktárából padlódeszkát szállítottak a vállalat salgótarjáni asztalosüzemébe. A rakodómunkás ez alkalommal is Rács volt, a gépkocsi- vezető pedig Farkas Imre. A kocsit rendesen megterhelték és a rakomány a telepet elhagyta. Igen ám, de nem az asztalosüzem felé haladt, hanem Nógrádmegyerbe, Besze Imre lakásánál megállt és a rakomány megcsonkult, mert sikerült vevőt találni a padlóra. — Ha már itt vagyunk Géza, menjünk Érsekvadkertre! Ott is van egy jó emberem, aki vesz ilyen cuccot. Megérkeztek Érsekvadkertre. A jó embert Gresina Sándor és Szabó Ignác személyében meg is találták, akik rövid alku után a rakományból jelentős mennyiséget vásároltak. A kocsin levő maradvánnyal pedig beállítottak a célállomásra, ahol — mondván, hogy nekik a dolguk sietős — az anyag összerakását nem vállalták, a rakományt ömlesztve az üzem udvarán hagyták. A szállítólevelet természetesen nem felejtették el aláíratni, mellyel igazolták az áru „hiánytalan átvételét. Így aztán csodák- csodájára, sehol nem hiányzott az anyag! Igen, egy ideig ment. Pénz is volt, mint tenger, de egyszer vége szakad mindennek. Így ért véget a „magán-tüzé- pes” és 18 társának nem kívánatos tevékenysége. Az ügyben bírói ítélet született, ahol az elkövetők és orgazdák 8 év és 2 hónap szabadságvesztést és 76 ezer forint pénzbírságot kaptak. Szalvay Árpád rendőr százados KÜLÖNÖS LÁTVÁNYT NYÚJT április közepén a román tengerpart. Az üuülőtele- pek utcáin embert alig látni. Az üzletsorok, bazárok, csukva, bennük a bútorzat összetolva — festésre, csinosításra készülődnek. Valamelyest csak a parkokban látni mozgást. Kertészek ásnak, palántádnak, gereblyéznek. Az üdülők környéke kihalt, az átjárok alatt keresz- tül-kasul süvölt a hideg szél. Bebújik a kabát alá, . saját ízlése szerint rendezi át a szépen fésült frizurát. A mamaiai partok mentén néhány odatévedt turista bogarászik a homokban. Kagylót gyűjtenek. Otthon belek- kozzák, s benne polcra teszik a Fekete-tenger sejtelmes zúgását is. A víztükör most csendes, nyugodt. Sima tükrét alig- alig törik meg a hullámok. Pihen a tenger, néhány napja csak, hogy kitombolta magát. A vihar irdatlan meny- nyiségű homokot hordott a partmenti utakra, járdákra, derékig homokban állnak a vízhez közeli öltözőkabinok. Kétembernyi homokdombok szabdalják a rendezett partot, egyikből-másikból csak a fák koronája látszik ki. Amit a tenger szeszélye itt néhány óra alatt művelt, azt az ember több napi munkával hozhatja csak rendbe. Hatalmas az építkezés, amit itt néhány év alatt véghez vittek. Bár jellegében más, vetekszik a nógrádiak által jobban ismert bolgár tengerparttal. Szemet gyönyörköd- tetőek a különleges építészeti megoldások. Ma már több idő Környezetünk Faluvég, de nem az igazi... EMLÉKEZZÜNK CSAK, szinte minden kor festőművészetének témája volt a faluvég. És milyen hatásosan szép megkapóan igazak voltak azok a művek. Mert a falu első meglátása, élményét is adja, hogy tulajdonképpen hová érkezik az ember. A szép faluszél tehát felüdíti, jókedvre deríti a látogatót. Ezért megdöbbentő, hogy napjainkban, amikor igazán büszkék lehetnénk szinte várossá terebélyesedett falcainkra — és ez szinte kivétel nélküli a megyénkben — olyan rettenetes benyomást keltenek a falu eleji, vagy végi .szemétdombok, lomtárgyűjtők, hogy nem öröm, hanem sírás szorongatja az embert. Ez nem túlzás, ellenkezőleg, nem is teljes kifejezője milyen visszataszító egy-egy belterületen szépen gyarapodó megújuló községünk „faluvége”. Gondoljuk csak meg, Diósjenőt, a Dunakanyar egyik ékességének tartják. Az is lenne, ha lenne! De jöjjenek csak az utasok Nógrád felől, olyan megdöbbentő látványban részesüjnek, hogy elszáll a szépérzékük. És ezt az omladozó, összevisszaságú major okozza, melyet még az ötvenes években építettek, de azóta sem törődtek vele. Aztán az átmentén a hulladékok, a szétdobált tárgyak csak fokozzák a kellemetlen benyomást. Hiába lenyűgözően szép a Börzsöny, fele szépet sem kelt már az emberben. Sajnos az ehhez hasonló látvány nem egyedülálló, ellenkezőleg, útón-útfélen találkozik vele az ember. Egyértelműen elfogadott például, hogy Litke határa az ipolyi réttel, az erdővel a megye egyik legvonzóbb környéke.' Ide tartozik a híres tamóci lelet, a természetvédett Párizs-árka, és sorolható még sok más szépség és érték. Vonzza is az embereket, hiszen hétvégi telep épült már azon vidéken is. És lám elhagyva a községet az egyik legszebb tájon ott éktelenkedik a szemétdomb. De milyen csúnyán! És amikor a szemétlerakókat rajtakapja valaki, még megsértődnek, hogy miért a nagy flanc. Tessék csak egyszer elutazni Sós- hartyánba! Nem a környék szépsége ragadja meg az embert. hanem közvetlen a faluba vezető út menti szeméttelep. Nemcsak hogy nem szép látvány, hanem a szomszédságában levő baromfi- telep fertőzésének lehetőségét is magában rejtegeti. Érthetetlen, hogy miért* nem lépnek fel ellene azi illetékes emberek? Deitáron nyolc szeméttelep található! És hogy ne menjünk messzire, Salgótarján, Karan csalja felőli bejáratánál a Tarján-hegy alatt az út mentén, a szemétlerakás igazi „költeménye” fedezhető fel. Nem a hivatalos telepen, hanem az út mentén. AZT SZOKÁS MONDANI manapság, hogy az urbanizáció a falvakat is elérte. Nem ez a vita tárgya, hanem inkább az emberek egészségét veszélyeztető szemét tervszerűtlen szétdobálása. Mert az sem igaz ám, hogy az urbanizáció egyenes követelménye a faluszéli szeméttelepek létesítése. Ez úgy jön létre, hogy a szeméttől mindenki szabadul, de nincs kijelölt szeméttelepe és viszik, ahová leginkább legkönnyebben vihetik, a faluvégi út menti árokba. Ez a gyakorlat. Ezt kell megszüntetni, még annak az árán is, hogy" aki nem ért a szóból, megbüntetik. Ennek minden lehetősége biztosított. A KÖJÁL irányításával egy úgynevezett komplexbrigád — tanácsi, vízügyi, erdőren- dezőségi stb. szakértők közreműködésével — községről községre jár. oktat, vitatkozik. Egyszóval hadakozik a rendért. Mint arról értesültünk. legközelebb Érsekvadkerten jelennek meg. Ha ezeknek az embereknek a tanácsait megfogadnák a községbeliek, akkor már eev jelentős lépéssel előre jutnánk a rend helyreállításában. Aztán ott vannak a vörökeresz- tes szervezet emberei, akiknek leírt programjuk van a környezet védelméért. Hadakoznak a népfrontosok is. Ám. amint a községek végén látottakból leszűrhető, nem sok eredménnyel. Herencsény felett az országút egyik legszebb részén olyan szeméttelep található, hogy különb sehol annál. Ez a könyezetvédelmi gondunk megoldható, de csak akkor, ha a felelősségre vonás nem marad el. Ezt pedig a községi tanácsoknak kell elvégezni még akkor is. ha ez bizonyos kényelmetlenséget okoz számukra. A legnagyobb szeméttermelő a faluban a kocsma, a bolt, tehát az ÁFÉSZ. Kényelmetlen őket számon kérni? Igaz. a számonkérés' csak akkor lehetséges, ha megteremtették feltételét a szemétlerakásnak. Ha kijelölnek egy igazán elzárt területen szeméttelepet. Aki ennek ellenére sem ide szállít.^ azt nagyon keményen felelősségre lehet vonni. másképpen nem lehet rendet teremteni. Már pedig a rend kívánatos és közérdekű. A környezetünk védelme, tisztaságának fenntartása, a dolgozó ember érdeke. Bobál Gyula A tenger doktora Új orvosi könyvár „Szvetlomor” lesz a neve óta dolgoznak az olajtisztító annak a különleges hajónak,, hajók, a tengeri „doktorok” amely folyamatosan tisztítja tervein. Eddig több mint száz majd az olajszennyezett térü- kisebb hajó épült, amelyek leteket a tengereken. A vízi- a szovjet kikötői vizeket tisz- jármű tervét a központi fe- títják. E flotta hatósugara kete-tengeri tervezőirodában azonban kicsiny. A „Szvetlo- dolgozták ki. mór” a hazai partoktól távol A szakemberek már évek is működhet. Moszkvában megnyílt a szovjet egészségügyi miniszté- •rium központi orvostudományi könyvtára. Az új létesítményben 3 millió könyvet őriznek, közöttük Avicenna és Hippokratész műveinek ritka kiadásait is. A könyvtárban a tájékozódást nyolcmillió katalóguscédula segíti. Szezon előtt Tengerpart, tavak, turisták és energia jut ezekre, hiszen az „alapozáson” túljutottak. Mamaia, Litorai országos idegenforgalmi hivatal. Ez az a hely, ahol a román tengerpartról mindent tudnak, amit csak tudni lehet. Ök a part gazdái, felelősei. Négy szállodaipari, egy vendéglátóipari vállalatot kezel. A szórakoztató programok biztosítására rendezőirodát működtet, ezen kívül saját - építési és karbantartási vállalata van, hogy a szezonon kívül dolgozó foglalkoztató vállalatról már ne is beszéljünk. Ami a tengerpartra készülődő magyar turistákat illeti, csúcsévnek ígérkezik 1979 nyara. Szervezett formában 30 ezer magyar turistát várnak, s ez rekord! Nemrégiben járt kinn az a magyar IBUSZ- szakembergárda, amely a leszerződött helyeket tekintette meg. Tudniuk kell, mi az, amit az utazóknak ajánlanak... Különösen akkor, ha az elmúlt évi helyek háromszorosára vevők az idén! A 245 kilométeres parthosszból 75 kilométert már beépítettek, összesen 120 ezpr férőhelyet jelent. Hotelkomplexumokban és miniszállodákban egyszerre 90 ezer vendéget fogadnak, s van elszállásolási lehetőség á kempingekben, faházakban is. Soknak tűnik? Pedig nem az, Mert két és fél millió turista fordul itt meg évente, ebből egymillióról a Litoral hivatal gondoskodik. Szezonban csak italból elfogy napi egymillió palack! Nem ajánlatos hát vaktában nekiindulni, célszerű az éjszakai szállásról jóelőre gondoskodni! Az összes szálláshelyből hétezer fűtött. Ezek nagyrészt szanatóriumok, itt nyújtják többek között a híres gerontológiai kúrákat. De sikerrel kezelnek rheumatikus betegségeket is. A jótékony hatású, enyhén radioaktív iszap hatalmas tartalékokkal kecsegtet még. A bőrbetegségekre pedig maga a tengeri klíma a gyógyír. Mangália alatt nemrégiben 34—35 fokos termálvizet találtak. Azonnal bevonták a gyógykezelésbe, az új lehetőségek egész sorát nyitotta meg a fellelt kincs. Kuriózumai a román tengerpartnak a sok helyütt csak néhány száz méterrel odébb megjelenő tavak, köztük édes- vizűek is. A vízisportokat kedvelők paradicsoma ez a vidék. A bátrabbak már húsvét vasárnapján vitorlát bontottak, a nap szerelmesei pedig derékig vetkőzve napfür- dőztek a partokon. A Konstancában megjelenő Új Dobrudzsa nevű megyei lap üdülési szezonban Litoral névén négyoldalas napi mellékletet jelentet meg. Turistákhoz, vendégekhez szól ez a négy nyomtatott oldal, segít eligazodni a szórakoztató programokban, napi érdekességeket tesz az olvasó asztalára. Ami az eligazodást illeti, szükség is van megkönnyítésére. Szezonban 24- féle belföldi és csaknem tízféle külföldi kirándulást kínálnak a tengerparton az üdülőknek. Vállalkozó szelleműek eljuthatnak innen Isztambulba, Athénbe, Kairóba, Ki- jevbe, a bolgár tengerpartra, sőt Bejrútba is. Az IBUSZ- utasok leggyakrabbi úticélja Isztambul, melynek egzotikuma viszonylag rövid utazással elérhető, élvezhető. Nyáron a tengerpartra költözik a román kulturális élet központja. Román és idegen nyelvű előadásokat, zenei fesztiválokat rendeznek, néni táncos, zenés műsorokat adnak. szépség- és rajzversenyeket hirdetnek. Lehet válogatni ! NAPOKON BELÜL INDUIÍ az élet a román tengerparton. Egyelőre előszezonban, a szállodáknak csak egy része fogad vendégeket. Az első /.fecskék” május elsején érkeznek. Az igazi, hamisítatlan, nagy élet június 15-én kezdődik, s tart egészen augusztus végéig, ameddig a csúcsszezon. Szondi Márta 1 | NÓGRÁD — 1979. április 25.i szerda 5