Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-24 / 95. szám
% Hangszóró mellett A halál jövője ? BIZONY EGYELŐRE csak vétlenül (direkten), vagy pen és semmikor nem tartja így kérdőjelesen, mert a ha- passzívan (az életben tartást lehetségesnek. Túlságosan Iáinak, kissé aforisztikus fo- mellőzve) alkalmazott, esetleg messzire vezetne. A szenve- galmazásban: csupán csak je- alkalmazható euthanázia prob- déseket az orvosnak természe- lene van! S éppen ez a jelen lémája? tesen meg kell szüntetni. A vitatható. Vagyis vitatott, mi- ÉRDEKES EZZEL KAP- szenvedést enyhíteni kell, s ként a hétfő esti rádióműsor- CSOLATBAN, amit dr. Gya- miként ő fogalmazott: ezt az ban jó néhányan vitatták is. pay Iván, nemzetközi joggal állapotot elviselhetőve kell Juszt László riporteri munká- foglalkozó szakember mon- tennie. A kérdés szamara így jának lényege volt a kérdezés, dott: nem szánhatjuk ma- összegezhető: az embernek a vélemények egyeztetése, gunkat és embertársainkat nincs joga semmilyen rorma- Anélkül, hogy a fájdalom- egy szép és gazdag élet után ^an a embert megölni, mentes halál ideájával kap* az egyre gyötrebnesebb halál- ^t különbséget tesz eppen esolatosan bármiféle, ilyenkor ra> Hogy a kórházi ágyon át- 6 az aktív (megölés) es a megszokott-megkövetelt hatá- koszuk azt a pillanatot, ami- passzív (nem követ el min- rozott állásfoglalást hallottunk kor a világra születtünk. Az dent az orvos az életben tarvolna tőle. Ezt a „vélemény- erhberi élet minden föltétel tásra) euthanázia között. Am nélküliséget” előre elhatáro- nélkül nem lehet egy olyan 3°Silag ez sem szabályozható! zottan vállalta riporter és tabu, hogy emiatt embereket orvos belátására, lelkiisszerkesztő (Zeley László). A utaljunk kínhalálra. meretére kell bízni. ,,Az orrsfrMí"“ “*> »«rr-5? znsr&xss; s. szerint nem is volt Hogy en- Repesnek kell lennie , tet hosszabbítsa meg”, n ele'ellenére a szándék - be- ho^ ß°?!las es. f°l\aS S“m‘ A RIPORTBÓL MEGIS- széljünk nyíltan legbensőbb ^"‘^megoWáÍ A haldoWás MERTÜK a szívátültetéseket közösségi ügyünkről, halá- ^a — . , ■ -1 „ i folyamatát nem meghosszablunkrol — mégis nyilvánvaló- b-t j hanem humánus esz■» t <-> íróit com o nnrt pr ni- ’ . ... vá vált, az sem a riporter hí bája, netán a szerkesztőé. Sokkal inkább kettejük és a közreműködő neves szakemberek erényeként értékelhető. Számukra a fogódzót ez adta: az emberhez méltó élethez elodázhatatlanul hozzátartozik közökkel megrövidíteni kell. Elkerülhetővé kell tenni a fájdalmat, halált, de legalábbis lehetővé kell tenni az embernek a választást a kü- embernek a választást a küvégző Barnard és a vele vitában álló Cicely Saunders ion doni professzornő nézetét: az utóbbi a végsőkig folytatott fájdalomcsillapítás, az előbbi pedig kategorikusan az euthanázia híve. Dr. Kende Pé' tér jogász: a magyar jogmin- .... . denképpen tiltja, a lehetőleg.f„ZOLLi^ keményebb eszközökkel bűn. teti az euthanáziát. Viszont szöbön, hogy eioaaznaiauanui nozzaiai lozin. még _ akár fájdalmak az emberhez méltó halál. Leg- . |" . _ . ., id , _ d_ ~ »»«««.» alábbis hozzá kellene tartóz- ^ *L A kérdés termesze- érdekes és feltűnő megállapí- nia, de erről jelenleg nagyon ^^ennél sokkal bunyóiul í* h°«Lép*? & is sokfeleképpen^ vélekedik az tabb< és érthetően egyként tartalmazza a a szélsőségeket mindkét irányorvostudomány, az etika, a fi lozófia és maga a vallás is. Ezt a sokoldalúságot igyeke* ból.^slklarirdekesebb azon zett — teljes sikerrel — megmutatni a Petőfi műsora, a kérdés elméleti jellegéhez illeszkedve kizárólag elméleti ban az a néhány igazán elfmfre1“6 lÄÄS vallás:' és visszafogott riportja rámuszakemberek véleménye alap- tatott és, amelyek egyben ján. Vagyis az érintettek, a közvetlen és a legteljesebb kZdő1etet szubjektivitást nyújtók, a vég- J veszélyben lévők véleménye nélkül. Ami a téma amúgyis .tabu voltát, és azt a körülményt tekintve, hogy a balhát igazán jogos (!) a kínke' serves nem is teljes jog és szokásjog, orvosi eskü és vallási ,, . ., , ,,, .. megfontolás, filozófiai doklo velemenyet a halai pil- aJ ” lanataiban tulajdonképpen R még az orvos sem ismerheti, nem vette át a római jog = ““ *5*. '»??: a sertett beleegyezese kizárja a büntethetőséget”. A kérdés ellentmondásait, ha lehet csak fokozta Nyíri Tamás teoalapon álló véleménye, amely egyben a sajátja is: az orvosnak nincs joga, hogy csupán csak „gyógyítási megszállottságból” életben tartson emhaldoklás csupán egy akik enélkal ™ár , J meghaltak volna. Dr. Buda Béla pszichiáter a műsor első Ttótet hallgatójaként vélekedve kifejtette: mindenki sajátos szempont szerint szólt erről a szemérmesen agyonhallgatott vastagabbra is rajzolják a a mondat végén: Kitekintés Virágzik a kökény A „Szentgotthárdiról Rába- legnyugatibb községébe, - — Gyerekei vannak? tótfalu felé kanyargó ország- amely a keleti hosszúság 16. — Kilenc. úton” megyünk az ország dél- fokától kicsit keletre fekszik, Elmondja sorjában, menyugati csücskébe, ahol az ahol jó gyümölcs terem. A lyikből mi lett. örül, hogy 1920-as években tudós Pável vidék gazdag népi emlékek- ketten a faluban építkeznek, Ágoston, a magyar—délszláv ben, látunk őrségi szeres te- körülveszik. Ferenc fiára kü- kulturális kapcsolatok kéz- lepülést, de a műút mellett tá- lönösen büszke. Cikkeket ír deményezője, neves néprajzku- gas, új házak sorakoznak. A a Narodne Novine-be is, a tató és műfordító — többi falu központjában az emele- Magyarországi Délszlávok között, Ivan Cankar magyar- tes iskola és tanácsháza mel- Demokratikus Szövetségének ra fordítója — járt gyűjtőút- lett a templom toronyórája lapjába. Ha pedig hazajön, a jain a hazai vendvidéken. A méri az időt. Az órát Ameri- régi hagyományokat éleszt- szlovén nyílt tűzhelyű kony- kába vándorolt szölnökiek geti. hákról írt értekezésének ele- csináltatták falujuknak. A — Itt az a szokás, hogy jén jellemzi a tájat: „Kétfelöl múltban sanyarú volt itt az nagyszombaton éjjel az emszelíd lankák, a középen hú- élet, százával vándoroltak berek kimennek a hegyekbe, zódó hosszanti völgyben a Rá- ki az emberek. Ma a legtöb- tüzeket gyújtanak, ételt, italt ba ezüstös szalaga kígyózik, ben Szentgotthárdon találtak visznek magukkal és muzsika- Jobbkézröl a távolban a stájer maguknak jövedelmező foglal- szóra vigadnak, táncolnak. A Alpesek csúcsai integetnek..kozást, de az ország más tá- fiam az éjjel sokáig harmo- Pável Ágoston születésének 90. jaira is eljárnak. nikázott a hegyen, és halálának 30. évfordulójá- Huncutkás szemű ember te- Körül a Jánoshegy, az ra Szombathelyen 1976-ban lepszik mellénk a kocsmában, Ezüsthegy, kicsit távolabb a adták ki válogatott tanulmá- fehér bajúszát pödörgetve. Katalinhegy. Van hol elégetgyűj- Vizsgálgat. ni a telet! Idén elégették. — Idevalósi? — kérdezem. Indulunk vissza a csücsök— Maga kicsoda? Mondom. — Mukics — mondja a nelanti-óceán helyett az auszt- vét. — Veszprémben dolgo- _ . „ riai és a jugoszláviai szelíd zom, építőknél. Hét végén já- lelkesen magyarázza hátárőrpannan lankákba. A szom- rok haza. Itthon fenyővel fog- tiszt barátunknak a Red King- szédos burgenlandi Jenners- lalkozom. fajta tulajdonságait. Az erdődorftól (Gyanafalva) délre — Hoz a konyhára? széleken látom, fehérben áll nem messze áll a három or- — Nem panaszkodhatom. minden kökimbokor, virágzik szág közös határköve, egy — Sok munka lehet vele. a kökény. Fagyot hoz, mondobeliszk. Szlovéniában pedig — Én azt mondom magáa Hegyeskés, Völgyeskés, Sík- nak, a természet az isten, ságos neveket viseli ez a tá- Látja, nemigen értem, mi- jék. Szentgotthárdon a Hár- re céloz. Megmágyarázza, nyes, meleg, dajkáló tavaszi mashatár nevű 'vendéglőben sok múlik az időjáráson. Gon- idő van. ehetünk kiadós ebédet. doltam, hogy nem a spinózai Pár nap múlva betört Euró' A csücsök legvégén érünk panteizmus magyarázatára pába a hideghullám. Felsőszölnökre, Magyarország tér majd ki. Témát váltunk. , Tóth Elemér Gyógypedagógia Képesek önálló éleire nyainak és cikkeinek teményét. Az országnak ez a csücske, mint egy kis „magyar Corn- wall-félsziget” nyúlik az At- az bői. Rábatótfalun a vendéglőben két cső piros kukorica díszlik a falon. Mezőgazda sógorom — agrármérnök — Mit mond erről a fiatgl s nincs ember, aki erről utó- jogász, aki éppen erről a kérdésről — és mindenkinek lag beszélni tudott volna — kérdéskörről készített disszer- jgaza js volt bizonyos szemteljesen érthető. Maradt tehát tációt? Mit a katolikus teoló- szögből. Egyet lehet érteni a az, amit Juszt László körül- 6ia professzora, vagy a kérdés műsor egyik legfontosabb járt: miként értékelik a gö- gyakorlati oldalát napontata- mondatával: a halált nem rög szóval jelzett euthanáziát, pasztalo-atélo belgyógyász- tudjuk átélni, tehát, igazán azaz a fájdalommentes halált professzor, ,s mit a marxista igenelni sem tudjuk. A kérdés a kérdésben kompetens szak- filozófia egyik hazai jeles nyitva maradt, a riporter vé- emberek. A riportban feltett képviselője? leményt nem mondott, de kérdés -így hangzik: mi az Magyar Imre orvos-prof esz- mondatott! És nem csak a oka, hogy világszerte egyre szór mereven elutasítja a di- szakemberekkel — a hallga- gyakrabban és egyre széle- rekt módon történő beavatko- tokkal is. sebb körben merül fel a köz- zást és bevezetését semmikép- (T. Pataki) Boszorkányos gyorsasággal 1879-ben, az országgyűlés ülésén használták fel Bulgáriában először a gyorsírást jegyzeteléshez. Most, száz évvel később, ugyancsak az országgyűlés ülésén próbálták ki azt a gyorsíró-gépet, amelyen nemcsak ’ bolgárul és oroszul, hanem más világnyelveken is lehet írni. Miben áll e 'találmány újszerűsége? Abban, hogy míg a gépírás legnagyobb gyorsasága 630 jel percenként, addig gyorsíró-géppel lehetséges percenként 1200 jel rögzítése is! Ráadásul az új gép arra is képes, hogy az értekezlet után a gyorsírást „rendes szöveggé” alakítsa át. Képünkön : Az új gyorsírógépet a találmányi hivatal is kitűnő alkotásként értékelte. ják errefelé. A kutya füvet rág, az is időváltozást jelent. Hiszem is, nem is, hiszen féHazánkban az értelmi fogyatékosok oktatása-nevelése már a századforduló .táján elkezdődött. A felszabadulásig a gyógypedagógusok a súlyosabb fogyatékosokhoz igazítva a követelményeket, csupán az önkiszolgálásra, az olvasás, írás, számolás alapjaira igyekeztek megtanítani a gyerekeket. Továbbtanulásra, szakmai képzettség megszerzésére, munkába állításra aligha gondolhattak, hiszen az idő tájt még az egészséges emberek is nehezen találtak maguknak munkát. Szerencsés esetben alkalmi, vagy „senki sem vállalta” munkát kerestek nekik szüleik. KISEGÍTŐ ISKOLÁK A társadalmi változást követően differenciáltabbá vált az értelmi fogyatékosok képzése, az enyhe fogyatékosok számára kisegítő iskolák nyíltak. Itt a gyerekek a nyolc esztendeig tartó képzési idő alatt elsajátítják az általános iskolai tananyag csökkentett és felépítésében is egyszerűbb tananyagát. A korábbi évekhez viszonyítva annyival lett kedvezőbb a helyzetük, hogy szüleik, tanáraik, ismerőseik segítségével előbb-utóbb bejutottak valamelyik üzembe, intézménybe, ahol egészen egyszerű feladatokat bíztak rájuk. Munkába állásuk kezdetén, többnyire már az első feladatok elvégzésekor kiderült csökkent értelmi képesséNÓGRÁD — 1979. április 25., szerda I l Mai févéajánlafunk 20.50: NÉZŐPONT. dalmi összefogással hoznak A történelmi tudat felméré- létre egy 5—6000 négyzetmé- sére vállalkoztunk műsorunk tér nagyságú képtárat. Ebben egy részében —, mondja a a társadalmi vállalkozásban szerkesztő Érdi Sándor. Ki- munkások, szocialista brigá- váncsiak voltunk, hogyan is dók és értelmiségiek vesznek állunk ezzel a történelmi tu- részt. Valamennyien tagdíj- dattal az iskolákban, az isme- jal járulnak hozzá a megte- retterjesztésben, az ifjúság ne- remtendő szocialista képző- velésében stb. Tapasztalataink művészeti alkotások képtá- meglehetősen negatívak. Vizs- rának felépítéséhez. Az egy- gálódásaink, mondhatnám, let máris harmincmillió fo- elképesztően szomorú eredmé- rinttal rendelkezik, de még nyékét mutatnak. A másik té- legalább ugyanennyire lesz mánk már sokkal kelleme- szükségük ahhoz, hogy meg- sebb: a szombathelyi képtár- valósuljon elképzelésük. Vé- egylet -létrehozásáról számo- gezetül pedig, a még decem- lunk be. A régies elnevezés- bérben elhangzott riportunk- sel működő vállalkozás há- hoz, amely a nyelvoktatás rom éve született meg azzal helyzetével foglalkozott, sze- az elhatározássá}, hogy társa- retnénk ismét hozzászólni, gük, esetlenségük, nehezen alkalmazkodtak a. helyi szokásokhoz. Világossá vált, hogy ezeknek a gyermekeknek védett munkahelyeket kell nyitni, ahol nincsenek kitéve sérelmeknek, vagy magasabb szakmai képzettséghez kell juttatni őket. Az utóbbi három évtizedben mindkét elképzelés megvalósult, ezzel lehetővé vált az enyhe értelmi fogyatékosok társadalmi beilleszkedése, rehabilitációja. NEM KÖLÖNC TÖBBÉ Nem így a súlyosabb álla- potúaké, akik a kisegítő iskolákból fokozatosan kiszorulva, az úgynevezett foglalkoztató intézetekben szerezhetik meg azokat az alapismereteket, amelyekkel képesek önmaguk kiszolgálására, és az egyszerűbb munkák elvégzésére. Csakhogy ilyen típusú intézet ma még kevés van. Amelyik gyerek otthon nevelkedik, annak nincs módja megtanulni azt, ami a későbbiekben is javára válna, még akkor sem, ha heti hat órában korrepetálják a kisegítő iskola tanárai. A fővárosban és egy-két vidéki városban van néhány védett munkahely, ahol a fogyatékos gyerekek dolgoznak. Társadalmilag hasznos munkát végeznek, tehát nem érheti őket az évtizedekkel ezelőtt oly sokak által emlegetett vád, hogy kölöncök a társadalom nyakán. HÚSZ SZAKMÁBÓL VÁLASZTHATNAK Magyarországon harmincháromezer értelmi fogyatékos gyerek él. Közülük mintegy háromezren súlyos, a többiek enyhe értelmi fogyatékosok. Ez utóbbiak számára csaknem két évtizeddel ezelőtt nyílt meg az ország első továbbképző tagozatos iskolája Csepelen. Itt azok tanulhatnak tovább, akik elvégezték a kisegítő iskola nyolc osztályát. A továbbképző tagozaton két esztendei tanulmányi idő alatt egyrészt betanított munkások lehetnek valamilyen szakmában, másrészt elvégezhetik az általános iskola 7—8. osztályát. Csepelen az első években csupán négy-öt szakma közül választhattak a fiatalok, ma már húsznál is többől kereshetik ki a legmegfelelőbbet. , Néhány évvel azután, hogy a csepeli továbbképző iskolát megnyitották — amikor már bebizonyosodott a vállalkozás sikere — a kisegítő iskolák és a gyárak összefogásával újabb, az elsőhöz hasnló jellegű iskolákat létesítettek másutt is. Ma már továbbképző tagozat működik Komlón, Nyíregyházán, Várpalotán, Hernádvé- csén, Békéscsabán, a fővárosban pedig Csepelen kívül a XI.. és a XV. kerületben. Az újabb iskolák között van olyan is, a.melyikben védett munkahelyen dolgoznak a fiatalok, de egészséges munkásokkal együtt. Ezekben az iskolákban évente körülbelül ötszázan készülnek a munkáséletre. Remélhető, hogy ez az iskolahálózat a következő években tovább bővül, mivel a tapasztalatok szerint ezek a gyerekek szakképzettségének javulásával és az általános iskolai végzettség megszerzésével képesek jó munkát végezni. Ügyesen kezelik a gépeket, jól bánnak a szerszámokkal, nem szorulnak szüleik, vagy a társadalom segítségére. Megállják a helyüket, képesek az önálló életre. n. g. ! Az eLő nyomtatott könyv Könyvritkaságokban is gaz- A X. században élt Ivan dag a rilai nemzeti kolostor-,- Kilszkinek, a kolostor alapi- múzeum. A régi kéziratokat, tójának az életéről szóló mű kézzel írott könyveket magá- egyetlen példánya, amelyet ban foglaló múzeumi könyv- Euthymius pártriárka írt a tér emellett gazdag tárháza a XIV. században és, amelyet XIX. század bolgár irodai- azután 1671-ben adtak ki, mának is. szintén a kolostorkönyvtár A rilai ritkaságok között büszkeségei közé tartozik, van az első nyomtatott bolgár Különösen szépek a kézzel,' könyv, amelyet 1519-ben Ve- a keleti egyház jellegzetes lencében adott ki Bozsidar hangjegyeivel írott zsoltáros- Jftikovics. könyvek.
