Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-20 / 92. szám
As AGROFIL építi Tovább épül Salgótarján egyik lakónegyede, a Gorkij-telep, melynek kivitelezését az AGROFIL Építőipari Szövetkezeti Vállalat szakemberei végzik. ‘, Mai kommentárunk r Őszintén megvallva, az autós ember szivét megdobogtatja az olyan hír, amely a közelmúltban szárnyra kelt. Az tudniillik, hogy közlekedésbiztonsági heteket tartanak a megyénkben. Bevallja, vagy tagadja az autóvezető, de egészen bizonyos a korábbinál figyelmesebben vezeti kocsiját, figyel, fülel, mi zajlik körülötte az országúton, a városi közlekedésben és amikor a nap végeztével befejezi az útját, joggal felsóhajthat: ez a nap szépen lezajlott. Ha semmi egyébért, de ezért már érdemes meghirdetni a közlekedésbiztonsági heteket. Ahogyan az köztudott is lett már, a heteket április húszadikától május tizennyolcadikéig kell számítani. Viszonylag hosszú idő. Elegendő lehetne arra, hogy rögződjön, szokássá váljék a fegyelmezett közlekedés. Mert ezeknek a heteknek ez lenne a lényege. És amikor az autós ezt tudomásul veszi — hiszen a saját jól felfogott érdeke is ezt igényli — önkéntelenül felötlenek gondolatában a közlekedés közben szerzett fanyar izű emléket. A közutakon fegyelmezett és fegyelmezetlen vezetők közlekednek. Nincs közbeeső réteg. Sajnos, a fegyelmezettek látják kárát a fegyelmezetleneknek is. Fegyelmezetlenség az is, hogy például az elmúlt hétfőn este a Balassagyarmat és Salgótarján közúti útszakaszon — nem túlzás, a véletlen játéka lehetett — hozzávetőleges számítások szerint minden ötödik vagy hatodik kocsinak a reflektora rosszul volt beállítva. Ezen az útszakaszon legalább három-négy tsz-ma- jor mellett vezet el az országút. Ahonnan a tehenészek mindig a késő esti órákban térnek haza, kerékpáron és többségében kivilágítatlanul. Tessék elképzelni: egy szembe jövő, rosszul beállított reflektorral közlekedő gépkocsi ' piit okoz a látásban, és milyen súlyos balesetet idézhet elő. A közlekedésbiztonsági hetek programja szerencsére a reflektorokra is kiterjed. Aztán a lovas kocsik és a traktorok sűrű szereplése az autóutakon, ahonnan félreérthetetlenül kitiltja ezen közlekedési eszközöket a tiltó tábla. Nem sokat hederítenek erre. Például Mátraszőllős és Jobbágyi között nem múlik nap, hogy trágyát, fát, vagy egyéb más dolgot szállító lovas kocsival ne találkozna az autós. Nem a járművek éles megkülönböztetéséről, vagy lenézéséről van szó, hanem a balesetveszélyről. Sajnos ezen a szakaszon bekövetkezett súlyos tragédiák fokozott figyelmébe ajánlják az autósoknak az óvatosságot. De ml történik, ha nem számol ezen váratlan veszéllyel, mert idegen, mert ritkán fordul meg ebben a körzetben és bízik a közlekedési táblában. Elgondolni is szörnyű. A hetek programjában ott szerepel az is, hogy a mező- gazdasági üzemekben külön előadásokra, oktatójellegű foglalkozásokra kerül sor, amelyek során ezekről a dolgokról szó esik. Egy aggály azért felmerül: a lovas kocsik többsége „maszek”, méghozzá igen agresszív, ha valaki megemlíteni merészeli, hogy tilos, például a huszonegyesen , lovas kocsizni. Ezekhez hogyan jut el a propagandaanyag? Remélhető, az ellenőrzés rajtakapja Őket a szabálytalanságon. Mert azért erre is szükség van a közlekedésbiztonsági hetek alatt. L -B| Könnyelműség f a bűnözés elősegítője A rendőrségnek a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi rendjének, az állampolgárok személyének és jogainak védelme mellett egyéb feladatai is vannak. Ilyen __ a többi között az elkövetett bűn- cselekmények okainak feltárása. Ezt külön jogszabály határozza meg. Az elősegítő okok alapos és körültekintő feltárása segíti a rendőrség munkáját a bűn- cselekmények megelőzésében. Nem kívánom külön statisztikai adatszolgáltatással bemutatni, hogy a rétsági járásban évenként, községenként mennyi bűncselekmény elkövetésének elősegítője a könnyelműség. De az megállapítható, hogy a könnyelműség gyakori jelenség a társadalmi és személyi tulajdont károsító bűncselekményeknél is. Köztudott, hogy járásunkban az elmúlt időben több ipari beruházás zajlott és főleg Rétságon egyre inkább növekszik a lakások száma. Fejlődött az üzlethálózat. Több új élelmiszerüzlet épült. Meg kell említeni az egyre inkább növekvő idegenforgalmat, valamint a személygépkocsik számának rohamos gyarapodását. Komoly gondot okoz az építkezésnél a belső felszerelési tárgyak és építkezési anyagok nerrr megfelelő kezelése, tárolása. A szakirányítók és dolgozók könnyelműsége játszott közre abban, hogy az egyes kiemelt beruházásunkról ismeretlen tettesek villanymotorokat loptak el. Az anyagok nem megfelelő raktározása, elhelyezése több helyen tapasztalható, ami ugyancsak a könnyelműségnek, a nemtörődömségnek a jele. Bűncselekmények elkövetésére ad lehetőséget egyes mezőgazdasági termelőszövetkezetek gépi felszereléseinek, több éjszakán át közvetlen az út mentén hagyása. Ez lehetőséget ad ugyanis a gépek gumiabroncsainak a leszerelésére. A személygépkocsival rendelkező állampolgárok pedig azzal segítik a lopás elkövetését, hogy a parkírozóban lezáratlanul hagyják kocsijukat. Feltétlenül szót érdemel az is, hogy az elmúlt években magánszemélyek sérelmére főleg átutazó, házaló személyek pénzlopásokat követtek el. Ezeket a lopásokat a sértettek azzal segítették elő, hogy a lakáskulcsokat a lábtörlő alá, a folyosón levő villanyóra dobozába, vagy éppen egy vl- rágcserépbe helyezték el, hogy azt az elsőként hazaérkező családtag megtalálja. Az ilyen kulcselhelyezések is döntően a könnyelműségnek a jelei. Ahhoz, hogy az ebből származó bűncselekményeket a jövőben még jobban csökkenteni tudjuk, kérjük a lakosság és a dolgozók segítségéti Maring István rendőr főhadnagy Egy rendelet margójára Utcai italozok Az alkalom nemcsak a tolvajt, az italozót, az utcán leré- szegedőt is szüli — ez lehet az ember első gondolata, amikor a Nógrád megyei Tanács egyik legújabb keletű rendeletét megismeri. A megyei tanács — miként erről korábban már hírt adtunk — áprilisi ülésén a közterületen történő szeszesital-fogyasztás korlátozásáról tanácsrendeletet alkotott. A megyei tanács a rendelet megalkotása és tanácsülés elé terjesztése előtt körültekintően, a törvényesség megtartásával járt el. A rendeletalkotást megelőzte például a helyi tanácsokkal történt megbeszélés, a közösen kialakított álláspont érdekében és arra vonatkozóan; milyen szintű rendelet szabályozza a jövőben.az italfogyasztást. A- rendelettervezetet a tanácsiak egyeztették a Tsiógrád megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjével és előzetes véleményezésre megküldték a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának is, ahonnan a rendelet megalkotására megerősítő vélemény érkezett. Így került sor azután a megyei szintű rendelet ismertetésére a tanácstagok körében, akik — és ezt szükséges külön is hangsúlyozni — egyhangúan megszavazták. Ezzel újabb, jelentős lépést tett a tanács a szeszes italok mértéktelen fogyasztásának visszaszorításá- ra. Kire és mire vonatkozik a kihirdetése után életbe lépő új rendelet, amelyről érdemes megemlíteni, hogy azonos tartalmú és szintű más megyékben már korábban érvényre jutott? A rendelet alapja a tapasztalat, amely azt mutatta: a vendéglátóhelyeken munkanapokon reggel kilenc, óráig tiltott szeszesital-értékesítést az állampolgárok egy része úgy kerüli meg, hogy az üzletekben megvásárolt szeszes italt az üzlet előtt, vagy annak közelében fogyasztja el. A közegészségügyi és közbiztonsági okokból egyaránt károsnak nevezhető magatartás felszámolása mindenképpen indokolt. A rendeler védi az italozóktól valamennyi közterületet, beleértve az ezekkel összefüggő helyeket, az épületek bejáratát, a kapualjakat és így tovább. Végső soron a közt, a közösséget, a lakosságot, a felnőtteket és a gyermekeket védi egy minden szempontból (erkölcsi és ízlésbeli, társadalmi norma szerinti) káros látványtól, és ami ennél is fontosabb, az * utcai italozás esetleges következményeitől. A rendelet, amely kiterjed az élelmiszereket, italokat értékesítő áruházak, üzletek környékére, a vendéglátóhelyekre, illetve azok szomszédságára, és általában minden olyan helyre, amely szó szerint közösségi, kiterjed a magánkereskedők egységeire is. Ugyanakkor nem érinti — érthetően — a kereskedelmi egységek, különféle rendezvények (vásárok, majálisok, stb.) alkalmából engedéllyel történő úgynevezett kitelepüléseit, valamint a fogyasztótér nélküli pavilonszerű egységek előtti italfogyasztás korlátozását. A rendelet szempontjából szeszes italnak minősül minden alkoholtartalmú italféleség. Milyen büntetést helyez kilátásba az utcai italozóknak ez, a kihirdetése napján érvénybe lépő rendelet? A szabálysértést háromezer forint pénzbírsággal sújtják, az eljárást a lakóhely szerint illetékes első fokú tanácsi szabálysértési hatóság folytatja le. A rendőrség a szabálysértővel szemben helyszíni bírságot szabhat ki! Minden rendelet annyit ér (természetesen), amennyit megvalósítanak belőle. A szkeptikusok, az italozók közismert, de népi eléggé elítélt leleményét jól ismerők véleménye első hallásra meggyőzőnek látszik: ki és hogyan ellenőrzi majd a rendelettel is szabályozott tevékenységet?! A rendelet megalkotói és a végrehajtásban érintett szervek képviselői azonban más véleményen vannak. Azt valljákj lesz elég 'figyelem és kellő szigor, meg következetesség a rendelet érvényre juttatása érdekében. Ne vitassuk, a gyakorlat mindenképpen bebizonyítja a rendelet közösséget szolgáló, a köz önvédelmét elősegítő életképességét a féktelenül, gátlástalanul, az alapvető emberi, közösségi érzést és ízlést semmibe vevőkkel szemben. Remélhetően így lesz. Fontosabb hangsúlyozni, hogy ezzel a rendelettel megszűnik az utcai italozás .,ma- gánügy”-jellege! Aki az utcán, a házak tövében, a járdán, a tereken, a kapualjakban és a többi közösségi helyen üveggel a kezében várja, hogy a világ rózsaszínre váltson körülötte — tudni fogja, hogy törvénytelen. a közösséget sértő, büntetésre méltó, elítélt dolgot „művel”. Csodát természetesen egy akármilyen jól megalapozott. igazságos rendelettől sem várhat az ember. Azt azonban mindenképpen, hogy a rendelet ismeretében az utcán nem italozó nagyon nagy többségben is tovább erősödik a felismerés: a közterület, a közösség egy és ugyanaz, és, hogy a rendelet megtartása mindannyiunk közös ügye! (T. Pataki) Szécsényi tavasz A simogató, melengető tavaszi napfény hatására ébred és megújul a természet. Egyre többen munkálkodnak a kertekben, a gyümölcsösökben, a határban. Szorgos kezek újjávarázsolják a parkokat, játszótereket. Virágokat, fákat ültetnek, az ember barátságosabbá, szebbé teszi környezetét. Szécsényben immár hagyomány, hogy a vállalatok, üzemek, intézmények dolgozói együtt a nagyközség lakosságával közösen távaszi nagy- takarítást végeznek. — A tisztasági hetek első nagy akciójaként március végén az üzemektől, vállalatoktól kapott tehergépkocsikon, elszállítottuk a magánházaktól a hulladékot; a község különböző részéről a bontásból ottmaradt törmeléket. Tizenkét teherautó, három markológép és egy autódaru négy napig állt a rendelkezésünkre. Számításaink szerint Terefere sokszoknyában. = kj — 440 köbméter törmeléket szállítottunk el a község különböző részéről. Ezekre a helyekre termőföldet vittünk, hogy aztán oda növényeket lehessen ültetni — vélekedett Racskó Pálné, a tanácsi apparátus dolgozója. — Mennyi a munka értéke annak, amit a gépek és emberek az első akció keretében elvégeztek? — Az így létrehozott társadalmi munka értéke 400 ezer forint. Az első akció a lomtalanítás. A hulladék és szemét elszállítását követte a második, a parkok, játszóterek felújítása, újak létrehozása, fák, virágok ültetése. — A Somogyi Béla utcában az ottlakó gyermekek részére homokozót építettünk és kértük a lakosság segítségét parkok kialakításában — mondta Racskó Pálné, aki a tavaszi munkálatokat szervezi, irányítja és összefogja.- A Rákóczi úton és a Felszabadulás téren az általános iskolások 300 tujafát ültettek el. Nagyon sok rózsatő került a földbe. Az ÁFÉSZ, az ipari szövetkezet, a háziipari szövetkezet és a többi intézmény dolgozói saját területüket parkosították, szépítették. A várkert további rendezési, fejlesztési munkáiba a KISZ- fiatalok kapcsolódtak be. — Tavasszal a múzeum előtti részt hozzuk rendbe. „Üj ruhába öltöztetjük” a Rákóczi és Marx út közötti legnagyobb belterületű parkunkat — tájékoztatott Racskó Pálné. x A múzeumkert melletti területen az intézmény dolgozói és a múzeumbarátkör tagjai munkálkodtak. Praz- novszky Mihály, a múzeum igazgatója a legjobb agitáció, a személyes példamutatás alapján; a „fogjuk meg és vigyétek” helyett, a fogjuk meg és csináljuk elvet alkalmazta, dolgozott munkatársaival. Több mint ezer négyzetméter területet parkosítanak, sétányokat építettek. Ahol hetekkel ezelőtt hulladékon, kőhalmazon akadt meg a látogató szeme, ott ma a múzeum hangulatába illő park „születik”. Az utcákon, a házak előtt serénykednek az emberek. Ásnak, metszenek, ültetnek, szépítik a kis zöld övezetet, amely a házuk előtt . húzódik. „Az én házam, az én váram” — mondja egy angol közmondás. Az utcákon, parkokban, játszótereken, sétányokon szorgoskodó embereket látva, valahogy így módosul a mondás: az községem, az én ügyem! Lassan befejeződik a második akció, a virágok és fák ültetése, játszóterek és a parkok felújítása. A harmadik akció,* ha úgy tetszik feladat: a meglevő értékek megóvása, a község rendjének és tisztaságának a megőrzése. És ennek a határideje folyamatos. Végrehajtásáért mindenki felelős. sz. f. Dunaújvárosiak látogatása A napokban a Dunai Vasmű nyugdíjasait látta vendégül a Salgótarjáni Kohászati Üzemek nyugdíjasbizottsága. A dunaújvárosi kirándulók ellátogattak a kohászati üzemekbe, ismerkedtek a gyár életével, az itt dolgozó emberek munkakörülményeivel. A tapasztalatok kicserélése után ellátogattak Salgóra, megy nézték a Beszterce-lakótele- pet, majd a várossal ismerkedtek. Az egynapos látogatás után jó érzéssel távoztak Salgótarjánból, azzal a megjegyzéssel, hogy valóban hasznos volt a kirándulás. Április harmincadikán a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár nyugdíjasai látogatnak Nggrád megyébe. r NÓGRÁD = 1979, április 21., szombat f