Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-19 / 91. szám
Mes fcSztsmerl Jetztfél a Mtezérlvés vires. TSi annytS&i tgaz, hogy időszámításunk kezdetén a rómaiak alapítottak itt várost. De ennek előtte a közeli Jakabhegyen már virágzó kultúra volt, erről tanúskodik az illirpannon nép ma is meglevő földvára és a korábban itt élt ismeretlen nép háromszáznál több halomsírja. A mai Pécs területén azonban a rómaiak voltak az elsők. Ismerjük Sopianae jelentős emlékeit, a hajdani nekropoliszt a székesegyház környékén, a polgárváros maradványait a mai postapalota környékén, ahol a tartomány távoli vidékeiről ide vezető utak találkoztak. A rómaiak után, a magyarok előtt sok nép lakta e várost, amelynek falai között mindig zajlott az élet, sőt a város régi neve, amely a mai német elnevezésben — Fünfkirchen — máig is él, a Quinqüe Ecclesiae is abban az időben keletkezett. Tehát a honfoglaló magyaroknak nem kellett új várost építeniük. Megyéink életéből István király 1009-ben alapította meg a pécsi püspökséget, a település akkor került egyházi főhatóság alá. Sokáig ügy vélték: Pécs egyértelműen csak püspöki város volt. A legújabb régészeti kutatások azonban mind több lelettel igazolták: virágzó polgárváros is volt a középkorban. A várost akkoriban fallal övezték, de ez csaknem három évszázadig rejtve volt, s csak a közelmúltban kezdték feltárni. Sok emléket hagyott itt a török, ezek ma szinte jelképei Pécsnek: Gházi Kászim pasa dzsámija nélkül elképzelhetetlen lenne a Széchenyi tér, Ja- kováli Haszán minaretes dzsámija nélkül szegényebb lenne az egykori Szigeti kapu környéke, a mai Kórház tér. A török »rajom utáni Pécs napjaink Pécse. Ami a XVIII. század eleje óta épült házaiból nagyon sok ma is megvan, s meghatározza a belváros képét. Szolid épület- együttesek és páratlanul szép utcaképek összessége az, amit ma pécsi belvárosnak nevezhetünk. De azért oszlassunk el egy félreértést: ne keressünk olyan csodálatosan szép régi házakat, mint amilyeneket Budán, Kőszegen, Egerben, vagy Sopronban találhatunk. Azok, melyek ma ilyenek lehetnének — elpusztultak, amik pedig megmaradtak, többségükben végtelenül szerény küllemű- ek. A régi városháza a maga klasszicista egyszerűségével harmonikus része volt a város főterének, a századfordulón ennek a helyén emelt új városháza hatalmas, túldíszített szürke épülettömegét viszont idegennek érezzük. És nem ez az egyetlen! Pécs legfőbb műemléke maga a belváros, ezért is nyilvánították védetté. A belváros szerkezete az, ami a középkor korai századaitól szinte semmit sem változott. Egy térképsora kétharmad négyzetkilométernyi város fejlődésének állomásait mutatja. Már a XI. századi első a mai Janus Pannonius, Sallai, Bem, Megye, Anna és Déryné utcákkal azonos vonalvezetésű utcákat ábrázol. A XV. században a maival csaknem azonos szerkezetű volt a belváros, amely a XIX. század elején nyerte el jelenlegi képét. Érthető tehát, hogy ezt a városszerkezetet féltő gonddal kell őrizni. Ezek az utcák többnyire nem egyes épületeikkel hatnak ránk, hanem az egész utcakép által sugárzott hangulattal, ami sajátosan csak pécsi. ☆ Ez a páratlanul szép és értékes belváros ma meglehetősen lehangoló állapotban van. Hiányos öltözetű házak, szaporodó védőtetők jelzik, hogy tovább már nem lehet várni. A roppant költséges átfogó rekonstrukció helyett csak az egyes műemléképületek felújítására tellett. Bár ezzel is lényegesen javították a belváros képét. Ilyennek tekinthetjük a nagy dzsámi kupolafelújítását, ami teljes egészében visszahozta a templom eredeti török jellegét, elviselhetőbbé téve az 1939—40-ben készült félkör alaprajzú térbővítést. Hasonló jelentőségűnek tarthatjuk a püspökvár délnyugati sarokbástyájának, a Barbakánnak kiszabadítását és felújítását. Pincék. A közelmúlt években szinte a katasztrófa szélére sodródott Pécs, a város történetével szinte egykorú pincék, pincerendszerek miatt. A 60- as évek végén, a 70-es évek elején egy viharos gyorsaságú folyamat játszódott le: több száz pince szinte egyszerre omlott be a hirtelen megnövekedett forgalom terhe alatt. Hozzájárult a közművek rendezetlensége is. Még alig egy évtizede megszokott látvány volt felhőszakadások után az utcaszélesen hömpölygő csapadékvíz, ami a repedéseken beszivárgott a mélybe, s ott végzett pusztítása leszakadó úttestek, összeomlással fenyegető épületek sokaságával jelentkezett. Az immár öt éve rendszeresített állami támogatás segítségével a közvetlen veszély elhárult, most a széles körű tervszerű megelőző munka folyik, mellyel a csaknem egészében fennmaradt városfalat is kiszabadítják. Valamikor a török utáni évtizedekben, amikor a városfal végképp elvesztette soha nem volt védelmi jelentőségét, a korabeli pécsiek hihetetlen gyorsasággal kívül-belül házakat építettek — egy falat megtakarítva — a városfalhoz. Így maradhatott fenn a XX. század utolsó negyedéig rejtetten, de nem ismeretlenül, hiszen a bástyák itt-ott a házak fölé ágaskodtak. A pincekár-elhárítás két fontos feltétele: a .belváros forgalmi tehermentesítése és a közműhálózat rekonstrukciója, ennek részeként a belváros körüli csapadékvíz-elvezetés rendezése. Az előbbi jegyében készül a belvárost övező nagy érintő utak rendszere, s a 80-as évek közepére várhatóan megszüntethető lesz a belvároson átmenő forgalom, s bizonyos utcák sétálóutcákká válhatnak. A nyugati és az északi érintő út építésével közel másfél kilométernyi városfal lesz szabaddá, ugyanis a fal külső oldalán levő, az öreg elavult házacskák sokaságát le lehetett bontani. A fal folyamatos helyreállításán az Országos Műemléki Felügyelőség munkálkodik. A város föld alatti részének rendbetétele után megkezdődhet a tömbrekonstrukció is. Egyes épületek helyett egész épülettömbök komplex felújítását végzik el, s megszabadítják a többnyire zsúfoltan beépített tömbbelsőket is a fölösleges toldalékoktól. Ezáltal hatalmas belső toreket nyerhetnek. Hogy milyen ez a gyakorlatban, arra Eger szolgáltat jó példát. Pécsett a tömbök nagyságán kívül nehezíti a rekonstrukciót az is, hogy rengeteg bennük a lakás, a kereskedelmi raktár, a kisüzem, amelyek felszámolása nem egyszerű feladat. Ma a belvárosnak csak a legfrekventáltabb részét lehet — kell! — rendbe tenni. A legősibb rész, a Hunyadi út — Déryné utca által határolt északkeleti negyed rekonstrukciója nem jöhet számításba, mert ott zömében magántulajdonú házak vannak. ☆ A belváros rekonstrukciójával foglalkozó szakemberek abból indulnak ki, hogy a város nagy korszerűsítése elmaradt az újonnan épült lakóterületektől, a mai nagy ellentmondást feloldva összhangot kell teremteni a régi és az új között. Arról sem feledkeznek meg, hogy Pécs területén 184 védett objektum (53 műemlék, 103 műemlék-jellegű, 28 városképi jelentőségű épület) van, amiből 146 a védett belvárosban található. Ezeknek az épületeknek a sorsa — felújítása — határozza meg a belváros jövőjét. Eddigi funkcióinak legtöbbjét megtartja a belváros: otthont ad bizonyos közintézményeknek, számottevő lakóterület marad korunknak megfelelő színvonalú lakásokkal, hangsúlyozottabb lesz a zöldterületi funkciója — a tömbbelsők kiszabadításával visszaadják a belváros hajdani kertes karakterét, — erősíteni kell a kereskedelmi ellátást és bizonyos korlátozott mértékben meg kell tartani a tömeg- közlekedést Az ipari üzemek kitelepítése a belvárosból szintén a közeljövő 'feladata lesz. A rekonstrukció keretében valósul meg az a sajátosan pécsi koncepció, amely a belváros északnyugati negyedét — a püspökvárat és környezetét — mint múzeumi negyedet — a közművelődés szolgálatába állítja. Itt van már a Csontváry- múzeum, a Vasarely-gyűjtePécsi látkép a Kálváriadombról. Mediterrán hangulat — tavaszi napsütésben fürdik a dóm- tér. Pécs háztetői fölött — egy új jelkép: az ország legmagasabb lakóháza. Cseri László (Dunántúli Napló) felvételei mény, az Uitz-múzeum (melynek otthont adó épületén lát- hátók az első megtalált középkori gótikus elemek), s itt lesz a régi barokk megyeházában a modern magyar képtár. ☆ A tömbrekonstrukció előkészítése megkezdődött, a munka indítására azonban még egy-két évet várni kell. A közeljövőben legfontosabb pontokon egész utcákra terjed majd ki a homlokzatfelújítás. A Pécsi Tervező Vállalatnál most készülnek a Janus Pannonius utca és a Széchenyi tér színtervei, s még az idén hozzáfognak a sortatarozáshoz. Jövőre a Bem utca és a Kossuth Lajos utca következik. Ezek a felújítások összhangban lesznek a tömbrekonstrukcióval. . Hársfai István A Széchenyi tér madártávla tból. NÓGRAD - 1979. április 20., péntek 5
