Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-19 / 91. szám

Hatvanéves a Jugoszláv Kommunista Párt H IKSZ ünnepi ütése Joszip Broz Tito elnökle­tével Belgrádban csütörtökön ünnepi ülést tartott a JKSZ Központi Bizottsága a Ju­goszláv Kommunista Párt, a kommunista ifjúsági szö­vetség és a forradalmi szak- szervezetek megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Az ülésen részt vettek a szakszervezeti szövetség köz­ponti tanácsa, az ifjúsági szövetség országos választ­mánya és a nőszövetség el­nökségének tagjai is. Az ünnepi plénumot Bran- ko Mikulics, a JKSZ KB el­nökség ügyvezető elnöklő­je nyitotta meg, majd a résztvevők egyperces néma felállással adóztak a jugoszláv kommunista és munkásmoz­galom hat évtizedes harca, hősi hallottainak emlékére. Ezt követően Tito elnök lé­pett a szónoki emelvényre, s mondott beszédet. Joszip Broz Tito referátu­mában ismertette a párt megalakulásának körülmé­nyeit, aláhúzta, hogy a fel- szabadulás után, a Jugoszláv Kommunista Szövetség néven a párt irányította a szocialis­ta országépítést. Részletesen szólott a szo­cialista építés három évtize­des eredményeiről. Hangoz­tatta, hogy az ország arcu­lata ezalatt alapvetően meg­változott. Jugoszlávia kon­tinensünk egyik legelmara­dottabb államából közepes fejlettségű ipari-agrár ország­gá vált. Jellemző, hogy ipari termelése 1947—1977 között 15-szörösére növekedett. — Pártunk sikereinek egyik alapvető forrása az volt, hogy következetesen va­lóra váltottuk országunk nemzetei és nemzetiségei egyenjogúságának elvét, s to­vábbra is szilárd törekvé­sünk testvériségük-egysé- gük erősítése — mutatott rá. Nemzetközi kérdéseket érintve Tito elnök hangoz­tatta, hogy a JKSZ és Ju­goszlávia következetesen folytatja el nem kötelezett külpolitikáját, s az állam­közi kapcsolatokban az együttműködés erősítésén munkálkodik. Az enyhülés fokozott lehetőségeket biztosit az államok és népek közöt­ti kölcsönösen előnyös, konst­ruktív együttműködéshez — állapította meg. — Az el nem kötelezett külpolitika, az ENSZ alapok­mánya és a helsinki záróok­mány elveire támaszkodva országunk az utóbbi évek­ben különösen a közvetlen szomszédaihoz fűződő kap­csolatai fejlesztésében ért el nagy eredményeket, jelen­tette ki. Tito végül hangsúlyozta, hogy a Jugoszláv Kommu­nista Szövetség becsülettel teljesítette a munkásosztály- lyal, a dolgozó tömegekkel és az egész néppel szembeni történelmi . kötelezettségeit, s meggyőződését fejezte ki, hogy sikerrel megoldja a jö­vőben ráváró feladatokat is. Az ünnepi ülés végén Bran- ko Mikulics méltatta Joszip Broz Titónak a jugoszláv munkás- és kommunista moz­galomban kifejtett hat évti­zedes munkásságát. Kadar János üduözlö távirata 9 Joszip Broz Títához Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Jugoszláv Szocialista (Kommunista) Munkáspárt megalakulásának 60. évfordulója alkal­mából táviratban fejezte ki jókívánságait Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége elnökének. (MTI) A Legfelsőbb Tanács ' (Folytatás az 1. oldalról) re, a szocialista tulajdonvi­szonyok tökéletesítésére, a ha­za nemzetei és nemzetiségei testvéri barátságának meg­szilárdítására, a dolgozók anyagi és kulturális ■ élet- színvonala emelésére irá­nyul — emelte ki Alekszej Koszigin, hangsúlyozva, hogy változatlanul a kormány fi­gyelmének középpontjában áll­nak az ország védelmének biztosításával, a béke meg­szilárdításával és a nemzet­közi együttműködés fejleszté­sével kapcsolatos kérdések. A kormány programját is­mertetve, Koszigin hangsúlyo­zottan szólt arról, hogy a Minisztertanács nagy jelen­tőséget tulajdonít az új öt­éves terv kidolgozásának. A kormány intézkedéseket hoz az állami irányítás tökéletesí­tésére, a munkaszervezés ja­vítására és az állami fegye­lem megszilárdítására. A szov­jet kormány minden eszköz­zel elősegíti, hogy az állam­polgárok aktívabban részt vegyenek az államügyek in­tézésében — mondotta a kor­mányfő. A szovjet kormány külpoliti­kai tevékenységéről szólva Alekszej Koszigin aláhúzta, az egyik elsőrendű feladat a barátság és az együttműködés további erősítése a szocialista közösség országaival. — Ezek­kel az államokkal a jövőben is együtt haladunk szövetségi kapcsolataink elmélyítésének, kollektív szervezeteink tevé­kenysége tökéletesítésének, külpolitikai lépéseink egyezte­tésének útján. Alekszej Koszigin rámuta­tott, hogy a Szovjetunió a jö­vőben is a kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés fejlesz­tésére törekszik az ázsiai, af­rikai, latin-amerikai fejlődő or­szágokkal, Nyugat-Európa, Észak-Amerika és más térsé­gek iparilag fejlett országai­val. Ebben a gazdasági kap­csolatok fejlődésén túl az ál­lamok közötti bizalom megszi­lárdításának eszközét is lát­juk — hangsúlyozta. plénuma — A szovjet kormány kül­politikai tevékenységének fő célja a béke megőrzése és megszilárdítása, az SZKP XXIV. és XXV. kongresszu­sán kidolgozott békeprogram valóra váltása. A szovjet kor­mány minden lehetőséget, ál­lamunk egész tekintélyét és befolyását annak érdekében használja fel, hogy megállítsák a fegyverkezési hajszát, konk­rét lépéseket tegyenek a lesze­relés terén, meggyorsítsák az emberiség gazdasági ' és tár­sadalmi haladását —» mutatott rá Alekszej Koszigin. Alekszej Koszigin nagy tapssal fogadott beszédét kö­vetően a Legfelsőbb Tanács tagjai megválasztották a Szov­jetunió Népi Ellenőrzési Bi­zottságát, amelynek elnöke is­mét Alekszej Skolnyikov lett. Ugyancsak megválasztották a Szovjetunió Legfelsőbb Bíró­ságának tagjait. Az elnöki tisztséget ismét Lev Szmirnov tölti be. A Legfelsőbb Tanács a Szovjetunió legfőbb ügyé­szévé újból Roman Rudenkót nevezték ki. A Szovjetunió Legfelsőbb •Tanácsának alakuló üléssza­ka ezzel befejezte munkáját. Koreai helyset Tárgyalások kezdetén Iráni fejlemények Taleghani ajatollah csü­törtökön ismét megnyitja irodáit. miután előző nap Qumban találkozott Khome- inivel — adta hírül a tehe- ráni rádió. A széles körű támogatást élvező teheráni ajatöllah, mint jelentettük, szerdán rejtekhelyéről a síi­ták szent városába utazott és megvitatta nézeteltéréseit Khomeinivél. Feltételezések szerint az iszlám forradal­mi bíróságok tevékenységé­ről cseréltek véleményt, s a jelek szerint sikerült közös nevezőre jutniuk a fegyveres milíciák központi ellenőrzé­séről. A megbeszélések konk­rét eredményéről nem adtak hivatalos tájékoztatást. Taleghani qumi megbe­széléseivel egyidőben a mud- zsahidok nevű fegyveres szer­vezet képviselői, akik az el­múlt napokban feltétlen tá­mogatásukat nyilvánították a- teheráni főpapnak, azt indít­ványozták, hogy a forradalmi bizottságokat rendeljék Ta­leghani irányítása alá, s a Bazargan-kormány jogköré­nek bővítését sürgették. A teheráni rádió jelentése szerint szerdán a mudzsahi- dok egy új csoportjának fel­hívására több százezer fel­vonuló tüntetett Teheránban a forradalom ellenségei el­len, s éltette Khomeinit és Taleghanit. Csütörtökön hajnalban nyolc személyt végeztek ki Iránban. Közülük hat a sah egykori elit gárdájának tag­ja volt, két személy pedig a monarchiát aktívan támo­gató papság soraihoz tarto­zott. Mint az ítéletek han­goztatják, a kivégzett embe­rek haláláért és megkínzá- sáért, közpénzek eltulajdo­nításáért kerültek a forradal­mi bíróság ítélőszéke elé. * A washingtoni külügymi­nisztérium szerdán tagadta, hogy az Egyesült Államok ügynökei révén zavargásokat szít Iránban. A külügymi­nisztérium szóvivője azt ál­lította, hogy Washingtonnak semmi köze az iráni esemé­nyekhez. A változás szelei fújdogál- nak a Koreai-félsziget hegy­vidékekkel borított gerincén. Ügy tűnik, hogy Phenjan és Szöul újrakezdi a tárgyalá­sokat Észak- és Dél-Korea kapcsolatainak rendezéséről. Persze a nehézségek hallat­lanul nagyok, s ezek már az első panmindzsoni előkészítő megbeszélésen is megmutat­koztak. A dél-koreaiak egye­lőre az 1972-ben létrehozott ún. koordinációs bizottság tár­gyalásaira kívánnak szorít­kozni, míg az észak-koreai fél láthatólag sokkal szélesebb alapon kívánja a megbeszélé­sek folytatását. Javaslatukban mindenekelőtt a kölcsönös vá­daskodások azonnali megszün­tetését, a katonai akcióktól va­ló tartózkodást javasolják, to­vábbá azt, hogy ez év szep­temberében Phenjanban vagy Szöulban hívjanak össze össz­nemzeti kongresszust az Észa­kon, Délen és külföldön élő koreaiak valamerinyi rétege képviseletének részvételével. „Ügy véljük — hangoztatja a többi között a Két Korea Üj- raegyesítési Demokratikus Frontjának nyilatkozata —, hogy az össznemzeti kongresz- szus módot nyújt egy megbíz­ható, reális és széles körű meg­beszélésre, az ország békés és független újraegyesítésének sikeres megvalósítása. érde­kében, kielégítően előmozdít­va a nemzetközi megbékélést és egységet, visszatükrözve a nemzet egészének általános akaratát.” A demokratikus Korea te­hát az ország három és fél évtizedes megosztottságának megszüntetésére törekszik, a dél-koreai rezsim azonban egyelőre csak korlátozott egyezményeket javasol a pos­tai forgalom újraindításáról, a családegyesítésről és a keres­kedelmi kapcsolatokról. Pák Csong-Hi dél-koreai elnököt az össznemzeti kongresszusra vonatkozó északi javaslat nyil­vánvalóan azért is aggasztja, mert Phenjan véleménye sze­rint a tanácskozáson részt kel­lene venniük a diktátor kö­zelmúltban szabadon engedett politikai ellenfeleinek, köztük Kim De Dzsung egykori el­nökjelöltnek is. Mi bírhatta rá mégis a délJ koreai diktátort, hogy bele­egyezzen a tárgyalások újra- felvételébe? Belpolitikai és gazdasági nehézségein túl­menően kétségkívül külpoli­tikai okok szerepelnek az el­határozás hátterében. Pák Csong-Hinek az utóbbi idő­ben több megrázkódtatást kel­lett átélnie. A sort az Egye­sült Államok indokínai ve­resége és a saigoni rezsim bu­kása nyitotta meg. A múlt évben a japán—kínai szerző­dés aláírása, majd a Peking és Washington közötti kap­csolatok normalizálásának kö­vetkezményeként az Egyesült Államoknak az a döntése oko­zott valóságos sokkot a szöuli rendszernek, hogy megszakít­ja kapcsolatait Tajvan kor­mányával. Mindezeket baljós előjeleknek tekinthette a dél­koreai elnök saját sorsát il­letően. Elhatározásának hát­terében nyilvánvalóan ezek a gondok húzódtak meg. Persze, kor?i lenne még ar­ra gondolni, hogy a párbeszéd megindulása hamarosan ered­ményre vezethet. A megegye­zés fő akadálya mindenek­előtt az amerikai katonai je­lenlét Dél-Koreában. Carter elnök hivatalba lépésekor ugyan bejelentette, hogy fo­kozatosan kivonják az ame­rikai csapatokat Dél-Koreá- ból, ebből az ígéretből azon­ban eddig semmi sem valósult meg, sőt: amerikai—dél-koreai egyesített katonai parancsnok­ságot hoztak létre. S az sem véletlen, hogy a dél-koreai elnök tárgyalási felhívása után alig két hónappal közös nagyszabású amerikai—dél­koreai hadgyakorlatokat tar­tottak Dél-Koreában. Már­pedig nyilvánvaló, hogy a fegyvercsörgetés nem kedvez a békés tárgyalásoknak. A tárgyalások, ha vontatot­tan is, sok nehézségek árán ugyan, de mégis megindultak.' A hidegháború jege, ha na­gyon lassan, de olvadásnak in­dulhat Koreában is. Gyors eredményre ugyan nem le­het számítani, de az enyhülés fuvalata elől itt sem térhet­nek ki. Gáti István Támadás az ENSZ-erők ellen Az Izrael támogatta liba- ta. Az ENSZ-katonákra zú- hatóságát a jobboldali erők- noni jobboldali keresztény dúló tűznek nyolc sebesült kel szemben, amelyek „füg- milíciák csütörtökön általá- áldozata volt. A békefenntar- getlen” szakadár államot nos támadást indítottak az tó erők által kiadott közle- alakítottak az Izraeltől Liba- ENSZ békefenntartó erők mény megállapítja: a tárna- nont elválasztó határ men- dél-libanoni főhadiszállása el- dásra azután került sor, tén, egy mintegy 10 kiló­ién. A több mint félórás ak- hogy a jobboldali milicisták méter mélységű sávban, cióban rakétákat, nehéztüzér- fenyegetéseket intéztek az Eliasz Szárkisz libanoni séget és gyorstüzelő fegyvere- ENSZ-erők ellen, mert azok elnök csütörtökre rendkívü- ket vetettek be — jelentette együttműködnek a libanoni li kormányülést hívott ősz­be az ENSZ-erők szóvivője, hatóságokkal. A libanoni kor- sze, hogy megvitassák, mi- JVIint a szóvivő leszögezte, mány reguláris erőket kül- lyen megtorló intézkedése- a jobboldali milicisták tá- dött az ország déli részébe, két hozzanak a szakadár déi- madását semmi sem indokol- hogy helyreállítsa ott fenn- libanoni jobboldali erők ellen. Közúti ellenőrzés repülőgépről, helikopterről Már a következő hé1: végén feltűnnek az ország legfor­galmasabb útjai fölött a rendőrség új helikopterei, amelyekről hangszórón fi­gyelmeztetik — és súlyosabb szabálysértéskor a forgalom­ból is félreállítják — a bal­esetveszélyes magatartást tanúsítókat. A legfejlettebb technika, a helikoptereken kí­vül repülőgépek, különleges, nagy távolságba látó — a magasból rendszámtáblák le­olvasására is alkalmas — távcsövek, fényképezőgépek, s más korszerű eszközök is a rendőri szervek rendelke­zésére állnak a közutak biz­tonságának megőrzésére, a forgalom ellenőrzésére. Mindezekkel, a forgalom biz­tonsága fölött őrködő tech­nika újdonságaival is megis­mertették az újságírókat, a Ferihegyi repülőtéren csü­törtökön megtartott sajtótá­jékoztatón. Grimela Sándor rendőr ez­redes, az Országos Rendőr-fő­kapitányság közbiztonsági és közlekedési csoportfőnök­helyettese a többi között el­mondta: — Az országutak felett cir­káló helikopterekből folya­matosan figyelemmel kísé­rik a forgalmat. A légi jár­művekben közlekedési szak­tisztek értékelik a látotta­kat. minősítik a vétségeket, szabálytalanságokat. A heli­kopter akár 50 méternyi magasságra is leereszkedhet, s a levegőből hangszórókon különféle utasításokat, in­formációkat adhat a szaktiszt. Így például szabálysértés el­követésekor utasíthatja a gépjármű vezetőjét, hogy az út mely pontján, pontosan hol álljon ki a forgalomból. Az így leállított szabálytalan­kodókkal a megjelölt hely­színen tartózkodó vagy oda­érkező rendőrjárőr foglal­kozik tovább. Nemcsak a gondatlan vezetők tetten éré­sére alkalmas a légi ellen­őrzés. A helikopterről az autóso­kat folyamatosan tájékoztat­ják az útvonal forgalmi helyzetéről, a forgalmat aka­dályozó rendkívüli esemé­nyekről, veszélyes hjéyzetek- ről. A figyelmeztetett, vala­mint a forgalomtól kiállított jármű vezetője mindenkor köteles a rendőri felhívás­nak eleget tenni. Iá NóGRAD - 1979. április 20., péntek Előrendelés = föiiis szalis«idő MIÉNK A HETI BEVÁSÁRLÁS GONDJA, HA ÖN ELŐRE RENDEL! A MEGRENDELT ÁRUKAT SORON KÍVÜL ÁTVEHETI: SALGÓTARJÁNBAN 201. sz. ÉVI ABC 155. sz. KOHÁSZ ABC 170. sz. Élelmiszerbolt 153. sz. Élelmiszerbolt 18. sz. Kis-ABC Arany János út 1. Maiinovszkij út 53. Lenin tér 3—5. Rákóczi út 228. Zagyvapálfaiva-bányagcpgyár. BAL ASS AG Y ARM ATON: 127. sz. ABC 140. sz. ABC Rákóczi fejedelem út 30—36. Lenin-lakótelep. Segíthetünk Önnek ? I l

Next

/
Oldalképek
Tartalom