Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-18 / 90. szám

Értékelték a határ menti versenyt Somoskőújfalu és Fülek vas­útállomások 1952 óta megsza­kítás nélkül versenyeznek egy­mással. A verseny értékelésé­re félévenként kerül sor. A közelmúltban Somoskőújfalu vasútállomáson került sor az ünnepségre, melyen részt vett Ján Záhorszky Pozsony vasút­állomás igazgatója, Kiss Ká­roly, a Budapesti MÁV Igaz­gatóság vezetője, valamint dr. Fehér István igazgatóhelyet­tes és Tófalvi István a szak- szervezet területi bizottság képviselője. Az értékelés alapján az el­múlt év második felében a verseny győztesei Somoskőúj­falu vasútállomás dolgozói let­tek így a vándorzászló birto­kosai is ők. Említésre méltó, hogy a ver­seny kezdetétől Somoskőújfa­lu állomás dolgozói már több esetben voltak a vándorzászló őrzői, és a vele járó jutalom részesei. Mint Mocsári Ferenc, So­moskőújfalu állomásfőnöke tájékoztatott az állomásuk az ..Élenjáró szolgálati hely” cím­mel lett kitüntetve, melynek átadási ünnepségére április 27- én kerül sor a május 1-i ün­nepség jegyében. Ugyanezen ünnepségen lesz átadva a „Hámán Kató” 10 fős női szo­cialista brigádnak, melynek vezetője Bodor Imréné az ezüstkoszorús. valamint a „Landler Jenő” 8 fős brigád­nak a bronzkoszorús kitün­tető jelvény a vele iáró anya­giakkal. — szűcs — Visszhang Meddig kedves a vendég? Ameddig eszik-iszik és fizet! Megdöbbenten olvasom a NÖG- ItAD 75. számában a Karancs „krimit”. Még mindig vannak elvakult. „bölcselkedő” egyének. olyanok mint a Karancs Szálló presszó portása? Miért van ő ott? Ki­dobni a békésen iddogáló. később hazatérni kívánó vendégeket? Ha a szerencsétlen tényleg nem ta­lálta a nyitott ajtót. logosan mondta a vendég: — Süket ma­ga? Jobb belátással, vendégszeretőb­ben. ajtót nyitva kikísérhette vol­na a „kedves” vendéget! Elítélve a Karancs Szálló presz- szó portását, kérjük sokad ma­gammal a szabálysértő portás fi­gyelmeztető büntetését, hogy máskor hasonló eset ne fordul­jon elő egy első osztályú helyen. Tisztelettel: Nagy János, S188 Ludányhalászi. Iskola tér 38. Dicsérd helífdi címaraszfalás LEVELEZŐINK JELENTIK Nöpoíifika a szövdkczdi mozgalomban Mikor fessünk zebrát? írja a cikkíró, hogy idézem gon­dolatát: ¥ „Józan paraszti ész­szel azt gondolná az ember, hogy természetesen kevésbé forgalmas órákban, hogy — lévén a zebra az útról nem levehető” (?) — Nem kíván­juk levenni, inkább felfeste­ni. A KPM Közúti Igazgatóság tervében minden évben sze­repel a tavaszi burkolatfestés felújítása. Természetesen át­kelési szakaszokon éjszakai órákban. A technológiai előírás azon­ban meghatározza, hogy bur­kolatot csak + 10 C° felett lehet festeni. Miután az éj­szakai hőmérséklet 0—3 C° között változott, gyakori eső­vel, igazgatóságunk nem tudta a kijelölt gyalogátkelő helyet éjszaka felfesteni. Példás magafadás Édesanyám február 26-án történt eltemetése után a salgótarjáni szülői ház fel­számolása következtében egy kisebb teherautóval szállítot­tam Debrecenbe a rám ma­radt ingóságokat. A gépko­csi vezetője Kollár Zoltán (3145 Jánosakna, Albert Pál u. 10.) volt. Ami most a kezembe ad­ta a tollat, a gépkocsivezető példamutató magatartása: a megrendelt időre pontos ér­kezése, a felrakodás közben, maximális segítőkészsége (óvatosság, tervszerűség, gaz­daságosság) és az egész út alatti fegyelmezett viselke­dése, Kérem Szoó Béla igazgatót tolmácsolja beosz­tottjának— Kollár Zoltánnak — utólag is köszönetemet, elismerésemet. Emberi maga­Hogy megnyugtassam ked­ves cikkírónkat, azért került sor a nappali burkolatfestés­re, mert igazgatóságunk a balesetmentes közlekedés biz­tosításával kívánta megünne­pelni hazánk felszabadulásá­nak 34. évfordulóját. Varga József, KPM Közúti Igazgatóság forgalomtechnikai csoportvezető tartása érdemesíti, hogy ne­vét a legjobbak között olvas­sák, és példáját kövessék. Mint Salgótarján szülötte az­zal búcsúzom gyermekkorom kedves városától, hogy a Kol­lár Zoltánok becsületét és kö­telességteljesítését őrzöm az emlékemben. Tisztelettel: Telek Nándor, nyugdíjas tanár Debrecen, Kiss Áron út. 53. Még néhány hét, és megjelenik a cseresznye, a meggy az üzletekben. Addig is alma, körte, déligyümölcs kínálja magát a pultokon. Képünk a Somoskőújfalui élelmiszerbolt­ban ké-zült. A fogyasztási szövetkezeti mozgalomban a nőpolitikái határozat végrehajtásából ere­dően számos intézkedés tör­tént, melyek javították a nő­dolgozók helyzetét. Ennek szükségszerűségét meghatá­rozta az az alapvető tény, hogy a szövetkezeti appará­tus 3300 dolgozójából mintegy 2200 a nő, 66,6 százaléknak felel meg. A dolgozó nők számarányából következik, hogy meghatározó a munká­juk és nélkülözhetetlen a sze­repük a szövetkezetek éées tervfeladatai és az üzletpoliti­kai célkitűzések végrehajtásá­ban. A biztonságos munkavég­zés technikai feltételeinek meg­valósítására az ÁFÉSZ-ek a IV. ötéves tervidőszak alatt hétmillió 300 ezer forintot használtak fel. Az V. ötéves tervben növelték a beruházás összegét és tízmillió 900 ezer forint felhasználást irányoz­tak elő. A fizikai munkát, az áru- mozgatást könnyítő gépek be­szerzésére 1975-ben 35 ezer forintot, 1978-ban már é cél­ra közéi százezer forintot használtak Jel. A fejlődés el­lenére továbbra is gondot okoz az egy-két személyes boltokban dolgozó nők mun­kakörülményeinek helyzete. Javítani fogja a jelenlegi helyzetet az a körülmény, hogy az V. ötéves tervidőszak végéig a szövetkezetek több mint ötven kereskedelmi egy­ség korszerűsítését, felújítá­sát irányozták elő. A párthatározatok szelle­mében tett érdemi intézkedé­sek következtében jelentősek az eredmények szociálpoliti­kai téren is. Az elmúlt há­rom év alatt a nagycsaládo­sok, a gyermeküket egyedül nevelő anyák anyagi segítésé­re, a gyesen levők szociá­lis segélyezésére mintegy 200 —200 ezer forintot, gyermek- intézmények támogatására közel 450 ezer foántot fordí­tottak a fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek. Emel­lett az üdülővel rendelkező hat szövetkezet nődolgozói­nak 80 000 forint üdülési hoz­zájárulást fizetett ki. Az élet- és munkakörül­mények állandó javítása mel­lett a szövetkezetek által biz­tosított feltételek eredménye­ként — a nődolgozók általá­nos politikai, szakmai művelt­sége, a közéleti szereplése összességében jelentősen fej­lődött. A nők körében évről évre csökken a 8 általános iskolát el nem végzettek szá­ma. Megfelelő a fejlődés a középiskolai végzettség meg­szerzésénél. A múlt év végén a szövetkezeti dolgozók közül 603 rendelkezett középiskolai végzettséggel, melyből a nők száma 409. — ez 67,8 százalék. Számottevő azoknak a nődol­gozóknak a száma, akik mun­ka mellett, esti, illetve leve­lező tagozaton végezték el a középiskolát. A főiskolai végzettség tekintetében is van előrehaladás, azonban még korántsem olyan mértékű mint amilyenre a lehetőségek megvannak, és amennyire szükség volna a szövetkeze­tekben. 1978-ban a 25-ből 9 nő rendelkezett főiskolai vég­zettséggel. A nődolgozók részvételi arányuknak megfe­lelően 65,8 százalékban ren­delkeznek szakmai képesítés­sel. A szakmunkásképzés fo­lyamatos növekedésében ki­fejezésre jut a nők önmaguk­kal szembeni igényesség, a szövetkezetek vezetőségének segítőkészsége és felelőssége. Lassúbb a fejlődés a közép-, még inkább a felső fokú vég­zettség megszerzésében. összességében elmondható, hogy a nődolgozók részvétele a képzésben és továbbképzés­ben megfelelő fejlődést mu­tat, melynek eredményéként nőtt a létszámuk a választott testületekben, a különböző . tá rsadal mi - tömegszervezetek - ben és a vezetői munkakörök­ben. A fogyasztási szövet­kezeteknél a 214 vezetői munkakörben dolgozó közül 89 a nők létszáma, ami 41.5 százalék. A kereskedelmi egv- ségekben 843 vezető dolgozik. Ebből nővezető 542, ez 64,3 százalékot jelent. A szövetkezeti nődolgozók helytállását a munkában, ak­tié részvételüket a közéleti tevékenységekben, a szövet­kezetek vezetői elismerik, re­álisan értékelik. Ezt bizonyít­ja, hogy a szocialista munka­versenyben résztvevő dolgo­zók közül az elmúlt évben 116-an részesültek Kiváló dol­gozó kitüntetésben, és ebből 76 nő kapta meg kiemelkedő munkájáért a megtisztelő cí­met. Lefler Mihályné Űttörővezetők VII. országos konferenciája (III.) Válaszol az illetékes: Legszebb feladat Ä konferencia harmadik napjának délutánján bemu* tathatták a küldöttek, meny­nyire veszik komolyan, vagy­is. mindenkire érvényesen az Edzett ifjúságért tömegsport­mozgalmat. Ugyanis a kecs­keméti sportcsarnokban csak­nem ezer résztvevő tornázha­tott, versenyezhetett a ran­gos díjakért. A nógrádiak Mo­gyoró Klára, Kovács Tibor, Losonczi Tamás, Tplnai Béla, összeállítású csapata labdave­zetésben, kosárdobásban, bi­ciklizésben, és még ki tudja miben mérték össze tudásu­kat, s az összevont megyei csapatok rangsorában a har­madik helyet szerezték meg, kiérdemelve ezzel a banán-, citrom- és narancsporciókat. (A versenyző csoportok szá­mát hadd borítsa most gyó­gyító feledés.) (Vitazáró beszéd). Az utolsó napi plenáris ülés délelőtti részében megyénk küldötte, Hantos Sándorné elnökölt, ami nem kis büszkeséggel töl­tötte el a nógrádiakat. A négy nap mérlegét, számvetését mondta el vitaösszefoglalójá- ban Szűcs Istvánná főtitkár. Néhány gondolatot útravaló- ként érdemes felidézni beszé­déből. — A társadalom komoly fi­gyelemmel fordult és fordul felénk — mondotta — és ez a gyerekek iránti szeretetből táplálkozik. De ez a szeretet sokkal több annál, mint ami­kor a felnőtt lehajol és meg­simogat egy-egy buksi gyer- mekfejet, majd felegyenese-; dik és már siet is tovább, csak saját dolgaival törődve. Ez a szeretet beavatja a gye­rekeket a felnőttek «világának örömeibe és gondjaiba, a kér­désekre nem csak legyint, ha­nem választ is ad, azzal az igazi törődéssel szereti a gyerekeket, amely a mi gye­rekközpontú társadalmunk­ban már eddig is oly termé­szetes volt, de amely napja­inkban egyre mélyebb tartal­mat, egyre igazibb töltést nyer. Mindenekelőtt tudatosab­ban fel kell ismernünk, hogy az iskola mellett a gyermek- szervezetben kezdődik a szo­cialista emberre jellemző ma­gatartások kialakítása. Több szempontból is figyelembe kell venni a társadalomnak a gyermekek nevelésére gya­korolt hatását, értelemmel és érzelemmel kell kötni gyer­mekeinket a mai valósághoz. Konferenciánk témája volt az úttörőszövetség és a társa­dalom kapcsolata, együttmű­ködése. A munkamegosztás kérdésében két elv fogalma­zódott meg: jobban lássuk a saját feladatainkat, azokat színvonalasabban valósítsuk meg és keressük az együtt­működő társakat. Ebből kö­vetkezik, hogy nem egyszerű­en munkamegosztást, ha­nem valóságos munkamegosz­tást kívánunk az együttmű­ködő szervekkel, intézmé­nyekkel kialakítani, hogy mindenki azt csinálja, ami a gyerekek nevelésében egyéb­ként is feladata. Szűcs Istvánná beszéde végén az úttörővezető-hiva­tásról szólt. Míg a szavak el­hangzottak a teremben, hogy úgymond’ még a légyzümmö­gést is hallani lehetett. Érde­mes hát szó szerint felidézni arra a kérdésre a választ, hogy miért vállalják annyian, szám szerint 85 515-en az út­törővezetői munkát, hazánk több mint egymillió gyerme­kének mozgalmi nevelését: — Ez a munka azért szép, mert a legszebb feladatra, a legszebb hivatásra vállalkoz­tunk: az emberformálásra. Arra, hogy úgy neveljünk, úgy legyünk együtt a gyere­kekkel, hogy azzal a jelent, de még inkább a jövőt, a fej­lett szocialista társadalmat alakítsuk. Szép, mert részt veszünk egy olyan jövő for­málásában, amely valameny- nyiünk és az utánunk jövő társadalom számára nem csak a teljesebb, hanem a teljes; nem csak az igazabb, hanem az igaz: nem csak a boldo­gabb, hanem a boldog embe­ri életet teremti meg. (Ketten az Országos Ta­nácsban) Záróaktusként tör­tént a Magyar Üttörők , Szö­vetsége Országos Tanácsa tag­jainak megválasztása, s öröm­mel írom, hogy dr. Ujlaky Istvánnét, és Losonczi Ta­mást, megyénk két küldöttét, a tanács tagjaivá választot­ták. Főtitkárnak újra Szűcs Istvánnét, titkároknak, Feith Bencét és Molnárné Kozma Erzsébetet választották meg! Az utolsó eseménynek pe; dig az Aranyhomok Szálloda adott otthont, ahol az úttö­rővezetők bálját rendezték meg. Tévedés lenne azt hin­ni, hogy csupán szórakozás­ból állt a bál, a fehér asz­tal melletti leggyakoribb té­ma itt is a konferencián el­hangzott mondandók voltak. Szabó Miklós salgótarjáni is­kolaigazgatóval és küldött-tár­saival még éjfél után is a gyerekekről, a gyermekmoz­galomról, annak sikereiről és buktatóiról volt szó. # Ám természetesen az elvi megállapítások, az elhangzott és elfogadott vélemények, ja­vaslatok még kevesek, sőt ön­magukban, majd’ hogynem semmit nem érnek. Tehát az igazi munka a konferencia után kezdődik, illetve kezdő­dött, hiszen az elfogadott do­kumentumok, a megvalósítan­dó kezdeményezések ismer­tetése megyei „adaptálása” már folyamatban van. A me­gyei úttörőelnökség munká­hoz látott, van rá erejük, len­dületük, tudásuk, hogy elvé­gezzék mindazt, amit a kon­ferencia határozott. De ez nemcsak az ő dolguk, segítsé­get várnak az iskolától, a csa­ládtól, az állami és társadal­mi szervektől, egyszóval min­denkitől. Mert a felnövekvő nemzedék ügye, vagyis éle­tünk jövőbeni alakulása mindannyiunktól függ, a hét­köznapi apró tettektől. S jó lenne, ha ez a gondolat mi­hamarabb népszerűvé válna. (Vége) lanka László ffß/i/cs a forgalmi rend A NÓGRÁD 1979. február 22-i számában az Olvasók fó­ruma rovatban megjelent „Helyes... nem helyes?” c. írással — amely a balassa­gyarmati Kölcsey—Klapka és Mártírok úti kereszteződések forgalmi rendjével kapcsola­tos — kérem az alábbi vála­szom közlését: — írja a Nóg- rád megyei Tanács VB építé­si, közlekedési és vízügyi osz­tályának vezetője Botka Mik­lós, osztályvezető főmérnök. — Az új KRESZ megjele­nését követően a KPM rende­letben írta elő a közutak for­galmi rendjének felülvizsgála­tát és az új jogszabálynak megfelelő új forgalmi rend ki­alakítását. A rendeletek elő­írásainak megfelelően 1977. októberében a rendőrhatóság közlekedési szerveivel és más érdekelt szervek képviselőivel felülvizsgáltuk Balassagyarmat város forgalmi rendjét. A közúti forgalmi rend ki­alakításáról és a közúti jel­zések elhelyezéséről szóló KPM-rendelet általános sza­bályként írja elő, hogy „A forgalmi rendet úgy kell ki­alakítani, hogy a közlekedés biztonságos, továbbá — a biz­tonság sérelme nélkül — gyors és akadálytalan legyen.” Az új forgalmi rend kialakítá­sánál alapvető — és messze­menően a legfontosabb — szempontnak a forgalom biz­tonságának, az élet- és va­gyonbiztonságnak a fokozását tartottuk és tartjuk a jövő­ben is. Ezért lett megváltoz­tatva — több más útkereszte­ződéssel egyetemben — a Már; tírok és Klapka utcák kérész-' teződésében a forgalmi rend. Az említett útkereszteződésben az elsőbbségi szabályok meg­változtatására a beépítési kö­rülmények miatt volt szükség. Igaz, hogy a jelenlegi helyzet­ben a valamivel nagyobb for­galmú Klapka—Kölcsey úton az elsőbbségadási kötelezettség miatt lassult a forgalom, ez­zel szemben a csomópont biz­tonsága növekedett, mivel a szabály megtartásának objek­tív feltételei így lényegesen jobbak. Ügy vélem T. levél­író is érezte, ezért javasolta a tükör elhelyezését. Az említett „gömbtükör” alkalmazását a szakirodalom nem javasolja, mert optikai torzító hatása mi­att téves távolságbecslést okoz, s emiatt nem csökkenti, álta­lában növeli a baleseti ve­szélyforrást. Alkalmazását ezért kerüljük. , A Patvarci utca jelenlegi egyirányú forgalma nem a be­torkoló utak burkolatminősé­ge, hanem a Patvarci utca keskenysége miatt szükséges. Javaslata alapján a KPM me­gyei igazgatóságával, valamint az illetékes rendőrhatósággal ismételten megvizsgáltuk az utat, s' annak változatlan for­galmi rendjét kétirányú biz­tonságos forgalomra alkalmat­lan méretei miatt indokoltnak tartjuk. J ó szándékú észrevételeit megköszönve kérjük érveink alapján értsen egyet vélemé­nyünkkel.” — fejeződik be a válasz. Összeállította: Tóth Jolán

Next

/
Oldalképek
Tartalom