Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-18 / 90. szám

Értékelték a határ menti versenyt

Somoskőújfalu és Fülek vasútállomások 1952 óta megszakítás nélkül versenyeznek egymással. A verseny értékelésére félévenként kerül sor. A közelmúltban Somoskőújfalu vasútállomáson került sor az ünnepségre, melyen részt vett Ján Záhorszky Pozsony vasútállomás igazgatója, Kiss Károly, a Budapesti MÁV Igazgatóság vezetője, valamint dr. Fehér István igazgatóhelyettes és Tófalvi István a szak- szervezet területi bizottság képviselője.

Az értékelés alapján az elmúlt év második felében a verseny győztesei Somoskőújfalu vasútállomás dolgozói lettek így a vándorzászló birtokosai is ők.

Említésre méltó, hogy a verseny kezdetétől Somoskőújfalu állomás dolgozói már több esetben voltak a vándorzászló őrzői, és a vele járó jutalom részesei.

Mint Mocsári Ferenc, Somoskőújfalu állomásfőnöke tájékoztatott az állomásuk az ..Élenjáró szolgálati hely” címmel lett kitüntetve, melynek átadási ünnepségére április 27- én kerül sor a május 1-i ünnepség jegyében. Ugyanezen ünnepségen lesz átadva a „Hámán Kató” 10 fős női szocialista brigádnak, melynek vezetője Bodor Imréné az ezüstkoszorús. valamint a „Landler Jenő” 8 fős brigádnak a bronzkoszorús kitüntető jelvény a vele iáró anyagiakkal. — szűcs —

Visszhang

Meddig kedves a vendég? Ameddig eszik-iszik és fizet! Megdöbbenten olvasom a NÖG- ItAD 75. számában a Karancs „krimit”.

Még mindig vannak elvakult.

„bölcselkedő” egyének. olyanok mint a Karancs Szálló presszó portása? Miért van ő ott? Kidobni a békésen iddogáló. később hazatérni kívánó vendégeket? Ha a szerencsétlen tényleg nem találta a nyitott ajtót. logosan mondta a vendég: — Süket maga?

Jobb belátással, vendégszeretőbben. ajtót nyitva kikísérhette volna a „kedves” vendéget!

Elítélve a Karancs Szálló presz- szó portását, kérjük sokad magammal a szabálysértő portás figyelmeztető büntetését, hogy máskor hasonló eset ne forduljon elő egy első osztályú helyen.

Tisztelettel:

Nagy János,

S188 Ludányhalászi. Iskola tér 38.

Dicsérd helífdi címaraszfalás

LEVELEZŐINK JELENTIK

Nöpoíifika a szövdkczdi mozgalomban

Mikor fessünk zebrát? írja a cikkíró, hogy idézem gondolatát: ¥ „Józan paraszti észszel azt gondolná az ember, hogy természetesen kevésbé forgalmas órákban, hogy — lévén a zebra az útról nem levehető” (?) — Nem kívánjuk levenni, inkább felfesteni.

A KPM Közúti Igazgatóság tervében minden évben szerepel a tavaszi burkolatfestés

felújítása. Természetesen átkelési szakaszokon éjszakai órákban.

A technológiai előírás azonban meghatározza, hogy burkolatot csak + 10 C° felett lehet festeni. Miután az éjszakai hőmérséklet 0—3 C° között változott, gyakori esővel, igazgatóságunk nem tudta a kijelölt gyalogátkelő helyet éjszaka felfesteni.

Példás magafadás

Édesanyám február 26-án történt eltemetése után a salgótarjáni szülői ház felszámolása következtében egy kisebb teherautóval szállítottam Debrecenbe a rám maradt ingóságokat. A gépkocsi vezetője Kollár Zoltán (3145 Jánosakna, Albert Pál u. 10.) volt.

Ami most a kezembe adta a tollat, a gépkocsivezető

példamutató magatartása: a megrendelt időre pontos érkezése, a felrakodás közben, maximális segítőkészsége

(óvatosság, tervszerűség, gazdaságosság) és az egész út alatti fegyelmezett viselkedése, Kérem Szoó Béla igazgatót tolmácsolja beosztottjának— Kollár Zoltánnak — utólag is köszönetemet, elismerésemet. Emberi magaHogy megnyugtassam kedves cikkírónkat, azért került sor a nappali burkolatfestésre, mert igazgatóságunk a balesetmentes közlekedés biztosításával kívánta megünnepelni hazánk felszabadulásának 34. évfordulóját.

Varga József,

KPM Közúti Igazgatóság forgalomtechnikai csoportvezető

tartása érdemesíti, hogy nevét a legjobbak között olvassák, és példáját kövessék. Mint Salgótarján szülötte azzal búcsúzom gyermekkorom kedves városától, hogy a Kollár Zoltánok becsületét és kötelességteljesítését őrzöm az emlékemben. Tisztelettel: Telek Nándor, nyugdíjas tanár Debrecen, Kiss Áron út. 53.

Még néhány hét, és megjelenik a cseresznye, a meggy az üzletekben. Addig is alma, körte, déligyümölcs kínálja magát a pultokon. Képünk a Somoskőújfalui élelmiszerboltban ké-zült.

A fogyasztási szövetkezeti mozgalomban a nőpolitikái határozat végrehajtásából eredően számos intézkedés történt, melyek javították a nődolgozók helyzetét. Ennek szükségszerűségét meghatározta az az alapvető tény, hogy a szövetkezeti apparátus 3300 dolgozójából mintegy 2200 a nő, 66,6 százaléknak felel meg. A dolgozó nők számarányából következik, hogy meghatározó a munkájuk és nélkülözhetetlen a szerepük a szövetkezetek éées tervfeladatai és az üzletpolitikai célkitűzések végrehajtásában. A biztonságos munkavégzés technikai feltételeinek megvalósítására az ÁFÉSZ-ek a

IV. ötéves tervidőszak alatt hétmillió 300 ezer forintot használtak fel. Az V. ötéves tervben növelték a beruházás összegét és tízmillió 900 ezer forint felhasználást irányoztak elő.

A fizikai munkát, az áru- mozgatást könnyítő gépek beszerzésére 1975-ben 35 ezer

forintot, 1978-ban már é célra közéi százezer forintot használtak Jel. A fejlődés ellenére továbbra is gondot okoz az egy-két személyes boltokban dolgozó nők munkakörülményeinek helyzete. Javítani fogja a jelenlegi helyzetet az a körülmény, hogy az V. ötéves tervidőszak végéig a szövetkezetek több mint ötven kereskedelmi egység korszerűsítését, felújítását irányozták elő.

A párthatározatok szellemében tett érdemi intézkedések következtében jelentősek az eredmények szociálpolitikai téren is. Az elmúlt három év alatt a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelő anyák anyagi segítésére, a gyesen levők szociális segélyezésére mintegy 200 —200 ezer forintot, gyermek- intézmények támogatására közel 450 ezer foántot fordítottak a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. Emellett az üdülővel rendelkező hat szövetkezet nődolgozóinak 80 000 forint üdülési hozzájárulást fizetett ki.

Az élet- és munkakörülmények állandó javítása mellett a szövetkezetek által biztosított feltételek eredményeként — a nődolgozók általános politikai, szakmai műveltsége, a közéleti szereplése összességében jelentősen fejlődött. A nők körében évről évre csökken a 8 általános iskolát el nem végzettek száma. Megfelelő a fejlődés a középiskolai végzettség megszerzésénél. A múlt év végén a szövetkezeti dolgozók közül 603 rendelkezett középiskolai végzettséggel, melyből a nők száma 409. — ez 67,8 százalék. Számottevő azoknak a nődolgozóknak a száma, akik munka mellett, esti, illetve levelező tagozaton végezték el a középiskolát. A főiskolai végzettség tekintetében is van előrehaladás, azonban még korántsem olyan mértékű mint amilyenre a lehetőségek megvannak, és amennyire szükség volna a szövetkezetekben. 1978-ban a 25-ből 9 nő rendelkezett főiskolai végzettséggel. A nődolgozók részvételi arányuknak megfelelően 65,8 százalékban rendelkeznek szakmai képesítéssel. A szakmunkásképzés folyamatos növekedésében kifejezésre jut a nők önmagukkal szembeni igényesség, a szövetkezetek vezetőségének segítőkészsége és felelőssége. Lassúbb a fejlődés a közép-, még inkább a felső fokú végzettség megszerzésében.

összességében elmondható, hogy a nődolgozók részvétele a képzésben és továbbképzésben megfelelő fejlődést mutat, melynek eredményéként nőtt a létszámuk a választott testületekben, a különböző . tá rsadal mi - tömegszervezetek - ben és a vezetői munkakörökben. A fogyasztási szövetkezeteknél a 214 vezetői munkakörben dolgozó közül 89 a nők létszáma, ami 41.5 százalék. A kereskedelmi egv- ségekben 843 vezető dolgozik. Ebből nővezető 542, ez 64,3 százalékot jelent.

A szövetkezeti nődolgozók helytállását a munkában, aktié részvételüket a közéleti tevékenységekben, a szövetkezetek vezetői elismerik, reálisan értékelik. Ezt bizonyítja, hogy a szocialista munkaversenyben résztvevő dolgozók közül az elmúlt évben 116-an részesültek Kiváló dolgozó kitüntetésben, és ebből 76 nő kapta meg kiemelkedő munkájáért a megtisztelő címet.

Lefler Mihályné

Űttörővezetők VII. országos konferenciája (III.)

Válaszol az illetékes:

Legszebb feladat

Ä konferencia harmadik napjának délutánján bemu* tathatták a küldöttek, menynyire veszik komolyan, vagyis. mindenkire érvényesen az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalmat. Ugyanis a kecskeméti sportcsarnokban csaknem ezer résztvevő tornázhatott, versenyezhetett a rangos díjakért. A nógrádiak Mogyoró Klára, Kovács Tibor, Losonczi Tamás, Tplnai Béla, összeállítású csapata labdavezetésben, kosárdobásban, biciklizésben, és még ki tudja miben mérték össze tudásukat, s az összevont megyei csapatok rangsorában a harmadik helyet szerezték meg, kiérdemelve ezzel a banán-, citrom- és narancsporciókat. (A versenyző csoportok számát hadd borítsa most gyógyító feledés.)

(Vitazáró beszéd). Az utolsó napi plenáris ülés délelőtti részében megyénk küldötte, Hantos Sándorné elnökölt, ami nem kis büszkeséggel töltötte el a nógrádiakat. A négy nap mérlegét, számvetését mondta el vitaösszefoglalójá- ban Szűcs Istvánná főtitkár. Néhány gondolatot útravaló- ként érdemes felidézni beszédéből.

— A társadalom komoly figyelemmel fordult és fordul felénk — mondotta — és ez a gyerekek iránti szeretetből táplálkozik. De ez a szeretet sokkal több annál, mint amikor a felnőtt lehajol és megsimogat egy-egy buksi gyer- mekfejet, majd felegyenese-;

dik és már siet is tovább, csak saját dolgaival törődve. Ez a szeretet beavatja a gyerekeket a felnőttek «világának örömeibe és gondjaiba, a kérdésekre nem csak legyint, hanem választ is ad, azzal az igazi törődéssel szereti a gyerekeket, amely a mi gyerekközpontú társadalmunkban már eddig is oly természetes volt, de amely napjainkban egyre mélyebb tartalmat, egyre igazibb töltést nyer.

Mindenekelőtt tudatosabban fel kell ismernünk, hogy az iskola mellett a gyermek- szervezetben kezdődik a szocialista emberre jellemző magatartások kialakítása. Több szempontból is figyelembe kell venni a társadalomnak a gyermekek nevelésére gyakorolt hatását, értelemmel és érzelemmel kell kötni gyermekeinket a mai valósághoz.

Konferenciánk témája volt az úttörőszövetség és a társadalom kapcsolata, együttműködése. A munkamegosztás kérdésében két elv fogalmazódott meg: jobban lássuk a saját feladatainkat, azokat színvonalasabban valósítsuk meg és keressük az együttműködő társakat. Ebből következik, hogy nem egyszerűen munkamegosztást, hanem valóságos munkamegosztást kívánunk az együttműködő szervekkel, intézményekkel kialakítani, hogy mindenki azt csinálja, ami a gyerekek nevelésében egyébként is feladata.

Szűcs Istvánná beszéde végén az úttörővezető-hivatásról szólt. Míg a szavak elhangzottak a teremben, hogy úgymond’ még a légyzümmögést is hallani lehetett. Érdemes hát szó szerint felidézni arra a kérdésre a választ, hogy miért vállalják annyian, szám szerint 85 515-en az úttörővezetői munkát, hazánk több mint egymillió gyermekének mozgalmi nevelését:

— Ez a munka azért szép, mert a legszebb feladatra, a legszebb hivatásra vállalkoztunk: az emberformálásra.

Arra, hogy úgy neveljünk, úgy legyünk együtt a gyerekekkel, hogy azzal a jelent, de még inkább a jövőt, a fejlett szocialista társadalmat alakítsuk. Szép, mert részt veszünk egy olyan jövő formálásában, amely valameny- nyiünk és az utánunk jövő társadalom számára nem csak a teljesebb, hanem a teljes; nem csak az igazabb, hanem az igaz: nem csak a boldogabb, hanem a boldog emberi életet teremti meg.

(Ketten az Országos Tanácsban) Záróaktusként történt a Magyar Üttörők , Szövetsége Országos Tanácsa tagjainak megválasztása, s örömmel írom, hogy dr. Ujlaky Istvánnét, és Losonczi Tamást, megyénk két küldöttét, a tanács tagjaivá választották. Főtitkárnak újra Szűcs Istvánnét, titkároknak, Feith Bencét és Molnárné Kozma Erzsébetet választották meg!

Az utolsó eseménynek pe;

dig az Aranyhomok Szálloda adott otthont, ahol az úttörővezetők bálját rendezték meg. Tévedés lenne azt hinni, hogy csupán szórakozásból állt a bál, a fehér asztal melletti leggyakoribb téma itt is a konferencián elhangzott mondandók voltak. Szabó Miklós salgótarjáni iskolaigazgatóval és küldött-társaival még éjfél után is a gyerekekről, a gyermekmozgalomról, annak sikereiről és buktatóiról volt szó.

#

Ám természetesen az elvi megállapítások, az elhangzott és elfogadott vélemények, javaslatok még kevesek, sőt önmagukban, majd’ hogynem semmit nem érnek. Tehát az igazi munka a konferencia után kezdődik, illetve kezdődött, hiszen az elfogadott dokumentumok, a megvalósítandó kezdeményezések ismertetése megyei „adaptálása” már folyamatban van. A megyei úttörőelnökség munkához látott, van rá erejük, lendületük, tudásuk, hogy elvégezzék mindazt, amit a konferencia határozott. De ez nemcsak az ő dolguk, segítséget várnak az iskolától, a családtól, az állami és társadalmi szervektől, egyszóval mindenkitől. Mert a felnövekvő nemzedék ügye, vagyis életünk jövőbeni alakulása mindannyiunktól függ, a hétköznapi apró tettektől. S jó lenne, ha ez a gondolat mihamarabb népszerűvé válna.

(Vége)

lanka László

ffß/i/cs a forgalmi rend

A NÓGRÁD 1979. február 22-i számában az Olvasók fóruma rovatban megjelent „Helyes... nem helyes?” c. írással — amely a balassagyarmati Kölcsey—Klapka és Mártírok úti kereszteződések forgalmi rendjével kapcsolatos — kérem az alábbi válaszom közlését: — írja a Nóg- rád megyei Tanács VB építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője Botka Miklós, osztályvezető főmérnök.

— Az új KRESZ megjelenését követően a KPM rendeletben írta elő a közutak forgalmi rendjének felülvizsgálatát és az új jogszabálynak megfelelő új forgalmi rend kialakítását. A rendeletek előírásainak megfelelően 1977. októberében a rendőrhatóság közlekedési szerveivel és más érdekelt szervek képviselőivel felülvizsgáltuk Balassagyarmat város forgalmi rendjét.

A közúti forgalmi rend kialakításáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló KPM-rendelet általános szabályként írja elő, hogy „A forgalmi rendet úgy kell kialakítani, hogy a közlekedés biztonságos, továbbá — a biztonság sérelme nélkül — gyors és akadálytalan legyen.” Az új forgalmi rend kialakításánál alapvető — és messzemenően a legfontosabb — szempontnak a forgalom biztonságának, az élet- és vagyonbiztonságnak a fokozását tartottuk és tartjuk a jövőben is. Ezért lett megváltoztatva — több más útkereszteződéssel egyetemben — a Már;

tírok és Klapka utcák kérész-' teződésében a forgalmi rend. Az említett útkereszteződésben az elsőbbségi szabályok megváltoztatására a beépítési körülmények miatt volt szükség. Igaz, hogy a jelenlegi helyzetben a valamivel nagyobb forgalmú Klapka—Kölcsey úton az elsőbbségadási kötelezettség miatt lassult a forgalom, ezzel szemben a csomópont biztonsága növekedett, mivel a szabály megtartásának objektív feltételei így lényegesen jobbak. Ügy vélem T. levélíró is érezte, ezért javasolta a tükör elhelyezését. Az említett „gömbtükör” alkalmazását a szakirodalom nem javasolja, mert optikai torzító hatása miatt téves távolságbecslést okoz, s emiatt nem csökkenti, általában növeli a baleseti veszélyforrást. Alkalmazását ezért kerüljük.

, A Patvarci utca jelenlegi egyirányú forgalma nem a betorkoló utak burkolatminősége, hanem a Patvarci utca keskenysége miatt szükséges. Javaslata alapján a KPM megyei igazgatóságával, valamint az illetékes rendőrhatósággal ismételten megvizsgáltuk az utat, s' annak változatlan forgalmi rendjét kétirányú biztonságos forgalomra alkalmatlan méretei miatt indokoltnak tartjuk.

J ó szándékú észrevételeit megköszönve kérjük érveink alapján értsen egyet véleményünkkel.” — fejeződik be a válasz.

Összeállította: Tóth Jolán