Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-03 / 78. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV ÉVF„ 78. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. ÁPRILIS 3., KEDD Ünnepélyes K.lSZ-taggá avatás Salgótarjánban dk hatszúznégyen „Én, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja ün­nepélyesen fogadom, hogy a párt és o KISZ zászlajához, a proletár nemzetköziség eszmé­jéhez mindenkor hű leszek. Tudásommal és munkámmal becsülettel szolgálom népünk, pártunk, szocialista hazánk ügyét. KISZ-taghoz méltóan élek, megbecsülést szerzek az ifjúkommunista névnek... ha kell fegyverrel is megvédeni hazámat.— e szavakat mondotta el tegnap délután a salgótarjáni sportcsarnokban több mint hatszáz fiatal, akik ez. alkalommal ünnepélyesen a KISZ soraiba léptek. Az ava­táson, többek között jelen volt Füssy József, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára, Herczeg István, Salgótarján város pártbizott­ságának titkára, Kugel Tibor- né, a városi tanács elnökhe­lyettese, valamint az állami és társadalmi szervezetek he­lyi képviselői, az oktatási in­tézmények igazgatói és diák­jai. A Rákóczi-induló dallamai­val kezdődött az ünnepség, majd az ifjúgárdisták parádés zászlóvitelében gyönyörköd­hettek a jelenlevők. A vers­mondás után pedig Horváth Péter a városi KISZ-bizottság munkatársa üdvözölte áz ün­nepség résztvevőit. Az új KISZ-tagokat Márton József, a KISZ Salgótarján városi bizottságának titkára köszön­tötte. Beszédében utalt arra, hogy az avatás az évenkénti foradalmi ifjúsági napok ren­dezvényeinek egyik legkiemel­kedőbb eseménye, majd rövi­den megemlékezett a har­mincnégy évvel ezelőtti ese­ményekről, s szól a fiatalokra váró feladatokról. — A KISZ azt a lehetősé­get nyújtja számotokra — mondotta egyebek között —, hogy az idősebb kommunis­ták segítségével tömörüljenek, önmagukat szervezve-vezetve, támogatva, bírálva, az élet kis és nagy küzdelmeiben ér­leljék egymást kommunistává. S aki az ifjúsági mozgalom útját választja, annak a poli­tikai feladatok végrehajtása nem lehetőség, hanem köteles­ség. Az ünnepség további részé­ben 604 fiatal tett fogadalmat majd az iskolák diákjai sza­lagot tűztek a városi KISZ- bizottság zászlajára, miközben a bányász fúvószenekar tak­tusai töltötték meg a csarno­kot. Ezután egy szál virágot, emléklapot és könyvet vettek át a felavatott KISZ-tagok, majd a DlVSZ-induló dalla­maival ért véget az ünnepség hivatalos része. Akiknek vi­szont a kedvük úgy tartotta, még maradhattak, s Dinnyés József együttesének műsorát nézhették meg. Ötven éve párttagok A párt veteránjait köszöntötték Salgótarjánban A kitüntetettek egy csoportja. Az újonnan felavatott KISZ-tagok nevében az iskolák képviselői szalagot kötöttek a váro­si KISZ-bizottság zászlajára. —bábel-felv. tokosodik az exportszállítás üteme A gazdaságos termékekből többet A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a párt gazdaság­politikájával összeegyeztetett következetes exportmunka fo­lyik. A vállalatnál abból in­dulnak ki, hogy a gazdasági egyensúly igényeinek megfe­lelő termelési szerkezet fej­lesztése egyúttal exportra ori­entált fejlesztési munka le­gyen. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az acél öntöde, a csavargyártó üzem és a bú­torrugógyártás megszünteté­sével egyidőben olyan nagy termelékenységű és gazdasá­gos termékeket igyekszenek meghonosítani, mint a C00 hegesztőhuzalgyártás, a sülv- 1 veszték es, kovácsolt termé­kek, a hegesztett cső- és gör- gőpályagyártás. Ezeknek a megvalósítása hogy év elején a különböző .papírmunkák és pénzügyi fel­tételek rendezése rendszerint kissé késlelteti a kibontako­zást, de a gyár eddig máris 11 ezer 331 tonna exportter­méket szállított ki a megren­delők részére. A hideghengermű kollektí­váját nagy feladat elé állít­ja, hogy ez évben kevesebb mennyiségből nagyobb dol­lárbevételt kell biztosítaniok. Ennek megfelelően növelik a DEXION-termelést és tovább fokozzák az edzett, ötvözött és hőkezelt acélfajták mennyisé­gét. Az volt a cél, hogy az első negyedév végére különböző szervezési intézkedésekkel lé- gyegesen növeljék és bővítsék az eddigi hőkezelő-kapacitást. Ez lehetővé teszi, hogy a má­sodik negyedévben még ered­során a vállalat tőkésexport- ményesebb munka folyjon. kelhetően fokozódik - az ex­portszállítás mennyisége. Igyekszenek, hogy tételesen is pontosan eleget ■ tegyenek a megrendelők igényeinek, de minőségben is kifogástalan áruk induljanak útnak az üzemekből. A határidők betartása ér­dekében nemcsak vasúton, de közúton is nagyobb tételeket szállítanak. Az elmúlt napok­ban Jugoszláviába és az NSZK-ba is nagy mennyiségű acélhuzalt vaeoníroztak be. Emellett az NSZK-nak 8—10 különböző méretben 40 tonna jó minőségű szeget szállítot­tak kamionnal. Angliába 15 tonna csákányt. Romániába 300, Jugoszláviába 100 (tonna acélszalag. Indiába redőny- rugó. Ausztriába pedig hen­gerhuzal indult útra a kohá­szati üzemektől. .. Az ön életútja élő pél­da a mái fiatal nemzedék szá­mára, hogy töretlenül folytas­sa azt a harcot, amelyet ön öt évtizede kezdett el ' pártunk soraiban... ” — hangzik a többi . közöt t abban a levélben, amelyet tegnap, a megyei pártbizottság székhazában Géczi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára adott át hét olyan idős kommunistának, akik ebben az évben ünnepük párttagsá­guk ötvenedik évfordulóját. Köszöntötte Géczi János a felszabadulás előtti párttagok köizül azokat is, akik az idén ünnepük születésük hetvene­dik, hetvenötödik, nyolcva­nadik és nyolcvanötödik szü­letésnapjukat. Géczi János ünnepi köszön­tőjében a többi között azt hangsúlyozta, hogy hazánk felszabadulásának 34. évfor­dulója nemzeti történelmünk egyik legkiemelkedőbb ünne­pe. Harmincnégy éve annak, hogy a Szovjetunió segítségé­vel hozzákezdhettünk a Ta­nácsköztársaság eszmédnek megvalósításához. A felsza­badulás hozta meg a magyar nép számára a szabadságot, a függetlenséget, a békét, a bé­kés alkotó munka lehetőségét. Mint mondotta: a harminc­négy év a történelemben nem nagy idő, de, népünk számá­ra, a mi életünkben sorsdön­tő. A csaknem három és fél évtized alatt olyan feltételeket biztosítottunk dolgozó né­pünk számára, amire a törté­nelem során eddig még nem volt példa. Ma a munkásosz­tály hatalma, a proletárdikta­túra szilárd, az emberek kö­vetik a párt politikáját. Kije­lentette a többi között, hogy nemzeti ünnepünkön nemcsak szabadságunkat köszönjük a Vörös Hadseregnek, hanem egész gazdasági, kulturális életünk fejlődését a Szovjet­uniónak. a testvéri szocialista országoknak. Ez pedig a jövő­re 'is biztosítékot jelent a magyar nép számára. A megyei pártbizottság első titkára ezután időszerű kül­politikai dolgokról tájékoz­tatta az illegalitásban, a mun­kában elfáradt idős párttago­kat. Köszöntőjét így fejezte be: •— Hagyomány már, hogy felszabadulásunk ünnepén köszöntjük a párttagságuk öt­venedik évfordulóját ünnep­lő idős elvtársainkat. akik fél évszázaddal ezelőtt kötelezték el magúkat pártunk politiká­jával. ők voltak az elsők, akik példát mutattak. Az il­legalitásban, a felszabadulást követően a párt szervezésé­ben, az étet megindításában, a gazdasági élet újjáteremtésé- ben, szocializmust építő te­vékenységünkben. Köszöntjük őket, akik példásan küzdöttek a békéért, a haladásért, a szocializmus építéséért. Kö­szöntjük azokat az elvtársakat, akik születésük hetven, het­venötödik, nvolcvanadik és nyolcvanötödik évfordulóját ünnepük. Hiszen ez nemcsak családi ünnep, hanem a nagy közösségé is. Kívánjuk, hogy családjuk körében sok boldog évet érjenek még el, s velünk együtt örüljenek sikereink­nek. amit a község, a város, a megye, az ország építésében a jövőben is elérünk. Géczi János ezután a párt­tagságuk ötvenedik évforduló­ját ünneplő kommunistáknak ajándékot és virágot nyújtott át, míg a születésnapjukat ün­neplőket virággal köszöntötte, s átadta valamerinyiük szá­mára a megyei pártbizottság köszöntő levelét. Az idős párttagok nevé­ben Kálmán János, Lengyel Tusi István, Kádasi Pál, Roz- gonyi Lukács, Nagy József, Pervai István, Zeke János és Alics János számolt be a régi idők harcairól, a mai felada­tokról, az ifjúság nevelésé­ben betöltendő szerepükről. Az elvtársi, baráti beszélge­tésben részt vett Skoda. Fe­renc, a megyei pártbizottság titkára, Ozsvárt József, a sa>- gótarjáni városi pártbizottság első titkára és Pópity József, a salgótarjáni járási pártbizott­ság titkára. A meleg, baráti beszélgetés Géczi János zárszavával ért véget. Megnyílt a kilencedik salgótarjáni tavaszi tárlat kibocsátó képessége megduplá­zódott, s a nemrégen még 5 —6 millió dolláros devizabe­vétellel szemben 1979-ben már mintegy 16 millió dollá­ros exporteredményt várnak. A vállalat cselekvési prog­ramja ez évre azt a célt tűz­te ki, hogy több mint 42 ezer tonna nem rubel elszámolású exportot állítanak elő. Ért­hető. hoev a gyárrészlegek a meg-"”-,Vedett fe1ad-tr,k szel- le-npv~n fokozott kn-iytekin­téssel munkálkodjak. Igaz, A kovácsoló és öntöde gyárrészlegnél a siillyesztékes üzem teljes felfutását szorgal­mazzák, hogy ezzel mintegy 1000—1200 tonna nagvságren- dű exportárualapot biztosít­sanak. S bár a kisterenyei gyáreavségnél csak ez évben kezdték meg a hegesztett cső­gyártást és görgőspályagvár- tást, máris feladatul kan­ták. hoav az üzem exnortiá- pzk iel^rüős részét az új ter- uiAlc^k hizm-ftsák. A legutóbbi napokban érzé­A SZŐ VOSZ elnökségének ülése A gazdasági szabályozók módosítása kihat a fogyasztási szövetkezetek közös fejlesztési alapjának, valamint a kölcsö­nös támogatási alapnak az alakulására. Erről tárgyalt hétfői ülésén a SZÖVOSZ el­nöksége. A közös fejlesztési alapból például az IV. ék az V. öt­éves tervidőszakban egyebek mellett összesen 1200 bolti és 500 vendéglátóipari fejlesztés valósult meg, illetve valósul meg. 432 ABC-áruház. 83 áru­ház és nagy alapterületű szaküzlet épült, illetve épül. Hazánk felszabadulásának tiszteletére, kilencedik alka­lommal nyitották meg április 1-en délelőtt II órakor a sal­gótarjáni tavaszi tárlatot a megyei József Attila Művelő­dési Központban. A megnyitó ünnepségen jelen voltak a me­gyei, városi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői, a kiállító művészek, s nagy számú közönség. A rövid, de színvonalas ün­nepi pnűsor után Kugel Ti- borné, a Salgótarjáni városi Tanács elnökhelyettese kö­szöntötte a résztvevőket a ren­dező szervek, Salgótarján vá­ros Tanácsa, a Magyar Kép­zőművészek Szövetsége Észak­magyarországi Területi Szer­vezete, a megyei József Attila Művelődési Központ, s a Npg- rád megyei Múzeumok Igazga­tósága nevében. Mint mon­dotta, a tárlat túlnőtte Észak- Magyarország határát. Az ünnepi megnyitót Csorba Géza, a Kulturális Miniszté­rium képzőművészeti főosztá­lyának vezetője tartotta. Szó­lott hazánk felszabadulásának közelgő évfordulójáról, amely­nek alkalmából nyílik meg ez évben is ez az országos jelen­tőségű kiállítás. Méltatta azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyek következményeként Sal­gótarján a városépítészetben, a képző- és iparművészet támo­gatásában figyelemreméltó eredményeket ért el. Az utób­bi két évtizedben az ország több városában születtek ki­emelkedő eredmények a kép­ző- és iparművészetben is. Salgótarjánban külön figyel­met érdemel a művészek és a közönség, az ipari üzemek kapcsolata, s az elszármazot­tak. más tájakon élők bekap­csolódása az itteni képzőmű­vészeti életbe. Salgótarján város Tanácsa a tavaszi tárlat nyitásának ün­nepélyes alkalmával együtt aranydiplomát és emlékpla­kettet adományoz azoknak, akik a Város művészeti életű­nek felvirágoztatásában mun­kálkodnak, illetve alkotásaik­kal a várost szebbé, emberib­bé tették. A plaketten ezért* PRO ARTÉ SALGÓTARJÁN szerepel. Az 1979. évi arany­diplomát Fekete• Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács el­nöke adta át Tar ístván szobrászművésznek (posthu- mus-diploma), Feledy Gyula, Kossuth-díjas grafikusmű­vésznek, Bereczky Loránd mű­vészettörténésznek, Csongrá- dy Béla politikai munkatárs­nak és Réti Zoltán festőmű­vésznek. Ezután Fekete Nándor a dí­jakat adta át. A Salgótarjáni városi Tanács nagy díj át a díjzsüri Földi Péter festőmű­vésznek ítélte. A Nógrád me­gyei Tanács díját Somogyi Győző grafikusművész; Balas­sagyarmat város diját Kiss Sándor szobrászművész; a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek és a Lampart ZIM sal­gótarjáni gyára által alapított díjat Szujó Zoltán grafikus- művész; az Üvegipari Művek Salgótarjáni Síküveggyára díját Tornai Endre szobrász- művész; a Budapesti Rádió- technikai Gyár salgótarjáni gyáregysége és az ÜM. Sal­gótarjáni Öblösüveggyára díját Nagy Gy. Margit iparművész; az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregy­sége és az ÜM. Salgótarjáni öblösüveggyára díját Szeme- thy Imre grafikusművész kapta. A tavaszi tárlat hagyomá­nyaihoz híven, az 1978. évi nagydíjas Lóránt János festő­művész kamarakiállítását egy­idejűleg a klubban rendezték meg. Az ünnepi megnyitó után a kiállító művészek és a meghí­vott vendégek baráti beszélge­tésen vettek részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom