Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-15 / 88. szám

Lolka és Bolka, meg a többiek Lengyelországban négy gyer- mekfilmstúdió működik. Var­sóban, Lódzban. Krakkóban és Bielsko Bialában. A leg­régibb közülük lz utóbbi, amely már 25 éve készít a gyermekek számára műsoro­kat. A 100 részb&l álló, a te­levízióból világszerte Ismert Lolka és Bolka mesesorozat itt készült. A lengyel gyere­keknek ezek a kedvencei a világ 90 országában láthatók. Egyébként a filmek legtöbb­jét a televízióban is sugároz­zák. A mozikban külön gyer­mekmatinékon mutatják be őket. Űjdonság, lengyel spe­cialitás, hogy a legifjabb mo­zilátogatók számára vitaklu­bokat nyitottak. r/ • rr rr Zaji-zuro telefonbetét % A Roanwell Corporation New York-i cég olyan kis szerkezetet fejlesztett ki, amely — a telefonkagyló be- szélószelencéjén levő lecsa­varható fedél helyére illesztve — kiszűri a környezeti zöre­jeket. Egy egyszerű, de haté­kony akusztikai elv alapján a külső, háttérzajokat lecsök­kenti, míg a hívó hangját fel­erősíti. Igen hasznosnak bi­zonyul zajos irodahelyiségek­ben, gyárakban, vagy forgal­mas helyeken elhelyezett ut­cai telefonoknál, amelyekhez ilyenformán nem szükséges fülkét építeni, vagy a tele­font más módon a zavaró környezettől elkülöníteni. A Cofidencer névre keresz­telt elmés szerkezet elődjét még i az 1960-as években fej­lesztették ki, az eredeti talál­mányt azonban vezetékkel kellett a telefonnal összekap­csolni, míg a jelenlegi, átala­kított változat minden segéd­eszköz nélkül a telefonkagyló­ra helyezhető. Minthogy a be­tét nem tartalmaz semmiféle különleges áramkört, nem tor­zítja a hívó hangját. Kiküszö­böli viszont azt a bosszantó mellékhatást, amit a telefo­náláskor a háttérzörejeknek a telefonkagyló fülrészébe tör­ténő akusztikus visszacsatolő- dása okoz. Akasztófahumor Egy angolt a társával ép­pen akasztani készültek. Az angol — társát sírni látván — így szólt: „Gyáva! Nem vagy méltó arra, hogy felakassza­nak!” * Egy gascognei és egy pl- kardiai legényt visznek akasz­tani. A plkardiai sír. A gas­cognei rászól társára: „Nem szégyelled magad ?!” Mire a másik így felel: „Könnyű neked! Ti gascogne- iak hozzá vagytok szokva, hogy akasztanak benneteket!” * Egy akasztás előtt álló bű­nöző felkiált: — „Akaratomon kívül tör­tént. ha vétkeztem!” Valaki a jelenlevők sorai­ból: „Akaratodon kívül akasz­tanak is fel”. Cigaretta salátából Egy mexikói intézet szak­emberei kidolgozták a fejes salátából való cigarettagyár­tás módszerét. A salátaleve­lekkel kevert újfajta cigaretta 50 százalékkal kevesebb ni­kotint tartalmaz és az egyhar- mad részével csökkenti azok­nak a betgeségeknek előfordu­lását, amelyeket a szokásos cigaretta szívása okoz. A fe­jes salátából készült cigaretta lránt érdeklődnek a cigaretta- gvarfók, és az egészségügyi minisztérium is. Zene — otthon Rigában, a rádiótechnikái vállalat elkészítette a „Melódia —106—Sztereo” típusú első „music center”-ét: rádiót, lemez­játszót, magnetofont és erősítőt foglal magában. Ma már alig van olyan csa­lád, ahol hiányozna az ottho­ni „zenélés”, valamelyik kel­léke, a lemezjátszó, a magnó, a rádiót már nem is említve. Ezek a hangot reprodukáló, továbbító készülékek az Egye­sült Államokból indultak hó­dító útjukra. Először termé­szetesen a lemezjátszók — erősítők — hangszórók szere­peltek a kínálatban, ezekre volt viszonylag legkönnyebben kidolgozni a nemzetközi köve­telményeket, s e készülékek valósították meg először a monotechnikával, majd sztere­óval, a torzításmentes hang­visszaadást. Európában az 1950-es évek közepén jelentek meg ezek a készülékek a fo­gyasztóknál. Nem sokkal ké­sőbb a japán elektronikai ipar felvásárolta az USA-ban és Európában fellelhető talál­mányokat, újításokat és rá­állt a tömegtermelésre. A készülékek nagy része ek­kor még elektroncsöves meg­oldású volt, terjedelmes, sú­lyos darabok. Robbanásszerű­en tört be azonban a techni­^ 30 S ' wj wvrrWr+fJKMj B lr»IN«wwélcVf, majd nem »okkal később az integrált áramkör. Ezek vi­szonylag olcsóbbá tették a tö­meggyártást A változás olyan gyors volt, hogy míg 1945— 1955 között egy elektroncsöves erősítő 2—3 évnél tovább mű­ködött, a hetvenes években egyik évről a másikra elavul­tak ezek a szerkezetek. Legújabban az okozott szenzációt, hogy e hangszer­kezetekbe visszatért, a már egyszer divatja múlt elektron­cső. Rájöttek, hogy az elekt­roncsővel épített szupererősí­tők, bár nagyobbak, nehezeb­bek és jobban melegednek, tökéletesebb hangot képesek adni, mint integrált áramkö­rös, vagy tranzisztoros társa­ik. Természetesen a hagyo­mányőrző angol gyárak jöttek ki újra az elektroncsöves ké­szülékekkel, de úgy hírlik, szá­mos követőre találtak. Ugyanakkor a miniatürizá­lás szerepe sem hagyott alább: a hellyel való takarékosság követelménye késztette a gyá­rakat a „music center”-ek elő­állítására, amelyek lényegében magnó-lemez játszó-rádió- erősitő öszvérek. Esetenként még televíziót is építenek a hanglánchoz. Nehéz megjósolni, hogy mit hoz e téren a jövő. A sztereó után köznapivá lett a kvadro- fontechnika, ami négy csator­nán történő hangvisszaadást jelent. A tőkés cégek mellett már a csehszlovák Supraphon is készít ilyen lemezeket. 1 A szem körüli ráncok korai kialakulásának egyik gyakori oka, ha szükség esetén — leg­többször hiúságból — nem viselünk szemüveget. Téves nézet, hogy mindenkinek előnytelen a szemüveg. Van akinek kifejezetten jól áll, érdekessé teszi a megjelenést. Ehhez azonban az szükséges, hogy a nagy választékból ki­válasszuk azt a szemüvegke­retet, amely az arc formájához előnyös. Ha mégis szívesebben vise­lünk „láthatatlan szemüve­get”, vagyis kontaíktlencsét, re­cept nélkül is beszerezhetjük az OFOTÉRT Kontaktlencse Labratórlumában (Budapest, VI. Népköztársaság útja 31. Irányítószáma: 1061), ahol előzetes alkalmassági vizsgá­latra is lehetőség van. A vizsgálat Időigényes, a jelentkezők száma nagy, ezért előzetesen személyesen vagy levélben kell jelentkezni, frásban tájékoztatják a meg­rendelőt arról, hogy a vizs­gálatra mikor kell megjelen­nie. Ha a kontaktlencse vise­lésének nincs egészségi aka­dálya, a vizsgálatot követő körülijeiül két héten belül megkapja a beteg a kontakt- lencsét, amelynek higiénikus használatára is megtanítják. A kontaktlencséhez szükséges speciális nedvesítő, áztató, tisztító, fertőtlenítő oldatok is és szépség ugyanitt szerezhetők be, mi­vel ezek gyógyszertárban nem kaphatók. Kétfajta kontakt- lencsét készítenek: az egyik pár 700, a másik pár 900 fo­rintba kerül. Kik kaphatnak kontaktlen­csét SZTK-receptre térítéssel? Az erre vonatkozó rendelet szerint: akinek —10, vagy 4-6 dioptria feletti szemüveg szük­séges; bizonyos szemészeti el­változások esetén; hályogmű- tét után. Hasonlóan kedvez­ményes módon kaphatnak kontaktlencsét azok is, akik­nek a keretes szemüveg vise­lése hivatásosan végzett mun­kájukat akadályozza (előadó- művészek, sportedzők, tánco­sok, artisták, testnevelő taná­rok, gőzben dolgozók stb). Díjtalanul kapják meg az ipari tanulók és az üzemi bal­eseti sérültek. A kontaktlencse előnyei: csaknem teljesen láthatatlan, így érvényesül a szem szép­sége; a látóteret nem korlá­tozza, ezért jobb a látás, mint a szemüveggel; hidegben nem párásodik. Ne hanyagoljuk el a látás­hibánk gyógykezeltetését nem - csak kozmetikai, hanem egészségügyi okokból sem. A látáshiba fejfájást, szédülést, rossz közérzetet, további lá­tásromlást stb. okozhat. " Fási Katalin A „zöld patika” kinoei A Harkovi gyógyszerészeik élkészí tették a vadon termő gyógynövények atlaszát. Az összeállítás 200 gyógynövény­éé gyökérféle törzslapját tar­talmazza, amelyekkel a ter­mészet bőkezűen megajándé­kozta az Ukrajna északkeleti övezetében a sztyeppes réte­ket és erdőket. Az atlasz felsorolja a kü­lönféle füvek ismertetőjeleit, elerjedésük helyét, gyűjtésük módjait. Részletezi a növé­nyek gyógyhatását, ismerteti szárításuk, feldolgozásuk és tárolásuk technológiáját. Se­gítséget nyújt a gyógyszeré­szeknek abban, hogy jobban eligazodjanak a „zöld patiká­ban”, ésszerűen végezzék a növénygyűjtést. Az atlaszhoz naptárat is mellékeltek, amely közli, mikor legalkalmasabb a gyógynövények gyűjtése. A természeti kincsek törzs­könyvezése megmutatta, hogy az értékes gyógyfüveket sok helyütt a kipusztulás veszélye fenyegeti. Megfelelő intézke­dések rendszerét dolgozták ki e növényállomány helyreállí­tására és pótlására. A polta- vai. a szunumi és a harkovi területen ideiglenes rezervá­tumokat hoznak létre. ahol bizonyos növények gyűjtését átmenetileg megszüntetik vagy korlátozzák. Üdülés — családdal Az idei üdülési tervek sze­rint 1,3 millió ember vehet részt szakszervezeti üdülés­ben. Amióta egyre melegebben süt a nap, s egyre tavaszigé- rőbb az Időjárás, sűrűbben gondolunk arra, hogy hol töltjük a szabadságunkat az idén. Ki mondhatja majd magát az 1,3 millió ember közé tartozónak, kinek sike­rül 14 napot a Balaton-part- ján, vagy a Duna-kanyarban családjával tölteni? A hangsúly az utóbbin var. A családon. Mert akinek gyerekei vannak, érthetően velük szeretné megosztani a szabadság, a pihenés örömét. E jogos kívánságot igyekez­nek teljesíteni a szakszerveze­tek is. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa évek óta el­sősorban a gyógyüdülés és a családos, a nagycsaládos szer­vezett dolgozók kedvezmé­nyes pihenését szorgalmazza. A 388 ezer SZOT-beutaló mellett a vállalatok csaknem egymillió ember kéthetes üdültetését oldják meg. Az idén talán az átlagos­nál is több ötlet, figyelmes­ség övezi a családok nyaralá­sát. A gyermekvilágévre te­kintettel programok egész so­rát rendezik a legifjabbak szórakoztatására. Az üdülés megszervezésé­nek, lebonyolításának bökke­nője változatlanul a beutalás elosztása. Akkor is, ha a SZOT az idei jegyeket — há­la a számítógépes rendszer­nek — már tavaly szeptem­berben a szakmák rendelke­zésére bocsátotta. Ez megala­pozhatná a megfontolt elosz­tást. Ám az alapelv, hogy az üdülés a jó munka elismeré­se, még mindig nem érvé­nyesül elég , következetesen. Mintha nem vált volna még köztudomásúvá, hogy egy csa­ládos beutaló felér a jó mun­kát megillető legrangosabb anyagi elismeréssel. Különös, hogy néhány száz forintos jutalmak odaítélése felett szinte késhegyig menő vitákat folytatnak az üze­mekben, a négytagú család mintegy 5 ezer forint hozzá­járulással támogatott beuta-; lójának sorsa felett pedig vi­szonylag könnyen napirendre térnek. Főleg ott, ahol még nem vált gyakorlattá, hogy az elosztásnál a bizalmi is ér­vényesítse javaslattevő, bele­szólási jogát. És ahol nem övezi ezt nyilvánosság, tehát társadalmi kontroll. Különö­sen jellemző ez a vállalati beutalók sorsának eldöntésé­re. Amiben pedig szintén a jó munkának, a szociális szempontoknak kell perdöntő­nek lenniük. Nyilvánvaló, hogy ma — 1,3 millió hely birtokában — már nein illuzórikus feltéte­lezni az igazságos elosztást. A szabályok tiszteletben tartása továbbra is kötelező — előny a bányában, a vegyiparban dolgozóknak, a nagycsaládo­soknak. Azoknak, akik helyt­állnak a munkában, de ko­rántsem törzsgárdatagok az üdülésben. Olyan szempontok ezek, amelyeket mind a SZOT-, mind a vállalati beutalóknál érvényesíteni kell. ______ Lukács Mária T ojásfestés, festékkel és festék nélkül A húsvét hangulatához hozzátartozik a tojásfestés.’ Ennek igen sok változata van — és, hogy melyiket vá­lasztjuk az egyéni ízlésünktől és időnktől függ. Mindenik elkészítési módhoz meg kell főzni a to­jást. (Amennyiben a nyers tojást gombostűvel megszúr­juk, nem fog elrepedni!!!) A tojás főzéséhez általában 10—15 perc szükséges. A forró vízből kivett tojásokat pár percre tegyük hideg vízbe — kivéve, ha írókával készítünk himes tojást- Ez esetben melegen kell tartani. írókával készitett himes tojás; Szükséges hozzá mé­hészboltban vásárolható méhviasz és házilag is elké­szíthető iróka- Az íróka elkészítése igen egyszerű. Rézle­mezből sodort kis rudacska, melyet egy használaton kí­vüli golyóstollba, vagy egy behasított ágdarabba bele­illesztünk. A méhviaszt megolvasztjuk és ebbe belemár­togatjuk az írókát, és a tojásra tetszés szerinti mintákat rajzolunk. Amikor a kívánt mintákkal készen vagyunk, a tojásokat két-három órára beletesszük a festőiébe. Száradás után óvatosan lekaparjuk a viaszt, és akkor a színes tojásokon előtűnik a fehéren maradt írókázott minta. Érdekes és szép a falevéllel mintázott tojás is. A1 megfőtt tojásra ráhelyezünk valamilyen érdekes faleve­let és azután jó szorosan bekötjük kis darab nylon­anyagba (rossz nylonharisnya darabja is nagyon alkal­mas • . .) A festőiében szintén két-három óra hosszat hagyjuk állni, s amikor kivesszük a léből — a nylont levéve — a levél helye szép fehér. A tojás festéséhez nagyon sokféle festékpor és fes^ téklapocska kapható. Amennyiben elfelejtettünk venni és van otthon színes krepp-papír, akkor semmi problé­mánk ne legyen a festéssel. A krepp-papírt dobjuk bele forrásban levő vízbe és pár percig hagyjuk forrni a vizet. Ezután a tűzről levéve hagyjuk letakarva az edényt — öt percig. A főtt tojásokat ezzel a lével gyö­nyörű színűre tudjuk festeni. Hasonló módon használhat­juk a vöröshagyma héját is. Ettől nagyon szép rozsdás- vörös színű lesz a tojás. A teljes száradás után egy csepp zsírral, vagy sza­lonnabőrrel töröljük át a tojásokat, hogy szép fényesei# legyenek. K. K. Néhány szó a káposztáról A káposztát már az ókor­ban is ismerték. Hogy honnan származik, nem tudjuk, való­színűleg Keletről került Eu­rópába, ahol a görögök igen kedvelték. A rómaiaknál mindennapos étel volt. Cato a káposztát a legértékesebb zöldségfélének tartotta, amit főve is, nyersen is egyaránt szívesen fogyasztott. Ha ecet­be mártják, írja, segíti az emésztést és ha sokat ettünk, a káposztalevél könnyít az ember gyomrán. Plinius sze­rint a káposzta akadályozza a lei teásod ást és javitja az étvágyat. A vöröskáposzta főtt levét citromlével és olaj­jal keverve tüdőbaj ellen is javasolták. A 18-19. században divatos szer volt a rekedtség ellen. Prédikátorok, kántorok a ká­posztaleveleket szőlővel főz­ték össze és ennek levét a torok gyógyítására használták. K. Mátyus István híres pozso­nyi orvos egyik könyvében leírja, hogy a káposztát meg­gyalulták, kádakban, hordók­ban, sóval, kaporral, kömény­maggal, reszelt tormával, tört mustármaggal keverték össze és ecettel vagy borral sava­nyították. Megemlítette, hogy a hajósok ilyen káposztát vit­tek magukkal, megbetegedé­sek ellen. Háziszerként szep- lők eltüntetésére is használ­ták. Magyarországon is hamar megszerették és sokféle mó­don fogyasztották: nyersen, savanyítva, főve, párolva, töl­tött káposztaként, mely ké­sőbb szinte nemzeti ételünk­ké vált. Készítették sok fű- ‘ szerrel és zsírosán vagy tej­fellel, kaporral, lenmagolaj-; jal, esetleg vajjal is. Igen egészséges étel, mely sok C-vitamint és fehérjét is tartalmaz. A vöröskáposztá­ban karotin, a bimbóskelben B,-vitamin is van. Mindegyik káposzta ásványi anyagokban és szénhidrátban is gazdag. A téli, ún. vitaminhiányos időben a savanyított káposz­ta C-vitamin-tartalma jó se- j gítséget jelent a táplálkozás­ban. Hazánkban a vecsési hordós káposztának már sok évtize­des hagyományai vannak. A1 -i hazai lakosság mellett az ide érkező idegenek, turisták is l szívesen fogyasztják a ma­gyar töltött káposztát, mely- . ről pl. Pablo Neruda így irts I „A káposzta, a paraszti asz­talok parancsnoka, de Buda­pesten a tökéletességig, a fényűzésig cicomázza magát”J R. J. | | NÓGRÁDi — 1979. április 15., vasárnap 11 I >

Next

/
Oldalképek
Tartalom