Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-11 / 59. szám
Európai űrlaboratőrium Az űrkutatás új korszakában a „hagyományos” rakéták mellett már az űrrepülőgépek is megjelennek. A rakéták nagy hátránya ugyanis, hogy csak egyszer használhatók tel, feladatuk elvégzése után megsemmisülnek. Az űrrepülőgép viszont akár százszor is megteheti az utat a Föld és a kozmosz közöttA repülés első szakaszában hordozható rakéták gyorsítják az űrrepülőgépet. Az első fokozat két, szilárd, hajtóanyagot tartalmazó rakéta, ezek között helyezkedik el az Űrrepülőgép üzemanyagtartálya, amely 110 kilométer magasságban kiürül és leválik. Ez a rendszer egyetlen eleme, amely leválás után a légkörben megsemmisül, tehát csak egyszer használható fel. Az űrrepülőgép tehát függőleges helyzetből fog startolni. Az. amerikai tervezésű, építésű űrrepülőgép fogja magasba röpíteni a nyugat-európai „Spacelab” űrlaboratóriumot. 1973-ban határozta el a nyugat-európai országok űrkutatási szervezete által összehívott konferencia. Az orbitális repülőgép rakteré- ben nyer elhelyezést az űrlaboratórium, amely többször is felhasználható, és 10 év alatt 50 „bevetés” során, firhajóskiképzésben nem részesült szakemberek számára is lehetővé teszi, hogy kutatómunkát végezzenek az * űrben. A Brémában már épülő laboratórium 9 tonnányi kísérleti eszközt vihet magával 400 kilométerig terjedő mesterséges holdpályára. A részt vevő nyugat-európai országok a kővetkező arányban járulnak hozzá a fejlesztési költségekhez: NSZK 53,3, Belgium 4,2, Dánia, 1,5, Franciaország 10, Anglia 6,3 Hollandia 2,1, Olaszország 18, Ausztria 0,8, Svájc, 1, és Spanyolország 2,8 százalék. Ez év közepéig le kell szállítani, az űrlaboratórium első példányát, amely 1981. közepe táján indul útnak. A Spacelab két részből áll. Egy légmentesen zárt, s a tervek szerint változtatható nagyságú kabinból, amelyben akár négy kutató is dolgozhat, és különféle célú műszercsoportokat tartalmazó, panelekből, amelyek a szabadban a pilótafülkéből irányítva végzik méréseiket- Amikor ugyanis az űrrepülőgép mesterséges holdpályára tér, felnyílnak a raktár palástszerű, hatalmas fedőlemezei, és a Spacelab közvetlen kapcsolatba kerül a bolygóközi térrel, amelynek vizsgálatára szerkesztették. Képünkön: A Brémában készülő nyugat-európai űrlaboratórium hosszmetszete. A repülés — tömegközlekedés Kozmikus biológiai kísérletek Tudomány — technika Milliók kedvence Világszerte sokak kedvence a közlekedést megkönnyítő, meggyorsító jármű, a mo. torkerékpár. Am amíg a gépkocsik minél biztonságosabb kialakítására világszerte sokat áldoznak, addig a motorkerékpárok ilyen irányú továbbfejlesztésére eddig jóval kevesebb történt. Pedig szükség volna rá, hiszen ennek a könnyű, jól manőverező, kis helyszükségletű járműnek a balesetveszélyessége a fő hátránya. Annál is inkább, mert sok-sok millió hódolója van, akár mint közlekedési, akár mint sporteszköznek. Az első motorkerékpár óta sokat fejlődött a jármű, főleg a technikai megoldások terén. 1885-ben Göttlich Daimler német mérnök készítette el az első motorkerékpárt, Magyarországon pedig 1894-ben jelent meg Bánki Donát tervei alapján. Angol kutatók most széles körű kísérletek után különböző javaslatokkal álltak elő a motorkerékpár-utasok biztonságának a fokozására. A fej, a nyak és a törzs védelmére veszélyhelyzetben felfújódó gumizsákot ajánlanak, amelyet indulás előtt öltene magára a motoros. A gázfejlesztő és a működtető szerkezetet a motoron helyeznék el, s egyfajta „köldökzsinór” kötné össze a gumizsákkal. A „köldökzsinór” az egy másodpercig tartó fel fű jód ás után önműködően leválna a gázfejlesztőről, szabaddá téve a motorost. A motoros lábai számára is az eddií^nél jóival nagyobb Elméletileg csaknem néz éve tudjuk, hogy a Nap és a csillagok elektromágneses hullámokat sugároznak a teljes spektrumban, a röntgensugárzástól a rádióhullámokig. Már a rádiótechnika őskorában, a XIX. század végén kísérletet tettek a Nap rádiósugárzásának az észlelésére, ez a kísérlet azonban akkoriban nem Járt sikerrel. Csak századunk harmincas éveire Jutott el a technika arra a fejlettségi szintre, hogy észlelni és rögzíteni tudja a kozmoszból érkező gyenge rádióhullámokat . A világűrből a rádióhullámok által szállított Információ rendkívül fontosnak bizonyult a csillagászat számára. Ennek elsősorban az az oka, hogy a rádióhullámok hullámhossza nagyjából milliószorosa a fény hullámhosz- szának. Ezért a kozmosz olyan védelmet kellene nyújtani. Erre a kutatók javaslata, hogy könnyű, de szilárd fémből minden motorkerékpár orrára olyan burkolatot helyezzenek, amely szélesebb a motoros térdénél. A tűzveszély csökkentésére az üzemanyagtartálynak minél hátrább, esetleg az ülés alatt lenne a helye. A kiálló szerkezeti elemeket, műszereket mind le kellene tüntetni a jövő biztonsági kerékpárjáról. A biztonsági motorkerékpár azonban még messze van, ilyeneket sorozatban még egyik gyár sem gyárt. Gyártják viszont világszerte óriási számban az egyre kisebb robogókat, segédmotorokat, másrészt pedig az egyre nagyobbakat, egyre erősebbeket. Kétségtelen, hogy a motorok részei, amelyek a fény számára áthatolhatatlanok, a rádióhullámok számára átlátszók. Másrészt a rádióhullámok olyan fizikai folyamatokról hoznak hírt, amelyek a csillagközi tér hatalmas térségeiben játszódnak le. és optikai műszerekkel nem, vagy csak részben figyelhetők meg. A rádiótávcsövek feladata tehát, hogy a Föld légkörén túl levő objektumok rádiósugárzását felfogja és ennek Jellemzőit rögzítse a további feldolgozás céljából. A rádióteleszkópok a legérzékenyebb műszerek közé tartoznak, amelyet az ember valaha is épített. Ezzel a berendezéssel 700 csillagászati egykég (1 csillagászati egység a Nap-Föld távolsága) távolságból észlelni lehetne egy gömbsugárzó 1 watt teljesítményű kis adót. Ez olyan elképzelhetetlenül kis energiahangja sem kimondottan idegnyugtató, itt sem ártana fejlesztési tevékenység, igaz a hang mértéke nagyon függ a motoros szándékától, vezetési módszerétől. Csehszlovákia motorkerékpárgyártó „nagyhatalom”, régi hagyományokkal is rendelkezik. A strakonicei motor- keréitpárgyárban például évente több mint 25 000 motorkerékpárt gyártanak. A gyár legnagyobb vásárlója a Szovjetunió, számára most új típust alakítottak ki a CZ—350-es alaptípusból. A motorkerékpáron az üzemanyagtartály újfajta védőborítást kapott, 14 ampegórás akkumulátort használnak és javították a hétsó kerék rugózását is. Képűnkön: Futószalagon készülnek a CZ—350- es motorkerékpárok. áram, amelyet 200 millió övig kellene összegyűjtehünk, hogy egy zsebl&mpaizzót Ml másodpercre felvillantsunk vele. A rádióteleszkóp szerkezetileg három fő egységből épttl fel: az antennából, amelynek a sugárzási energia összegyűjtése és a sugárforrás Irányának a meghatározása a feladata, a vevőberendezésből, amely felerősíti az antenna által felfogott jeleket és az adatrögzítő berendezésből. A rádiócsillagászati mérések különösen magas követelményeket támasztanak az elektronikus és mechanikai berendezések stabilitása, a kis zajszintű vevőkészülékek, az Időmérés és az információfeldolgozás iránt. A rádiócsillagászat további fejlődését alapvetően ezek fejlődése fogja meghatározni. Az űrkutatás kezdeti szakaszában a kutyákkal, macskákkal, majmokkal végzett előzetes kísérletek adták a legtöbb tájékoztatást arról, hogy megkockáztathatja-e az ember az űrrepülést. Az azóta eltelt időben azonban számos más élőlény is megjárta már a világűrt, és ha nem is nagyon látványos, de fontos biológiai ' kísérleteket végeztek velük az űrrepülők. A mikroszervezetek eszményi alanyai a kozmikus biológiának: gyorsan szaporodnak, egyesek 20 percenként, mások néhány óránként, így akár csak egy egynapos űrrepülés során sok nemzedékük tanulmányozható. Az is előny, hogy sejtjeik igénytelenek és nagyon kicsinyek, egy-egy tenyészedényben tehát több millió egyed vizsgálható. Baktériumokkal végzett vizsgálatok eredménye például, hogy űrutazás során a baktériumok gyorsabban szaporodnak, egy időegység alatt tehát nagyobb tömegük jön létre, mint a Földön hagyott társaiké, noha a táptalaj, a hőmérséklet stb. mindkét helyen teljesen azonos volt. Azt is megállapították, hogy a mikroorganizmusok életműködésbeli és alaktani változásai nem függnek az űrrepülés útvonalától, vagyis attól, hogy a tenyészetek a Föld körül keringenek-e, vagy megkerülik a Holdat A változások tehát nem a Földhöz való közelségnek a függvényei. Mikroszervezetekkel egyébként mind a szovjetek, mind az amerikaiak számos kísérletet végeztek. > Az amerikai Skylab űrhajó keresztespókokat vitt az útjára, annak megállapítására; hogy a súlytalanság állapotában megmarad-e a hálószövő képessége. Ez az állat gyorsan dolgozik, korán reggel kel és 20 perc alatt elkészíti hálóját. A keresztespók minden edzés nélkül gyorsan alkalmazkodott a súlytalansághoz. Hárem nap alatt hoz. záidqpnult az új feltételekhez, és ezután ugyanolyan tökéletességgel szőtte hálóját, mint földi viszonyok között. Visz- szatérés után számítógép igyekezett különbséget találni a Földön, illetve az űrben szőtt hálók között, de semmilyen eltérést nem talált A Szaljut—6 űrállomáson is számos biológiai kísérletet végeztek. .A biológiai kísérletsorozat keretében például hagymát termesztenek, hogy tanulmányozhassák az élő sejtek szaporodását a világűrben. Rádiótávcsövek kémlelik az eget Ha nincs üveges... A polgári légiközlekedés, visszavonhatatlanul tömeg- közlekedéssé vált, a szakemberek ezt az 1978-as év utazási statisztikái alapján állapították meg: ebben az évben rekordforgalmat bonyolítottak le a világ légitársaságai. Ez a tény lagalább akkora forradalmi változást jelent, mint, amilyen a sugárhajtóműves repülőgépek bevezetése volt. A légitársaságoknak problémát jelent, hogy alkalmazkodniuk kell a tömegközlekedési eszközök új szerepéhez , és újfajta gépekkel kell szállítaniuk az utasok nagy tömegét. A sugárhajtású korszak régi gépei kezdenek kiöregedni. A tőkésországok légitársaságainak óvatos becslése szerint 1993-ig legalább, 4600 új repülőgépre lesz szükségünk, összesen 138 milliárd dollár értékben. Az új igényeket az amerikai és európai repülőgépgyárak új típusú, nagy hasú, vékony • szárnyú sugárhajtású gépekkel igyekeznek kielégíteni, amelyek sok utas szállítására alkalmasak és jóval kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint a mostani gépék. De az új repülőgépek olyan drágák (darabja 20— 30 millió dollár), hogy a légitársaságok csak alapos megfontolás után vásárolhatják meg őketAz új típusú utasszállító gépek gyártásában Európa, nagy vetélytársa az amerikai repülőgépiparnak. A francia— német—spanyol konzorcium által gyártott „légibusz” a világ első széles törzsű, két- motoros sugárhajtású gépe, amely 310 utast szállíthat majdnem fele akkora költséggel, mint a hasonló meghajtású, módosított Boeing—727. A legnagyobb megrendelése, egyelőre mégiscsak a Boeing- nek van; 1,6 milliárd dolláros megrendelése az United Airlinestől. Az utasok száma a szakemberek szerint nem növekedhet a jövőben is olyan gyorsan, mint 1978-ban (23 százalékkal.) A következő évekre 6—10 százalékos növekedést várnak, hiszen az eddigi sokéves átlag 6 százalék volt. A japán légitársaságok legújabban új szolgáltatást verettek be: interkontinentális járatain a Boeing—747 típusú gépen ágyakat helyeznek el az első osztályon, amelyek külön díj ellenében vehetők igénybe. Képünkön: Ágyban fekvő utast szolgál ki a légikiasasszony. A kitörött ablaküveg mindig nagy bosszúságot jelent, főleg ott, ahol nem kötöttek háztartási biztosítást, sőt üveges sincs a közelben. Ilyenkor bizony a károsultnak magának kell a törött üveget pótolnia, amit egy kis ügyességgel el is lehet végezni. Első dolog kitisztítani a keretet: kiszedni a törött üvegcserépdarabokat, kihúzni a bádogszögeket, kivésni, kifaragni a keményre száradt gittet. Azaz a keret párkányát teljesen simára kell tisztítani körös-körül. Enél- kül az odaszáradt gittmaradványofc miatt a betett üveglso nem fekszik fel és a továbbiak során elrepedhet. A régi gitt eltávolításához a legjobb szerszám egy törött pengéjű konyhakés (A—B . ábra). Ha a keret tiszta, pontosan lemérjük, s annál széliében és hosszában is 3—3 mm-rel kisebb üveglapott vágatunk, mert ha az üveg nagyon pontosan vagy szorosan illeszkedik a keretbe, beszögelé&kor könnyen elpattanhat ra: acélkeretes üvegvágó), a keretbe való üveget magunk is kiszabhatjuk. Az üveglapot az asztalra tett posztóterítőre fektetjük, a vágás helyén petróleumba mártott ujjal az üveg felületét megtisztítjuk. Azután vonalzó mellett a vágóval végigkarcoljuk az üveget a kívánt helyen, majd a vonalzó szélét az üveg másik félén a karcolás alá illesztve, az üveget gyönge nyo. get ráfeM etjük az üvegre, a csavarhúzót odaillesztjük a bádogszöghöz, s úgy ütünk rá egy kis kalapáccsal (F ábra). Fontos, hogy a bádogszög az üveg felületével egy síkban haladjon a keret fájába. Hegyikrétaport, lenolajken- cét összegyúrunk (de ne legyen híg), s ha már sima és jól formázható, a gittből hurkákat gyúrunk, az üveg szélére nyomkodjuk, s kerek végű asztali késsel (G ábra) a keretléc magasságáig, ferdén elsimítjuk a tömítést. mással leválasztjuk. A beillesztett üveglapot Ka megfelelő nagyságú néhány helyen háromoldalú üveglapunk és valamilyen faj- bádogszöggel (D ábra) berög- ta üvegvágónk is van (C áb- zítjük a keretbe. A bádogszo- B. K.
