Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-09 / 57. szám

ÖSSZNÉPI SZEMETELÉS HALLHATUNK, OLVAS- szemlére, méghozzá kerék- sodnyersanyag gyanánt bár- HATUNK híreket a me- páron. Az egyik zsákba a ke- mire (akárcsak előző életé­nyér- és ételhulladék (meg- ben) hasznosítható. tncápí heteiről hó tudtam, tíz hízót etetnek be- Nem túlzás azt állítani, sernek tisztasági heteiről, hó a másikba a hasznosít- hogy — szemérmességünket I vt ható hulladék kerül: sértet- félretéve - üdvös lennevég- rS he®z®mo^,arc . len üveg, konzervdoboz, új- re termelékenyebbé tenni rosukért községükért m n- ságokj >>uraságról levetett” a rossz emlékű guberálást, denre kész po ga P ' cípők, ruhanemű. Mikor mi hiszen milliókat dobunk ki tisztaságúra ■ suvicko " van. A kukásautók rakodói, esztendőről esztendőre a sze­de,n et’ . ...” de a szeméttelepek dolgozói métbe. Hogy mást ne mond­zatvallalasukert a leg 1 - t>váiogatják” a szemetet, jak: egy tonna vashulladék lóbbak kitüntetésben részé- Nincs tiltva, legfeljebb a felhasználásával 4 tonna sültek, s aztan, hogy Jete a szemet bántja a guberálás — vasérc, és 2 tonna feketeszén kampány, vígan folyi óva valamikor ez volt a legszegé- takarítható meg. Egy. ton- az össznépi szemetelés. nyebbek aranybányája. Ma na használt papír 2,5 köb­Az atlagszemetejo (pr - persze távolról sem az, mind- méter fát ment meg, 12—15 báljon a legjobb baratja u - dssze annak felismerése, hogy élő fából kivonható cellulózt cai cipőben belepni a szoba- a hulladék nem szemét, ha- pótol. Az 1977-ben begyűj- jába!) a kuka melle önti a nem újra feldolgozható érték, tött 155 ezer tonna papír­szemetet, unottan köpködi a g mjnt üyen, jelentős anyagi hulladék — hála az úttörők- járdára a szotyola héját (va- £orrás lehetne. nek _ közel kétmillió fát jón mennyibe kerülhet a Ko- LEHETNE, MERT MA mentett meg a kivágástól s hász-stadion szotyolátlanita- távolról sem az A \&- ez 2000 hektár erdőnek fe­sa egy-egy telt ház után?), MEG_távolról sem az. A a Alumínium hulla­rendre a hulladékgyűjtő ko- kotelepi szemét 38 százaié- dékból tizedannyi energiával sár mellé dobja elhasznált ka papír, 4—5 százaléka mű- ájllthatő elő üj alumínium, Diiinhnc7isi)Tít kiürült cu- anvae. E fantasztikus érték ja- mjnj. hauxitból És így to­vább. Sokan a társadalmi ellenőri autóbuszjegyét, kiürült cu- anyag. E fantasztikus érték ja korkászacskóját, kiolvasott va része azért is kerül a sze- újságját, miközben megmo- métbe, mert a lakótelepeken OUIicll solyogja a szöszmötölő utca- nincs MÉH-feJvevőhely, létrejöttét sür­seprőket, narancssárga mel- vagy egyeb ertekesitési lehe- tik pedig ebben az or- lényüket, amely pedig fon- tőség. Márpedig a honi pa- szagban minden kinevezés- tos munkavédelmi felszerelés, pirtermeleshez _ felhasznait től v választástól függet­Szóval az átlagszemetelő, aki rosttömeg 44 százaléka pa- jendl tízmillióan érezhetjük alkalmasint felháborodik pírhulladék,s ez az arány meg magunkat társadalmi ellen­pátriája tisztatalansá§án, fokozható. S ha nótán \ala- őrnek s tehetünk feljelen­amondó, hogy „nem érdemes milyen csoda folytán egyik az eisg arra járó rendőr­lelkizni, ezen az egészen, a napról a másikra papirhulla- vagy a tanács szabálysér- szemetet össze kell szedni, el dek-felesleggel rendelkez- fgcj csoDortiánál l^ésis az kell szállítani és kész”. nénk, külkereskedőink min- ^ 'jelentések 99 szá­A fővarosban a köztisztaság den mennyiséget játszva zaléka (a helyszíni bírság dolgozói évente hárommii- értékesíthetnének, lió köbméter szemetet szállí- Nem kevésbé aggasztó a tanak a különböző lerakodó- műanyag-pocsékolás. A mű­helyekre. Ez egyrészt átlagon anyag hulladék 1975-ben 60 ______^ ________ f elüli erőfeszítést igényel a tonna volt, 1980-ban 130 kapcsolatos feljelentés ke­krónikus munkaerőgondok- ezer, 1985-ben pedig várható- rüit nyilvántartásba kai küszködő köztisztasági hi- an 200 ezer tonnára rúg. vatalból, vidéken a város- Ugyanakkor a műanyag hulla- _ gazdálkodási, illetve a község- dék elégetve magas kalória- negyedszázaddal az intézmé- gazdálkodási vállalatoktól: értékű tüzelőanyag, keverhe- nyesített szemétszállítás ho­másrészt örvendetes az is, hi- tő bitumenbe, kitűnő mi- nosítása előtt, 1830-ban „tes- szen köztudott, hogy a sze- nőségű hőszigetelő, vagy akár ti fenyítéssel büntették a métmennyiség arányosan nő paplan is készíthető belőle, szemét és hó kijelölt terüle- az életszínvonallal- Vagyis: s nem utolsósorban; beol- teken kívüli lerakását”, hál’ istennek van miből sze- vasztás után úgynevezett má- K. p. metélnünk... Olyannyira, hogy nem rit­megtagadását követően) rend­őrtől származik. Budapesten évente átlagosan ötezer köz- tisztasági szabálysértéssel HAZÁNKBAN TÖBB MINT kán nagyvonalúan kiter­jesztjük a szemét fogalmát. Így aztán valamirevaló ház­nak van saját guberálója. A miénk eleinte csak odasetten­kedett a kukához s mustrál- gatta a kínálatot. Két napra rá előkerült a felöltőjéből egy zsák s abba villámgyors mozdulatokkal különböző holmikat rakott át a kuká­ból. Néhány nap múlva már asszonyostul jött a hajnali Az antik zene­kultúra emlékei Antik írók, költők, törté­nészek műveikben gyakran emlegetik Thrálriát, Mysiát és a Rhodopét, ahol a múzsák kultusza élt és virágzott. Szólnak az antik világ le­gendás hírű énekeseiről, mu­zsikusairól — a görög mito­lógia Orpheusza is a Rhodo- péban élt —, arról, hogy a dalnak az itt élők varázserőt tulajdonítottak, ami meggyó­gyítja a lelket. A régészeti leletek is fejlett zenekultúrá­ról adnak hírt: az ősi fres­kókon sok a muzsikáló, ének­lő emberábrázolás. A trákok, a Balkán-félszi­get őslakói többféle hangsze­ren játszottak: gitáron, a ma­gadidi nevű lírán, fuvolán, pánsípon, dudán, egy cimba­lomszerű ütőhangszeren, trombitán, alkalmazták a ha­rangokat és ismerték a vízi­orgonát is. Az írástöredékek, különféle leletek arra a feltevésre utal­nak, hogy az antik kor le­gendás énekese, Orpheusz trák eredetű volt, s trák mi­tológiából került át a görög­be. Orpheusz alakja sok an­tik vázán, reliefen megta­lálható. A hellén és trák kultúra kölcsönhatását egyébként a leletek egész sora bizonyítja. A régészeti kutatásoknál a római uralom idejéből szár­mazó, zenei vontakozású le­letek is napvilágra kerültek. Ezek arról tanúskodnak, hogy a Balkán-félsziget lakosságá­ra a rómaiak szintén nagy hatással voltak. Orpheusz alakja a római mitológiában is ott van, ami viszont azt mutatja, hogy a trákok is hatottak a rómaiakra. ISZN-előkészületek A napokban került sor a munkatársa vállalta a közve- balassagyarmati Madách Imre títést a jugoszláv nagykövet­irodalmi színpadi napok ren- séggel és javasolta a kapcso- dező bizottságának első ülésé- latok felvételét a növi sadi re a Mikszáth Kálmán Mű- rádióval, a jugoszláv irószö- velődési Központban. 1979-ben vétséggel s a Magyarországi immáron 15. alkalommal ren- Délszlávok Demokratikus Szö- dezik meg az amatőr szín- vétségével, játszók országos fesztiválját Az ISZN operatív bizottsá- az Ipoly menti kisvárosban, gának elnöke javaslatára a Ez alkalommal Jugoszlávia pályázati kiírás megjelenésé- irodalmát, kultúráját kíván- nek határideje március vége ják a rendezők programba lesz. A decemberben megren- venni. Mivel Jugoszláviának dezésre kerülő színjátszóna- nincs Magyarországon kultü- pok idejére egyéb Jugoszlá- rális intézete, ezért különö- viával kapcsolatos kulturális sen nehéz feladat hárul az programokat is megszavazott ISZN-szervezőre, valamint a a bizottság. Képzőművészeti résztvevő együttesekre. A ren- kiállítással, jugoszláv filmek - dező bizottsági ülésen Máté kel kívánják tartalmasabbá, Lajos, a Népművelési Intézet színesebbé tenni az eseményt, hatott másoknak. A nemzetközi nőnap tiszteletére kézimunka-kiállítást rendeztek Pásztón, a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat telepén. A kiállításra 67-en adták be alkotásaikat, melyből a legszebbe­ket jutalmazzák. Mai kommentárunk Tanácskozhatunk ••• 'Tanácskozunk, értekezünk. Megbeszé- lések dátumával van tele a gyárigaz­gató és a szakszervezeti funkcionárius nap­tára; gyűlésekre készül a szocialista brigád­vezető és brigádtag; jön a meghívó a lakó- és falugyűlésre; ' invitálják a tagokat a szö­vetkezeti részköizgyűlésre, a szakcsoportok megbeszélésére; a termelési tanácskozásra... és így tovább. Értekezni persze — mostanság szerencsére egyre gyakrabban munkaidőn kívül — kell. Mégis meglep az adat, amikor egy felmérés kapcsán olvasom, hogy a vezető beosztású dolgozók — értelemszerűen — munkaidejük­nek 26 százalékát különböző megbeszélése­ken, tanácskozásokon töltik el. Azaz: egyetlen év alatt két és fél hónapot ülnek végig, hasz­nosan vagy haszontalanul. Mert az utóbbira is akad példa. Panaszra persze a ritkábban gyűlésezőnek is van oka. Ha kellően elő nem készített esz­mecserére invitálják, ha az őt nem érdeklő eszmefuttatással traktál ják. De az sem ritka, hogy a gyűlésezőn olyan érzés uralkodik el: végig kell ülni a lakóhelyi vagy üzemi de­mokrácia fórumát, inkább divatból — „mert ma ez a szokás” — mint a következmények, az ott elhangzottak hasznosítása végett. Kezdjük az első „ha” magyarázatával. Két­száz munkásembert hívtak meg a minap Sal­gótarjánba egy tanácskozásra. Másfél órával a kezdés után is rémülten néztünk össze az eseményről szintén tudósító kollégával: lehet, hogy a vendégek pontosan nem is tudják, mi­lyen céllal invitálták őket a megyeszékhely­re? A termelést segítő, egyhélyütt már be­vált és másutt is követhető jó módszerek is­mertetése helyett ugyanis rendre felolvasták a — gyanítom, némi „segédlettel” — elkészí­tett vállalati „beszámolót”. A helyi „elvárá­sok” közzététele pedig vajmi keveset mond­Ugyancsak kérdő pillantásokkal nézhet­tek egymásra a pásztói ÁFÉSZ egyik zöld­ségtermesztő szakcsoportjának tagjai is, ami­kor felolvasták nekik a vaskos paksamétát a szövetkezet múlt évi tevékenységéről. Min­den tisztelet az alapszabálynak —, hogy tud­niillik, ezt pedig ismertetni kell! —, a ker- lészkedőket mégis untatta a tizenvalahánya- dik falu italboltjának felújítása. Sőt még a lágyfagylalt vagy a farmerellátás sem hozta őket lázba. Időhúzás, a tanácskozásokkal szembeni ellenszenvkeltés ez a javából! Min­den értekezés egyik fontos követelménye ugyanis, hogy a résztvevők — igaz, ezúttal illdomosabb lett volna hallgatóságot írni — érdemben mondhassanak véleményt az elő­terjesztésről. Fórumtévesztés esetén persze ez éleve kizárt. Harmadszor a gyűlések következményeiről, ha úgy tetszik a hasznáról. A lakóhelyi de­mokratizmusnak igen jó, bevált fórumai a falugyűlések, de itt is akad rossz példa. Ami­kor nem reagálnak az észrevételekre, s okkal legyintenek az emberek: beszélünk, beszé­lünk, majd elmondjuk ugyanezt jövőre is. Egyszer legalább írnak egy levelét, hogy mi­ért nem valósulhat meg a kérés, a javaslat. Ecseg egyik társközségében aztán az idén ed­dig szokatlan módon kezdődött a falugyűlés. Beszámolójának elkezdése előtt papírlapot vett kezébe a tanácselnök és sorra felidézte nz elmúlt évi falugyűlés hozzászólásait, szám­ba véve a megvalósítást vagy az elmaradás okait. Tiszta sor, világos beszéd; bizalmat kel­tő módszer. Mellesleg: új a tanácselnök... 'Tanácskozunk, értekezünk — szinte va- lamermyien. Illetve, gyűlése válogat­ja. Amíg nem arról beszélünk, amiről kelle­ne; amíg nem azt halljuk, ami érdekel is; amíg nem tudjuk a véleménynyilvánítás sor­sát, addig csak értekezgetünk, tanácskozga- tunk.„ —kg­Alighogy leteszi a telefon- JTT /■ f • J rr 1 • > • f r r J lis épület..: Természetesen kagylót, újra nyúlhat érte. fi áf*W tSlTPTtd ttt ft ff fk fl Iti I ít f bőven vannak még gondjaink. Szinte megszakítás nélkül cső- •* \yiul A AM KsM. LA AMIT AJ 17 A A LA A*. LA A UM Például gyakran emelgetnek a rög a készülék. Az „ügyfe- •* nők a megengedettnél jóval lek” is egymásnak adják a ki- nagyobb súlyokat. Nem tud­lincset. Nehéz szót váltani frontban, volt tanácstag. Min- dór János azóta titkára a bizottságban, a KISZ-bizott- juk biztosítani a megfelelő Sándor Jánossal, a Nógrádi d]g 0tt volt, ahová a közös- pártalapszervezetnek. Nem ságban, s valamennyi társa- ivóvizet. Javítani szükséges Szénbányák kisterenyei építé- ség, a közösségi munka szó- volt könnyű az indulás. Jöt- dalmi és tömegszervezetben, az üzemi étkeztetésen. Nődol­=; iivom faipar* részlegének lította. tek a nők is. Volt aki egye- A fórumokon őszintén és nyíl- gozóink gondjain enyhítenénk, sí üzem faipari alapszervezeti párttitkárával. És megint megszólal a tele fon. Sándor János arcáról már TegyverT fogtunk ^a nép- lettek a szalagfűrészen, másolt a vezetésről. Az alapszerveze- azzal, ha megoldanánk a nagy szinte kiszökik a vér. hatalom védelméért. Aztán gépkezelői szakvizsgát tettek, ten belül a nőfelelősünk éven- községekben levő üzletek nyit­— Mikor? — kérdez visz- pártbizalmi majd pá'rtvezető- Ma 65 nő van az üzemben, te beszámol a párthatározat va tartási idejét, ami igazodna sza. Március 8-án déli tizen- ségí tag, később pedig alap- Fafelmérést, készáruszállí- megvalósításáról, míg pártbi- a műszakok kezdéséhez, vég­kettő órára? És a Parlament szervezeti titkár lettem. Ein- fást végeznek. Derekasan ki- zottsági szinten az üzem igaz- zéséhez. Több nagycsaládos kupolacsarnokába? Az írásos lékszem, már húsz évvel ez- veszik részüket a ládaszöge- gatója ad számot a tett in- üdültetését is meg kellene előtt, 1959-ben, amikor alap- lésből is. szervi szervező titkár voltam, _ Az 1970 februári pártha­meghívó már otthon van a lakásomon, Vizsláson? Értet­_ A pártba 1956 áprilisé- dűl, volt aki a férjével. Né- tan szólnak gondjaikról, örö- ha bővíteni sikerülne az üze­b an léptem be. Novemberében hányán betanított munkások meikről, véleményt mondanak mi büfé áruválasztékát, vagy tézkedésekről... oldanunk és sorolhatnám még Ahogyan telnek a percek, tovább. De természetesen • i r 1 -r ' D'7ürf trummnlr ííf UnrtTr c ­tem... Rendben van, ott le- tagságunk mintegy 30 száza- tározat a nőpolitikáról csak úgy nyugszik meg Sándor Já- a?frt vagyunk itt, hogy s: szék... iéka nő volt. Telefonközpon- megerősített bennünket eddi- nos a beszélgetés során, suk asszonyaink, leanyc a„„ „„A*-*-. . ö ............... ... ít:„iu„ „í í„ eondiainak mp?nlT-Tic? A mikor visszateszi helyére tos. takarítók, gépírók, szám- gi tevékenységünkben. Tovább Mintha el is felejtette volna gondjainak megoldását. Hiszen a kagylót, hosszú percek tel- fejtők, de az alapszervezet haladtunk a megkezdett úton. a telefonüzenetet. Jegyzetet, a javulás eddig is kezzelfog­nek el, amíg megszólal. gazdaságvezetője is nő volt. Néhány példát említhetnék jegyzőkönyveket vesz elő. ható. Akar a munkakörülme­— Pedig itthon, a mieink- De akadtak pártbizalmiak, ;s ^zt például hogy nálunk Természetesen szól a tett in- a szociális helyzet, a be­kel akartam ünnepelni a nem- tevékenykedtek a KISZ-ben, valóban érvényesül az egyen- tézkedésekről. rezes kerül szóba. Az pedig, zetközi nőnapot... Ez nálunk a szakszervezetben, a tömeg- ]b munkáért egyenlő bér elve. már hagyomány. Sok minden szóba kerül. A szervezetekben, ott voltak a Akár a ládaszögelésnél, akár nő tanul. Részt vesznek az- Nálunk szinte minden hogy _tovább lépjünk, biztosí­ték: évente rendszeresen visz­............................................... __ tanácsban, már akkor is párt- más munkakörben. Vagy a . 4 7 éves párttitkárról, aki megbízatásként végezték a kitüntetések. Tavaly hárman Számos szociális intézkedés is s tudJuk, mi a ma egyébként művezető, termelés- munkájukat. Mi pedig megta- részesültek Kiváló dolgozó ki- segíti munkájukat. Részesül- . , isíe.r‘..a határozat irányító a faipari részlegnél, láltuk a módját, hogy segít- tüntetésben, közülük kettő nek külföldi jutalomüdülte- ,,f„__tars'’ ü zemen belüli oktatásban... !“tÍ™nk ® nőpolitikái hatá­ii cuij HU ű idljJcUl lCoólcgUCl) _ . " tuntcitíjpjv.ii, 1VVZ.U1 wiy nciv i\uituiui juuuuuiuuui lnmnrilítilni f lórin í­percek alatt mindent megtu- °ket. Segítettünk az el- n5j dolgozó. Két női szociális- tésben. Van külön öltözőjük, p e a dók. Azt például, hogy 1949- helyezkedésben, sort kerítet- brigádvezetőnk is van. A fürdőjük, ebédlőjük, biztosi- ben mint géplakatos-tanuló tünk esaládlátogatasra,^ segít- Kiss Bertalanné vezette szó- tott az egészségügyi ellátásuk. Sándor Jár került Kisterenyére, s a szak- séget nyújtottunk a lakasepi- cialista brigád tavaly a Vál- Nem hiányzik a szórakozás Parlamentben ma megszerzése után is itt lesben. Az egyedülálló noknec jalat kiváló brigádja címet sem. Közös kirándulásokat. tegnap a nőpolitikái maradt. Élete nagy részét a biztosítottuk a 4—5 órás mű- nyerte e!. Jó eredményt ér színház-, mozi-, tárlatlátoga- gítségéért átvette^a^megérde­föld alatt, a frontfejtéseken szakot, hogy töobet lehessen e; a György Istvánná vezette tásokat szerveznek... És még melt kitüntetést a Munka töltötte a bányánál, utána a gyerme.ievel, sót az egyedül szocialista címért ‘küzdő bri- valamit. A szociális helyze- Érdemrend ezüst fokozatát pedig a faipari részlegnél, élő asszonyoknak mar akkor gdd. De megtalálhatók az tűkön csak javít a most épü­1973-ban került műszaki álló- *s biztosítottuk _ segélyt asszonyok a vezetésben is! lő hatszáz személyes szociá­mányba. Régi mozgalmi em­ber. Tevékenykedett már az gyermekük neveltetéséhez... van női do’gozónk az üzemi A faipari részleg Í969-ben pártbizottságban, az alapszer­Somogyvári László MHSZ-ben, a Hazafias, Nép- alakult meg Kisterenyén. Sán- vuaeti vezetésben, a műhely-; r NÓGRÁD - 1979. március 9., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom