Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

A torokfájás és okai Méhészei Egyszer — vagy harminc esztendővel' ezelőtt — egy be­teg azzal köszöntött be a ren­delőmbe, hogy baj van, mert: „nem nyílik, nem záródik ren­desen a kapu”. Rábámultam. Vajon mi baja lehet? Aztán rájöttem: a torka fáj. Valóban! A hasonlat helyes, találó. A torok a test kapuja. Itt halad át a levegő, az étel, az ital, itt jön ki a hang és sajnos — itt surrannak be leggyakrabban a kórokozó élőlények is. Amikor hűvösebbre fordul az idő — észrevehetően meg­szaporodnak a felső légúti pa­naszok, bizonyítva, hogy a hű­vös, nedves idő kedvez a to­rokfájásnak. Pontosabban a torokbetegségek sokféle kór­okozójának, amelyek ott van­nak, ott lapulnak a torokban, a garatban, és azt lesik, hogy mikor nyílik alkalom káros megmozdulásukra. A torokfá­jás számos okozója szimbiózis­ban — békés együttélésben lebzsel az élet kapujában vár­va, hogy mikor tehet rosszat. Hogyan? Hát a torokfájás­nak is fertőzőképes élőlények, mikroorganizmusok az okozói, nem a megfázás? Nem bizony! A meghűlés, a megfázás csak elősegíti a be­tegség kialakulását, mert a felső légutak nyálkahártyáját károsítva alkalmassá teszi a talajt a kórokozók bejutására, elszaporodására, felülkereke- désére- Az igazi ok tehát min­dig az élő kórokozó, a bakté­rium, a bacilus, a vírus, ami cseppfertőzés útján terjed. A meghűlés, a megfázás — 'a nagyon hideg folyadék, a hir­telen nyelt fagylalt, a nedves, hűvös reggeli levegő, vagy a test egyes részeinek lehűlése .— nyálkahártya-károsító, ta­laj-előkészítő folyamat, úgy ahogyan a csípős, fűszeres ételek, az igen erős szesz, a por, a füst, a gáz és minden, ami tartós kellemetlenséget, elhúzódó izgalmat okoz. A torokgyulladás a szerve­zet kapujának heveny beteg­sége. Lehet fertőző betegségek fájdalmas kezdete, de lehel, hogy csak egyszerű hurutos nűgrád megyei EGÉSZSÉGNEVELÉSI CSOPORT helyi folyamat. Lehet savós, gennyes, tüszős mandulagyul­ladás, garatgyulladás, gége-, légcső- és hörgőhurut beveze­tője, szóval minden, amit he­veny felső légúti hurutnak ne­veznek, főleg akkor, ha a be­tegség náthával, — az orr nyálkahártyahurutjával — kezdődött. A heveny kórforma első je­le enyhe borzongás, alig ész­lelhető hőemelkedés, orrvála- dékolás, felületes köhögés. A beteg nehezen, fájdalmasan nyel. (Hogy is mondta a bete­gem? „Nem nyílik, nem zár rendesen a kapu”) A torok kiszárad. Kellemetlen kaparó érzés kínozza. Csiklandozza valami, és hangja fátyolossá válik, néha teljesen be is re­ked. Még az a szerencse, hogy néhány napos kímélet, megfe­lelő gyógyszer, esetleg ágy­nyugalom rövidesen talpra ál­lítja a beteget. Azért kell már az ilyen könnyűnek látszó torokfájás­sal is orvoshoz fordulni, hogy az időben alkalmazott kezelés —, ha valami súlyosabb baj bevezetője — időben elkez­dődjék, ha pedig csak köny- nyű hurut: minél hamarabb meggyógyuljon és ne váljék idültté, krónikussá. Az idült felső légúti gyulla­dás, az ismétlődő torokfájás es elhúzódó garathurut nem ve­szedelmes, de kellemetlen be­tegségek. Sokszor hónapokig kínozzák az embert. Érdemes megelőzni őket. Fagylaltot, hideg italt csak konyánként, csak kanalan­ként. A port, füstöt, csípős ételt, erős italt kerülni kell, és ha valaki átnedvesedett, megázott, vagy megizzadt — öltsön száraz ruhát. A kamil­lateás, szódabikarbónás torok­öblögetés a nyálkahártyát nyugtatja, ellenáll óképességét erősíti. Március elején a rövidebb napok alatt szeszélyesebb az idő, hűvösebbek a napok. Ko­rábban zárja kapuját az em­ber­Zárják be a torkot is! Ne várják, amíg a betegség belo­pakodik. Törődjenek a torok, a felső légutak épségével, egészségével, hiszen a szerve­zet kapuja az, ami mögött az élet az ember egészségét őr­zi. Dr. Buga László Has:w érlék a ■néz Napjainkban negyvenezren geket, A méhcsaládok kedve- méhészkednek hazánkban, ző átteleltetésének segítésére Vannak, akik főfoglalkozás- cukorkedvezményben része­ként, mások kedvtelésből tar­tanak méheket. Vasutas, gyá­ri munkás, iskolaigazgató ugyanúgy megtalálható sora­ikban, mint az orvos, a ke­reskedelmi dolgozó és a ter­melőszövetkezeti tag. A méh­családok száma meghaladja a 600 ezret. KEDVEZMÉNYEK Az elmúlt két év kedvezőt­len időjárása, az idei szokat­lanul kemény tél, igen meg­viselte a méhállományt, pró­bára tette a méheket, méhé­szeket egyaránt. A Hungaro- nektár, az Országos Méhésze­ti Szövetkezeti Közös Vállalat javaslatára a Pénzügyminisz­térium mérlegelte a nehézsé­HUMOR — Tudod mi történne, ha nem lenne víz? — Tudom. Nem lenne mi­ben megtanulnunk úszni... és mindenki megfúlladna. — Hogy hívják önt? — Szabó. — Férfi, vagy női? — Idehallgasson, fiam, úgy rémlik, én ismerem magát. Ahá, azt hiszem megvan. Ma­ga ugyebár zászlóvivő volt a devonshire-i ezredben ? — Bocsánat, Sír, de... — Igaz, igaz, tévedtem. Ma­ga az afrikai hadjárat ide­jén az ezredemben szolgált, így van? Há jól emlék­szem. — Tévedni méltóztatik, Sír, én... A tábornok a homlokára — Szakaszvezető elvtárs, ez a kenyér, kemény. — Ha Napóleon katonái ezt csap. a kenyeret kapták volna, él- — Megvan, megvan! Ma­vezettel ettél volna meg. ga, az, aki az előbb felszol­— Azt elhiszem, akkor még gálta nekem a levest! puhább volt. Az egyik londoni étterem­ben egy meglehetősen öreg, nyugalmazott tábornok ül­dögél. A pincér bélszínt szol­gál fel neki. A tábornok so­káig nézi-nézi, a pincért, az­után megjegyzi: Történt egyszer, hogy egy tehetségtelen fizikus Einsteint kollégának nevezte. — Hogyhogy — kiáltott fel Einstein — mi kollégák va­gyunk? Talán ön is reumá­ban szenved?! sí tették a méhészeket: a mé­hészek normál cukrot kaptak, illetve kapnak 10 forintos egy­ségáron. A méhészetek fejlesztésére és korszerűsítésére, illetve a méhcsaládok megerősítésére 1977—73-ban az OTP és a ta­karékszövetkezetek ötéves tör­lesztésre, évi 2 százalékos ka­matra, több mint 100 millió forint kölcsönt folyósítottak a méhészeknek. A kamatkülön­bözetet — 6 százalékot — a Hungaronektár vállalta magá­ra. A termelés sokirányú támo­gatása nagymértékben hozzá­járult ahhoz, hogy a két egy­mást követő kedvezőtlen év ellenére a méhállomány nem csökkent és a méhcsaládok megfelelő élelemkészlettel te­leltek át. Ez az idei esztendő várható jó termelésének fon­tos előfeltétele. Keresett exportcikk a méz. Tavaly mézből — amelyet a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat értékesít — 8 millió dollár bevétel származott. Az idei évre 9 millióra tervezik növelni a bevételt. A méhé­szek jó szakmai felkészültsé­gét mutatja, hogy az egy méh­családra jutó árutermelés — az európai országok között — nálunk a legnagyobb. EMELIK A FELVÁSÁRLÁSI ÁRAT Ha a kiskerttulajdcnosok- nak csupán egy százaléka lé­tesítene négy-öt családos mé­hészetet, ezzel 80—100 ezer méhcsaláddal szaporíthatnák a jelenlegi állományt. Szeren­csés esetben — jó időjárási viszonyok mellett — még a helybeni méhászkedéssel is 5—10 kiló mézet lehet nyerni családonként. A termelők anyagi érdekelt­ségének fokozása érdekében — az idén egy forinttal fel­emelték — az akácméz felvá­sárlási árát. A június 15-ig át­adott virágporért kilónként 75 forint helyett 95 forintot fi­zetnek. Az ezt követő időszak­ban a felvásárlási ár változat­lan. Többet fizetnek 10 fo­rinttal a viasz kilójáért is. Mézből, méhviaszból, virág­porból. méhszurokból — "min­den mennyiséget átvesznek. SEGÍTIK A VÁNDOROLTATÁST A Volán Tröszt az idén is fuvarkedvezménnyel, a Hun­garonektár pedig további szál­lítási kedvezménnyel segíti majd a vándoroltatást, amely­re időben megkezdik a felké­szülést. Az ÁFÉSZ-ek önkölt­ségi áron adnak termelőeszkö­zöket (egyebek között kaptárt) a méhészeknek. Egyre több mezőgazdasági nagyüzem köt szerződést almáskertje, mag­lucernája, napraforgója, rep­céje megporzására a szakcso­portokkal. A gazdaságok té­rítés nélkül szállítják a mé­heket és fizetnek is a méhek igénybevételéért. Felmérések szerint a méhek végezte meg- porzás több mint 90 mezőgaz­dasági növény termesztésénél nélkülözhetetlen. Világhírű méztermelésünk alapja: hazánk gazdag aká­cosai. Több akácerdőnk van, mint valamennyi európai or­szágnak együttvéve! Az idei tavaszon mintegy 300 ezer hektár akácerdő és 400 ezer hektárnyi egyéb mézelő terü­let várja a szorgalmas méhe­ket. A hazai méztermelés 60—70 százalékát az akácméz adja. Jellegzetessége, hogy évekig folyékony marad, szép világos színű és nem kristályosodik. Az akácméz értékét növeli, hogy mivel az erdőket nem kell vegyszefezni a növényi kártevők ellen — ebbe a méz­be nem kerülhet az emberi szervezetre káros vegyszer. FiolaTok! Fiúk — lányok! Az általános iskola befejezése után válasszátok hivatásul a SZERSZÁMKÉSZÍTŐ szakmát Az ember egész életére ki­hat az életpálya megválasz­tása. Az általános iskolából most kikerülő fiatalok a pá­lyaválasztás szakaszához ér­tek. Ehhez kívánunk megfe­lelő segítséget nyújtani. A népgazdaságnak egyre több magasabb színvonalon képzett szakmunkásra van szüksége. A jövő szakmun­kásának egyre magasabb ál­talános műveltséggel megala­pozott szakmai, műszaki is­meretekkel kell rendelkeznie. A tudományos és technikai fejlődés az utóbb: évtizedben jelentősen meggyorsult. Egy­re több gépi szerszámra és gyártási készülékre van szük­ség. A régebben szerszámla­katosnak nevezett- szakmából kialakult szerszámkészítő szakma, nem csupán nevé­ben, hanem tartalmában is rendkívül sokat változott. A szerszámkészítő készíti el — főleg a sorozat- és tömeg- gyártáshoz szükséges — hi­deg- és melegsajtoló szer­számokat, a forgácsoló-, laka­tos-, szerelő-, és ellenőrző­készülékeket és szerszámokat. A „Lampart” Zománcipari Művek salgótarjáni gyárá­ban nagyon keresett a szer­számkészítő szakma. Gyá­runkban a 8. általános, iskolát A mester figyelmeztető szava mindig hasznos. Képünkön: Krosnyíczki Árpád szerszámkészítő és Juhász László tanuló megbeszélik a soron következő munkaművelet végrehajtását. elvégző fiúkra, lányokra sok szép feladat vár, akik a szer­számkészít ő szalonét választ­ják élethivatásuknak. Vonz­erejét az adja, hogy a szak­munkás e területen mindig újat alkot, ugyanis a meg­adott, sokszor nagyon bonyo­lult műszaki rajzok alapján ő formálja meg a tervező el­gondolásait. A jó szerszámkészítő isme­ri a fémek megmunkálásá­val kapcsolatos valamennyi eljárást: reszelést, hideg- és me'.egsajtolást, kovácsolást, forgácsolást, s talán nincs is olyan vasipari szerszámgép, melyen ne tudna dolgozni. Különösen pontos munkát kell végeznie. A szerszámké­szítőnek század-, sőt ezred- milliméteres pontosságú meg­munkálásra is képesnek kell lennie. Gyárunkban munká­ját általában egyedileg ké­szíti. Gyártmányaink bonyo­lultsága a szerszámkészítő szakterületet is egyre bővíti. Egyre több új, bonyolultabb kivágó-, mélyhúzó-, hajlító­lyukasztószerszámra van szükség. A szerszámkészítő szak­munkás feladatához és mun­kájához tartozik a különböző ellenőrző sablonok, idomsze­rek, általában a sorozatgyár­táshoz szükséges különböző készülékek elkészítése is. Az elkészített szerszámmal az első műveleti eljárást — próbadarabok készítését — a szerszámkészítőnek kell el­végeznie. A sikeres próba után az általa készített szer­számokat, készülékeket. bir­tokukba vehetik a betanított munkások sorozatgyártásra, hosv azzal végterméket ké­szíthessenek és a szocialista, valamint nyugati piacon egy­aránt értékesíthető svárt- mánv készülhessen. Törek­szünk, hovv termékeink még fokozottabb mértékben ér­tékesíthetők legyeinek a tő- késpiacon. Lehet-e nagyobb sikerél­mény a szakmunkás számá­ra, min t amikor az ő keze által készített szerszámok­kal ilyen készülékeket állí­tanak elő? A szerszámkészítő munka jellege álló, részben ülő test­helyzetben végzett, könnyű fizikai munka. Kik jelentkez­hetnek? Azok a fiúk, lányok, akik elvégezték az általános iskolát és nem töltötték be 17. életévüket. A tanulmányi idő három év. Ez idő alatt elméleti és gyakorlati okta­tásban részesülhetnek a fel­vételt nyert fiatalok. Az el­ső kétévi tanulmányi idő alatt három napot töltenek az isko­lában, három napol pedig a gyár tanműhelyében, ahol gyakorlatban ismerik meg a szakma alapvető követelmé­nyeit. A harmadik évben a tanműhelyi munkavégzést felváltja a konkrét gyakorlati munka végzése a szerszám- készítő műhelyben, ahol a legjobb szakmunkások mellé beosztva sajátíthatják el a szakma fogásait, mesterségét. A szakmunkáspálya mind nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést élvez. Egyre korszerűsödő üzemünkben a munka mind könnyebb és mind több alkotási lehetősé­get kínál. Jól döntenek tehát azok a szülők és pályaválasz­tó fiatalok, akik egy jó szak­ma, a szerszámkészítő szak­ma megszerzését tűzik ki cé­lul. A jövő megbecsült, ki­váló szakemberévé válhat­nak. A felvételhez szükséges jelentkezési lapot az iskola igazgatójától, vagy az osz­tályfőnöktől lehet kérni, feb­ruár 1-től május 31-ig. Je­lentkezni lehet a salgótarjáni 211. sz. Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben 3100 Salgótar­ján, Csokonai út 21—29. Az intézet kiváló tanárok­kal és gyakorlati szakembe­rekkel rendelkezik. Ennek birtokában olyan felkészí­tést biztosít a tanulóidő alatt, hogy a sikeres szakmunkás- vizsga után a továbbtanulás lehetősége biztosított az inté­zet szakközépiskolájában és A szakma kiváló tanulója versenyben I. helyezést ért el Juhász László, III. éves szerszámkészítő tanulónk. Képün­kön: munkadarabon fúrási műveletet végez. két-, vagy hároméves tago­zaton érettségit szerezhet. Ezenkívül a kollégiumi el­helyezés is biztosított a vidé­ki tanulók részére, havi 70 forint térítés ellenében. Jelentkezzetek szerszámké­szítő tanulónak! A jelentkezési lapra írjátok rá: 211. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet. Az üzem, illetve a gyár ro­vatába: ZIM salgótarjáni gyára. Jelentkezni lehet -a ZIM salgótarjáni gyára személy­zeti és oktatási főosztályán is. A gyár juttatásai az ipari tanuló részére: — Munka- és védőruha: in­gyenes. — Étkeztetés: kedvezményes, napi 1,— Ft térítés elle­nében. — ösztöndíj: a tanulókat az iskolába lépéstől számít­va illeti meg, a tanulmá­nyi eredménytől függően. — Teljesítménybérbe helye­zés: az utolsó tanév má­sodik félévében. A szakmunkások részére: — Továbbtanulási lehetőség, — Szabad szombat. — Üdülési lehetőség. — A végzett munka után jó fizetés. — Erkölcsi, anyagi megbecsü­lés. Mindezt a kedvezményt él­vezheted! Gyárunkban nagy jelentő­ségű a szocialista brigádmoz­galom. Ez elmondható a szer­számkészítő -műhelyre is, ahol a „Szakma Kiváló” és „Ifjú­sági brigád” várja a fiatal szerszámkészítőket. Nagy szakmai tapasztala­tokkal rendelkező szakmun­kások mellett kiváló szak­emberekké válhatnak. FIÚK, LÁNYOK! JELENTKEZZETEK SZERSZÁMKÉSZÍTŐ TANULÓNAK! (A)

Next

/
Oldalképek
Tartalom