Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

Tűnődés a művészetek támogatásáról ...például Vas megyében B l ogozgatjuk a viták fo­nalát, tájanként más- más hevülettel, évtize­dek óta. A kívülálló aranyjá- nosi „Családi körnek” képzel­heti a torzsalkodókat: „kutat az aprónép”, a gazda csíkos tarisznyájában a madárlátta kenyér után. Kinek kisebb ke­rül, kinek nagyobbacska. A csalódást a közös Vacsora íze- zamata sem feledteti, az a testvér pedig örök irigység tárgya marad, aki netán egy ügyes könyékig nyúlással megtalálta a tarisznya fene­kén lapuló kisnyulat is. Többnyire az írók (a nóg­rádi Kálovits Géza szigorúbb meghatározása szerint a „kez­dő ... irodalmártehetségű toll- íorgatók”) duzzognak a me­gyeszékhelyeken, a velük egy- ívású képzőművészek látvá­nyosabb sikerei, dúsabbnak tűnő támogatása miatt. E so­rok írója egyik céh tagjának sem vallhatja magát, csupán b jószándékú kísérletek böl­csője körül bábáskodhat egy megyei napilap háza táján, ke­vés bölcsességgel, de némi ta­pasztalat birtokában. Mélysé­gesen megvan viszont győződ­ve arról, hogy egy-egy művé­szeti ág elismertetése, az al­kotók megbecsülése nem fel­tétlenül Montecuccoli hírhedt hármas jelszavában gyökere­zik. Vas megyében kultusza van n képzőművészetnek. Szom­bathely büszkén vallja szülöt­tének Derkovits Gyulát. Nem­rég újították fel, rendezték át a Derkovits-emlékházat, amely közel százat őriz immár Der­kovits alkotásai közül. A két világháború közötti Szocialista képzőművészetünk másik nagy alakja, Dési Hu­ber István életművének jelen­tős része is Szombathelyre ke­rült. A művész özvegye 1976- ban a megyének adományozta férje gazdag hagyatékát. Hogy mi köze lehet az el­mondottaknak ma élő képző­művészeink körülményeihez, lehetőségeihez? Nagyon sok. A megye és a város úgy hatá­rozott, hogy felépíti. a szocia­lista magyar művészet, illetve a kortársművészet alkotásai­nak megőrzésére, feltárására hazánk legmodernebb képtá­rát, ideális környezetben, és ami a legfontosabb: teljes egészében társadalmi összefo­gás árán. A Képtárépítő Egye­sületnek jelenleg mintegy há­romezer egyéni tagja van 333 szocialista brigád és 35 intéz­ményi közösség mellett, tíz baráti kör támogatja, és 146 vállalattal van már együttmű­ködési megállapodása. Az egyesület munkájának terebélyesedése nyomán meg­élénkült a művészeti ismerte­tő tevékenység, s szembetűnő­en megnőtt a tervszerűen ren­dezett kiállítások száma Szom­bathelyen, Celldömölkön, Kő­szegen, Körmenden, általában a megye nagyobb közművelő­dési intézményeiben. Közön­ség születik, ízlés nevelődik Vas megyében, erkölcsi és anyagi hasznára az élő, alko­tó művészeknek is. A látoga­tók számának növekedésével, a vásárlások szaporodásával az esztétikai jellegű viták, vé­leménycserék is sűrűsödnek, nő a megyei megbízatások, pályázatok száma. A teljesség kedvéért hadd mondjuk el, hogy Vas megyében mintegy harmincán foglalkoznak jelen­leg szervezett keretek között képző- és iparművészettel. La­káskörülményeik jók, műte­remgondjaik fokozatosan eny­hülnek. A távlati tervekben további 12 műtermes lakás építése szerepel. Ezekből fel­tételezhetően a textilművé­szek letelepítésére is jut majd. őket a fejlett vasi textilipar­ra épülő, immár európai hírű textilbiennálék vonzzák Szom­bathelyre. Változatlanul várja természetesen a művészeket Bozsok, vagy a zsennyei mű­vésztelep is, a kemenessömjé- ni Berzsenyi-pincét pedig az idei tavasztól kínálja fel a Celldömölki városi Tanács olyan képzőművészeknek, iparművészeknek, költőknek, akik szívesen jönnének alkot­ni a Kemenesaljára ... K épzőművészeink tehát nem szűkölködnek, de hogyan állunk Vasban az írók, költők lehetőségeivel? A hagyományok itt is kínál­ják a történelmi fogódzót, a követendő példát. Itt nyom­tatta Bibliáját, s itt írta az el­ső magyar hexamétert Sylves­ter János, itt alkotott Berzse­nyi és Dukai Takách Judit, itt szervezte az irodalmat, s adta ki Mikes leveleskönyvét Kultsár István, itt végezte fel­becsülhetetlen munkáját Pá- vel Ágoston, itt szerkesztették, adták ki Nyugat-Dunántúl missziót betöltő folyóiratát, az „írott Kő”-t. A nagy örökség néha ter­hessé is válhat a „szűköseb­ben” élő utódok számára. Meggyőződésünk szerint ná­lunk nem ez történt. Szom­bathely ugyan aligha számít napjainkban irodalmi központ­nak, s nem várható az sem, hogy a közeljövőben „nemze­ti” rangú költőt bocsát szárny­ra falai közül. Mégis úgy vél­jük, hogy az írótoll különböző rendű-rangú forgatói nem ér­zik itt magukat mostohának. A legfiatalabbak számára em­lékezetesek maradnak a diák- írók-diákköltők Sárváron ren­dezett országos találkozói, s szívesen kínál fórumot a szárnybontogató tehetségek­nek napilapunk, a Vas Népe is, ünnepi számaiban akár két teljes újságoldalon. A tanár­képző főiskola hallgatóinak külön kiadványuk van, a „Jelentkezünk”, s végül, de nem utolsósorban hadd em­lítsük meg a megye két ran­gos folyóiratát, a „Vasi Szem- lé”-t és az „Életünk”-et. Az utóbbit 1977 óta gondozza füg­getlenített főszerkesztő és főszerkesztő-helyettes, s a ko­rábban kéthavonta megjelenő folyóirat az idei évvel tért át a havi megjelenésre. Egymil­lió-hatszázezer forintba kerül jelenleg; félmilliót térít ebből az összegből a Kulturális Mi­nisztérium, a többit a megye vállalja. Vonzó és érdekes az a könyvkiadói tevékenység, amelyet a megye immár hosz- szú évek óta folytat. Egyes kiemelkedő vállalkozások mel­lett, mint például a Berzsenyi­emlékkönyv, vagy Pável Ágos­ton cikkeinek és tanulmányai­nak gyűjteménye, öt helyi szerző kötete jelent meg — és talált gazdára rövid időn be­lül — Szombathelyen. A sort folytatják a jövőben is. Hogy egyértelműen belépőjegyet je­lentenek-e ezek a könyvek a hallhatatlanságba? Nem tud­juk. Annyi bizonyos, hogy el­űzik a „vidéki” bezártság szo­rongató érzését, fokozzák az alkotó kedvet, s nem kevés embert nyernek meg az olva­sás örömének. Ennyiért is megéri. * Bevezetőben azt állítottuk: nem a pénz a döntő, s ezt sze­retnénk megismételni a szám­adatok, forintösszegek sorolá­sa után is. Minden másnál fontosabb a megye lakosságá­nak jó közszelleme, állandó fi­gyelme alkotói iránt. Fakad ez részint egészséges lokálpat­riotizmusból, másrészt — és sokkal inkább — o vezetők személyes példamutatásából! Amíg ugyanis a megye leg­magasabb rangú választott ve­zetői minden tárlat megnyitó­ján, hangversenyen, színházi bemutatón, könyvheti ünnep­ségen részt vesznek, amíg fut­ja idejükből arra, hogy olvas­sák a helyi írók, költők mun­káit és egyenrangú partner­ként vitatkozzanak versről, novelláról a „kinyilatkoztatás” rossz felhangjai nélkül, amíg azok a bizonyos „párnázott aj­tók” minden alkotó előtt nyit­va állnak, addig az is elkép­zelhetetlen, hogy a végrehajtó apparátus tagjai „másként gondolkodjanak”, a lakosság körében pedig divattá, majd természetes életérzéssé válik a művészetpártolás. Aligha véletlen, hogy az épp most jubiláló Bartha László festőművész Erdély, majd Tihany után a Vas me­gyei Kőszeget választotta vég­leges lakóhelyéül. Varga Imre szobrászművész ma is „haza” jár Vasba, Weöres Sándor, a költő kategorikusan szombat- helyinek vallja magát mind­máig, Sinkovits Imre színmű­vészt „Imrénk! Imrénk!” ki­áltások állítják meg az ut­cán, Urbán Ernő pedig az anekdota szerint már a me­gyehatáron meg szokta lenget­ni kalapját annak idején: „Adj’ isten jó napot, itthon va­gyunk ...” A kik „elszármaztak" er­ről a tájról, sosem vál­tak idegenné; segítet­tek inkább hidat verni a mezsgyére szorult szellemi styafiságnak az ország-világ felé, nem is épp eredményte­lenül. Nekik is köszönhetjük, ha íróink, művészeink egyre inkább úgy érzik: a „hozzá­értő, dolgozó nép okos gyüle­kezetében” alkotnak. Kulcsár János Igényesség, Az országos számvetés előtt Beszélgetés Füssy Józseffel, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkárával A KISZ központi bizottsága 1979. május 19—20-án ren- — Milyen fogyatékosságokra dezi meg az országos értekezletet, melynek feladata lesz, derített fényt e fórum? hogy az elmúlt három év tapasztalatai alapján elkészítse a — A kétségkívül javuló kongresszusi határozat végrehajtásának mérlegét, s mégha- tendencia mellett sokak szá- tározza az elkövetkező időszak teendőit. Az ifjúkommunis- mára a jog és lehetőség ki- ták a napokban összegezték tapasztalataikat, készítették el használatlan marad. A mun- a megye ifjúsági mozgalmának, eredményeinek és hiányos- kahelyi vezetésről, a társak ságainak számvetését. A főbb megállapításokról, a kong- munkájáról történő ítéletalko- resszusi határozat helyi végrehajtásáról beszélgettünk Füssy tást egy részük még nem tart- Józseffel, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titká- ja szükségesnek. Viszont mind rával. több fiatal igyekszik tudato­san alakítani életmódját, a tár- s ebből adódóan feladataik is sadalmi fejlődésnek megfelelő - . . . - másak. Fő munkaformájuk a életvitelt törekszik elérni, ielelosseg, brigádmozgalom. A termelő- ugyanakkor gyakran félreér­fecrvelmezettséir szövetkezetekben működő 285 telmezik a szocialista életmód ® kollektíva 42 százaléka fiatal, fogalmát, leszűkítik az anyagi- Mostanában sokat haliba- Különösen eredményesen dől- egzisztenciális körülményekre. tunk a KISZ-esek gazdasági goztak a takarmánytermesztés Eszmei-politikai nevelő mun- propagandájárói, az épitömun- korszerűsítésén, a betakarítási kánk során nagyobb tudassál káról, a védnökségekről, a kü- munkaiatok meggyorsításán a jobb felkeszultseggel kell lönböző kezdeményezésekről. Pásztói Állami Gazdaság es ténykednünk, megalapozottab- Hogyan értékelték mindezeket termelőszövetkezet, a ceredi ban kell véleményt monda- _ kérdeztük■ és a homokterenyei tsz-ek nunk es cserélnünk. S széle­__ Egészében véve a gazda- KISZ-esei. De nem szabad sebb körben kell foglalkoz­s ági tudat" a megye fiataljai, megfeledkeznünk a tanulók- nunk a szocialista életmód ban jó, bár vannak jelentős , a diákokról sem akik az kérdéseivel, tartalékok. A feladat az, hogy fp*t.?t?kor°k munkaiban, a . . olyan gazdasági ismeretszin- különféle társadalmi akciók- AKCIODÓI lllOZgdlotll tét érjünk el, amely a min- ban» játszóterek, sportpályák, dennapi munka ösztönzője le- Syermekintézmenyek építésé- —- Mi a fő feladat a közmű­hét. Reális képet kell adnunk ‘3en vesznek reszt. vetődésben? a gazdasági helyzetről, s a . • •• / . — Áz eddiginél nagyobb fi­hangsúlyt a propagandában és a Kozeieuseg jegyei gyelemmel kell lennünk a az agitációban a munkahelyre _ ,, ... , tartalmi feladatokra, a köz­kel! vonatkoztatni: ahány — Ezek után vizsgáljunk művelődés és a fiatalok konk- üzem, annyiféleképpen jelent- me.® nem kevésbé fontos rét szükségleteinek kapcsola- keznek a problémák, tehát területet, megyénk ^ ifjúságá- tára. A hangsúlyt a közmű- egyénenként kell a teendőket nak eszmei-politikai és erköl- velődés hatására kell tenni, értelmezni. Három szót emlí- arculatának néhány jel- főként a minőségre, de ugyan- tenék, ami kell, hogy jelle- lemzőjé,t. _ ^ akkor új igényeket kell éb­mezze a fiatalokat mind a - , rar uJ^nfYe^e^ „kezzel- resztenünk, új tömegek be­gazdasági építőmunkában, fo8hato adatokkal nem szol- vonásával. Jobban figyelembe mind a tanulmányi munká- g?lhatok> me8ls megállapítha- kell vennünk az egyéni élet- ban, mégpedig: az igényesség .’ mint ahogyan a legutóbbi mód változásait, hiszen az új- a felelősség és a fegyelme- bizottsági ülés is fogalmazott, ratermeles és a minőség javí- zettség. Természetesen szór- f f?atalok eszmei-politikai jel- tása nem csak? az oktatástól, galmazzuk, hogy a helyi teen- legenek meghatározója a me- hanem például a szabad idő dőkön túl tisztában legyenek gazdasagi-társadalmi vi- tartalmas eltöltésétől is függ. az átfogóbb, szélesebb körű , „aIakulf.sa' ,E1' — Közművelődés és sport­összefüggésekkel, követeimé- ,™ ^hat°’ h°gy fogékonyak a E két, látszatra egymástól nyekkel, népgazdaságunk mai, i lr^nt; messze eső terület valamiben reális helyzetével, a magasabb váít^l^ri ™9is hasonló: a közösségi szintű tennivalókkal. fi*., Elet.k°n sajátosságukból kapcsolatteremtés lehetőségei­- Miből lehet következtet- í&tST ^ « «*• meréüre? °SSZefu"eSek ^ ™ ^“et és a gyakor- _ Mondhatom, ^fontosabb- Abból, hogy saját hely- fordul az^s hogy éleí^un' ?eladataink között szerepel a zetüknek megfelelő felajánló- ka- és tanulás“ feltétek koz°sségi művelődési formák sokat, kezdeményezéseket minden eddfg nél kedvezőbb ~-lfJÚsági ldubok’ amatőr tesznek. Hadd említsek né- szintjét természetesnek ve ,mU,VfZe.tl cs°P°rtok stb. - hány kokrét példát, mondjuk SZik nem Tecsühk kellőkén^ klalakítasa. fejlesztése. Százti­a védnökségeket. A síküveg- pen igényeik gyakran rreáh “"k ,£jUsági kIub Van a me' gyári fiatalok vállalták az új fák g 5 gyakran irreali- gyeben, s az elmúlt időszak­feldolgozóüzem átadására a _ Ugyanakkor éDDen a na- , - er°s°döt,t a KISZ Politi- megfelelő létszámú és szak- ónkban^ S?.’Ä a “nesAM’ váltok mok. Tulajdonképpen hason­hászati Üzemek Is a NÁÉV ösfzefogás^zép "példája^ez. ** 1ÓrtaÍ m°ndhatok az amatőr KISZ-bizottságainak köszön- Ü i|en és hatnánk “ŰVÍE5“ mozgalomról is, bár hetően sikerült a viszonylag „ JÍÍak ,* ez utóbbinál gondként említ­kis költséggel épülő, de nagy nek áz^uLőve^tői koffe^et" betőa szakképzett vezetők, a ES“* ««vet Mi­nyei csőgyártó üzemet időben szió ellen, J ........... ' y * **“• ™lg a VEGYÉP- példaként’ . . íataljai a paksi kaakcíókat, a atomerőmű beruházásához szombatokat és VEGYÉP^ ui6"; I- említhetem jó - S mi a helyzet a tömeg. »tűim'- példaként a társadalmi mun- sportban? k°mmunista — Jelentős változás minden­MÁVAG^mátranováki e£ysé ?gyr( tdbbef Jlnek a°z üzemi fá^TktoffmSgSSSá11bí rtA1 w nmudnovaKi egyse- demokrácia lehetőségeivel is, vült a snnrtniác Q geben pedig a dunaujvarosi ezt bizonyították a múlt óv ,spo^toIas a közösségi konverteres acélmű építéséhez őszén a megrendezett ifjúsági szerves részévé szükséges termékek fölött vál- parlamentek fmeWeken kf- ^ t KJS.fta§sag száza- laUat védnökséget a KISZ- nagy/rteUk lé.i,mérte, btotáS.T „idelE" 7% — Es a mezőgazdasági lia- zösség döntéseiben vfló aktív Iitik'fs° d mozgliomktn^iért részvétel saját sorsuk alakulá- eredményeket y talok? — Más körülmények között sát is befolyásolja, meghatá- ténykednek, mint az üzemiek, rozza. Színházi műsor változások Technikai okok miatt elma­rad a szolnoki Szigligeti Szín­ház — március 19—20—22-re tervezett — Machbet-előadá- sa Salgótarjánban. Helyette — ugyanezen a napokon —? Gor­kij „Hamis pénz” című drá­máját mutatják be a szol­nokiak, s így a színházi évad programjai időben előrébb kerülnek. A kimaradt Shakespeare- darab helyett — máiusban —, a Pécsi balett vendégszerepei, a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban. Farkas András: Kertészetben — Beszélgetésünk során csu­pán egy-két kérdést érinthet­tünk, azokat is a teljesség igényé nélkül. Kérem, néhány mondatban foglalja össze az elmúlt három évben végzett mozgalmi munka főbb tapasz­talatait. — Ügy ítéljük meg, hogy a KISZ IX. kongresszusán ho­zott határozat végrehajtásá­ban a megye KISZ-szervezetei eredményesen dolgoztak. Erő­södött a KISZ kommunista, politikai jellege, javult belső rendje, szervezeti fegyelme. Programjaink szorosan kap­csolódnak a megye, az üze­mek, az intézmények előtt ál­ló társadalmi-gazdasági im­ádatokhoz. Bővült KISL-iag- jaink politikai ismeretanyaga, erősödött elkötelezettségünk társadalmunk Iránt. És nem utolsósorban: munkánk ered­ményességét döntően befolyá­solta a pártszervele és -szerve­zetek folyamatos segítsége, az ifjúság nevelésében érdekelt szervek társadalmi munka- megosztása. Mindezek zálogai továbbfejlődésünknek. Több javaslatot szándékozunk el­mondani az országos KISZ- értekezleten, remélhetően né­hány közülük meg is valósul- A következő kongresszusig ter­mészetszerűen adódik legfon­tosabb feladatunk: a meglevő határozatok következetes vég­rehajtása, elemzése, értékelé­se. .Ml & .. Tanka László j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom