Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-30 / 75. szám
„A mi gyermekünk” Üzemi nővér a ZIM-ben Orvosi rendelőhöz képest eléggé szokatlan az a jelenség — tömény festék", és mészszag, hatalmas felfordulás —, ami a ZIM egészségügyi létesítményébe belépő látogatót fogadja. Az összetolt asztalok, padok, szekrények mögül csinos, fiatal lány kerül elő. Öt keresem. Gyorsan megnyugtat, miszerint ezen a helyen holnap már zökkenő nélkül folyik majd a rendelés. Soós Hedvig ezután a falnál álló pádhoz invitál a pályaválasztásáról kezd mesélni. — Tanítónő szerettem volna lenni, de ezt a vágyamat nem sikerült valóra váltani. Így hát jelentkeztem az egészségügyi szak- középiskolába és megszereztem az általános rendelőintézeti asszisztensi oklevelet. Első munkahelyemen, a Lampart Zománcipari Művek salgótarjáni gyárának üzemorvosi rendelőjében 1975 júliusa óta dolgozom, üzemi nővérként. — Kedveli ezt a munkát? — Igen. Ragyogó jó kollektívában dolgozom, a doktornő munkáját a kolléganőm és én tesszük könnyebbé. Jól kijövünk egymással, talán azért is van ez íev, mert kevesen vagyunk. Például egy fogászaton, ahol 10—15 asszisztensnő dolgozik, ott biztosan több esélv van a különféle nézef- e1 térésekre. Egyszóval: szeretem a hivatásomat. Lehet, hogy később másképpen érzek majd. de még nem jutott eszembe a változtatás gondolata sem. Igaz, a reggel öt órakor való felkelést — hattól kettőig tart a munkaidőm —, eléggé nehezen szoktam meg, de most már ez sem okoz különösebb problémát. — Mi tartozik a feladatai közé? — Először is ellátom az éjszakás dolgozókat, beadom az injekciókat, kicserélem a kötéseket. A betegforgalom függ az évszakoktól — télen 60, nyáron 40 körül mozog — és például az influenzás, meghűléses járványoktól is. Naponta tíz, esetenként 16—18 injekcióra- váró beteget látok el, asz- szisztálok a jogosítványok érvényesítését kérők vizsgálatánál, az ellenőrzéseknél, gondozásnál. A veszélyes munkahelyeken dolgozók szűrésekor vért veszek, süllyedést nézek. — Volt-e olyan páciense, akire szívesen emlékszik vissza? — Egyszer jött hozzám egy bácsi —, délután egy óra körül járt az idő — és a szívére panaszkodott. Tipikus szívinfarktusra utaló tüneteket sorolt fel. Gyorsan hívtam a mentősöket, s a bácsit beküldtem a kórházba. Válóban infarktusa volt. Itt tartunk a beszélgetésben, amikor szerényen kopogtatnak a rendelő ajtaján, s a belépő kék köpenyes o.sszony rekedt, tomoa hangon panaszkodni kezd: — Hédiként, aranyos,, megint elkapott a nátha. Nagyon csúnyán köhögök, beszedtem már egy csomó Libe- xint, de semmit sem használt. Ha már itt vagyok, akkor adjon egy koffeines tahlettát is, mert rettenetesen hasogat a fejem. Soós Hedvig odaadja a kért gyógyszert és jó tanácsokkal is eliátja a látogatóját. További beszélgetésünket ezúttal két férfi érkezése szakítja félbe. Szurmik Mihály és Bandur István, mintalakatosok. Amikor megtudják, hogy mi járatban vagyok, kérés nélkül is az üzemi nővérről kezdenek fejtegetésbe. Dicsérik. — Hédikével nagyon elégedettek vagyunk — jelenti ki határozottan Molnár István, a munkavédelmi osztály vezetője, akinek hatáskörébe tartozik az üzemi orvost rendelő irányítása, ellenőrzése is. — Ez a kislány, — folytatja a jellemzést. rendkívül precíz, érdeklődő, türelmes a betegekhez, mindegyikőjükhöz van egy-két jó szava. Lépést tart az igényekkel, most iratkozott be a második egészségügyi szaktanfolyamra. Lejár az üzembe, a műhelyekbe, ellenőrzi a büfét, étkezdét, kérés nélkül végez társadalmi munkát. Édesanyja, édesapja is itt dolgozik a vállalatnál, legalább 30 éve. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Hédikét úffv fosadtuk.- mintha saját gyermekünk lenne. Nem élt vissza a bizalommal. Tőcsér Julianna Hajdan a vármegye „közepe” volt... Község cgif barokk paloia körül — Hajdan szebb napokat is látott Szügy . . • — mondom Rados József tanácselnöknek. — Ennél szebbeket aligha látott — feleli kissé mogorván, azután elneveti magát, s így folytatja: — Szügyről mindenkinek a megyeháza jut az eszébe. Az a furcsaság, hogy a XVIII. században a mi községünkben tártotta közgyűléseit és törvényszékeit a vármegye. A történészeknek bizonyára érdekes e különös tény, azt pedig nem tudhatom, hogy az akkori szügyieknek mit jelentett- Abban viszont bizonyos vagyok, hogy a mai szügyiek életében csak egy kuriózum. Akad tán olyan ember, aki nem is tud róla ... Az persze igaz, hogy a megyeháza szép barokk épülete azonnal szembeötlik minden ide látogató idegennek, és kíváncsian kérdezgetik múltját, történetét- Ma iskola működik a „kastélyban” — a falubeliek így emlegetik —, az igazgatója, Nagy Pál pedig órákig i tud mesélni róla. A régi Szügyről, a megyeházáról beszéljen ő-.. Megfogadtam a tanácselnök szavait, fölkerestem Nagy Pál iskolaigazgatót, aki a következőket mondta: — Ha annak idején, a XVIII. század közepén nem veszekedtek volna a főurak, a nagy hatalmú Balassák, talán soha nem lett volna Szügyön megyeháza ... Az akkori főispán, bizonyos Grassalko- vich Antal döntött úgy, hogy a megyeházát itt kell felépíteni. A rendeket az is zavarta, hogy akkoriban Balassagyarmaton állomásozott a württen- bergi ezred. Tény, hogy 1763- tól 1790-ig a vármegye itt tartotta üléseit- Talán érdemes megemlíteni Mikszáth Kálmán nevét is. Az evangélikus egyház anyakönyvei között őrzi Mikszáth második házasságának bejegyzését — első feleségével. Mikszáth nem Szügyben, hanem a szomszédos Mohorán házasodott, de Mohora a szügyi egyházkerülethez tartozott, az anyakönyvet itt őrzik a mai napig. Visszaballagtam Rados József tanácselnökhöz, aki Szügy mai gondjairól beszélt: — Jól élnek a szügyi emberek — mondja —, megkockáztatpfn azt is: talán még sohasem éltek ilyen jól, beleértve azokat a nevezetes, 1760-as éveket is f . . Nézzen körül bárki: csupa új házakat lát, tisztán tartott portákat, nem egy ház udvarán Ladát, Moszkvicsot • . . Tőlünk ritkán költöznek el családok, hűségesek, szeretik falujukat. A Madách Imre Termelőszövetkezetben dolgozik a község lakosságának fele, s egyiküknek sincs oka a panaszra. Szügyön tisztességgel megél mindenki, a bejárók is, akik kivétel nélkül Balassagyarmat ipari Üzemeiben dolgoznak. A városközelség határoz meg mindent Szügyön. — Jól mutatja a változást az életemnek egy epizódja is — szól közbe Frenyó Gyula megbízott vb-titkár. — Néhány évvel ezelőtt még „ferde szemmel” néztek rám néhányan, mivel arra „vetemedtem”, hogy Bécsbe utazzam. Ma? Kevés család van, ahonnét ne utazott volna valaki külföldre világot látni, élményekkel gazdagodni •.. — Csak a falu szélén‘tűnne el az a néhány ház — sóhajtja a tanácselnök —, cigányok laknak benne ... A vizünk sem jó, csak a hatodik ötéves terv során gondolhatunk vízmű építésére. Szóval, vannak gondjaink, mindegyikről nem is szóltam . . • De hiszem, hogy előbb-utóbb Szügyöt nemcsak a megyeháza miatt fogják emlegetni, hanem az itt élő dolgos .emberek okán is . . (Sárközi) Rádiószakosztály az ISZI-ben Hívójelük: HA6—KNP bad idejében sziveser hódol a rádiózásnak, éppen ezért vál- ... lalta el az új rádiószakosztály jjgf tagjainak okítását. A táblánál nagy átgondoltsággal rajzolt és beszélt. A trióda elektroncső beállításával kapcsolatos tudnivalókról szólt. Később aztán előkerült a rádió is, melynek fő részeit, működési elvét a gyakorlatban is megmutatta a nagy figyelmet tanúsító fiataloknak. Közben Péter András honvédelmi klubtitkárral is sikerült szót váltani. Megtudtuk tőle, hogy az intézmény vezetősége jelentős támogatást nyújt a honvédelmi klub működéséhez. Van pincelőterük, rendelkeznek légpuskákkal, légpisztolyokkal. A honvédelmi klub szomszédságában található a haditechnikai park, amelyet a fiatalok gondoznak. Ugyanakkor büszkén hangoztatta, hogy több tanuló rendelkezik már olyan rádióstudással, ismerettel, amely arra serkentette az intézményt, hogy adószobát hozzanak létre. így az új rádiószakosz- Ezúttal újnak, ismeretlennek tűnik az előadó által ismer- tály várja az éterben a hívá- tetett anyag, amely a trióda elektroncső beállításával kap- sokat, s remélik, hogy a csolatos. Azonban nincs messze az az idő, amikor mindez HA'—KNP számon nagy for- magától érthetődő lesz. galmat bonyolítanak majd le A salgótarjáni 211. számú Szakmunkásképző Intézet, szakközépiskola az ország egyik legmodernebb képzési bázisa. Évről évre mintegy 1300 fiatal munkássá válását, szocialista emberré nevelését végzik itt nagy felelősséggel a tanárok, az oktatók. Az iskola vezetősége nagy fontosságot tulajdonít a hazafias, honvédelmi nevelő munkának is. E cél szolgálatában hozták létre azt a honvédelmi kabinetet, amelynek talpraállítá- sában, működésében több szerv jelentős segítséget nyújtott és nyújt. így a Honvédelmi Minisztérium, az MHSZ, a területvédelmi és hadkiegészítő parancsnokság, a polgári védelem, a művelődés- ügyi osztály, valamint más szervek. A honvédelmi kabinetben korszerű eszközök segítségével végezhetik a fiatalok hazafias nevelését. Az intézetben honvédelmi klub működik, amely több szakosztály tevékenységére nyújt lehetőséget. A lövész, a gépjárműbarátok szakosztálya után a közelmúltban megalakult a rádiószakosztály is. Tervezik továbbá, hogy az iskola nevelői, oktatói részvételével tartalékos-szakosztályt alakítanak. A rádiószakosztály alakuló foglalkozásán — melyet a honvédelmi kabinetben tartottak' — mi is részt vettünk. Több mint harmincán láttak munkához a jövő rádióamatőrei, operátorai, iránymérői, távírászai, rádió-többtusázói. Lakatos László, a szakosztály egyik foglalkozásvezetője nemrégiben érkezett Kazincbarcikáról Salgótarjánba. A számítóközpont mérnöke szaA rádió fő részeiről, működéséről is kaptak ismertetőt • szakosztály tagjai „Tény, nogy 1763-tól 1790-ig a vármegye itt tartotta üléseit.” Minden szempár az előadóra irányul, itt már a morzetu- dásukat kezdik fejleszteni a szakmunkástanulók Szociális segélyezés A szociális segélyezésre 1976-ban 12,4 millió forintot használtak fel a tanácsok, amely 149 százalékkal több volt. mint. hat évvel korábban. Legnagyobb arányban a rendkívüli segélyezésben részesítettek száma nőtt a megyében. A segélyezés személyi feltételei többségében biztosítottak. A ren- delcteket megfelelően alkalmazzák — áttanították meg nemrég a népi ellenőrök. A tanácsi vezetők segélyezéssel kapcsolatos szemlélete eléggé differenciált. A rendkívüli segélyezésben zömmel a kampányszerűség a jellemző. gyakoriak ez év végi kifizetések. A szociális étkeztetés köre viszont az indokoltnál szűkebb körű. A társadalmi, gazdasági szervek segítése eltérő mértékű, de általában ott kedvezőbb, ahol a tanácsok ezt megfelelően szervezik és igénylik. Az idei cél, hogy rendszeresebb és szervezettebb legyen a munka. A segélvkeretek időarányos felhasználására, a szociális 'étkeztetés szélesítésére, a társadalmi, gazdasági szervek mozgósítására és az ellenőrzés fokozására van szükség. NÓGRÁD — 1979. március 30., péntek
