Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-30 / 75. szám

& Z L E m E RI V (Folytatás az l oldalról) el feladataikat a munkahe­lyen, vállalják a családi élet terheinek nagy részét, ugyan­akkor fokozódik közéleti sze­repük és aktivitásuk. Pártunk politikájának megfelelően to­vább kell növelnünk a nők társadalmi megbecsülését. A magyar ifjúság széles tö­megei egyetértenek a párt és a kormány politikájával, an­nak valóra váltását támogat­ják. Helytállnak a termelő- munkában, a tanulásban, részt vesznek a közéletben, becsü­lettel teljesítik honvédelmi kötelezettségeiket, felelősség- teljes hazafias, internaciona­lista magatartást tanúsítanak- Kiegyensúlyozott belpoliti­kai helyzetünk fontos ténye­zője az állam és az egyházak közötti rendezett viszony, amely megfelel a kölcsönös érdekeknek és a szocializmust építő magyar nép egyetérté­sével találkozik. Eddigi po­litikánkat e vonatkozásban is folytatjuk. Az egész nép érdekét szolgáló feladatok megoldásában a jövőben is az állam és az egyházak együtt­működésére törekszünk, a kü­lönböző világnézetű emberek összefogására építünk. Népünk szocialista alapokon megvalósuló egységét erősíti, hogy hazánkban érvényesül a lenini nemzetiségi politika. A nemzetiségek a szocialista Magyarországon otthonra lel­tek. Szabadon ápolják anya­nyelvűket, fejlesztik kultúrá­jukat. Az élet minden terüle­tén teljes egyenjogúságot él­veznek, alkotóan vesznek részt "a szocializmus építésé­ben. a közéletben. A Központi Bizottság meg­állapította: társadalmunkban erősödik a dolgozó tömegek politikai öntudata, a köz­ügyek iránti felelősségérzete, áldozatkészsége. Ez kifeje­zésre jut vívmányaink érté­kelésében és megbecsülésé­ben ugyanúgy, mint az előre­haladásunkat akadályozó hi­bák, fogyatékosságok bírálatá­ban, a közéletben való aktí­vabb részvétéiben. A közvélemény a korábbi­nál reálisabban ítéli meg az ország bel- és külpolitikai helyzetét. Egyre inkább fel­ismeri, hogy népünk, hazánk tekintélyét a világban a hazai építőmunka eredményei ala­pozzák meg. Ebből kiindulva egyre jobbam érti, hogy a fő feladat szocialista vívmánya­ink megőrzése, az anyagi ter­melés eredményeinek és az elért életszínvonalnak a meg­szilárdítása, a további fejlő­dés feltételeinek megteremté­se. Kész az ország, fejlődé­séért a magasabb követelmé­nyek szerint dolgozni. Ország- építő munkánkban, feladata­ink megoldásában bizton tá­maszkodhatunk az öntudatos dolgozó tömegek helytállásá­ra. 2. Belpolitikánk, szocialista építőmunkánk legfontosabb te­rülete a gazdaság. Az 1979-re kitűzött tervfeladatok végre­hajtása nagyobb zökkenők nélkül megkezdődött. A felké­szülés szakaszában javult a párt-, az ádami, a gazdásági és a társadalmi szervezetek munkája, s együttműködése. A termelőüzemekben ütemes munka folyik, az energiaellá­tás biztosított, a termelés anyagi-műszaki megalapozott­sága általában megfelelő. A trösztök, vállalatok, szö­vetkezetek többsége megértet­te és terveiben a korábbiak­nál jobban érvényesítette a népgazdasági tervnek az egyensúly javítására irányuló követelményeit. A vállalatok nagy része törekszik a gazda­ságosság, a termékszerkezet ja­vítására, a hazai szükségletek kielégítésére, az exportképes­ség növelésére. Egyes vállala­tok — mindenekelőtt azok, amelyek jobban gazdálkodnak — a termelést és az értékesí­tést az igényekhez igazítják, konkrét intézkedéseket tesz­nek a munkaerő ésszerű fel- használására, átcsoportosításá­ra. Ezeket a törekvéseket po­litikailag is támogatni kell. Tapasztalható az is, hogy a központi, a középfokú, vala­mint a helyi irányító szervek­ben dolgozó egyes vezetők még nem értik világosan a gazda­sági munka jelenlegi követel­ményeit. Ez is szerepet ját­szik abban, hogy a vállalatok, szövetkezetek egy kisebb ré­szének termelési, értékesítési törekvései eltérnek a népgaz­dasági terv céljaitól. Helyen­ként a lehetőségeket túlérté­kelik, erejüket meghaladó vál­lalkozásokba fognak, máshol pedig a felsőbb utasításokra yí-va elmaradnak a helvi. ön­állóan is megtehető intézke­dések. Még nem elég erőtel­jes a törekvés a takarékos­ságra, a szellemi és az anya­gi erőforrások ésszerű fel- használására; még nem álta­lános és még nem elég rugal­mas az alkalmazkodás a gaz­dálkodás megváltozott feltéte­leihez. A népgazdaság fejlesztésé­ben, az életszínvonal emelésé­ben elért eredményeink meg­szilárdítása és a további fej­lődés megalapozása a fő fel­adat. Ennek érdekében min­dent el kell követni, hogy a Központi Bizottság decemberi határozatát, az idei tervben foglalt célokat maradéktalanul elérjük, a minőségi és haté­konysági követelményeket minden területen következete­sen érvényesítsük. Ezt segítse a politikai munka, a pártszer­vezetek irányító, szervező, ne­velő és ellenőrző tevékenysé­ge, s ez jusson kifejezésre a szocialista munkaversenyben is. 3. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy állami éle­tünk egészségesen fejlődik, javult az államapparátus munkája. Erősödött a központi irányí­tás, fejlődött a kormány tes­tületi tevékenysége és ágaza­ti irányító munkája. Javult a döntések előkészítése, a végrehajtás szervezettsége, tervszerűbb lett az ellenőr­zés. Jobb az összhang a köz­ponti és a helyi állami szer­vek között. Az intézkedések eredményeként az eljárások egy része egyszerűbbé és gyorsabbá vált. Az állami szervek munkár jában tapasztalható fejlődés mellett az is megállapítható, hogy a lehetségesnél lassúbb a magasabb követelmények­hez való igazodás. Az állam­polgárok részéről gyakran hangzanak el jogos kifogások' a hosszadalmas és olykor lé­lektelen ügyintézés miatt. Az állami szerveknél az ügyin­tézés korszerűsítését és egy­szerűsítését annak tudatában kell következetesen folytat­ni. hogy ez az állampolgárok közérzetére is kiható fontos politikai kérdés. Az össztársadalmi és helyi célok megvalósítását segíti a tanácsok népképviseleti, ön­kormányzati és államigazga­tási jellegének erősödése. A fővárosi, a megyei tanácsok, a járási tanácsi hivatalok, a városi, a városi kerületi és a községi tanácsok többnyire jól élnek önállóságukkal, ha­táskörükkel. Szükséges azon­ban, hogy az eddigieknél job­ban tárják fel a helyi anya­gi és szellemi erőforrásokat, a község- és várospolitikában a megye, az ország terveihez illeszkedve méginkább épít­senek a helybeli tenniakarás- ra, a népfront szerveinek ak­tív közreműködésére. Befejeződött a KGST-VB időszak egyik fontos jellem­zője, hogy növekedett á párt* tagság aktivitása a munká­ban, a közéletben, a párt po­litikájának képviseletében. A kommunisták túlnyomó több­sége pártszerű magatartást tanúsít, példamutatóan él és dolgozik, teljesíti kötelezettsé­geit. A párt belső életének egész­séges fejlődése, a párttagság növekvő aktivitása kedvező hatást gyakoról egész közéle­tünkre, a szocialista demokrá­cia elmélyülésére. Mindez együtt nélkülözhetetlen felté­tele a Párt és a tömegek köz­ti kapcsolat további erősíté­sének, az előttünk álló ten­nivalók jó. elvégzésének. 6. Pártunk és népünk a Ma­gyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 60. évfordulóján felemelő rendezvényeken em­lékezett meg nemzeti törté­nelmünk és a magyar forra­dalmi munkásmozgalom e ki­emelkedő eseményéről. A Szovjetunióban, a szocia­lista országokban, a fejlődő világban, a kapitalista orszá­gokban számos testvérpárt és más haladó szervezet mél­tatta történelmünk e nagy­szerű eseményének nemzet­közi jelentőségét. A magyar nép, a magyar munkásosztály forradalmi harcának elisme­rése, a közös küzdelemben megedződött internacionalis­ta barátság jut kifejezésre abban, a magas kitüntetésben is. amelyet a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksé­ge a jubileum alkalmából a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának adományo­zott. A Központi Bizottság ez­úton is köszönetét mond a testvérpártoknak, külföldi barátainknak az internacio­nalista megemlékezésért. Megköszöni mindazokat az üdvözleteket és jókívánságo­kat, amelyeket a Magyar Ta­nácsköztársaság veteránjaitól, munkahelyi kollektíváktól, társadalmi és tömegszerveze­tektől, párttagoktól és pár- tonkívüliektől kapott. A Központi Bizottság szer­vezeti, személyi kérdésekben döntött: , — Jakab Sándor elvtársat, a Központi Bizottság - tagját más fontos megbízatása miatt, érdemeinek elismerése mel­lett, felmentette osztályveze­tői beosztásából; — Baranyai Tibor elvtársit, a Központi Bizottság osztály­vezető-helyettesét osztályve- zet.őv* nevezte ki. A Köznonti Bizottság aján­lásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. (MTI) Döntenek az államformáról Népszavazás Iránban gét- Egyes értesülések szerint a neves jogászokból álló kül­döttség nemcsak a referendu­mot kívánja ellenőrizni, ha­nem szándékában áll megis­merkedni az iráni börtönvi­szonyokkal. Az ország vezetői még a re­ferendum előtti utolsó napot is felhasználták arra, hogy az iszlám köztársaság érdekében szót emeljenek. Khomeini aja- tollah, a forradalom vezetője, csütörtöki rádiónyilatkozatá­ban az ország lakosságát a monarchiát véglegesen elvető „igen” kimondására szólított fel. A főpap egyébként aggodal­mának adott hangot a nem­zetiségekkel — különösen a türkménekkel — kapcsolatos nyugtalanító hírek miatt, és hangoztatta: az iszlám köztár­saság valamennyi etnikai és vallási kisebbség számára egyenlő jogokat biztosít. A referendummal és az isz­lám köztársaság közvetlen jöí vőjével foglalkozott csütörtöki sajtókonferenciáján Amir En- tezam miniszterelnök-helyet­tes is. Entezam —, aki a kor­mány szóvivőjének számít — több figyelemreméltó bejelen­tést tett- Utalt az ország gaz­dasági és pénzügyi nehézségei­re, s ezzel indokolta, hogy gz 1978—79-es költségvetési évet két hónappal meghosszabbí­tották. Hangoztatta, hogy a kabinet jelenleg a korábban kötött katonai és gazdasági szerződések felülvizsgálatával foglalkozik, s ez „egyformán vonatkozik valamennyi relá­cióra”. Megerősítette, hogy Washingtonnal tárgyalások kezdődtek a sah által vásárolt amerikai fegyverek egy részé­nek — köztük helikoptereknek és F—14-es vadászgépeknek — viszonteladásáról. Entezam szerint felmerült egy olyan le­hetőség is, hogy a kormány az említett fegyvereket az iparés a mezőgazdaság fejlesztését célzó techhológiai berendezé­sekre cserélné el. — A tárgya­lások nehezek, s eddig még nem vezettek eredményre — nyilatkozott Entezam. A szó­vivő bejelentette azt is, hogy Irán a jövőben saját kémelhá­rító szervezetet kíván felállí­tani­Időközben súlyos a helyzet az ország északkeleti részén fekvő Mazandaran nemzetisé­gi tartományban, ahová a kor­mány csapaterősítéseket vezé­nyelt, akár csak két héttel ez­előtt Kurdisztánba. Az erről szóló kormánynyilatkozat han­goztatta: a csapaterősítésekkel kapcsolatos döntést az indo­kolta, hogy a fellázadt türk- mén törzsek elfoglaltak több helyi rendőri és csendőri posztot, sőt elfogták a város- parancsnokot is. Az intézkedés ugyanakkor azt a célt is szol­gálja, hogy a hatóságok ily mó­don biztosítsák a rendet, vala­mint a referendum zavartalan lebonyolítását a tartományban. BONN: TAVASZI PÁRBAJOK Jegyzőköny aláírásával ért véget csütörtökön Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa végrehajtó bi­zottságának 89. ülése. Az ülé­sen a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnök­helyettesei vettek részt. Ha­zánkat Marjai József minisz­terelnök-helyettes képviselte. A végrehajtó bizottság ülésé­ről közleményt tesznek köz­zé. (MTI) Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy egyidejű­leg erősítsük a központi irányítást, a helyi kezdemé­nyezést, önállóságot az álla­mi munkában is: 4. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköz- társaság fegyveres erői egy­mással és a dolgozó tömések­kel szorosan egvüttműködve védelmezik népünk szocialis­ta vívmányait. társadalmi rendünket, hazánk független­ségét. a békét. Néphadseregünk a Varsói Szerződés szervezetébe tömö­rült testvéri országok fegyve­res erőivel szoros együttmű­ködésben teljesíti feladatát- Néphadseregünkben eredmé­nyesen folyik a kiképzés, ka­tonáink elsajátítják a korszerű technika alkalmazásához szük­séges ismereteket. A csapatok politikai, erkölcsi állapota, harckészültsége megfelelő. Ka­tonáink elismerésre méltóan” kiveszik részüket a népgazda­sági feladatok megoldásából Is. A katonák — a többi fegy­veres testület tagjaival együtt — példásan helytállnak az elemi csapások, károk elhárí­tásában. A belügyi szervek — a bí­róságokkal és az ügyészségek­kel — együtt rendeltetésüknek megfelelően, jól látják el fel­adataikat. Fontos szerepük van abban, hogy népköztársa­ságunk belső rendje, a szocia­lista törvényesség és a köz- biztonság szilárd- A rendőrség és a határőrség hivatása betöl­tésében, feladatai megoldásá­ban, támaszkodhat az önkéntes rendőrök és határőrök ezrei­nek önzetlen segtségére. A munkásőrség a munkás- osztály önkéntes fegyveres testületéként méltóan betölti hivatását. Tevékenységét a rendszerünk melletti áldozat­kész kiállás, a munkásőri kö­telességek becsületes teljesíté­se jellemzi. A munkásőrök a munkahelyükön, a köz- és magánéletben tanúsított ma­gatartásukkal, politikai, erköl­csi tekintélyt vívtak ki. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy a fegyveres erők és testületek a jövőben is becsülettel telje­sítik megtisztelő kötelességü­ket. Népünk érdekeinek, szö­vetséges! kötelezettségeinknek megfelelően, az ország gazda­sági lehetőségeivel összhang­ban fejlesztjük honvédelmün­ket, gondoskodunk a fegyveres erők és testületek működésé­hez szükséges személyi, tárgyi feltételekről­5. Pártunk a XI. kongmesz- szus határozatainak alapján végzi munkáját, irányítja szervezi a magyar társada­lom erőit az időszerű felada­tok megoldására. Az elmúlt Scheel nyugatnémet köztár­sasági elnök bejelentette: nem jelölteti magát az államfői tisztségre a május 23-i elnök- választáson. Ezzel a bejelen­téssel március első hetében még nyíltabbá vált a Bonn­ban dúló belpolitikai- küzde­lem. A kormányon levő szo­ciáldemokrata—szabaddemok­rata (SPD—FDP) koalíció ve­zetői felkértek az FDP-hez tartozó és valamikor a kül­ügyminiszteri tisztséget is vi­selő Scheelt: legyen a koalí­ció közös jelöltje. Az államfő az elutasítást azzal indokolta, hogy nem számíthat többség­re, miután a köztársasági el­nököt nem egyszerűen a par­lament, hanem a szövetségi gyűlés és a tartományokat képviselő szövetségi tanács együttes ülése választja. Eb­ben a testületben pedig az el­lenzéknek, (a keresztényde­mokrata CDU-nak és a vele szövetséges íeresztényszociális CSU-rak) szavazattöbbsége van. CARSTENS ÜTJA Ez látszólag azt jelenti, hogy szabaddá vált az út a CDU—CSU jelöltje, Karl Cars­tens előtt. Persze: a játszma ma még nincs teljesen lefutva. Carstens múltjában ugyanis — noha jelenleg a Bundestag, a parlament elnöke, homályos és sötét foltok mutatkoznak. Már tavaly kiderült, hogy 1933-ban a náci SA rohamosz­tag, majd a nácipárt tagja Pietsch Lajos, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti:. Az ország jövőbeni állam­formájáról dönteni hivatott referendum előestéjén Iránban a jelek szerint minden készen áll a népszavazásra. A választói körzeteket már korábban kijelölték, s az ur­nákat, mecsetekben, iskolák­ban, gyárakban és nagyobb üzletekben állítják fel. A sza­vazás lebonyolítását minden egyes szavazóhelyiség mellett bizottságok ellenőrzik majd, amelyek az egyház, valamint a forradalmi bizottságok kép­viselőiből állnak- Hivatalos adatok szerint közel 19 mil­liót tesz ki a szavazásra jogo­sult, 16 év feletti állampol­gárok száma. A hatóságok arra számítanak, hogy tényle­gesen mintegy 12 millióan járulnak majd az urnák elé. A referendummal kapcsola­tosan csütörtökön több hiva­talos bejelentés hangzott el. Közölték, hogy a szavazásra —, amit eredetileg kizárólag március 30-ra irányoztak elő — nem egy, hanem két nap áll rendelkezésre. A szavazó­helyiségek pénteken és szom­baton reggel 8-kor nyitnak, és 18 óráig fogadják a szavazó­polgárokat. A teheráni rádió megerősí­tette, hogy a szavazás ellenőr­zésére Teheránba érkezett a nemzetközi jogószszövetség de­legációja, egyelőre azonban nem világos, hogy a küldöttség hogyan végzi majd tevékenysé­volt. Ráadásul belekeveredett a nyugatnémet titkosszolgála­tok illegális fegyverüzletébe is a 60-as évek végén. Ezért a CDU—CSU képviselői közül is vannak jó néhányan, akik vo­nakodva látnák Carster.st az államfői karosszékben. Mind­ez gondolkodásra készteti az ellenzék jelenlegi vezetőjét, Kohlt. Ha ugyanis Carstens körül vajamilyen okból bot­rány, vagy akár csak zavar keletkezik — abba maga Kohl is belebukhat. Minden jel arra mutat azonban, hogy a május 23-i elnökválasztás körül kibonta­kozó taktikai harc mögött egy lényegesen fontosabb és ko­molyabb küzdelem dúl. E küzdelemben az NSZK álta­lános nemzetközi politikai irányvonala a tét. A harc két fronton folyik. Az egyik természetesen a kormány és az ellenzék kö­zött húzódó frontvonal. Ez vi­szonylag világos. A Bonnban lefolytatott parlamenti vitá­ban, amely a biztonság és a leszerelés kérdéséről folyt, a CDU és a CSU rendkívül éle­sen és provokatív módon be­szélt az állítólagos „keleti ve­szélyről”. Ennek megfelelően az ellenzék azt követeli, hogy az NSZK területére telepítse­nek középhatósugarú ameri­kai rakétákat, sőt neutron­fegyvereket is. Strauss a CSU vezetője teljes nyíltsággal kö­vetelt atomfegyvereket a nyu­gatnémet haderő számára. REÁLISABB álláspont Az enyhülés és a leszerelés kérdésében a Schmidt kancel­lár által vezetett szociálide­mpkrata—szabaddemokrata koalíció jóval reálisabb ál­láspontot foglal el. A kor­mány visszautasítja azt az el­képzelést, hogy az NSZK le­gyen az új középhatósugarú rakéták egyedüli báeisa a NATO-országok között. Ezen a legfontosabb szinten az el­lenzék áttörésére és provoká­ciós politikájának érvényesü­lésére egyelőre nem kell szá­mítani. A jelenlegi kormány mandátuma ugyanis még 1980 őszéig tart és addig Schmidt kabinetjét nem lehet eltávo­lítani a hatalomból. A helyzet mégsem tekint­hető veszélytelennek. Mégpe­dig azért nem, mert nincs nyugalomban a másik front: a koalíción belül is vannak nézetkülönbségek. A szociál­demokrata pártban Brandt pártelnök hosszú betegsége komoly nehézségeket okozott. Wehn.er a parlamenti frakció tapasztalt vezetpje, akit a párt stratégájának tekintenek, a leghatározottabban az eny­hülési politika fenntartása és megerősítése mellett tört lándzsát. Olyannyira, hogy még a koalíciós partner FDP-hez tartozó külügymi­nisztert, Genschert is bírálta nem eléggé pozitív magatar­tása miatt. Schmidt kormány­főt ez nehéz helyzetbe hozta, hiszen neki hivatalánál fogva» bizonyos egyensúlyt kell tar­tania a koalíció két pártja között. A nehézségeket fokoz­za, hogy Wehner saját meg­fogalmazása szerint is „az ár­ral szemben úszik”. Az NSZK-ban ugyanis rendkívül erőteljes hangulatkeltés folyik a szocialista országok ellen, ami mindennapos „muníciót” szolgáltat az ellenzéknek. KULCSSZEREP Nyugat-Németországnak mind stratégiai helyzeténél, mind pedig gazdásági erejénél és kapcsolatainál fogva kulcs­szerepe van az európai béke és enyhülés folyamatának fenntartásában. A Bonnban folyó küzdelmek egyelőre nem fenyegetnek azzal a veszéllyel, hogy kedvezőtlen fordulat következik be az NSZK reá­lisnak mondható külpolitikai vonalvezetésében. A harc for­dulatai azonban egyben fi­gyelmeztetést is jelentenek: az utóbbi években kidolgozott politikát csak súlyos és szí­vós küzdelemmel lehet meg­védeni. —i —e. 2 NOCRAD - 1979, március 30., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom