Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

Vá!a*zol az illetéke» Szerkesztői üzenetek ■ / . Balti'k Frigyes út lakóinak (Balassagyarmat): Kedves Ol­vasóink, bejelentésük nyomán felkerestük a Balassagyarmati városi Tanács VB termelés­ellátási és felügyeleti osztá­lyának iparhatóságát, ahol a legnagyobb készséggel álltak rendelkezésünkre. Az iratok­ba történt betekintés utárr csakhamar megállapíthattuk, hogv az Önök levelének szö­vegét kicsit sem a jóindulat sugallta. Miután levelüket névtelenül írták. anélkül, hogy bárkit sem szeretnénk megsérteni, azt üzenjük, ne­vezzék meg magukat, mert a konkrét válasz rendelkezé­sünkre áll, amelyet szeretnénk nontos címre és névre továb­bítani. Köszönjük bizalmu­kat. K. J. (Szécsény): Az utóbbi időben nemcsak Szécsényből. hanem a környező községek­ből is kaptunk érdeklődő so­rokat arra vonatkozóan, hogy a volt szécsényi járás egyes járási központjainak át­csoportosítása révén az Álla­mi Biztosító szécsényi fiókja is beolvadt volna a salgótar­jáni fiókhoz. Megkérdeztük az Állami Biztosító megyei igaz­gatóságát. ahol közölték, hogy a szécsényi fiók továbbra is működik és minden díjfize­téssel, kárrendezéssel kapcso­latos biztosítási ' ügyletet le­bonyolít továbbra is. Nem kell tehát a szécsényi fiókhoz tartozó ügyfeleknek a salgó­tarjáni járási fiókhoz beutaz­niuk. LEVELEZŐINK JELENTIK * Eredményes volt a nyúl kiállítás Sriqádétet a Hóvirágban Salgótarján északi város­negyedében, a „Kővirág’’ presszóban dolgozik a Nóg- rád megyei Vendéglátó Válla­lat egyetlen, Vállalat kiváló brigádja címmel kitüntetett nyolcfős szocialista brigád, Gáspár Istvánná vezetésével. 1969-ben alakult, s 1977-ben már olyan jól dolgozott, hogy elnyerte a Vállalat kiváló brigádja címet, elsőként a vállalatnál. A szocialista brigád, mely a hármas jelszó jegyében már oly sokat tett a kulturált ven­déglátásért, 1978-ban is seré­nyen tevékenykedett, A szo­cialista módon való munka­végzés a gazdasági számada­tokban tükröződik. Az el­múlt évben 3,1 millip forint forgalmat értek el, 13,12 szá­zalékkal többet mint az elő­ző évben, s az egy főre eső forgalom is 16,2 százalékkal növekedett. A saját készítésű étel forgalmát 12,2 százalék­kal, a fagylalt forgalmát 34,8 százalékkal, az üdítő italok forgalmát 15,4 százalékkal növelték. A presszó a jó ká­véról is híres, de főként az udvarias, mindig mosolygó felszolgálóiról. A kollektíva munkaszervezése mindenkor alkalmazkodik a fogyasztói igényekhez. A ' szeszkimórés korlátozása bevezetésekor bevezették a lépcsőzetes mun­kakezdést, de napközt is a forgalom ingadozásához iga­zítják a létszámot. A legna­gyobb terhelés a kórházi lá­togatások idején jelentkézik, de a kis kollektíva ügyesen, zökkenőmentesen megoldja a zsúfolásig telt presszó ven­dégeinek kiszolgálását is. Nagy súlyt helyeznek a készletgaz­dálkodásra, amit az elrqúlt évi 13 napos készletforgási sebesség is igazol. A szesz korlátozásából adódó forga­lomkiesést a hidegkonyhai készítmények értékesítésének fokozásával és a kávékülön­legesség forgalmazásával igyekeztek pótolni. A brigád kollektívájára minden szépí­tés nélkül rávall, hogy szo­cialista módon tanulnak tag­jai. Iskolai oktatásban Gás­pár Istvánná és Angyal Lász- Jóné kereskedelmi szakközép­Visszhanq „Egy körzet gazda nélkül” c. cikK nagyon jogosan ve­tette fel a gyermekorvosi el­látás gondjait Salgótarjánban. A város területén a gyermek­körzet megvan, de sajnos nincs betöltve. Dicsérhetők dr. Romsics, dr. Gyenes, dr. Kovács Katalin gyermekorvo­sok, akik szinte emberfeletti küzdelemmel helytállnak a legnehezebb helyzetekben is. Mint tudjuk, közben még jár­ványos megbategedések is jönnek, pl. skarlát, kanyaró, bárányhimlő, rózsahimlő és ami gyakori, az irá’uenzás megbetegedések. Orvosaink és védőnőink mindent meg­tesznek a legifjabb nemzedék gyógyításáért. A jobb orvosi betegellátásban közeljövőben várható javulás. Addig is na­gyobb megértést a szülőktől és támogatást az orvosok munkájához. Eljön az idő, amikor elmondhatjuk, min­den rendben van ezen a té­ren is, azt hiszem most már csak az illetékesektől függ, hogy mikor? Telek Géza S.-tarján, Arany J. út. 4. iskolában, Bene Mária gim­náziumban tesz eleget válla­lásának. Szakmai oktatásban Szentgyörgyi Istvánná sike­resen fejezte be az üzletveze­tői továbbképzést. '• Politikai- oktatásban szinte valameny- nyiem részt vesznek. Van a brigádnak egy szakképzetlen dolgozója is, akit három bri­gádtag készít elő a szakmun­kásképzésre. A brigád dicsé­retére válik az is, hogy a ta­nulókkal kiemelten foglal­koznak, s 1 ennek eredményét is látják, hiszen Bene Mária és Bukrán Erzsébet tanulóik az országos eladói versenyen I. helyezést értek el. A szocialista módon való élés sem formailag valósul már meg a brigádban. A kol­lektív kirándulásokon, szín­ház- és mozilátogatásokon túl aktívan bekapcsolódnak a vállalat kulturális életébe. Az elmúlt évben több szel­lemi totót megnyertek a vál­lalatnál. Rendszeresen láto­gatják a könyvtárakat. A bri­gádból gyesen levő kismamá­kat és a betegeket rendszere­sen látogatják. Ha valamelyik brigádtag segítségre szorul, azit minden kérés nélkül tel­jesítik. Régi hagyomány már a brigádnál, hogy a salgóbá- nyai gyermekintézményt pat­ronálják. Az elmúlt évben is többször meglátogatták az intézetet, s igyekeztek pótol­ni az elhagyatott gyerekek szülői szerebetét. Sok jót lehetne még a bri­gádról írni, a múltról és a jelenről. Ma is lendületes ver­senyben vannak á magasabb kitüntető cím elnyeréséért. Az elmúlt évi munkájuk el­ismeréseként az arany foko­zatot Ítélte részükre a brigád­vezetők tanácskozása és a vállalati vezetés. S, hogy i meg­érdemelték ezt az elismerést, arról mindenki meggyőződ­het, aki betér a Kővirág presz- szóba, akárcsak néhány perc* A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ salgótarjáni nyúlte- nyésztő szakcsoportja 18 éves fennállása óta most rendezte meg legnívósabb kiállítását a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek kultúrötthonában. A Kiál­lításon, mely március 24—25- én tartott nyitva, 54 tenyész­tő 10 fajtából 110 nyulat mu­tatott be a nagyszámú látoga­tónak. A salgótarjáni tenyész­tők mellett a megyéből Ka- rancslapujtő, Karancsberény, Karancskeszi, Vizslás, Somos­kőújfalu, Kazár és Nagyke- resztúr nyúlteryésztői, míg a megyén kívülről Füzesabony, Gyoma, Törökszentmiklós és Bükkszentkeresztes nyúlte- nyésztői vettek részt a kiállí­táson. A kiállítás slágere azúj-zé- landi fehér nyúl volt, s ez érthető, hiszen a legjobb hús­termelőnek ez a .fajta bizo­nyult. Nagy sikerük volt a magyar fehér, nagy csincsil­la, bécsikék, lepketarka, né­met világos nagyezüst, magyar szürke óriás, német szürke óriás, kaliforniai és új-zélandi vörös fajta nyulaknak is. A kiállítás bírálatát ifj. dr. Pacs István végezte, aki a gödöllői kisállattenyésztő ku­tatóintézet elismerését fejez­te ki a küllemre és alkatra tetszetős, vértiszta egyedekért. A 110 pontozott nyűiből 5 darab 97 pontot, 16 darab 96 pontot, 30 darab 95 pontot, 50 darab 93—94 pontot, 6 da­rab 92 pontot és 3 darab 91 pontot kapott. A kiemelkedő­nek számító 95 pontot elért és azt meghaladó pontét a kiál­lított nyulak 46,3 százaléka kapta meg, s ez már komoly minőségmutató a kisállat­tenyésztők termelésében. Az új-zélandi fehér nyulak- ból 49 került pontozásra, s a legjobb eredményt Németh Károly salgótarjáni tenyésztő érte el egy 12 hónapos bak nyulával, mely 97 pont alap­ján fajtagyőztes lett. Tenyész­tői nagydíjat kapott Csakajda Ferenc salgótarjáni tenyésztő 9 hónapos 96 pontos nőstény nyula, Takács Dániel salgó­tarjáni tenyésztő 24 hónapos 96 pontos bak nyula, Fény- szarusi' Béla karancslapujtői tenyésztő 6 hónapos 96 pontos bak nyula, Telek Géza ka­rancslapujtői tenyésztőnek egy 8 hónapos 96 pontos nőstény és egy 18 hónapos 96 pontos bak nyula. Hegedűs Sándor füzesaboryi tenyésztő 7 hóna­pos 96 pontos bak nyula és Juhász László füzesabonyi te­nyésztő 8 hónapos 96 pontos bak nyula. A magyar fehér fajtánál füzesabonyi és gyomai te­nyésztők nyulait díjazták. A nagycsincsilla-fajtánál ugyan­csak a füzesabonyi és gyomai tenyésztők nyulai mellett te­nyésztői nagydíjat kapott Né­meth Károly salgótarjáni te­nyésztő 8 hónapos 96 pontos nőstény nyula. A bécsikékfaj- tánál fajtagyőztes lett Takács Dániel salgótarjáni tenyésztő Kedves szerkesztőség Mint a Salgótarjáni városi Tanács VB. termelésellátási - és felügyeleti osztályának mezőőre, kérem soraim közlését lapjukban. Írásomnak azt a címet is adhatnám, hogy em­berségből jeles, és azt is, hogy emberségből elégtelen. Március 20-án 12 óra előtt pár perccel Zagyi Gyűlj húszéves fiatalember baleset folytán jobb kezét éles ekével elvágta, de úgy, hogy két ínszalagot és eret vágott• Szom­szédja, Pócsa Istvánné gyorsan eret kötött, addig Zagyi Gyuláné elszaladt a legközelebbi, somlyóbányai autótulaj­donoshoz —, aki éppen akkor szállt ki kocsijából —, kérve, hogy legyen segítségére a bajba jutott fiatalembernek, a sú­lyos sérültnek. Nem segített. Szaladtak tovább Ónodi Fe­renchez, aki csirkeólat csinált, de olyan porosán, ahogyan volt, beszaladt vele kocsiján a kórházba. Ezzel Ónodi Fe­renc emberségből jelesre vizsgázott. Míg az, aki a segítséget megtagadta, nyilván nem gondolt arra, hogy ő is szorulhat egyszer embertársai segítségére. Ezúttal emberségből elégte­lenre vizsgázott. , • Ponyi Pál mezőőr 19 hónapos 97 pontos nőstény nyula, tenyésztői nagydíjat ka­pott Torják József salgótar­jáni tenyésztő 8 hónapos 96 pontos nőstény nyula és egy 12 hónapos 96 pontos nős­tény nyula. A német világos nagyezüst- fajtánál tenyésztői nagydíjat kapott ifj. Sándor Elemér sal­gótarjáni tenyésztő 12 hóna­pos 96 pontos nőstény nyula. A magyar szürke óriás faj­tánál fajtagyőztes lett Kassai Aladár salgótarjáni tenyész­tő 6 hónapos 97 pontos bak nyula, s ugyanakkor tenyész­tői nagydíjat kapott a 8 hó­napos 96 pontos bak nyula. A rémet szürke óriás faj­tánál tenyésztői nagydíjat ka­pott Gallovich Béla salgótar­jáni tenyésztő 20 hónapos 96 pontos bak nyula. összességében öt fajtagyőz­tes, 16 tenyésztői nagydíjas, 30 tiszteletdíjas, 50 I. díjas, 6 II. díjas és 3 III. díjas nyulat lát­hattunk a kiállításon. A kiállítás értékelésére és az ünnepélyes díjkiosztásra vasárnap délután került sor. Ebből az alkalomból Torják József, a salgótarjáni nyúlte- nyésztő szakcsoport elnöke tá­jékoztatást adott a szakcso­port 18 éves múltjáról. 1960- ban tíz fővel alakult a szak­csoport, s ‘ ma 600 tagja van. 1978-ban a szakcsoport tagjai több mint 144 ezer húsnyulat értékesítettek az ÁFÉSZ-nél, de ebben az évben legalább 150 ezer darabot kívánnak ér­tékesíteni. Ez igen nagy mery- nyiség az ÁFÉSZ tőkésex­portjában, amit a FOTK-on keresztül bonyolít Olaszor­szágba. A kiállítás díjait Ma- ruzs Ferencné, a MÉSZÖV szaktanácsadója adta át a te­nyésztőknek. A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ két nagydíját Takács .Dániel salgótarjáni és Fényszarusi-Béla karancsla­pujtői tenyésztők kapták meg. A FOTK két különdíját — egy-egy törzskönyvezett nyúl- családot — Telek Géza ka­rancslapujtői és Bóra Vilmos ragykeresztúri tenyésztő ér­demelte ki. A MÉSZÖV kü­löndíját Torják József salgó­tarjáni, a salgótarjáni nyúl te­nyésztő szakcsoport különdí­ját Kassai Aladár salgótarjá­ni, míg a füzesabonyi nyúlte- nyésztő szakcsoport különdí­ját Torják József salgótarjáni tenyésztő érdemelte ki. A jó eredményt elért kiállítók még számos értékes tárgyjutalmat kaptak az oklevél mellé. Dudás Pál Határidő április 1. Február 22-én az Olvasók fórumában „Az elhagyott buszmegálló” c. cikkre a Vo­lán 2. sz.i Vállalat az alábbi tájékoztatást adta: — A városi tanács vb mű­szaki osztálya 1979. február 20-án műszakrendőri bejá­rást rendelt el a rónafalui autóbusz-megállóhely üzembe helyezése érdekében. Tekin-. tettel azonban arra, hogy a műszakrendőri bejáráson részt vett illetékesek hiányosságo­kat állapítottak meg, ezért a városi tanács vb műszaki osz­tálya az autóbusz-megállóhely üzembe helyezését 1979. ápri­lis 1-re kérte, és ígéretet tett, hogy a városi tanács mélyépí­tő üzeme a még fennálló hi­ányosságokat a határidő előtt megszünteti. Amennyiben az új megállóhely megfelel a for­galombiztonsági előírásoknak — az utasok szállításának fel­tételei adottak lesznek — úgy a kért határidőre, tehát 1979. április 1-re, a Volán 2. sz. Vállalat üzembe helyezi a megállóhelyet. Az ugyanitt „Miért nem?” kérdéssel megjelent sorokkal kapcsolatban pedig a kivizs­gálás az alábbiakat állapítot­ta meg: — Február 9-én a GC 91- 60 frsz-ú autóbusz végezte a Szilaspogony—Salgótarján kö­zötti járatot. Az autóbuszon — a cikkben megfogalmazot­tak szerint — egy forgalmi szolgálattevő is utazott. Az érintettek meghallgatása alap­ján megállapították, hogy az autóbusz a rónafalui megálló­ban megállt és két utast föl­vett. K. B. panaszos nem mu­tatott egyértelmű hajlandósá­got arra, hogy a fenti autó­busszal utazzék. A forgalmi szolgálattevő a gépkocsivezető­nek semmilyen utasítást nem adott. A gépkocsivezető a pa­naszt rágalmazásnak tartja, nem tudja mire alapozza K. B. állítását, honnan tudja egy autóbuszon kívül tartózkodó személy megállapítani, hogy milyen beszélgetés hangzott el a zárt autóbuszban. Tehát a fentiek alapján megállapítha­tó, hogy a panaszos bejelen­tése nem helytálló, ugyanis módjában állt volna felszáll­ni a Szilaspogonyról Salgótar­ján irányába közlekedő járat­A Salgótarján—Pétervására közötti távolsági járatokra vo­natkozóan pedig azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy: a jö­vőben fokozott ellenőrzés alá vonjuk’a fenti járatokat és a mulasztókkal szemben felelős­ségre vonást eszközölünk. — fejeződik be a Volán 2. sz. Vállalat tájékoztatója. Gyávaságon* története Ha valaki olcsón és jól akar fázni kezdek. „Bölcsen elha- szórakozni, az jól teszi, ha tározóm: nem engedem, hogy elkísér az orvosi rendelőbe, felszúrják a fülem!”. Szólíta- Igérem, hogy sok élményben nak, pedig olyan szívesen lesz része. várnék még. Az orvosnő azt Már hetek óta rettenetesen mondja üljek le, majd meg­fáj a fülem, de én türelme- vizsgálja a fülem. „Nem olyan sen várom, hogy elmúljon. A sürgős!” — gondolom, aztán szaggató érzés nem múlik, megpróbálom megértetni ve- már éjszakákat nem alszom le, hogy ki kell mosni, de itt miatta, de bátorságom még ma nincs kívánságműsor, mindig nincs orvoshoz men- „Előbb megvizsgálom”. — ni. Ügy érzem, hogy már nem szól ismét és én remegő lá- hallok elég jól, mire rászá- bakkal ülök a székbe. — „Ezt npm magam, hogy orvoshoz nem mosni kell!” mondja, menjek. Az autóbuszon végig- miután megvizsgál. Gyorsan gondolom, hogy mi történhet felállók, velem. „Biztosan kimossák” — Fel kell szúrni? biztatom magam. „Lehet, — Nem kell felszúmi. hogy felszúrják”! — Ettől na- Kételkedve ülök vissza, ad­gyon félek és gyorsan leszál­lók a következő megállónál. Elindulok haza. de a szúró fájdalom ismét figyelmeztet, dig ő bekrémezi és receptet ír fel. Azóta nyugodtan al­szom és jókat mulatok ma­gamon. Remélem, sokan okul­hogy éjszaka nem sokat fogok na^ az én gyávaságomból. Ugyancsak szűk a forgalom számára a salgótarjáni Centrum Áruház és posta közötti útszakasz, ahol a rakodó teherautók között kis személygépkocsik bujkálnak, járókelők bukdácsolnak. —ki­aludni. Visszafordulok. A rendelőintézet folyosóján tü­relmesen várnak a betegek rajtam kívül, , aki* minden plakátot megfigyel, persze egyet sem jegyez meg. A te­nyerem izzad, aztán hirtelen B. J.-né NÓGRÁD — 1979. március 29., csütörtök 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom