Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-29 / 74. szám
„Sose lecken rosszabb évünk a tavalyinál...” Hát miért ne örüljön — Sok, vagy kevés a gondja? — kérdem Molnár József tői, az Erdőkémia tol- mácsi telepének üzemvezetőjétől. Kérdően rámnéz. aztán így válaszol': — legszívesebben egy jó nagyot káromkodnék. Nem várja meg az okokat firtató kérdést, hanem ekképp gombolyítja a gondolat fonalát: — Nem azt „vetem a központ ’szemére”, hogy más telepet fejleszt, hanem azt, hogy amit nekünk ígért',- azt nem teljesítette- Például 1977-re szólt a gyári útburkolat és a tér elkészítése. A mai napig sem készült el. A nagy sárban megrekednek a szállítóeszközök, így hát azt sem tudjuk kihasználni, amink van. Pár pillanattal később hangot váltva így szól: — Sose legyen rosz- szabb évünk az előzőnél. Termelési tervünket 17 százalékkal túlszárnyaltuk, a nyereség még ennél is jobban alakult. — Miért? — Termékszerkezetet váltottunk. Abból gyártottunk többet, azt teljesítettük túl, ami gazdaságos— Mi ez az új termékük? — A gyomirtó szer egyik alapanyaga. Tudomásom szerint 1990-ig szóló államközi megállapodás keretében a Szovjetunióba szállítjuk, de csak közvetve. Végre van egy olyan termékünk,' ami hosszabb távon is stabil, így hát miért ne örüljön ennek az ember — mondja örömmel a hangjában, felém fordulva az üzemvezető. Az előbbi azt jelenti, hogy 1978-ban 2500 tonnát gyártottak, erre az évre is ugyanennyit terveztek be. A jövő évtől kezdve viszont gyors felfutás várható a gyártásban. — Igen. megvannak a feltételek- Ismerjük a technológiát. Elvégeztük a szükséges fejlesztéseket. Abban az üzemrészben állítjuk elő, ami korábban nem volt ki‘ használva. Az ott levő berendezésekből alakítottuk ki az új gép- és technológiai sort. A termék bevezetésével egyidejűleg megszüntettük a falepárlás melléktermékeinek feldolgozását. siettek ide az önkéntesek hogy együtt küzdjenek fegyveresen a magyar proletárdiktatúráért, s számosán közülük életüket áldozták a munkáshatalmunk, népünk függetlenségének w védelméért folytatott véres küzdelemben. Ehhez tartozik a nemzeti kéroiés proletár internacionalista kezelése is. A nemzeti ön- rendelkezés biztosítása nem kimondottan szocialista követelés, megvalósulhat polgári fejlődés útján is. Közép- és Kelet-Európa viszonyai között azonban 1918—1919-ben a nemzeti önrendelkezés csak vagy burzsoá vezetéssel más államok, nemzetek rovására, vagy pedig a szocialista föderáció útján volt elképzelhető. A tanácsállam a nemzeti és nemzetiségi kérdés szocialista megoldását tervezte, az volt a meggyőződése, hogy a szocialista forradalom győzelme, az internacionalizmus alapján álló szövetséges köztársaságok megteremtése minden problémát megold. Ezt egyebek mellett a nemzetiségek körében fellépő nacionalizmus miatt nem sikerült megoldani. Viszont a forradalom veresége egyúttal a nacionalizmus felülkerekedését jelentette ebben a térségben, és az itt élő népek igazi nemzeti érdekeivel ellentétes politikai tendenciák érvényesültek. Ez belpolitikailag megkönnyítette a fasizmus térhódítását, nemzetközi síkon pedig előmozdította az imperialista hatalmak „oszd meg és uralkodj” taktikájának sikerét, ami végül is a második világháború katasztrófájába sodorta a Duna-medence népeit. A Tanácsköztársaság mindvégig élő hagyomány volt, más-más tartalommal 1945-ig Is befolyásolta a munkásoszaz ember — Elárulná, milyen nyereséget hoz az új termék? — Készséggel- Tizenöt százalékot. Az éves termelési értéknek pedig a harmincöt százalékát teszi ki. A többi termékünknél, így a faszénnél, ahogy mondafii . szoktuk, a saját pénzünknél vagyunk. Kisebb-nagyobb nyereséget kapunk még a különböző oldószerekért és a hígítókért. Hát ezért mondtam az előbb, hogy sose legyen rosszabb évünk az 1978-asnál. A gyártmányfej- . lesztést viszont nem hagyjuk abba- Most is kísérletezünk kozmetikai alapanyagok előállításával. Sajnos, még csak a kezdet kezdeténél tartunk . . . — Az előbbieken kívül mi segített még a nyereség növelésében? — Minimálisra csökkentettük az igen csekély nyereséget biztosító tőkésexportot. Csak akkor exportálunk, ha nekünk megfelelő árat ‘ kapunk érte. Ugyanis a nát- riumacetát alapanyagát a tőkésektől vásároljuk felemelt áron- ök azonban nem akarják tudomásul venni, hogy mi ezt a feldolgozás után visszaszámlázzuk nekik- Ne rajtunk keressenek! Lehet, hogy ennek a magatartásnak a kialakításában mi szerencsésnek vallhatjuk magunkat, megtehetjük, de mi ezt olvastuk ki a Központi Bizottság tavaly decemberi határozatából. Igen, ellensúlyozni tudjuk a kiesést, mivel az előbb említett termék az éves termelési értéknek csupán 5—10 százalékát teszi ki. — A gyakorlat szerint egy- egy üj termékre való átállás a korábbiaktól eltérően más jellegű, vagy újabb ismereteket kíván. Mi a helyzet e tekintetben? — Nem volt szükség újabb ismeretekre, mivel a dolgozók korábban is hasonló munkát végeztek. A feldolgozásra váró anyag természete, egészségre ártalmas volta miatt azonban szükség volt az irányítás színvonalának növelésére, a műszaki felügyelet megoldására- Ennek megfelelően műszakonként egy-egy technitály és az* uralkodó osztályok magatartását. „Utóélete” azonban három évtizeden át nem volt mentes ellentmondásoktól, sőt ezen a téren maradt még elég tennivaló a ma marxista történészei számára is. A horthysta propaganda, illetve cenzúra mindent elkövetett az első magyar szocialista forradalom kompromittá- lása, emlékének, vezetőinek be- mocskolása érdekében. És nem is hatástalanul, aminek maradványaival bizonyos körökben még napjainkban is találkozhatunk. A hivatalos horthysta áliameszme a szocialista forradalmat „nem magyar jelenségnek”, a munkás- osztályt pedig a magyar társadalom sorskérdései eldöntésére „alkalmatlannak” hirdette. A kommunista- és szovjet- ellenesség a rendszer ideológiájának talpkövei közé tartozott. Mi volt a helyzet a felszabadulást követően? A kommunista párt 1945 után, a hatalomért folytatott harc időszakmában — teljesen érthetően — a legfontosabbnak a párt hazafias és nemzeti jellegének kidomborítását tekintette. A napirenden levő feladatok megoldása, a szövetségesekkel való vita elkerülése érdekében a Tanácsköztársaság örökségéről, értékeléséről alig esett szó. Ellenfeleink felszabadult népünket a kommunisták elleni harcban „az újabb proletárdiktatúrával”, a „kolhozrendszerrel” stb. ri- asztgatták. Ehhez járult az úgynevezett „tizehkilencesek” egy részének türelmetlensége, amely abban jelentkezett, hogy 1919 azonnali megismétlését várták és követelték, ami az adott történelmi körülmények között irreális, politikailag hibás felfogás volt. Népfrontpolitíkára, minden kust állítottunk be az irányítói, szervezői és ellenőrzési feladatok ellátására, a kiadott utasítások betartására. A vezetés színvonalának növelését segítette a hozzánk szegődött vegyészházaspár. A férj üzemmérnök, a feleség pedig a laboratórium vezetője. Közreműködésükkel jobban hozzá tudjuk igazítani munkánkat az új követelményekhez, de az új szakembereknek, a régiekkel együtt, nagy részük van abban, hogy házi szakmai tanfolyamon felfrissítettük és kiegészítettük a dolgozók korábbi ismereteit. Az üzemvezető megjegyzése: sose legyen rosszabb az 1978-as esztendőnél —, vonatkozik a bérfejlesztésre is. A bérszínvonal 7,6 százalékkal emelkedett. Az idén szerényebb lesz, elérj a 3 százalékot- Felosztásakor bizonyos területeken a korábbinál jobban differenciálnak, erősebben kötik a teljesítmény növelését a béremelés nagyságához. Az üzemben jelenleg — a kombinált bérezést is figyelembe véve — a dolgozók hetven százaléka teljesítmény után kapja fizetését. Ez szép eredmény, eléri az országos átlagot. — Ennyi jó mellett sem vagyok elégedett, mert úgy látom, hogy még jobb lehetne. Ehhez persze kevés a jóakarat. Pénz kell ahhoz, hogy a rakodógépeket az eddiginél jobban kihasználjuk, csak ideig-óráig adnak biztonságot a toldozgatott-fol- dozgatott termelöberendezé- sek. Aztán ’öregszik a npun- kásgárda is- Kellene jó néhány vegyipari szakmunkás, de sajnos ezen a vidéken nincs ennek a szakmának tradíciója, hagyománya. „Panaszkodik” az üzemvezető? Ha az előbbieket vesz- szük figyelembe, akkor igen. Ha pedig abból indulunk ki, hogy szeretné megismételni, esetleg túlszárnyalni a szigorú követelmények mellett is a múlt évi eredményeket, akkor nem tűnik annak. Hát akkor miért elégedetlen? Mert a gyakorlatból tudja, hogy a fejlődésben nincs megállás. V. K. hazafias erő összefogására volt szükség az ország újjáépítése, az élet megindítása, a reakció ellen a forradalom továbbfejlesztéséért folytatott harcban. Történelmi elégtétel A proletárforradalom igaz történetének feldolgozása és eUentmonciások és hibák leküzdése útján ment végbe Az első, valóoar. tudományos lépésekre a Tanácsköztársaság tényleges történelmi jelentőségének feltárása érdekében 1957-től kezdődően kerülhetett sor. S ez a történelmi elégtétel a mai napig is egyre gazdagodik. Úgy véljük, elérkezett az ideje, hogy a tudomány is egyértelműen kimondja: A Tanácsköztársaság nem egyik ápolandó hagyományunk, hanem a szocializmust építő magyar társadalom legfontosabb forradalmi tradíciója. A nemzeti érdek korunk leghaladóbb társadalmi gondolatának, a forradalmi szocializmusnak a megvalósítását jelenti. Ennek az eszmének a hordozója a munkásosztály az egyetlen olyan erő, amelynek össznemzeti küldetése van. A hazafiság megvalósulása 1919- ben is elsősorban a kizsákmányolás megszüntetését jelentette, azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel a kommunisták és baloldali szociáldemokraták Magyarországot a társadalmi haladás élvonalába emelték, és azt a fegyveres harcot, amellyel, a nemzet függetlenségét, a szocialista vívmányokat védelmezték. Magyarország proletariátusának és fiatal kommunista A tavaszi építkezési kedv növekedésével mind több téglát visznek a Mátra Termelőszövetkezet kisterenyei üzeméből is. A hagyományos, szabadtéri szárításos módszer során » készülő termékek ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, így az elmúlt évben préselt téglaféleségekben a téli fagyok tettek kárt, s ez veszteséget jelentett. Képünkön: Kardos Józsefné, Széplaki Pálné és munkatársaik a kisterenyei téglagyárban. — kulcsár-fotó — Létszám és gazdálkodás Aktuális beszélgetés a szénbányáknál Rossz-e a vállalatnál a — Tervszerűen „tűntek” el, ként 100—120 fizikai dől go munkaerővel történő gazdái- — magyarázza Medve István, zó megy tőlünk nyugdíjba, s kodás — feszegetjük a kér- — Mindinkább gépesített, s e felszabadult helyeknek sem dést Medve Istvánnal, a Nóg- még tovább korszerűsödő mindegyikét töltjük be; ezek rádi Szénbányák munkaügyi bányászatunk nem kíván ek- 20—25 százaléka mindig üres osztályának vezetőjével —, kora létszámot. Eg^-egy új marad. Sőt, hogy tovább ha a számok azt mutatják; a termelőberendezés jelentős mondjam: nem is mindenkit nydtólétszámnál lényegesen munkaerőt szabadít fel, akSk, veszünk fel. A munkaerőkevesebb az év végén a vál- hotgy emígyen feleslegessé gazdálkodás során roppant lalatnál dolgozók száma, válnak, nyugodtan mehetnek figyelmet kell arra fordítani. Utal-e ez valamiféle tenden- más munkaterületekre. Is- hogy a korszerű technikához ciára? „Átjáróháznak” lehet-e mert a kétkeziek hiánya me- értő emberek kerüljenek vál- tekánteni evégett a gazdáiko- gye- sőt, országszerte... lalatunkhoz, s az sem minddó egységét? — Kik szabadulnak önök- egy — látja, mi mindent kell Histzen — innen a kérdés- tői? szem előtt tartani —, hogy felvetés — a statisztikák sze- — .. .1973 óta végzünk fo- vájár helyett képesítés nélrimt a múlt év januárjában a lyamatosan, most már ne- küli valakit veszünk fel. Né-, szénbányáknál a „nyitó” gyedévenként is falmérése- hány éve törekvésünk már, munkáslétszám 5128 volt, de- • két a létszámváltást illető- hogy az „iparos”, a sokféle cemberben pedig már csak en. A statisztikák, de a min- szakmához értő létszámot 4856-an vallhatták magukat dennapok megfigyelései is növeljük. Hisz’ nem elég már bányásznak. Mi több, év köz- azt mutatják, hogy az elme- csupán a vésőhöz, kalapácsben meglehetős naggyá duz- nők több mint 90 százaléka hoz, fúróhoz való értés; fent zadt a fluktuáció, mit a mun- kevesebbet dolgozott nálunk is, lent, is olyan szerkezetek; kaügyi vezető létszámváltás három esztendőnél. Aki eny- kel kell dolgozniok, amikről néven emleget. „Eltűnt” hát nyi időt „leszolgált” már, egy-két évvel ezelőtt jósze- tavaly 272 vállalati dolgozó, nemigen hagyja abba a fcá- riveí még nem is hallottak. nyászkodást nyugdíjazásáig. Ez pedig jól kvalifikált, sok 'Rendhagyó esetek természe- területen jártas embereket tesen —, miként másutt is — szükségé tét, vannak. — .. .És gondolom, fiatalo— Említette: mind több kát. Hiszen arról beszélnek, gép kerül a frontokra,. minek elöregszik a bányászkodást következménye ismert. S men- végzők nagy csapata, nél nagyobb fokúvá válik a t— Jelenleg a vállalat fizigépesítés, kényszerül több kai állományának átlagéletember —, ha szabad így fo- kora Negyvenegy év. Meg kell galmázni: veszélyben, nagy hagyni: sok. Ám azt is tudni erőfeszítésekben megedzett kell, hogy néhány esztendővel — nem jószántából máshová, ezelőtt — úgy szokták ezt em— Valóban: a gépesítés foly- legetni: a visszafejlesztést kötán a fronti brigádok lótszá- vető mélyponton —, még mama is mind tovább szűkül, s gasabb volt. Most már meg- így azt hinné e kérdés nem nézzük, kit veszünk fel. Nem ismerője, hogy most már min- célunk, említettem már, a demki a jól fizető lenti mun- mindenáron létszámbetöltés, kahelvekről ki lesz „transz- Sőt, merünk is embereket — portálva”. Nem így igaz. Saj-# fegyelmezetleneket, renitens- nos, a nagyarányú bányai kedőket — elküldeni! Higgye rekonstrukció jelenleg még el, nem öregszünk. Sőt, ahogy csak egyes munkafázisokban mindinkább „bejön a techni- érzékelhető. S hiába az önjá- ka”, annál inkább választják ró frontok, a fúró-rakodó-elő- majd munkahelyükül a fiata- vájó gépek, ha a szállítóláncok lók a bányákat. Ez egyébként, még szinte kiépítetlenek, vagy mint más iparágban is, ter- még csak alig érik el a kívánt mészetes folyamat, szintet. E munkahelyek „ve- — Az a szóbeszéd is járja, szik fél” a frontról felszaba- hogy önöknél rettentő sok dúltak jelentős részét, a töb- irodai dolgozó van munkavi- bieket, főként a föld alatt már szonyban. sok időt eltöltötteket. a be- — Mesebeszéd! Íme! Idei tességre hajlamosokat téleoít- fizikai állományban levő lét- jük csak á külszínre. Nem számtervünk 4912, a nem fiakarok nagy' szavakat hasz- zikai 918. Utóbbiban viszont nálni, de nálunk már régóta benne foglaltatik 52 tervező és „dívik” a munkaerő-átcsopor- 36 geológus és egyéb hasonló tosítás. * foglalkozású. Nem hiszem, — Ami néha tervtől való ho§y bármelyik, ekkora létlemaradásokat okoz... számmal bíró vállalatnál ke— Ez egyetlen esetben tör- vesebben lennének az irodáktént meg: ha az elővájó bri- ban. Ugye, nem kívánja, hogy gádokat új frontok kialakítá- ellenpéldákkal szolgáljak...?! sa, beindítása céljából más- Az érvelések meggyőzőek. S hová telepítjük. Igaz, ilyenkor miként az a negyedévenkénti célkitűzéseinket ideig-óráig munkaerő-vizsgálódások ^ is nem tudjuk teljesíteni. Vi- :gazolják, a szénbányáknál szent a cél szentesíti az esz- válóban ésszerűen gazdál- közt! S nálunk a szénterme- ko<toa,k emberrel, géppel. Már lés a fő feladat. Ezt egyéb- 62 utóbbit pusztán a célból ként más termelőegységben is említettük, mert több gép — tapasztalhatja! kevesebb munkaerő. — Nem bánkódnak hát. eny- , hallottam, a közeljövőben nyi ember ..elvesztésén”? újabb berendezések állnak — Nem! Sőt. hogv még szol gála tb a a föld alatt... mást is mondjak, esztendő- * Karácsony György mozgalmának örök dicsősége, hogy a történelmi szükségszerűséget felismerve teljesítette hazafias és nemzetközi kötelességét, bátran magához ragadta a hatalmat, eleget tett a történelem parancsának. Ha valaki 1918—1919 konkrét történelmi körülményeit marxista vizsgálat alá veszi, rátalál azokra a törvényszerűségekre, amelyek a Tanácsköztársaság kikiáltásához, győzelméhez vezetieK. A kommunista párt történelmi érdeme a forradalmi nép fegyveres felkelésének előkészítésé és a forradalom — a történelmi körülmények kedvező alakulása folytán — békés kiharcolása. 'Ez nem parlamenti győzelem, hanem a kommunisták vezette forradalmi tömegek győzelme volt. A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanács- köztársaság létrejöttének kö- trtilményeivel, szocialista gyakorlatának nagy és kisebb részkérdésével, sikereivel és ku harcaival mindmáig tanulmányozásra és tanulságokra érdemes elméleti és tapasztalati anyagot nyújtott és nyújt a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomnak a szocialista forradalom és a szocialista átalakulás gazdag problematikájához. Ily módon tanulságai beépültek a nem- •zetközi forradalmi munkásmozgalom politikai és elméleti tárházába. Napjainkban 1918—1919 nagy társadalmi céljai megvalósulóban vannak. A mai szocialista Magyarországnak természetes előzménye a Tanácsköztársaság, a két történelmi sorsforduló egymást igazolja, olyan értelemben, hogy a magyar történelem útja teljesen különböző körülmények között is szükségszerűen a szocializmushoz vezetett. , Vass Henrik
