Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV. ÉVF., 74. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. MÁRCIUS 29.. CSÜTÖRTÖK Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. március 38-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. • A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében a nemzetközi helyzetről, az MSZMP nemzetközi tevé­kenységéről szóló jelentést, és Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának tájé­koztatóját a belpolitikai élet egyes időszerű kérdéseiről. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) SZMT-elnökségi ülés Hogyan látja saját tevékenységét az SZMT ? Elismerő vélemények, a hatékonyabb munkát segítő észrevételek és javaslatok, kritikus és önkritikus'megjegy­zések jellemezték az SZMÍ-elnökség tegnap megtartott ülését, ahol az elnökség tagjai, valamint a meghívottak azt vitatták, milyen eredményesen és módszerekkel segítették a megyei szakszervezetek termelést-gazdálkodást segítő mun­káját, mit tettek az érdekképviseleti és érdekvédelmi mun­ka hatékonyságának növeléséért, különös tekintettel az egyéni érdekvédelem alakulására, miként ítélhető meg a területpolitikában való közreműködésük, annak eredmé­nyessége. Az elnökség munkájában részt vett és felszólalt Besse­nyei Miklós, a postásszak­szervezet főtitkára is. Az SZMT és az elnökség tagjai alapvetően eleget tet­tek és tesznek feladatkörük­nek, szervezik, mozgósítják a megye szakszervezeti tag­ságát a célkitűzések teljesíté­sére, a gazdaság fejlesztésére, a művelődésre. Alapvető mun­kamódszernek tekintik a tes­tületi munka színvonalának emelését, a határozatok vég­rehajtásának szervezését, a tömegka,pcsolat és -befolyás növelését. erősítését, az új munkastílusnak a megnöve­kedett követelményekhez va­ló igazítását. Eredményeként a megye szakszervezeti szervei jelen­tős részt vállalnak a gazdasá­gi építőmunka feladatainak kialakításából és végrehajtá­sából. A termelést és gazdál­kodást segítő tevékenységben az elmúlt években növeke­dett a terv-szerűség és a cél­irányosság. Vonatkozik ez a tervezésben való részvételtől kezdve a szocialista munka- verseny-mozgalom minőségi fejlődésén keresztül az újító- mozgalomban bekövetkezett előnyös változásokig, a gaz­dálkodás különböző területei­ről az érdekképviseleti és ér­dekvédelmi munka szerte­ágazó területéig, valamint a területpolitikában való aktív közreműködésig. A segítés módszerei a kö­vetkezőik: vezetői látogatá­sok, kihelyezett szb-titkári értekezletek, negyedéven­ként megtartott tapasztalat­A felszabadulás évfordulójára készül a megye Koszorúzások — Ünnepi nagygyűlések Meg néhány nap, es hazank felszabadulásának 34. évfor­dulóját köszöntik t megyénk dolgozói, az ország népe. A készülődés már megyeszerte megkezdődött. Az úttörők friss virágokat helyeznek el a megyénkben hősi halált halt szovjet katonák sírjaira, díszítik a szovjet hősi emlék­művek környékét. Salgótarjánban már a mai napon elkezdődik az április 4-e tiszteletére rendezett ün­nepségsorozat. Ma ünnepé­lyes külsőségek között adják át rendeltetésének a számvi­teli főiskola inpozáns kollégi­umát. Tovább folytatódik a- program vasárnap, amikor a tavaszi tárlat megnyitására kerül sor. Hosszú évek gya­korlatának megfelelően, hét­főn a megyei pártbizottságon köszöntik az, 50 éves párttag­ságukat ünneplő, idős kom­munistákat. Itt köszöntik a születésük 70., 75., 80.. és 85. évfordulóját elért idős vete­ránokat. A felszabadulás 34. évfordulója előestéjén szerte a -megyében koszorúzási ün­nepségekre. ünnepi megemlé­kezésekre kerül sor. Salgótar­jánban délután háromnegyed 5 órakor kerül sor a szovjet hősi, majd. ezt követően a felszabadulási emlékmű ko­szorúzására. Este hat órakor a József Attila Művelődési Központ színháztermében nágygyűlést szerveznek. Hagyományos ünnepélyes­séggel köszönti a főváros, Bu­dapest népe ebben az eszten­dőben is a felszabadulás év­fordulóját. Fellobogózzák a központi tereket, s üdvözlő feliratokkal, színes dekoráci­ókkal díszítik a középületek, a fontosabb állami intézmé­nyek homlokzatát. Az ünnep egyik látványossága lesz az esti díszkivilágítás: nagy fényerejű reflektorokkal vilá­gítják ki a központi épülete­ket. a gellérthegyi felszaba­dulási emlékművet, a Felvo­nulás téri Lenin-szobrot. Áp­rilis 3-án ünnepi külsőségek között katonai tiszteletadással voniák fel az állami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Magyar Nép­köztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját a Gellérthegyen. A rádióban és televízióban április 3-án Huszár István, az MSZMP Politkai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mond ünnepi köszöntőt. Aznap este ren­deznek díszünnepséget az Operaházban. Ezen a napon szervezik a koszorúzási ün­nepségeket a fővárosban. Lázas munka folyik a sal­gótarjáni, és a megye más üzemeiben is. Már készülne* a hazánk felszabadulása 34. évfordulóját méltató feliratok, dekorációk. Ismét kikerülnek a középületekre, az intézmé­nyekre, a városok, a községek utcáira, a nemzetközi mun­kásosztály vörös zászlaja, nemzetiszínű lobogónk, a bé­két szimbolizáló kék zászlók. A megye több . ünnepségére szovjet vendégeket is várnak. cserék egy-egy üzemben, ahol mindig a vendéglátók adnak átfogó képet a gazdasági mun­káról és a mozgalmi tevé­kenységről. Elhangzanak kö­zös tájékoztatók is a párttit­károk, KISZ- és szakszerveze­ti titkárok részére egy-egy közigazgatási területen, a vá­rosi és járási pártbizottsá­gok segítségével. Rendszere­sek a szakszervezeti bizottsá­gok termelési felelőseivel • és a vállalati versenyfelelősök­kel való konzultációk. Az SZMT- és az elnökség tagjai rendszeresen véleményezik a szakszervezeti ' bizottságok előkészítő munkája során az állásfoglalásokat és a dönté­sek kialakítását. Az SZMT és az elnökség előbb említett munkamód­szerének előnyös hatása jól megmutatkozik az üzemi de­mokrácia fórumainak elő­nyös tartalmi javulásában, a bér- és jövedelemarányok el­ismerésre méltó alakulásában, az üzemi élet- és munkakö­rülmények javításában, a dolgosók tanulnivágyásának növekedésében, az üzemi ét­keztetés és üdültetés fejlő­désében, a kollektív szerző­dések kétoldalú kötelezett­ségvállalásainak kedvező tel­jesítésében, a kulturális ellá­tás növekedésében, a jogse­gélyszolgálat kiterjesztésében stb. Az SZMT és az elnökség önkritikusan foglalkozott munkájának hiányosságaival is. Ezt követően hangsúlyoz­ta. hogy az eddig bevált jó módszerek. alkalmazása, tö­kéletesítése mellett a fő fi­gyelmet továbbra is a végre­hajtásra kell fordítani. így kell cselekedni, mert a külön­böző < SZOT-határozatok kiáll­ták az idők próbáját, jó a légkör, megvannak a feltéte­lek a szakszervezeti munka tartalmi iavüásához. Az el­nökség Kovács T.ászló SZMT vemtő titkár összefoglalója után ú-v döntött, hogv a most elfogadott és újra áído1" eozoht. SZOT-titká.rság elé kerülő anvagban hasznosítja majd a vitában elhangzotta­kat, konkrétan megjelöli sa­lát felad of gí f ^ falsból iq. bogV m;h«r v-éri majd a SZOT se­gítségét. B és A növénytermesztés hoza­mainak növelésére, a techno­lógia színvonalának javítására jó lehetőséget kínálnak a kü­lönböző termelési rendszerek. Nógrád megyében a legnép­szerűbbek közé tartozik a szolnoki gabona- és ipari nö­vények termelési rendszere, tizenhat megyebeli gazdaság csatlakozott hozzá- Tavaly a rendszer keretében a megyé­ben egyebek között 11 ezer hektár búzát, 320 hektár őszi árpát, 820 hektár kukoricát, több mint ezer hektár ká­posztarepcét vetettek, s emel­lett még szóját, olajlent, nap­raforgót, cukorrépát is: A GITR szaktanácsai alapján összesen több mint tizenhét­ezer hektáron termeltek a nógrádi közös gazdaságok. A nógrádi turistákon kívül az ország minden részéből, sől határainkon túlról is látoga­tók sokasága keresi fel a Cserhát ölében Hollókőt. — kulcsár-fotó — Tanácsi vb-ülés Salgótarjánban Napirenden a lakáspolitika Kihelyezett tanácskozás Műemlékek, gondok Szerdán délelőtt Hollókőn a tanácsi kirendeltség épü­letében ülést tartott a Nógrád megyei Tanács ' mű­szaki és kommunális bizott­sága. A tanácskozás első napi­rendjeként Ondrók László, a bizottság elnöke a testület idei munkaprogramját és munka­tervét ismertette, illetve ki­egészítéseket fűzött a közre­adott tervhez. Ezt követően Gérecz János, a műemléki al­bizottság elnöke számolt be az albizottság tevékenységé­ről. Ismertetője több évre visszamenőleg felölelte Nóg- rád megye műemlékeinek gondozásán, karbantartásán végzett munkájukat. Ezen be­lül szép eredményekről ad­hatott számot, hiszen az érin­tett időszak során került fel­újításra a szécsényi és a kis- terenvei kastély és jelentős fejlődésen ment keresztül a hollókői népi műemlékegyüt­tes is. Többek között erre •tekintettel tartották a ta­nácskozást a községben. Az albizottság elnöke, de az is­mertetőjét követő hozzászó­lók is részletesen elemezték a megye műemlékeinek jelen­legi helyzetét, mely bár ösz- szességében kielégítő, bizo­nyos területeken nem elfo­gadható. Néhány — a törté­nelmi múltat idéző — épület állaga például siralmasan rossz, ugyanakkor további példák szolgálnak biztatásul, ho-sv lehet — és kell — meg­oldást találni. Ennek módo­zatairól. valamint az albizott­ság idei terveiről is szó esett. Uto'só napirendi Pontként a Volán 2. sz. Vállalatnál megtartandó vizsgálat prog­ramja került a bizottság e'é. Ezután a résztvevők megte­kintették a szécsényi múzeu­mot. i A Salgótarjáni városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága szerdán megtartott ülésén több fontos kérdés szerepelt napirenden. Egyebek között megtárgyalták és elfogadták azt a jelentést, amely a la­kásgazdálkodás ‘ helyzetéről, a tavaly végzett ilyen irányú munkáról és az idei felada­tokról szólt. A városi tanács ezt megélőzően tavaly nyáron értékelte a lakáspolitikai munkát, és akkor meghatároz­ta a következő időszak lakás­gazdálkodási .feladatait is. Az ülésen három esztendő ta­pasztalatairól volt szó. Neve­zetesen arról a gondról, amely így nyert megfogalmazást: a város lakásellátásának helyze­te, lényegét tekintve az utób­bi időszakban romlott. Az ülés munkájában részt vevő Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese, ezzel a .megállapítással összefüggésben erőteljesen rá­mutatott arra, hogy túl az építőipari elmaradásokon (mintegy négyszáz lakással kevesebb épült az eredetileg tervezettnél) nem kis feszült­ség keletkezett a lakásgazdál­kodásban egyéb okok miatt is! És miután ez összefüggésben van a fejlődéssel, a feszültsé­get vállalni kell. Arról van szó, hogy a lakásigénylők szá­ma — az országos tendenciák­kal egyezésben — jelentősen megnőtt az utóbbi időszakban; a családok számszerű gyara­podásával: a városhoz köz­igazgatásilag kapcsolt telepü­lésekkel, és a városba telepe- dők számának növekedésével. Mindez együttesen van hatás­sal a lakásgazdálkodásra, amelyet a viszonyokhoz mér­ten a városi tanács illetékes osztálya, a társadalmi bizott­ság és valamennyi érintett szerv nem kis erőfeszítéssel és folyamatosan történő gondos munkával végez- Megállapít­ható, hogy az évenként elosz­tásra kerülő lakások a társa­dalmi igazságosság messzeme­nő figyelembevételével kerül­tek kiutalásra. Az igény egy­re növekszik. Három év alatt mintegy 1620 kérelem, jogos igény érkezett a városi tanács igazgatási osztályához. Ugyan­akkor növekszik a csereigén.v- lők száma is, hiszen Salgótar­jánban jelentős a kislakások aránya az összes lakásállomá­nyon belül. Tény azonban, hogy a jelen­leg hiányként ismert lakások megépültével sem lehetett volna lényegesen növelni az igények kielégítését, amelyről érdemes megjegyezni, hogy tavaly a lakásigénylők mind­össze nyolc százaléka jutott otthonhoz. Számos ok közre- játszása miatt kedvezőtlen fel­tételek között folyik tehát Salgótarjánban a lakásgaz­dálkodás- A lakások hetven­egy százalékát munkások kap­ják, -j a fiatalok- aránya is több mint hetvenegy száza­lék. Minden eszközt meg kell. ragadni ahhoz — hangsúlyoz­ta Ozsvárt József, a városi pártbizottság első titkára —, hogy az építőipari lehetősége­ket a lakásépítés érdekében teljes mértékben ki lehessen használni! Ehhez megfelelő segítséget kell nyújtani az építőknek, létre kell hozni például - a Beszterce-lakótelep építésén a koordinációs bi­zottságot is. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta az 1979-re terve­zett, újonnan elosztható lakás­keretet, amely 223 lakásról (célcsoportos tanácsi) tesz em­lítést. Ezenkívül 112 tanácsi értékesítésű lakás elosztásáról történik gondoskodás ebben az esztendőben. k ö z g y ű 1 S, hogy milyen eredmény­nyel? Erről szólt Bozsik Zol­tán, a termelési rendszer igaz­gatója a szerdán Palotáson megtartott részközgyűlésen, amelyen jelen volt Zagyvái Sándor, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezető­je. A rendszer területe egyéb­ként 10 megyében már meg­haladja a kétszázezer hektárt, s ezért a munka megkönnyí­tésére alközpontokat hoztak létre újabb öt helyen, közte Palotáson. A GITR továbbfej­lesztette szerződéses kapcsola­tait, melynek keretében az NDK-beli Fortschritt kombi­náttal megállapodtak az E— 516-os típusú kombájn pótal­katrészeinek rendszeres bizto­és P aló t sítására, s egyéb gépek javí­tásához is segítséget nyújta­nak. A termelési rendszerből mi­lyen előnyei -származnak a taggazdaságoknak? A rehd- szer központja időről időre kapcsolatban áll kutatóintéze­tekkel, új és nagy hozamú faj­tákkal látja el a tsz-eket, új technológiákat dolgoztat ki, mint például az olajlenre és a napraforgóra. S olyan új, kül­földi fajtákat és hibrideket bocsátanak az üzemek rendel­kezésére, mint az Ametiszt tavaszi árpa, a Marienne nap­raforgó,- vagy az United kuko­rica. Emellett a termelési rendszernek önálló vetőmag- termeltető hálózata is kialakult. A gazdaságok igényeit több­nyire műtrágyából és növény­á s on * védő szerekből is kielégítették, a tíz megyében összesen 397 millió forintot költöttek e cél­ra- Jelentős talajvizsgálatokat is végeztek, Nógrád megyében például 5466 hektáron. Különösen nagy segítséget jelent a termelési rendszer keretében gazdálkodó szövet­kezeteknek, hogy az IFA te­hergépkocsik, NDK gyártmá­nyú pótkocsik alkatrészellátá­sa kevesebb zökkenővel járt a korábbinál. Még tovább ja­vítja Nógrádban a helyzetet, hogy Palotáson alkatrészrak­tár létesítése szerepel a tervek között. S, ami az egyik leg­fontosabb: ha a hozamokat összehasonlítjuk, a termelési rendszer keretében a nógrádi üzemek nem sokkal maradtak el az átlagtól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom