Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-28 / 73. szám
Ülésezik a KGST-VB Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Moszkvában kedden megnyílt a Kölcsönös Gazdasági . Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 89. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői. miniszterelnökhelyettesei vesznek részt, a Magyar Népköztársaságot Marjai József miniszterelnök- helyettes képviseli. A végrehajtó bizottság ülése a többi között a tanács ülése elé kerülő jelentés tervezetével foglalkozik, amely a KGST három évtizedes tevékenységét foglalja össze. Áttekintik a gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit, a hosszú távú együttműködési célprogramok végrehajtását, újabb programok tervezetét, az energetika fejlesztésének egyes kérdéseit. Az ülésen Konsztantyin Ka- tusev, a Szovjetunió állandó képviselője. miniszterelnökhelyettes elnököl. A szocialista államok gazdasági együttműködése három évtizedéről szóló jelentéstervezetet Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára terjesztette elő. A többi között rámutatott: a szocialista országok kommunista pártjai és kormányai kezdeményezésére létrejött tanács ma három földrész tíz országát egyesíti, megteremtette a szocialista államok közötti gazdasági együttműködés minőségileg új formáit, teljesen új típusú gazdasági együttműködést hozott létre. A KGST létezése elősegítette az egyes tagállamok gazdasági terveinek megvalósítását, kapcsolataik szorosabbra fűzését, előmozdította a világszocializmus ügyét. A szocialista munkamegosztás, a szakosítás és a gazdasági kooperáció eredményeként a KGST ma a világ legdinami- ‘kusabban fejlődő gazdasági csoportosulása ,— fejlődésének ■ üteme például kétszerte gyorsabb volt, mint az EGK tagállamaié. A tanácsban részt vevő államok a három évtized során többszörösre növelték nemzeti jövedelmüket. A végrehajtó bizottság ülése csütörtökön ér véget. Robbantások Izraelben Pokolgép robbant kedden —egyiptomi különbéke ellen hajnalban a Tel Aviv közeié- tiltakozó palesztin harcosok ben fekvő Lód város piacte- hajtották végre. Hétfőn — a rén. Az izraeli rendőrség köz- szerződés aláírását követő lése szerint tizenkilencen órákban gránát robbant megsebesültek. Feltételezik, Jeruzsálem óvárosának egyik ' hogy a merényletet az izraeli terén, több sebesülést okozva. Békekötés — veszélyekkel Megszületett hát a „pax jimmyana”, az egyiptomi—izraeli különbéke, amelynek a tekintélyes amerikai hetilap, a Newsweek adett ilyen gunyoros-humoros nevet. Találóan, hiszen Carter elnök személyes presztízse forgott kockán a különalku elhúzódásával. A Fehér Ház északi kertjében rendezett hétfői ceremónia kilencvenkilenc nappal késett az eredetileg jelzett időponthoz képest, s ennél is többet a Camp Davidben oly’ naiv kincstári optimizmussal beharangozotthoz viszonyítva. Mitagadás, az Egyesült Államok jókora kockázatot vállalt, amikor harmadikként beszállt” a minduntalan zátonyra futott tárgyalásokba. Szadat és Begin hosszú vitáját — helyesebben alkudozását — végül is dol- lármilliárdok simították el. S ami a legvisz- szatetszőbb: a világtörténelem első olyan békeszerződését írták alá Washingtonban, amely tömérdek fegyver, hatalmas mennyiségű hadianyag fölhalmozását helyezi kilátásba az érintett térségben. Ez azonban csupán egyik — bár kétségtelenül fontos — oka annak, hogy nemcsak az arab államokban, hanem világszerte aggodalommal tekintenek a megállapodás jövője elé. A legnagyobb kétséget az táplálja, hogy a1 közel-keleti rendezés alapkérdésében, a palesztinok ügyében jottányit sem engedett Izrael. Márpedig a palesztin nép önrendelkezési jogának elismerése, önálló államuk megalapításához a megfelelő garanciák nyújtása nélkül tartós és stabil rendezés elképzelhetetlen. Nem kisebb jelentőségű a különbékének az a nyugtalanító vonatkozása sem, hogy á térség eddigi egyensúlya alaposan módosul az Egyesült Államok fokozott jelenléte révén. Márpedig a térség katonapolitikai fontossága közismert, s éppen közelsége a Szovjetunióhoz, valamint kontinensünkhöz fokozza az aggodalmat Amerika katonai terjeszkedése miatt. Az Egyiptomnak és Izraelnek kilátásba helyezett fegyverzet még inkább robbanásveszélyt sejtet, ám ezúttal már a kanóc vége a Pentagonig ér. Ráadásul egész sor titkos katonai okmány egészíti ki a béke- szerződést, ami önmagában is megalapozza a közvetlenül és közvetve érintett államok bizalmatlanságát. Talán sokan furcsállják, hogy a három évtized alatt négy véres háborút, tömérdek veszteséget és emberi drámát sűrítő Közel-Kelet első olyan békéje, amely egy arab állam és Izrael között kétségtelenül új alapokra helyezi a kapcsolatokat, több ellenérzést kelt, mint megnyugvást. Csakhogy a „pax jimmyana”,, az amerikai beavatkozással tető alá hozott különbsége egész sor kérdést változatlanul nyitva hagy. Semmiképpen nem alkalmas arra, hogy helyettesítse az igazi, átfogó rendezést. Gromikó szovjet külügyminiszter hétfőn befejeződött szíriai látogatása alkalmat adott arra, hogy a Szovjetunió egy arab frontállamban ismételten elkötelezze magát az átfogó és igazságos, valamennyi érdekelt fél közreműködésével kimunkált rendezés mellett. Ezt az álláspontot képviseli hazánk is, mint arról a közelmúltban a Lázár György miniszterelnök kuvaiti tárgyalásairól kiadott közlemény, valamint az MSZMP Központi Eizof,síga és a kormány több korábbi állás- fo^’nlrsn tanúskodik. Az arab külügyminiszterek kedden Bagdadban megkezdett értekezletére vár annak eldöntése, hogy miként reagáljanak a különbékére. Az eddigi megnyilatkozások alapján biztosra vehető, hogv az arab államok túlnyomó többsége Szadat különutas politikájának megbélyegzése és néhány Kairóval szemben foganatosítandó lépés mellett foglal állást. A palesztinok véleményét Jasszer Arafat már megfogalmazta. „A békeszerződés célja, hogy a palesztin nemzetet szolgasorba taszítsa, ebbe azonban a felszabadítási mozgalom sohasem fog belenyugodni” — hangoztatta a PFSZ elnöke. Szadat és környezete „történelmi alkalomról" beszél a különbéke kapcsán. Nos, valójában szó sincs erről. Inkább önigazolásnak tűnik a kairói érvelés, silány mentegetőzésnek, a megalkuvó politika kimaevarázásán*v Az arab államok és a térség tartós, igazságos rendezésén munkálkodó nemzetközi erők aligha adnak — nem is adhatnak — neki hitelt. Gyapay Dénes A moszkvai olimpiai falu Az olimpiai viadalok résztvevőinek lakóhelyét a hagyományok alapján nevezik olimpiai falunak. Amikor 1932-ben a Los Angeles-i X. olimpiai játékokon először helyezték el a sportolókat külön e célra épített épületekben, az olimpia résztvevőinek szállása valóban falura emlékeztetett. A moszkvai olimpiai falut bátran nevezhetnénk városnak a városban: az épületek 107 hektár területen fekszenek és az olimpiai játékok idején 12 ezren élnek majd itt. Ilyen lesz az olimpiai falu az építkezések befejezése után A moszkvai olimpiai falu a főváros délnyugati részén, a Micsurinszkij és Vernadszkij sugárutak közötti területen fekszik. A hely kiválasztása nem véletlen. Innen körülbelül *20 perc alatt lehet megközelíteni az olimpiai játékok két fontos színhelyét, a luzs- nyiki stadiont és Krilatszko- jétA XXII. olimpiai játékok résztvevői 16—17 emeletes házakban laknak majd. Mindegyik háznak három bejárata lesz. A lakások 2, vagy 3 ágyas szobákból, konyhából, tágas előszobából állnak. A szobákat korszerű bútorokkal rendezik be. A különösen magas növésű sportolók számára 2 méter 30 centiméter hosszúságú ágyak állnak rendelkezésre. A lakások kialakításában mindent a fő célnak rendelnek alá: az olimpia résztvevői érezzék otthon magukatBábokkal a gyerekek között „A fekete kalap és a szivárványszín labda” című előadáson a gyermekek egyszerre nézők és közreműködők. Csehszlovákiában számos — nemzetközi összehasonlításban is kitűnő — bábcsoport működik. A modern hivatásos bábszínház művészeti szempontból sikeres képviselői közé tartozik a brnói Radost (Öröm) Színház- Hivatása, hogy elvigye a legkisebb gyerekekhez is a színház élményét. Majdnem harmincéves tevékenysége során (1949-ben nyilvánították hivatásos színházzá) egész sor nagy művészi egyéniség volt tagjai között. Az igazán jő színművészet hatásával áttöri a nyelvi és generációs válaszfaladat. Egyébként is a bábszínház, amely évszázadokkal ezelőtt a népünnepélyek tartozékaként jött létre, minden nemzedékhez szólni akar. Ezt a hagyományt vállalja tudatosan a Radost Színház együttese is. Az utóbbi időben több — kizárólag felnőttközönség számára feldolgozott — darabot is bemutattak (például Michel de Ghelderode „Vakok”, vagy Friedrich Dürrenmatt „Hasonmás” című művét. A Radost Színház igazi kö- ífcnsége persze, továbbra is a gyermeksereg marad- A társulat érdekes kísérlete az óvodáknak tartott előadássorozat, ahol a gyerekek saját ötleteikkel és közvetlen részvételükkel maguk is alakítják a darabok cselekményét. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az előadások nem csupán a gyerekek, hanem az óvónők számára is hasznosak, akik a színházzal való együttműködés során a gyermekekkel való foglalkozás új lehetőségeit ismerhetik meg. Az elmúlt évadban a Radost Színház, szakemberek segítségével a gyermekközönség pszichológiai vizsgálatát szervezte meg. A kutatás eredményei bebizonyították azt, amit a színészek a mindennapi gyakorlat során már megérezték: a gyermekközönségnek nem kell a kegyeit keresni, „le- szállni” hozzájuk. A gyermeknéző ugyanúgy képes megérteni a klasszikus meséket, mint a kísérleti előadás modern szövegösszeállítását. Runka Zaludova Az élelmiszeripar fejlődése Szendi Márta szocsi riportsorozata (II.) Száz évig él a tea — Te láttál már teát? Nem csészében persze, hanem ültetvényen! — faggatóztunk egymás közt, amíg a teaszov- hozba tartó autóbuszok előtt várakoztunk. Dehogyis láttunk! Sok minden megterem a nógrádi lapkákon, de a teacserje szubtro- pikus éghajlatot kíván, sok napfényt, bőséges öntözést. A Szovjetunió legnagyobb szubtropikus teaszovhozába, a dagoniszibe indultunk. Kanyargós szerpentinutak végén nagyot szusszanva álltak meg a buszok. Farönkből ácsolt lócákra telepedtünk a ' szabad ég alatt, előttünk a dúsan zöldellő ültetvény, háttérben a kaukázusi hófödte csúcsok, melyek hidegtől, széltől védik az ültetvényt. A szovhoz agronómusa, a vakítóan szőke Klára köszönti a nógrádi asszonyokat. Elmondja, hogy a krasznodári teatársulat vezető tagja a da- goniszi, az évi 5000 tonna nyers zöld teatermés fele innen származik. Hétszáz hektáron bontja új hajtásait a kínai fagyálló tea, ezen kívül gyümölcsöt, mogyorót, babérlevelet és virágot termeszt a szovhoz. Szüretkor a teacserje ágainak utolsó három levelét gyűjti a szovhoz kétezer — és 17 nemzetséget képviselő — dolgozója. Ebből a három zsenge levélből lesz az illatos ital. Napi 50—60 kiló teát szed le a szovhoz egy-egy dolgozója. S, hogy ez mennyire nem lebecsülendő mennyiség, ahhoz még annyit illik tudni, hogy egy kiló teát kétezer szükséges mozdulattal tesznek kosárba. Szezonban az élenjáró munkások kétszáz kilót is begyűjtenek. Ez a név, To- dová az egész krasznodári területen fogalom. A szovhoz 45 éves munkásasszonya egy szezonban ugyanis 11 tonna teát szüretelt (!). A kiemelkedő teljesítményért elismerésül egy autót kapott jutalmul. A teaszedés kéai munk^. A meredek lejtők lehetetlenné teszik a gépesítést. Meg aztán az extra minőség is megkívánja a figyelmes, gondos kézi munkát. Nem véletlenül lett lipcsei és brüsszeli nagydíjas a krasznodári tea! Kerek száz évig él a teabokor. A dagoniszi ültetvény még csak 38 éves, vele egyidős japánfenyősorok szegélyezik a cserjesorokat. Ha nem nyírnák szüntelen a friss hajtásokért, két-három méternyire is felnyúlna a növény. A dagoniszi szovhoz hektáronként négy és fél tonna nyers zöld teát szüretelt az elmúlt évben. Szovjet tudósok úgy számolják, hogy 2000-re önellátó lesz teából az ország. A vezető ^eatermelők között van így is, bár a szovjet emberek teafogyasztása nem sok. Egy angol évi 4 kiló száraz teát fogyaszt, a szovjet ember csak fél kilót. A teából készült italt nem szükséges külön bemutatni. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a zöld teában háromszor annyi a koffein, mint a kávéban! Igen sokféle vitamint tartalmaz, C-vita- minból többet, mint a citrom. S ha fejfájás kínoz — egy erős tea felér egy fejfájás elleni tablettával! Ugyancsak tudósok állapították meg, hogy egy csésze tea egy órán át tíz százalékkal serkenti az agy működését. S kedvesen int Klára aszszony: — Pajgyom! — az út végében emelkedő hagyományos orosz faház felé invitál teakóstolóra. — Öt csésze tea. Ennyi az igazi teáivá ember kapacitása, — fordítja szavait tolmácsunk. — Vendéglátóink elvárják, hogy jó teaivók módjára fogyasszunk. A hangulatos parasztházat hatalmas cserépkályha melegíti. 'Hővös szellőket lehelnek a kaukázusi hegyek, elkél a meleg. A kecskelábú asztalok dúsan terítve mézzel, dzsemmel, mogyoróval, túrós és almás kaláccsal/ aszalt szilvával, almával, fügelekvárral. A szoba közepén a főhelyen, hatalmas szamovár. Dél-kaukázusi népviseletben öltözött lányok nyitogatják a csapját, s engedik a forró vizet a teaesszenciára. Szíves szóval, szép mosollyal unszolnak: pazsä- luszta! Még egy csészével! Visszafele egy darabon magunkkal visszük Klárát, a szép agronómusnőt. Hazai képeslapokon, prospektusokon mutatjuk neki, hol lakunk, honnan jöttünk. Komolyan bólogat,. tetszik neki Tarján. Majd mielőtt leszáll, így szól: — Jöjjenek el hozzánk nyáron is! Akkor igazi Szocsi!! Jönnénk mi, hogyne jönnénk. .. Hiszen ahogy telnek a napok, egyre erősebben érezzük: milyen nehéz is lesz búcsút venni tőle. Nőnap előestéjén ünnepi hangulatban fogad a város. Az utcai virágárusok előtt hosszú sorok állnak, nárciszból, fehér kálából kötött csokrokat vesznek az emberek a másnap köszöntendő nőknek. A fodrászüzletek tömve, nők és férfiak egyként csináltatják frizurájukat. Az illatszerüzletekben gombostűt sem lehet leejteni: celofánba csomagolják, szalaggal kötik át az ajándékcsomagokat az eladók. S úton-útfélen köszöntik a nőket. Örök szépséget, örök fiatalságot kívánnak. Egészséget és békét. Gyermekeket és örömteli munkát. És újra, békét, békét, békét... Egy fiatalember, ha jól értettem Grisának hívják, elkéri a kezemben tartott jegyzettömböt, tollat. 8. Marta — írja bele, s virágos ágakat rajzol köréje. — Öcseny szpaszíva — nevetünk, kezet fogunk. Március nyolcadika, nemzetközi nőnap. Szerte a Szovjetunióban munkaszüneti nap. A jelenlegi ötéves tervidőszakban sok jelentős beruházást, rekonstrukciót indítanak, illetve fejeznek be a bolgár élelmiszeriparban. Mivel az ágazat évente 170—180 millió leva értékben állít elő termékeket, a beruházásokra fordított összegek mintegy három év alatt térülnek meg. A felújításra, rekonstrukcióra szánt pénzeszközök nagy részét a termelési folyamatok automatizálására fordítják. Komoly összeget szánnak a munkakörülmények javítására, és a környezetvédelemre is. A konzerviparáról híres Bulgáriában 110 millió levét költenek a konzervgyárak termelési kapacitásának növelésére, űj hűtőberendezésekre, raktárakra. A húsipar fejlesztésére 60 millió levét fordítanak. Tizennégy húskombinát kap új, nagy teljesítményű gépeket, hús- és húsáru-cso- magoló automatákat- A baromfifeldolgozó ipar szalagjai az új gépek felszerelése után óránként 7200 baromfi vágását, tisztítását, csomagolását végzik majd elFelújítják a tejipar tíz üzemét is. Elsősorban a friss tejet, joghurtot, sajtot, vajat gyártó részlegek termelését korszerűsítik. Kilenc üzemben felújítják a hűtőberendezéseket, amelyek hűtőtere 1700 négyzetméterrel nő meg aa 1976—1980. közötti ötévaf tervidőszakban. ü NOGRAD — 1979. március 28., szerda
