Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-27 / 72. szám

Mai kommentárunk Kiállítások, előadások Vizsgálatok és intézkedések Atomic cr#om/í lelkiismeretes és ArgU- szemű, nem utolsósor­ban hozzáértő népi ellenőrök végeztek vizs­gálatokat az elmúlt két-hórom esztendőben, melyek tapasztalatait a közelmúltban össze­gezték. Megállapították, hogy a népi ellen­őrök által feltárt hiányosságokat a vizsgált gazdasági egységek, hivatalok, intézmények “elismerték és intézkedéseket tettek a fogya­tékosságok kiküszöbölésére. Nem kötekedés- nek, mindenáron való hibakeresésnek tekin­tették a vizsgálódásokat, hanem segítő szán­dékú tényfeltárásnak. A közérdekű bejelentésekről, javaslatok­ról és panaszokról 1977-ben törvény szüle­tett. Előírásait hogyan hajtják végre az ál­lami és szövetkezeti szervek Nógrádban? A népi ellenőrök megállapították, hogy a tör­vény megjelenése óta általában javult az ál­lampolgárok bejelentéseinek, panaszainak ügyintézése. Rendezettebbek az eljárási sza­bályok. A tanácsi szerveknél a törvény szel­lemének megfelelően szabályozták az eljá­rást. Ám a vállalatoknál, szövetkezetekben nem fordítottak kellő figyelmet a szabályo­zásra. A beadványok minősítésében számos gond fellelhető. A különböző vállalatoknál, intézményekben, szövetkezetekben eltérő mó­don hozták létre a szükséges szervezeti ke­reteket és a működésük hatékonysága is el­térő. A gazdálkodóegységekben foglalkoztak a néni ellenőrök az újítómozgalom helyzetének feltárásával, a fejlesztés lehetőségeivel. Szá­mos kritikai észrevételt tettek. A gazdálkodó- szervek ugyanis nem kellően éltek az 1.974-es minisztertanácsi rendelet adta lehetőségek­kel. A vállalatok vezetői még mindig nem számolnak kellően az újítások eredményei­vel, mint a hatékonyság egyik forrásával. A nem nógrádi központú vállalatok esetében az űíítások ügyintézése, elbírálása és díjazása körülményes, nem kellően decentralizált. ígv az újítómozgalom sem tölti be megfelelően a szerepét. Holott megfelelő felvilágosító munkával, gyors és jó ügyintézéssel, ösztön­ző díjazással a dolgozók széles tömegét le­hetne bevonni az újítómozgaiomba. A mezőgazdasági ágazatban szintén vizs­gálódtak a népi ellenőrök. Elemezték, hogy a tejtermelés növekedésével párhuzamosan biz­tosítottak-e a feldolgozás, a forgalmazás fel­tételei. A kedvező gazdasági ösztönzők hatá­sára, jelentősen nőtt e megyében a tejter­melés. Ám a hozamnövekedést nem követte megfelelően a fejés és a tejkezielés technikai színvonala. Kevés a hűtőkapacitás, hiányos az alkatrészellátás. Gyakorlatilag minden fel­kínált tej felvásárlásra került. Azonban hi­ányos a tejbegyűjtők technikai felszereltsége és személyi ellátottsága. A megyei tejfeldol­gozó-kapacitás nem elegendő a felvásárolt tej feldolgozására. Tej és túró esetében sok a csomagolási hiba. A kiskereskedelemben az ármunkát és á fogyasztói érdekvédelmei elemezték a népi ellenőrök. Az áruellátás színvonala 1976 óta folyamatosan javult, összességében kiegyen­súlyozott volt. A boltokban a vásárlási fel­tételek többségében megfelelőek. De a fo­gyasztói érdekvédelem feltételeit tovább kell javítani, korszerűsíteni az üzlethálózatot és a kereskedelmi dolgozók jobb szociális ellátá­sáról is kívánatos gondoskodni. A leltárered­mények értékelésével- több figyelmet kell fordítani a társadalmi tulajdon védelmére, valamint a szerződéses fegyelem erősítésére. Figyelemre méltó megállapítás, hogy a szi­gorúbb érdekvédelmi és árellenőrzések da­cára, a fogyasztókéi ért károsítások száma em-’kede“ - megyében. K P ti(]n/pj Ipní i ] feltárták a népi elien6rök a ked. vező és kedvezőtlen tapasztalatokat. Az ille­tékeseken a sor, hogy a vizsgálatok nyomán Intézkedésieket hozzanak a fogyatékosságok felszámolására. — r. I. — Ifjú ezermesterek ! Az országos verseny dön­tőjébe kerülnek kategóriánként a vetélkedő első helyezettjei! (1979. október.) / Országos versenyen a dí­jazás, I. helyezett: külföldi jutalomút. II. helyezett: SKIL gyártmányú barkács* készlet, III. helyezett: Bar- kács kéziszerszámkészlet. A megyei verseny időpont­járól időben értesítjük a je­lentkezőket ! Ifjú ezermesterek! Jelent' A KISZ központi bizottság építő-, javítómunkák (példá­it júmunkás tanácsa, az Álla- ul: vakoláspótlás, gipsszel mi Ifjúsági Bizottság, a Nép- való javítás, habarcskeve­művelési Intézet és a Belke- rés különböző munkákhoz...), reskedelmi Minisztérium mel- épületlakatos munkák (pél­Jetl működő koordinációs bi- dául: egyszerű nyerskulcs zottság, az ifjú ezermesterek minta utáni reszelése, zár részére országos vetélkedőt javítása...), festés, mázolás rendez. (például: nyers faajtó festés* Az országos vetélkedőt meg- hez való előkészítése, alapo- előzően Nógrád megyében is zása, festése, festékhíány pót­megrendezésre kerül az ezer- iása), híradástechnikai mun- mesterek vetélkedése. kák (például: fülhallgató érint­A vetélkedő célja: ösztő- kezési hibáinak megszünte­nözzük megyénk fiataljait a tóse, különböző forrasztási kezzetek a vetélkedőre! háztartásban előforduló, egy- munkák...), kerékjavítás- (pél* Eredményes felkészülést szerű karbantartási, javítási dául: gumirag;asztás, „nyol* és jó versenyzést kívánunk! munkák elvégzésére, növel- cas” megszüntetése..), vil- Ezermester-vetélkedő megyei jük a fiatalok szakmai isme- lanyszerelós (például: védő- szervező bizottsága rétéit, jártasságukat, tér- eres villásdugóba háromerű jesszük a Csináld magad! kábel bekötése, konnektor s?.e­mozgalroat. relése, csillár felszerelése...) A vetélkedőt három kate* vízvezeték-szerelés (például: góriában rendezzük: 1. úttö- csaptelep csapján szelepgumi rők, 2. középfokú tanintéze- cseréje, csőcsatlakozás sze­lek tanulói, 3. dolgozó és fóls* relése...), ruházat- és lakás* kolás fiatalok (30 év alatt). textil-ápolás (például: folt el* Jelentkezni lehet: a járási, tüntetése, varrás...) városi KlSZ-bizottságoknál, az A munka értékelésénél az ott kapott jelentkezési lan ki- időnorma betartását, az el­töltésével. 1979. április 30-igl végzett tevékenység minősé* A versenyen indulóknak az gét, a biztonságos munkavég- alábbi tevékenység! formák- zést, a szükséges eszközök ból négyet kell kiválasztani- szakszerű kiválasztását és a uk. abban jártasságukat bizo- munka utáni rendbetételét nyítani, azzal a kikötéssel, veszi figyelembe a szakembe- hogy saját szakmájával kap- rekbőíl álló zsűri, csolatos munkát nem vá- A kiválasztott szakmákban laszthatnak. a munka elvégzéséhez szük* Burkolómunkák (hideg“me- séges szerszámok a verseny leg burkoló) például: kiesett helyszínén biztosítottak. de csempe, vagy metlachi lan saját szerszám használata is pótlása... Tapétázás (például: engedélyezett! két. egymás melletti tapéta- Díjazás: A versenvben ka* csík fel ragasztása, az egyiket tegóriánként lesjobb ver- .íakarókba kell ragasztani, senyzőket I—III. helyezetteket vagy konnektort kell körbe- a rendező szervek értékes, vinni.,.), bútor- és énület-asz.- az Úttörő és Ezermester Bolt- talos munkák (például: ajtó- bar. beváltható vásárlási utal* zár bevésés, küszöb javítás...) ványokkal jutalmazza! A cimbalom az arabok köz­vetítésével került a középkor folyamán Európába. Magyar- országon a XV- századtól kezdve említik. A XV111. szá­zadtól a cigányzenekarok megszokott tagja. A ma is­mert, lábakon álló pedálcim­balom Sekunda V. József bu­dapesti hangszergyáros talál­mánya. Operai zenekarban először Erkel Ferenc alkal­mazta 1861-ben, a Bánk bán­ban. ☆ Egy képtár és közönsége Lódzban, Lengyelország leg- való jó kapcsolat, a művészet nagyobb textilipari központ­jában közel fél évszázada mű­ködik a modern művészeti galéria. Gyűjteménye szokat­lan módon, a világ avantgar­közkinccsé tétele érdekében kifejtett tevékenysége- „Hoz­zuk közelebb a művészetet a munkásokhoz!” címmel pél­dául vándorkiállítást rende­dé -művészeinek adományaiból zett és előadássorozatot tar­alakult ki. Így a galéria a ku- tott. A muzeológusok üzemek- bizmus, a futürizmus, a puriz- ben, kultúrházakban, sőt, nem raus, a konstruktivizmus, a ritkán üzemcsarnokokban ren- neoplaszticizmus és a szürrea- deznek kis kiállításokat és lizmus különböző fejlődési művészeti vitákat. Hasonló szakaszait mutatja be. A gyűj- célokra igénybe veszik néha a teményben Arp, Delaunay, színházak előcsarnokait is. Picasso, Prampolinl és a len- Másik rendezvénysorozatuk a gyei művészek — Chwistek, „Három múzsa estéje”, ami- Czyzewski, Katarzyna, Kobro, kor az irodalom és a zene esz­S"SL?ö“"WSkl - <■ a tép­A múzeum igen lényeges, zőművészeti alkotások jobb újszerű vonása a közönséggel megértetésére. — Nehéz hangszer a cim­balom? Gabora János, a salgótarjá­ni „Salgó” étterem cimbal­mosa megmosolyogta kérdé­semet, egy szép moll-akkor- ' dott ütött ki hangszerén, mi­előtt válaszolt volna. — Minden hangszer nehéz, ha művészi fokon akar az ember játszani. Az tény, hogy a cimbalom meglehető­sen bonyolult hangfekvésű hangszer, rendszertelenül van­nak rajta a hangok, legalább­is a zongorához viszonyítva. — Rácz Aladár nevét is­meri? i— Az nem is cimbalmos, aki nem ismeri! — válaszol, némi sértődöttséggel a hang­jában. — Nála nagyobb művésze a cimbalomnak nem volt, és egyhamar nem is lesz. Rácz Aladár persze nem „kocsma­zenész” volt. Bachot, Paga- nini-átiratokat játszott, egy­szóval ő művész volt... j — Ezek szerint a cigány- zenekarokban játszó cimbal­mos, mint ön is, más kate­gória? — Mi ezórakoztatózénészek vagyunk, repertoárunk első­sorban nótákból, csárdásokból Palócklub Gödöllőn A nyolcadik osztály elvégzé­se után, amikor a középisko­lában megkezdtük a tanévet, 30, egymásnak idegen ifjú ke­rültünk egy osztályba- Volt közöttünk Heves és Borsod megyei, de a többség nógrádi volt. Mi, utóbbiak egy „nyel­vet”, a palócnyelvet beszéltük. A jellegzetes „á” hang csak .az idegennek volt feltűnő, de mi nem szégyelltük azt. Gondo­lom így voltak és vannak ez­zel azok a nógrádi fiatalok is, akik felsőoktatási intézmény­ben tanulnak tovább. Bizony, kell néhány hónap, amíg meg­változik a beszédstílusuk. Jóleső érzés a környező me­gyékben a palóc szokások, ha­gyományok ápolásáról, műve­léséről hallani. A minap a gödöllői agrártudományi egye­temen Fenes Attilával, a pa­lócklub vezetőjével arról be­szélgettünk, miképp tartják a kapcsolatot a nógrádi fiata­lokkal, hogyan próbálják fel­eleveníteni a palóc emlékeket és népszerűsíteni azokat- Vagyis az egyetemi palócklub munkájáról érdeklődtünk. — Egyetemünkön a megyék fiataljai diákklub-foglalkozá- sokon vesznek részt. így mi, nógrádiak is igyekszünk ered­ményt felmutatni. A palóc­klub létszámából tizenhatan vagyunk gazdászok, (mező- gazdasági tudományi kar hallgatói) és közülünk tizen­hét a gépész (mezőgazdasági gépészmérnöki kar) — kezdi a beszélgetést a harmadéves gazdász, aki Mihálygergén la­kik és Szécsényben végezted a mezőgazdasági szakközépis­kolát. megye nevezetes helyeire. A megyéből kiállítási anyagot, anyagi támogatást és rengeteg segítséget kapunk munkánk­hoz. Az utóbbi időben egyre jobban erősödik együttműkö­désünk, barátságunk — so­rolja a fiatalember. Épp egy üres előadóterem előtt sétálunk, s futunk össze közös ismerősünkkel, Varga Gabriellával, aki most első éves gazdász. Hangulatán ész­revehető a matematikaóra utáni fáradság, de pillanatok alatt mosolyra áll ajka. A pa­lócklub tagságáról, feladatá­ról faggatom. — Általában az első három évfolyamról látogatjuk rend­szeresen a programokat, és dolgozunk közösen. Ma este találkozik kis csoportunk, ahol az idei feladatokat be­széljük meg — mondja. Egy esztendeje annak, hogy Fenes Attila átvette a palóc­klub vezetését. Nem titkolja, hogy nógrádi, sőt büszke is rá. Néhány gondolatban fel­idézi a múltat, amikor még középiskolás volt, bizony so­kat segített szüleinek a ház­táji gazdaságban. Bátran mondhatja, gyermekkora óta foglalkozik a mezőgazdaság­gal, s nem bánta meg, hogy Gödöllőre került és agrár­mérnöknek tanulhat. — Mik voltak tavaly a palócklub életében a legfontos'abb esemé­nyek? kötelességeinkkel. Vetélkedő­ket szerveztünk, ahol eddig szép eredményeket ért el cso­portunk. Beneveztünk orszá­gos szintű tejipari vetélkedőre is, ahol első helyezettek let­tünk. Két, fontos népművé­szeti kiállítást rendeztünk, amit érdeklődéssel fogadtak az egyetemen tanuló fiatalok és a iátogatók is • . . — Milyen terveik vannak a jövőben? — A forradalmi ifjúsági na­pok tiszteletére szeretnénk egy népművészeti kirakodóvá­sárt rendezni, aminek apropó­ját épp a tavalyi népművé­szeti kiállítások iránt muta­tott óriási érdeklődés adta. Reméljük, ez a lelkesedés to­vább él mindnyájunkban — hangsúlyozza a diákklub ve­zetője. Az idén tízéves az agrártu­dományi egyetem kollégiuma és kiváló kollégium lett, ami mindenképp figyelemreméltó. Mivel érdemelte ezt ki? Azt hiszem, nyugodtan elmond­hatjuk, hogy ebben óriási szerepet játszottak a kollégiu­mi diákklubok színvonalas rendezvényei és azok ered­ményei. Terveznek egy munkásmoz­galmi kiállítást a Tanácsköz­társaság megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére, mely­ben nagy munkát vállaltak a palócklub tagjai is. Nógrád megyei kérés, a pa­lócklub tagjai egy olyan be­mutatót szerveznek, ahol azo­kat az írásos anyagokat, mo­delleket mutatják be, ami­vel Borbás Vince, a litkei szü­letésű agrárkutató foglalko­zott­Az idén is, mint minden évben, a palócklub ötödéves végzős tagjai emlékplakettet és egy kellemes estét kapnak alsóbb éves társaiktól. Most is készülnek erre, és szívesen emlékeznek vissza a fiatalok az egyetemi időre, a diákklub­ban eltöltött színes és moz­galmas évekre. Kodak István Milyen a kapcsolat az egyetem és a megye között? — A klubok egyik célkitű­zése, hogy tartsák és erősít­sék a kapcsolatot az egyetem és a megyék mezőgazdasági osztályával. Az egyetem he­lyet ad különböző kiállítások­nak. Ilyen volt tavaly a hol­lókői fafaragó és a palotás! hangszerkészítő kéthetes kiál­lítása- Nekünk, diákoknak au­tóbuszt bocsát rendelkezé­sünkre, hogy ellátogassunk a — Nagy érdeklődést keltett, vendégünk, dr. Lipták László tanár kubai élménybeszámo­lója- A hároméves kinntártóz- kodásáről színes diákkal, fo­tókkal és tárgyakkal idézte fel emlékeit. Az egyetemen hagyományos a kapcsolatunk a megyei pályaválasztási ta­nácsadó intézetekkel. Mi szer­vezzük meg a negyedikes kö­zépiskolások egy-lcét napos lá­togatását és kalauzolását az egyetemen. Bemutatjuk máso­dik otthonunkat, megismer­tetjük a pályaválasztás előtt álló diákokat munkánkkal, „Tokióban is muzsikálhattam volna...” A CIMBALMOS áll, olykor operaátiratokat is játszunk, de semmi esetre sem koncertterembe való zenét. Tudomásom szerint Rácz Ala­dár csak életének egy rövid szakaszában, pályája elején játszott cigányzenekarban, a világ őt a koncerttermekből ismerte meg. Francia fele­ségével, aki zongorista volt, járta a világot és mint a zeneművészeti főiskola pro­fesszora halt meg az ötvenes évek végén. Utolérhetetlen, nagy művésze volt a cimba­lomnak Rácz Aladár, és azt hiszem, nem sértek meg egyetlen cimbalmost sem, ha azt mondom: mi, cigányzene- karban játszó cimbalmosok csak „kifutófiúk” vagyunk hozzá képest... — Sikerben, tapsokban bi­zonyára Önnek is volt része, ha azok a tapsok nem is hangversenytermekben hang­zottak el... — Nem panaszkodom: sok­sók szép élményben volt ré­szem az elmúlt negyven év során. Talán mondanom sem kell: zenészcsaládból szárma­zom. Apám prímás volt, most nyugdíjas, testvéreim, egy ki­vételével szintén zenészek. A családból hatan muzsikálunk. Első szerződésemet tizenhat éves koromban kötöttem. Lo­soncon, Füleken, Rimaszom­baton cimbalmoztam, majd hazajöttem Tarjánba, és olyan kitűnő prímással muzsikál­tam, mint például Balázs Zsiga. Játékomra felfigyel­tek, ennek köszönhettem, hogy Eger, Miskolc és Ózd után a fővárosban is sokat játszottam a szakmában „jegyzett”, jó muzsikusokkal. Szerepeltem a televízióban is 1973-ban. A rádióban több­ször muzsikáltam, ez év má­sodik felében valószínűleg is­mét lesz egy szólófelvételem. — Külföldön járt-e? — Több országban is. Nyu- gat-Németországban, Passzau- ban 1974-ben voltam, jártam Bulgáriában és Olaszország­ban is. Amire különösen büsz­ke vagyok: 1966-ban az OSZK központi stúdiójában tagja voltam az úgynevezett vizs­gáztató zenekarnak. A legna­gyobb lehetőség életemben: Tokióban is muzsikálhattam volna.... Minden rendben volt, csak a szerződést kellett vol­na aláírnom. — Kevesen juthatnak el Japánba, miér nem vállalko­zott az útra? — Főleg családi okok mi­att. Melyik asszony szereti, ha a férje távoli országban keresi a kenyeret? Eleget vol­tam távol a családtól, ezért sem lelkesedett túlságosan az asszony, most már 54 évesen ideje végleg megtelepedni. Azt nem tagadom, hogy időnként fái az elszalasztott lehetőség, néha a pénz is az eszemben jár, különösen, ha arra gon­dolok, hogy közel negyven- évi muzsikálás után 90 forin­tos gázsim van. Ez a legki­sebb összeg, amit a ..B kate­góriám” után kaphatok; isme­rek' olyan zenészt a megyé­ben is, aki vizsga nélkül a dupláját kapja... Utánpótlás lesz-e a csa­ládból ? — Fiam katonatiszt... Volt érzéke a zenéhez, de ő „kö­zelről” látta a zenészélet ne- kézségeit és nemet mondott. Nem haragszom érte, csak az a fontos, hogy katonatisztként is helyt álljon, ahogy én is igyékeztem és igyekszem be­csületesen dolgozni mint cim­balmos. 'Hanem az egyik öcsémnek van egy fia, ötödi­kes, és máris ügyesen cim- balmozgat, belőle talán ze­nész lesz. Szeretném! (S.) NÓGRÁD — 1979. március 27., kedd 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom