Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

Vendéglátás, vendégszeretet Valamennyi szolgáltatás kö­zül talán a leg- sokarcúbb a vendéglátás. Kevesen van­nak, akik na­ponta legalább egyszer kap­csolatba ne ke­rülnének vele — akár az elő­fizetéses étke­zés során, akár egy serkentő kávé, tea vagy üdítő ital elfo­gyasztása al­kalmával. Nem túlzás tehát állítani, hogy életszín­vonalunk be- folyásolója a vendéglátás. Napi közérze­tünk alakítója, aszerint, hogy pénzünkért mit nyújt cserébe, hogy jól érez- tük-e magun­kat a vendég­ségben, avagy inkább kel­lemetlen érzésekkel távozunk a vendéglátás színhelyéről. Nógrád megye nem tarto­zik a tradicionálisan vendég­látó megyék közé. Nincsenek olyan családok, ahol a szak­ma nemzedékről nemzedékre száll, nincsenek nagy múltú, nagynevű vendéglátóhelyek, összefügg ez minden bizony­nyal a történelmi előzmé­nyekkel, a viszonylag újabb- keletű városiasodással, a kul­turális hagyományok meglété­vel vagy hiányával. Jócskán vannak hát még járatlan utak a vendéglátásban: talon­ban levő lehetőségek is, s olyanok is, mr' kkel kevés­sé élnek csupán. A megye vendéglátásának egyik jellegzetessége, felszá­molásra ítélt tulajdonsága az alacsony ételarány és a meg­lehetősen magas szeszesital- arány. Egyaránt rányomja ez bélyegét az üzletkörre és a kiszolgálás-színvonalra is. Változtatni ezen: legfőbb üz­letpolitikai célja a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat­nak. Elsősorban a falusi biszt­rókban, italboltokban kell na­gyot lépni ebben. A szalámis á sajtos szendvics és a sós sü­temények mellett sokszor jól­esne a vendégnek poharaz- gatás közben egy pár virsli, sült kolbász, vagy egyszerű meleg étel, melyhez az adott­ságok sehol sem hiányoznak, hiszen mindenütt beállítottak egy villanyrezsót melyen mindezek elkészíthetők. Nem az adottságokon múlik tehát, hanem az ötleten s az eset­leges rizikó vállalásán, hiszen anélkül nincs üzlet. S persze a boltvezetők hozzáállásán is, hiszen ők a vállalat kulcs­emberei, rajtuk múlik gyak­ran maga az ötlet, s annak megvalósítása is. Az ételforgalom növelése létkérdés a vendéglátó válla­latnál. Efelé hat minden ösz­tönző. s erre serkenti a vál­lalatot az a tény is, hogy e téren jelenleg az országos vi­déki átlag alatt van. Számos tennivalót sürget az ételforga­lom növekedésének igénye. A melegkonyhás üzleteknek biztosítaniuk kell a teljes nap­szaknak megfelelő ételkínála­tot. Javítani szükséges az ét­lap szerinti étkezés minőségi színvonalát. Ügy kell végezni az áruforgalmi munkát, hogy valamennyi üzlet jellegének megfelelő ételspecialitásokkal várja vendégeit, hiszen ez ad­ja meg a vendéglátás savát- borsát. A nem megfelelő ka­pacitáskihasználtsággal dol­gozó üzletek a déli és az esti előfizetéses étkeztetés, vala­mint az utcán áti ételforga­lom megszervezésével javít­hatnak hatásosan helyzetükön. Az egészséges, korszerű ét­kezés is azt kívánja, hogy az évszaknak megfelelő zöldség- és gyülmöcsfélék, az ezekből készült ételek, valamint a tejtermékek nagyobb válasz­téka álljon a betérők rendel­kezésére. Sok helyen nyílik lehetőség reggelizés, illetve a délelőtti étkezés megszervezé­sére is, ez utóbbinál töreked­vén a zónaételek és az olcsóbb ételek választékának bővíté­sére. Valamennyi vendéglátóegy­ség feladata a teázók igényei­nek kielégítése. A jó erős tea üdítő, frissítő hatása nem marad el a megszokott kávé­tól, sokféleképpen lehet elké­szíteni, ízesíteni, új színt hoz­hat tehát az éttermek, presz- szók választékskálájába. Szívügyének tartja a ven­déglátó vállalat a diákétkezte­tés megszervezését, bővítését. Az a célja, hogy az V. ötéves terv végére minden második diák kapjon legalább napi egy főétkezést, meleg ételt. Ma még csak minden har­madik-negyedik diák részesül előfizetéses étkeztetésben. Idén a salgótarjáni Kővár étterem segített ebben hathatósan: a Gagarin iskola száz diákjának nyújtván előfizetéses ebédet. Ezzel együtt a vállalat ösz- szesen 700 kisdiák étkezteté­séről gondoskodik szerte a megyében. A gyorsabb előrehaladás végett a két fél érdekeinek egyeztetésére jelenleg is tár­gyalások folynak. A művelődé­si tárcához tartozó intézmé­nyek ugyanis saját kezelésű konyhák üzemeltetésére töre­kednek, ezekben igen kicsi az eszközhatékonyság, lévén hogy 500 adag alatt nem lehet gaz­daságosan konyhát telepíteni. Az lenne hát a célszerű és ez a jövő útja is, hogyha a vendéglátószakma venné a kezébe az iskolai konyhák működtetését is. Persze az ételforgalom nö­veléséhez mindenekelőtt sza­kácsok és cukrászok kellenek. S bár* mindkét szakma igen szép, művészi színvonalon mű­velhető, mégis hiányszakmá­nak számítanak. összefügg ez a vendéglá­tás jellemző, lappangó mun­kaerőhiányával, melyre az a sajátos helyzet áll, hogy a vendéggel közvetlenül érint­kező szakmákban túlságosan is sok a jelentkező, míg a ,.falon túl” emberhiány van. Az utóbbi években a fizetés- emelések és a jutalmak döntő hányadát éppen e hiányszak­mák kapták, jelentős fizetés- emelésben részesültek a szá­kácsok, a cukrászok a kézilá­nyok és a konyhalányok is, ezáltal is vonzóbbá téve mun­kájukat. Az otthoni főzőcske és a nagyüzemi technológiák kö­zött óriási a különbség. Az újonnan belépő szakemberek­nek ezt külön meg kell tanul­niuk. Nem valószínű például, hogy az egyszerű háziasszony, bármi jól főz is, tudná, mire szolgál a mikrohullámú sütő. Ennek az a lényege, hogy a tányérra helyezett mirelit­ételt az étel belső pontjától kezdve szinte másodpercek alatt melegíti fel. Midőn az étel már ínycsiklandozó il­latokat árasztva gőzölög, a tá­nyér még mindig hideg. A mikrohullámú sütő, amef- lett, hogy igen hasznos, egy­ben látványosság is. Üjdonság a Milch-shake is. A hatalmas termelékenységű tejfagylaltkeverő gépből egyet rendelt a vendéglátó válla­lat, a tervek szerint a salgó­tarjáni tej presszó kapja majd meg. Az üzletkör bővítésére von­zó tervek vannak születőben a vállalatnál. Mivel a megyé­ben nincs igazán jellegzetes halászcsárda, pótolandó a hi­ányt, a Strand-vendéglőt ala­kítják át halászcsárdává. Nem könnyű a feladat, hiszen a megfelelő, ízléses dekoráción (hálók, varsák stb.) túl első­sorban a folyamatos áruellá­tásról a kellő mennyiségű hal beszerzéséről kell gondoskod­ni. S mivel nem vagyunk a tavak, folyók városa, a be­szerzés viszonylag hosszabb úton, bonyodalmasabban tör­ténhet meg. Várhatóan 1980- ban nyílik meg a megyeszék­hely új vendégcsalogatója a halászcsárda. A vállalati fejlesztés egyik fontos állomása az Éresztvény Napsugár étteremben jelenleg folyó rekonstrukció. Az étte­rem igen fontos szerepet tölt be a turizmus, az egyre nö­vekvő idegenforgalom ellátá­sában. A konyhájáról híres étterem, önkiszolgáló terasz­részel is bővül, ahol egyszer­re száz vendég foglalhat majd helyet és étkezhez gyorsan és olcsón. A szép természeti környezet mellett új vonzerőt jelent majd az újjávarázsolt étte­rem is, ahol május 1-től szí­ves szóval, barátsággal fogad­ják a vendégeket. ■ Nagy divat mostanság a sörözők nyitása. A Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat is gondolkodik már egy hangu­latos, jellegzetes söröző meg­nyitásának lehetőségén. Hiányzik a vállalat üzlet­köréből a cukrászda. A kö­vetkező ötéves terv ebben is gyarapodást hoz majd. A je­lenlegi salgótarjáni tejpresz­szót befejező helyiséggel sze­retnék kibővíteni, s ezzel igen nagy mennyiségű süteménykí­nálat, valamint a hidegkony­hai készítmények értékesítése válik lehetővé. Különösen a vasárnapi süteményárusítás fejlesztésére van nagy szük­ség, hogy ne a gyorsan meg­ürülő hűtőpultok, hanem szé­les skálájú süteményválaszték fogadja akár a kórházi látoga­tásra igyekvőket, akár a va­sárnapi ebéd utáni süteményt beszerezni kívánókat. S bár most még csak távo­li a terv, de máris foglalko­zik a vállalat egy zenés-táncos műsoros szórakozóhely kiala­kításának gondolatával. A megye vendéglátásának új színfoltja lesz az idén a Roll jégkrém árusítása. Négy mobil hűtőkocsit szerzett be e célból a vállalat, ezekből kí­nálják a finom, hűsítő jég­krémet, a megyeszékhely for­galmasabb pontjain. Kapcsolódva a Belkereske­delmi Minisztérium által meg­hirdetett kereskedelempolitikai irányelvekhez, jelentős szere­pet szán idén a vendéglátó vállalat a teraszosítási prog­ramnak. Gyorsan népszerűvé vált kiszolgálási forma ez, s a virágosládákkal leválasztott teraszok a városszépítésnek is nem utolsó eszközei. Idén a Hotel Salgót, az ÉVI-sörözőt, a balassagyarmati kórházzal szemben levő bisztrót és a Pécskő presszót teraszosítja a vállalat. Korszerű vendéglátás meg­felelő hűtőkapacitás nélkül nem létezik. A vállalat eddig is szorgalmazta a hűtőgépek beszerzését, idén újabb 39 hű­tőgépre nyújtott be pályázati kérelmet a Belkereskedelmi Minisztériumhoz. A pályázat elfogadása azt jelenti, hogy a 860 ezer forint értékű beszer­zést a minisztérium 50 száza­lékos állami támogatással se­gíti. Nem csekély összeget, kerek kilencmillió forintot fordít az idén egységei fenntartására a vállalat. Állagmegóvási, felújí­tási, karbantartási tennivaló­kat végez el az üzletekben, hogy kulturált legyen a kör­nyezet és biztonságos a mun­ka. Igazi eredményt persze akkor hoznak majd az erő­feszítések, ha az anyagi be­fektetéseket szakmaszeretettel, ügyes üzleti fogásokkal segí­tenek kamatozni. Mindenek­előtt az adott egységre jel­lemző ételspecialitások ki­alakításáról, valamint a ven­dég kedvének sokféle formá­ban való kereséséről van szó. A Salgóvár étterem is azért tartozik például a kedvelt vendéglátó helyek közé, mert vendégei tudják, hogy ott egész évben kaphatóak a szárnyas belsőségekből készült ételek. A libaaprólék-leves, a zuzapörkölt, a csirkemájpör- költ, a rántott csirkemáj Orly- módon nemcsak finom ételek, de ráadásul még olcsók is. Nem könnyű persze min­denki kedvére tenni még egy olyan nagy vállalatnak sem, mint a Nógrád megyei Ven­déglátó Vállalat. Hiszen a dol­gozó ember a nagy áteresztő képességű önkiszolgaió étke­zőhelyeket igényli, míg a szó­rakozó ember az igényes kör­nyezetet és kiszolgálást nyúj­tó helyeket keresi. S nem könnyű a vállalat helyzete azért sem, mert a vele szemben támasztott igé­nyek igen magas szintűek, míg lehetőségei a megoldásra váró feladatokhoz képest szerényebbek. Ahol azonban első és legfontosabb ember­nek a vendéget tartják, ott sok nehézséget át lehet hidal­ni kezdeményezőkészséggel, ötlettel, az igények, kérések fáradhatatlan kutatásával Személyes adottságokon is múlik, mindez, de elsősorban a vendéglátószakma szerete- tén. S a Nógrád megyei Vendég­látó Vállalat már sok alka­lommal tett bizonyságot arról, hogy mire képes a vendég­látásban a vendégszeretet. (X) t> NÓGRÁD — 1979. március 22., csütörtök Szakmát szereztek! Kedden Salgótarjánban a 211-es számú Ipari Szakmun­kásképző Intézetben felnőt­tek vizsgáztak. A BRG salgó­tarjáni gyáregysége és az in­tézet közös szervezésében, az iskola lebonyolításában 28 dolgozó — nagyobb részben nők — vett részt a szakmun­kás-tanfolyamon, és a - gya­korlaton. Az elsajátított is­meretekről, munkafogásokról számot adva, e vizsgával szerez­ték meg a mechanikai műsze­részszakmát, s létszámuk is gyarapítja a eJ’ár szakmunkás- gárdáját. Többet 23 órával Túlórák nélkül összesen 1924 és fél órát dolgozik egy munkás a tervek szerint idén a Salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezetben. Tavaly a- teljesített órák szá­ma ettől kevesebb: 1901 és fél óra volt átlagosan. A növe­kedést a munkaidő-kiesés visz- szaszorításával kívánják el­érni a szövetkezet vezetői, ezenkívül számításba ' veszik azt is, hogy ebben az évben hárommal kevesebb lesz a munkaszüneti napok száma, 111 helyett 108. Elejét akar­ják venni az igazolatlan hi­ányzásoknak: tavaly — ter­mészetesen átlagban — nul­la egész 78 század nap volt az egy főre jutó, elfogadha­tatlan ok miatt bekövetkező mulasztások napi átlaga. Mire költik? A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat statiszti­kája szerint február végén, 2098 dolgozója volt a vál­lalatnak. Műveltségüket, szo­cialista tudatformálásukat segíti a szakszervezeti kultu­rális alap, amelynek összege néhány ezer forinttal meg­haladja az előző évit, s az idén eléri a 191 ezer forin­tot. Ezt az összeget a szak- szervezeti bizottság — a gaz­dasági és politikai vezetéssel, az üzemi művelődési bizott­sággal egyetértésben — hasz­nos, a gazdasági feladatok teljesítését elősegítő, a közös gondolkodást és művelődést, szórakozást serkentő, biz­tosító rendezvényekre köl­ti- Az ismeretterjesztés 22 ezer, a művészeti nevelés 7, a világnézeti-politikai neve­lés 12, az ifjúsági klub 6, a kulturális műsorok 124, a könyvtárak 20 ezer forinttal részesednek. A Ku Klux Klan leveti a csuklyát A hírhedt terrorista faj­üldöző szervezet, az Egyesült Államokban működő Ku Klux Klan, amely önmagát, „Láthatatlan Birodalom”­nak nevezi, egyre kevésbé láthatatlan, leveti a tagjainak álarcát fedő csuklyát és nyíltan lép fel, nem szégyell­ve sem múltját, sem mély­séges eszmei rokonságát a hitleri „eszmékkel”. Ez az arcátlan fellépés nyá­ron kezdődött, amikor a Mis­sissippi állambeli Tupelo ■ városban négerek bojkottot szerveztek olyan kereskedők ellen, akik alkalmazásukat mellőzték, kijátszva a törvé­nyeket. Ugyanakkor tüntető felvonulásokat is rendeztek — amire a Klan emberei két­szer. keresztégetéssel egybe­kötött ellenbüntetéssel vá­laszoltak ! Az 1920-as években a Ku Klux Klánnak négymillió tag­ja volt- A második világhábo­rú után észrevehető csökke­nés következett be, de a pol­gárjogi mozgalom hatására, ismét fellendült a mozga­lom, bár a hatvanas évekoen az aktív Klan-tagok számát, 10—15 ezerre becsülték csak. Ma senki nem tudja, hányán vannak, de úgy vélik, hogy a létszám lassan növekvőben van. A lassúság annak is kö­vetkezménye, hogy más, ha­sonló fajgyűlölő szervezetek sikerrel toboroznak tagokat. A mai Klan több kisebb szervezetre szakadt szét. Ja­mes Venable, aki a georgiai Decatur városában él és a Ku Klux Klan „Birodalmi Sárkánya” címet viseli, azt állítja, hogy legalább 40 kü­lönféle Klán-csoport mű­ködik. Ezek között nézeteik­ben árnyalatnyi különbségek vannak: a David Duke vezet­te „A Ku Klux Klan Lovag­jai” nevű szervezet példá­ul fölvesz tagjai sorába nő­ket és katolikusokat is, ami az „ortodox” Klan-szerveze- teket felháborítja. Ugyan­akkor a liberális Duke-ot az­zal próbálják lejáratni hogy náci, és valóban lefényké- peztette magát barna . ingben, horogkereszttel. Bár a Klan-tagok száma nem nagy, magabiztosságu­kat jellemzi, hogy a szervezet mindinkább véget vet a tit­kolódzásnak, tagjai nyíltan lépnek fel, főleg választáso­kon támogatnak vág; elle­neznek egyes jelölteket. P G. P. Atanasz Dimitrov: A bátorság Amint megjelentem a mun­kahelyemen, a munkatársak úgy bámultak rám, mintha magát Elisabeth Taylort vet­tem volna feleségül. Tíz perc elteltével Teme- lov lépett az asztalomhoz és tréfásan meghúzigálta a fü­lem. — Remek, becsület sza­vamra, remek fickó vagy! Így lefesteni ezt a bürokra­tát! — Ekkor lelkendező sza­vai elakadtak és észrevet­tem, hogy egy árulkodó könnycsepp gördült végig az arcán. Megcsóválta a fejét es elment. Én értetlenül vontam fei a vállam, magamon érezve kar­társaim pillantásait. Fél óra múlva Vera jelent meg. Amint elment melet- tem, nem mulasztotta el, hogy oda ne dobja: — Szia, gladiátor! Szemé­lyemben az egész tervosztály üdvözletét küldi! — Az ajtó­hoz érve megállt és sóvárgó tekintettel mondta: — És én azt hittem, hogy az igazi férfiak már kihal­tak. .. Még be sem csukódott utá­na az ajtó, amikor nesztelen macskaléptekkel Mionkov jött oda hozzám- Bizalmasko- dóan hátba csapott és úgy suttogta a fülembe: — El vagyok ragadtatva tőled, kollégám! Ilyen bá­torságot! Én nem mertem vol­na ! Érdekes, hogy érezted, így meg, kire mássz rá? — Miről van szó? — kér­deztem csodálkozva. — Szent együgyűség! Ne játszd meg magad, kérlek! Így lefesteni a górét! Nem ta­lálok szavakat... És Mionkov ugyanolyan csendben eltávozott. Ebédszünet lett. Sorbaállok az étieremben és hallom, hogy a hátam mögött sutyo­rognak : — Ez tényleg ő? — Képzeld, személye­sen!. .. Épp, hogy nekilátok a kom- pótnak, Léna jelenik meg­— Bocsáss meg, drágám... Nem jöhettem előbb... — Gyengéden megérintette a kezem. — Ügy örülök, úgy örülök.. - Mindig karakán fiúnak tartottalak. Becsszó­ra! Az egész kollektívánk csak rólad beszél. Ez a sze­rencsétlen bürokrata, ez a szószátyár megpukkad, ha elolvassa. De úgy kell neki: ne higyje azt, hogyha ő gó­ró, akkor neki már mindent szabad! Hozzám hajolt és megcsó­kolta az arcom. A csókja sokkal édesebb volt a kom- pótnál. Megfordult velem a világ. Megkapaszkodtam az asztal szélében, nehogy ösz- szeessek a boldogságtól... Mégis csak nagyszerű do­log, hogy megjelent a mesém a helyi újságban... Fordította: Juhász László ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom