Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-22 / 68. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP- NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV. ÉVF., 68. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK Eredményeink bizonyítják, jól élünk forradalmi hagyományainkkal Diszünnepség Saégó tarfanban Hiába volt szerda munkanap, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordu- lója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat ezen a napon érte el tetőfokát. Ha lehetett, még színesebbé, gazdagabbá tették a városokat, falvakat, az üzemeket, hiszen a megye székhelyére is újabb vendégek érkeztek. Nagy János, a budapesti 1U. kerületi pártbizottság titkára vezetésével Salgótarjánba érkezett az a párt- és állami delegáció, amelyik testvéri kapcsolatot tart fenn Nóg- rád megyével. Ök is csatlakoztak a Leonyid Alekszandrovics Gorskov az SZKP KB tagja, a kemerovói területi pártbizottság első titkára, a Csehszlovák Kommunista Párt közép-szlovákiai delegációja —, amelyet Anton Podolec, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára és Jósé Augosto Esteves a Portugál Kommunista Párt Leírta megyei delegációja vezette vendégek társaságához. A megyei pártbizottság vendégei tegnap délelőtt gazdag programot bonyolítottak le. Délelőtt Géczi János az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Devcsics Miklós, a megyei párt- bizottság titkára, Hoffer István, a megyei tanács elnöke, Bíró József, az MSZMP Központi Bizottságának megyei instruktora társaságában a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe látogattak. A delegációk tagjainak tegnap délutáni programjában szerepelt Salgótarjánban a Beszterce-lakótelepen az emléktábla avatása, ugyanitt elhelyezték egy 16 tantermes oktatási centrum alapkövét is. Sor került a városban a fiatal népművelők és pedagógusok kitüntetésére. Ugyancsak Salgótarjánban az ifjúsági házban rendezték meg a tudományos- technikai úttörőszemlét. Folytatódott az ünnepségsorozat megyénk valamennyi településén. Rétságon az Asztalos János Művelődési Központban emlékünnepségre került sor a Tanácsköztársaság évfordulója alkalmából. „Szuronyukon őszirózsa” címmel a szécsényi Kubinyi Ferenc múzeumban Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője nyitotta meg Czinke Ferenc, Munkácsy-dijas grafikusművész kiállítását. Koszorúzást ünnepségre került sor l’ásztón Kun Béla és Lovász József emléktáblájánál. A Lovász József Művelődési Központban megrendezték a szocialista brigádok jubileumi vetélkedőjének pásztói járási döntőjét. Ifjúsági napot, harci túrát szerveztek Balassagyarmaton. Ifjúsági nagygyűlés, koszorúzást ünnepség és fáklyás felvonulás volt Szécsényben. Szerda este térzene fogadta a Tanácsköztársaság térre érkező vendégeket. A József Attila Művelődési Központ homlokzatát a vörös, a nemzetiszínű, a szovjet, a csehszlovák, a portugál, a békét szimbolizáló kék és Salgótarján város zászlaja, valamint négynyelvű felirat köszöntötte. Á Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából az MSZMP Nógrád megyei és Salgótarjáni városi Bizottsága, Nógrád megye és Salgótarián város Tanácsa, a Szakszervezetek megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront megyei titkársága díszünnepséget rendezett a művelődési központ színháztermében. A magyar Himnusz hangjai után Ozsvárt József, a városi pártbizottság első titkára meleg szavakkal köszöntötte a díszünnepség valamennyi résztvevőjét, a megye, a város dolgozóit, a párt-, állami és társadalmi életünk képviselőit. Külön szeretettel üdvözölte a párt megjelent veteránjait, az 1919-es vöröskatonákat. Közülük is külön tisztelettel köszöntötte Nagy Bélát, Tőzsér K. Jánost, Keszeg Ferencet és Reiner Sándort, akik az évforduló alkalmából magas kitüntetésbe részesültek. őszinte tisztelettel köszönötte az elnökségben helyet foglaló Brutyó Jánost, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnökét, Salgótarján országgyűlési képviselőjét, Jakab Sándort, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a KB osztályvezetőjét, dr. Boros Sándor, kulturális miniszterhelyettest, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének tagját, Leonyid Alekszandrovics Gorskovot, a kemerovói területi pártbizottság első titkárát, Anton Podolecet, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság titkárát, Jósé Augosto Estevest, a portugáliai Leírta megyei pártbizottság tagját, Nagy Jánost, a budapesti 111. kerületi pártbizottság titkárát, a megyénkben tartózkodó testvérmegyei pártdelegáció tagjait. A díszünnepségen Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Devcsics Miklós Ünnepi megemlékezése Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára ünnepi megemlékezésében méltatta a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttét, alig több mint négyhónapos tennállásának dicső napjait. Mint mondotta, a népakarat lázas lobogása, sodró lendülete szocialista társadalmat segített a világra 1919. március 21-én. A Tanácsköztársaság kikiáltásának történelmi jelentőségű ténye egyetlen naphoz kötődik, de az esemény valójában több évtizedes fejlődés eredménye volt. A haladásért vívott évszázados küzdelem betetőzését jelentette, amelynek élén 1918. novemberétől a leghaladóbb forradalmi erőket tömörítő mozgalom, a Kommunisták Magyarországi Pártja állt. A párt, mint tudatos szervezőerő, a tömegek érdekeit, a kizsákmányolástól, a háborútól sokat szenvedett magyar nép akaratát, milliók béke- és szabadságvágyát képviselte, amikor programjába írta mindenfajta elnyomás megszüntetését, a hatalom közvetlen megragadását. A kommunista párt növekvő tömegbefolyását jelezte, hogy rövid idő alatt munkások, parasztok százezreit nyerte meg a forradalom ügyének, és a nemzet sorsáért felelősséget érző értelmiségiek követték eszméit. A tömegek elszántsága, a forradalmi helyzet kiéleződése, a kommunista és a szocialista párt egyesülése tette lehetővé, hogy fegyveres harc nélkül, a nép nagy többségének akaratából hazánkban is győzött a szocialista forradalom. mények értékét csak növeli, hogy a Tanácsköztársaság szinte létrejöttétől ■ kezdve fegyverkezni kényszerült. Munkások, parasztok, értelmiségiek tízezrei fogtak fegyvert, léptek be a Vörös Hadseregbe. S ahogyan a magyar internacionalisták Szovjet-Orosz- országban, itt az orosz hadifoglyok és más nemzetek fiai siettek a proletár forradalom vívmányainak védelmére. A Beszterce-Iakótelep ünnepélyes névadását emléktábla örökíti meg. — kulcsár-fotó Az ünnepi előadó ezután megállapította, hogy az 1918- —19-es események forradalmi lendülete magával ragadta Nógrád megye munkásságát, a haladó törekvésekkel rokonszenvező lakosságát is. A párt eszméi különösen termékeny talajra találtak a salgótarjáni iparmedencében. A munkásság legjobbjai, a bányász- és vasasszakszervezetek baloldali vezetői, tagjai, a Szovjet- Oroszországból hazatért volt hadifoglyok, internacionalisták az elsők között csatlakoztak a Kommunisták Magyarországi Pártjához. A párt salgótarjáni szervezete 1918. decemberében alakult meg és hónapról hónapra növelte taglétszámát, tömegbefolyását. Nógrád megye lakossága lelkesen üdvözölte a Tanácsköztársaságot. Mindenütt létrejöttek a tanácshatalom helyi szervei, a munkás-, katona- és földművestanácsok, a direktóriumok. A forradalmi eszméktől fűtött munkások, parasztok helytálltak a termelésben és széles körű tömegdemonstrációkon fejezték ki elkötelezettségüket a proletárhatalom mellett. Amikor pedig veszélybe kerültek a Tanácsköztársaság vívmányai, a nógrádi munkások önként ragadtak fegyvert, helytállásukat az északi hadjárat hősi harcai bizonyították. A nemzetközi reakció osztályösszefogása, az imperialista intervenció túlereje a belső reakciót segítette, s a Tanácsköztársaságot leverték. Eszméit azonban nem tudta megsemmisíteni az ellenforradalmi korszak negyedszázados rémuralma sem. A párt illegalitásba kényszerült, de a legnehezebb időben is ébren tartotta a tömegek jobb jö- éhségmenetek, szabotázsak- vőbe vetett hitét, meggyőződé- ciók, partizánakciók, a szélese- sét a proletárdiktatúra végle- dő ellenállási mozgalom jeges győzelmét. A nógrádi lezték harcos elszántságukat, munkások legjobbjai sem tét- az 1919-es eszmék továbbéié- ték le a fegyvert. Sztrájkok, sét. Nemzeti érdek és társadalmi haladás Beszéde további részében Devcsics Miklós hangsúlyozta, hogy 1945. tavaszán népünk életében sorsdöntő fordulat következett be. Visszanyertük nemzeti függetlenségünket, sa proletárdiktatúra immár végleges győzelmet aratott. A mai szocialista Magyarország méltó örököse a forradalmi eszméknek, teljes joggal tekinti elődjének a Magyar Tanács- köztársaságot, az első munkáshatalmat A párt hat évtizedes harcáról szólva elmondotta : történelmi tapasztalataink azit igazolják, hogy a marxizmus—leninizmus elméletének tudatos alkalmazása nélkülözhetetlen fegyver a párt, a munkásosztály forradalmi harcában. A párt erejét mindenkor a tudományos szocializmus elméletének elvi alapjaira épülő politika kidolgozása és megvalósítása adja. Ez vezetett el 1919-ben a szocialista forradalom győzelméhez, ez segítette a pártot a negyed- százados ellenforradalmi rendszer elleni harcában és ez vezette a munkásosztály hatalomért folytatott küzdelmét a felszabadulás utáni években. Az élet által napirendre tűzött feladatok megoldása, cselekedeteink tudatossága forradalmi elméletünk alkotó alkalmazását és fejlesztését igényli ma is. Nemzeti múltunk haladó törekvéseiben népünk érdekeinek képviselete mindig összefonódott az internacionalista elkötelezettség vállalásával. A Magyar Tanácsköztársaság nemzeti történelmünk, fejlődésünk szülötte volt, de nem különült el a világforradalmi folyamattól. A nemzeti érdek és a társadalmi haladás elválaszthatatlan egységére épült. A Tanácsköztársaság létrejötte, tevékenysége a Nagy Októberi Szocia- lisia Forradalom győzelmében gyökerezett A tanácshatalom pedig puszta létével is magára vonta, gyengítette az antanthatalmak erejét, megakadályozta az 1919. tavaszára tervezett támadást Szov- jet-Oroszország ellen. A fiatal szovjet állam elismerte és szolidaritásáról, támogatásáról biztosította a Magyar Tanácsköztársaságot. Forradalmi mozgalmunk tanulsága, pártunk tekintélye, amelyet következetes politikával a nép szolgálatában vívott ki, kötelezettségeket ró ránk. Mindennapi munkánkban kell érvényesítenünk a forradalmi küzdelmek eszméjét, nemzeti múltunk haladó szellemiségét. A történelmi tapasztalatok nélkülözhetetlenek a ma küzdelmeiben, nemzeti tudatunkat azonban a most végzett munkánkkal, helytállásunkkal formáljuk igazán. A jelen és a jövő eredményeiben értékesül legteljesebben forradalmár elődeink minden igaz törekvése. (Folytatás a 2. oldalon) 1 Az eszmék termékeny talajra találtak Ezt követően a megyei párt- bizottság titkára elemezte az új társadalmi rend építésének programját, a proletárdiktatúra intézkedéseit. Szólt a köztulajdonba vett gyárakról, bányákról, bankokról, a kizsákmányolás megszüntetéséről. Többek között elmondotta, hogy a szocialista állam- szervezet kiépítése, a tanács- rendszer olyan demokráciát teremtett, amelyben a dolgozók tevékeny részesei lettek sorsuk alakításának. A termelési viszonyok gyökeres átalakításával, a termelés fel- '■ tételeinek megteremtésével a Tanácsköztársaság nagy erőfeszítéseket tett a termelő- munka tervszerű megszervezésére, irányítására. Bevezették a nyolcórás munkaidőt, emelték a béreket, törvénybe iktatták az általános nyugdíjrendszert, a fizetett szabadságot. A tanácshatalom különösen sokat tett az anyák és gyermekek védelméért. Hozzáláttak az írástudatlanság megszüntetéséhez, mindenki számára hozzáférhetővé tették <fc kultúra igaz értékeit. Az intézkedések, az ered- A kemerovói pártdelegáció vezetője szót kért a nagygyűlésen.
