Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-18 / 65. szám

Saaaoon aas intéasrti dirat Dísz, trófea „Az én hajam olyan legyen... »J Keresem a párom ' ÖYODASOK ÉNEKELNEK, játszanak. Messzire hangza­nak a vékony gyermekhan- gok: „Az én hajain olyan le­gyen, mint a csikó tarka, méfí annál is hosszabb legyen...” A hajnak pedig attól kell megnőnie, hogy a kislány édesanyja fésülgeti. At óvodás játék a Salgótar­jáni Szolgáltató Szövetkezet „Szorgalom” Szocialista Bri­gádjának naplóját lapozgat­va jutott eszembe. A kollektí­va tíz éve érte el először a szocialista címet, kétszer volt a szövetkezet kiváló brigádja, az idén harmadszor kapták meg az aranykoszorút. Ti­zenegy tagjuk lelkesen veszi ki részét minden olyan ten­nivalóból, ahol számítanak rájuk. A brigád egyik vállalása, hogy rendszeresen látogatják a salgói ifjúságvédelmi inté­zetet, ahol — természetesen díjtalanul — gyakorolják szakmájukat, hajat mosnak, vágnak, frizurát csinálnak. — Harminc óra társadal­mi munkát vállaltunk — mondja Fülöp Tiborné, a bri­gád fiatal vezetője. — Ebbe igazán „belefér”, amit az in­tézetben végzünk. Arra gon­doltunk egy évvel ezelőtt, hogy így talán hasznosabbak lehetünk, mintha valahol ge­reblyéznénk, kapálnánk. Meg aztán nekünk a kezünk a munkaeszköz, nem is tudunk mindent elvégezni. Felkeres­tük az intézet igazgatóját, aki örömmel fogadta kezdemé­nyezésünket. Így került sor az első látogatásunkra. — Es hogyan fogadták a gyerekek a „kitelepült fod­rászatot”? — ELEINTE HÜZÖDOZ- TAK. Hisz nem is ismertek minket. Azután alkalomról alkalomra egyre közelebb ke. rültünk egymáshoz. Nagyon tetszett a gyerekeknek, hogy választhatnak maguknak fri­zurát, olyant csinálunk nekik, amilyet kémek. — Milyen az intézeti divat? — A kislányok általában sassoont kérnek, de a fiúknál sem megy már a hosszú haj. Most az oldalt-hátra fésült „digó” a népszerű modell. Kéthavonta járunk az inté­zetbe. De volt már rá eset, hogy betelefonáltak, jó lenne, ha ki tudnánk menni, mert több új gyerek érkezett, rend. be kéne tenni á fejüket... Bi­zony sokan tisztátalan kör­nyezetből kerülnek be. Ter­mészetesen nemcsak hajat nyírunk, el is beszélgetünk a gyerekkel. Viszünk nekik apróbb ajándékokat. Azt ter­vezzük. hogy a nemzetközi gyermekév jegyében kibővít- jük a kapcsolatot. El-elláto- gatunk hozzájuk rendezvénye­ikre, gyermeknapra valami kis meglepetést csinálunk. Ed­dig effélére nem nagyon volt példa, csak az egyik brigád­tag vitt haza karácsonyra egy kislányt. Az intézet igazgatója egész oldalas elismerő köszönetét jeeyzett a brieádnaolóba. Töb­bek között a következőket: „A HOCH MIK VANNAK ? ' Hat hétig tartott a hajtó­vadászat a salzburgi Hell- brunn állatkertből eltűnt '„Stutzi” nevű kapucinusma­jom után. Fúvócsővek és tűz­oltólétrák bevetése ellenére sem sikerült a szökevényt el­fogni, aki szabadságát min­denféle szórakozásra használ­ta fel. Többek között kira­bolt egy tyúkfészket, betört egy földszinti lakásba, hintá­zott a csilláron, máshol pedig édességet lopott. Végül egy épülőfélben levő házat akart megtekinteni, s ekkor egy mesterember túljárt Stutzi eszén, és villámgyorsan taka­rót dobott az állatra. * Évi lob DM kártérítésre Ítélt a wiesbadeni bíróság pol­gári kamarája egy háztulaj­donosnőt. A telkén álló 5 nyírfáról ugyanis, mint ahogy azt kiszámították, 5—15 liter­nyi virágszirom ömlika szom­széd házába. A szomszéd ezt szemetelésnek ítélte, amely­nek eltüntetése neki 13 órá­nyi munkát jelent, és vádat emelt. A bíróság ítélete sze­rint a virágeső korlátozott fe­lelősséggel jött létre. * 50 éves késéssel teljesült egy kanadai asszony fiatalko­ri álma. A carletoni egye­tem művészettörténeti szakán diplomát szerzett. A hölgy T3 éves. * Sajátos árkategóriákat hir­detett meg egy firenzei kis étterem tulajdonosa. Egy táb­lán a következők olvashatók: „Pizza, úgy ahogy az édes­anyja készítette, 100 líra. — Pizza, úgy ahogy ön hiszi, hogy az édesanyja készítette, 150 líra." * Mrs. Bruce Luce-t, egy ame­rikai újságkomszem Igazgató­jának feleségét, férjének köz­benjárására az USA olaszor­szági nagykövetének nevez­ték ki. Az olasz államelnöknél va­ló bemutatkozása után szo­kás szerint a pápa is fogadta egy magánkihallgatáson. A nagykövetasszony, aki a há- zásságkötése érdekében áttért a katolikus vallásra, és azóta misszionáriusi buzgalom száll­ta meg, mint az egyház en­gedelmes leánya, jó benyo­mást akart kelteni, ami arra ösztönözte, hogy egyfolytában a katolikus vallás előnyéről beszéljen. Egy idő múlva a pápa a szóözönt a következő szavak­kal szakította meg.: „Kedves leányom ne erőltesse meg ma­gát ennyire. Mi már katoliku­sok vagyunk.” Grúzia gyógyfürdői A Grúz Köztársaság rendkí­vül gazdag gyógyforrásokban — a területén 600-nál több ás­ványi forrás és nagy mennyi­ségű termálvíz lelhető fel. A tudósok véleménye szerint a különböző termálforrások több mint 60 csoportja évente kö­rülbelül 350—400 millió köb­méter vizet ad. Nagyon sok hőforrás van a grúz főváros — Tbiliszi — területén is. Még a főváros elnevezése is a ké­nes gyógyvízre utal, amely már időszámításunk előtt is ismert volt. A monda szerint sok-sok év­századdal ezelőtt Grúzia kirá­lya, Vahtang Gorgaszal, vadá­szat közben elejtett egy fá­cánt. Amikor a király kiha­lászni készült a madarat a melegvízű forrásból, a fácán épen és egészségesen felszállt, elrepült a hegyek felé. Vagyis: a gyógyvíz életre kéltette, 7. E forrás mellett alapították ké­sőbb Tbiliszit. A tbiliszi kénes fürdők a középkorban váltak híressé — erről egy sor írásos feljegyzés tanúskodik. Az első említést, amely szerint a tbiliszi für­dők vize „tűz nélkül is forró”, a X. századi arab író — al- Isthari — könyvében találjuk. A kénes források vízhőmér­séklete 24 és 52 fok között van, rájuk épült a köztársa­ság legnagyobb gyógyintézmé- nye — a tbiliszi balneológiái központ, amelyben évente több ezer hazai és külföldi be­teget kezelnek. Vize rendkí­vül gazdag jódban, brómban és különböző ásványi sókban, s ez szintén közrejátszik a gyógyitó hatás eredményessé­gében. 4 NÓGRAD — 1979. március 18., vasárnap — Tényleg szeretsz? Akkor ezt a Liszt-rapszódiát még meg­hallgatod, ugye? (Csúz Gábor rajza) brigád tagjai nemcsak ahhoz nyújtottak számottevő segít, séget, hogy a gyerekeink a megelőző, igen mostoha és gyakran tisztátalan környe­zetük után tiszta, egészsé­ges külsővel új élethez szok­janak, de azzal is, ha szülői környezetük el is hanyagolta őket, azért nincsenek egye­dül, segítik őket abban, hogy visszaemelkedjenek szocialis­ta 'társadalmunkba”. Valóban ez az összetartozás napról napra érezhető. Ha valamelyik brigádtag nem tud egy-egy alkalommal ki­menni, hiányolják a gyere­kek. Ha valamelyik kicsi hi­ányzik, mondjuk hazakerül, az meg a brigádtagoknak tű­nik fel. Kialakulnak a „törzs­vendég” kapcsolatok is, s volt rá eset, hogy levelet hozott az intézetből a fodrászatba a posta. A nyáron az egyik kis­lány a mamájával állított be, hogy megmutassa neki a fod­rász nénit, aki nyírta. A SZORGALOM BRIGÁD fodrásznői nemcsak a gyerme­kek frizuráját, hanem akarva- akaratlanul a személyiségüket is formálják. Lehetőséget ad­nak, hogy az intézeti kere­tek közé ékelődött életükben egyéniségüket könnyebben megőrizzék. Ha csak egy sza­badon választott frizura ere­jéig is. S, emellett érezhetik a gyerekek azt az összetarto­zást, amivel egyiküknek-má- sikuknak a család adósa ma­radt. — gás pár — Rész a leltár X Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei vezetősége a közelmúltban megállapította, hogy 1978-ban tervszerűen történt a munkahelyi elsőse­gélynyújtó alegységek oktatá­sa, felkészítése. A foglalkozá­sok szervezettsége és színvo­nala kielégítő volt. Megtör­tént polgári védelmi anya­gok vagyonfelmérő leltározá­sa és a rendszeresítésből ki­vont felszerelések értékesítése. A különleges segélyszolgálat megyei alegységeit 1979-ben kell létrehozni és a megfelelő kiképzésűkről is szükséges gondoskodni. Az önkéntes ápolónők — szám szerint 28- an voltak — képzését Balas­sagyarmaton szervezték meg, s valamennyien sikeres vizs­gát tettek. A Salgótarjánban megrendezett egyhetes to­vábbképző tanfolyamon 14 önkéntes ápolónő vett részt. A Hetekkel előbb minden jegy elkelt G., a neves hegedűmű­vész koncertjére, és amint a Zeneakadémia pódiumán meg. jelent a mester, hosszan, me­legen ünnepelte a közönség. G. az utóbbi években ritkábban játszott idehaza, és most ő is kicsit meghatott mosolygás­sal állt a karmester mellett, várva, hogy elcsituljon az ová­ció. Amikor végre csend lett, G. vadonatúj tiszta fehér szalvétát gyűrt az ingnyaka mögé, hegedűjét az álla alá szorította, és leeresztett vonó­val a karmesterre nézett. A pillanat ünnepélyes, feszült­séggel teli és a közönség szán­té a lélegzetét is visszafojtva várta, hogy végre részese lehessen a régóta óhajtott ze­nei élvezetnek. Többen a sze­müket Is lehunyták, mintha ezáltal a fülük tágulhatna töl- csémyire, hogy majd egyetlen aprócska hangot se mulassza­nak el. Templomi áhitat, ta­lán ez a legillőbb kifejezés, mellyel ezeket a pillanatokat jellemezni lehet, hiszen a zene egyik fölszentelt papja, sőt püspöke állt most a ze­nekar előtt, ingnyakába du­gott fehér szalvétával, álla alatt a hegedűvel, hogy el­kezdhesse művészi misszióját. És ekkor a pódiumra veze. A párkeresés kezdő mozza­nataira nem is emlékszünk már. Pedig az első sikernek, és az első elutasításnak, csa­lódásnak nyoma marad ben­nünk. Az „első szerelem” rendszerint már nem az első, csak éppen kinevezzük első­nek. Még a fiatal, fölvilágo- sult szülők is furcsálkodva emlegetik olykor, hogy óvo­dás csemetéjük — nemre va­ló tekintet nélkül — udvarol társának, vagy éppen udva- roltat magának. Nehéz lenne eldönteni, hogy ez a játékos párválasztósdi — amiben természetesen már szexuális kíváncsiskodás, vagy játék is előfordul — mennyi­ben előfutára a későbbi igazi párkeresésnek, s mennyiben a felnőttek viselkedésének után­zása. Tény, hogy már az óvo­dás „pároknak” lehetnek tit­kaik, külön nyelvük és olyan jelrendszerük, ami több tár­sukkal való kapcsolatukban nem jelenik meg. Az iskolában — a nagyma­mák rémületére — folytatódik a játék, éspedig az 5. osztály­tól kezdve már mint „szerel- mesdi”. A fölső tagozat végén már „járnak” egymással a „párok”- Az érzelmek ilyenkor már elmélyülnek, némileg tar- tósabbak is, és fájóbbak a kapott sebek. Kezd kialakulni a serdülők önértékelése, amelyben a vonzerő (a másik nem által előnyösnek elismert külső és belső tulajdonságok összessége) jelentős helyet foglal el. A kitűnően tanuló lány irigyelni kezdi azt az osztálytársát, aki a fiúknál nagyobb sikereket ért el. A fiúk közt pedig annak nő meg a tekintélye, aki után jobban futnak a lányok. Van egy rö­vid időszak, amikor — úgy tetszik — nem is társat keres; nek igazában a fiúk és a lá­nyok, hanem afféle „státus­szimbólumot”, díszt, trófeát, akivel „villogni” lehet. Elké­pesztően egyenlőtlen kapcso­latok jönnek így létre, ame­lyek felbomlásakor —, mint rendesen — az jár rosszabbul, aki többet adott, aki jobban „belement” a dologba. A középiskola első évében a vad párkeresésnek átadja a helyét — egy időre — a tan­anyaggal való birkózás. Űjabb „pihenő” következik hát, ami persze nem tart sokáig. A 16 —17 évesek párkeresése és párkapcsolata már a felnőtt- párválasztás előjátéka, s mint ilyen, „komolynak” tekinten­dő. Ebben a korban kezdődik a nemi élet is, akár tudomá­sul vesszük, akár nem- S, ha ekkorra a párkeresőkben nem alakul ki az egymás iránt ér­zett felelősségtudat, egymás kívánságainak tiszteletben tar­tása, egymás napirendjének, baráti kapcsolatainak, egész értékrendjének fölmérése, el­fogadása, vagy legalábbis meg­figyelni tudása, akkor a pár­keresés is, a nemi élet is könnyen kudarcsorozathoz ve­zethet. A 16—18 éves, fiúkés lányok két ellentétes viselkedése fi­gyelhető meg. Vagy fönntar- tartás nélkül fogadják el vá­lasztott párjuk értékrendjét, baráti körét, érdeklődését, vagy mindenestül meg akar­ják változtatni. Az első eset­ben az elfogadó fél, akit nem kell meggyőzni, bárhová el le­het vinni stb. unalmassá vá­lik. A második viselkedésmód meg oda vezet, hogy az aktí­vabb fél kisajátító viselkedé­se válik kibírhatatlanná. A korai — végleges — pár- választás legfőbb veszélye nem a nemi éretlenség, vagy az anyagi bizonytalanság. Hanem az önismeret hiánya! Aki sa­ját magát nem ismeri, az a másikat sem ismerheti meg igazán, vagy honnan is tudná ilyesformán, hogy a kapcsolat hová fog vezetni? Hogy az érett önismeret mikor követ­kezik be, arra nézve persze, nincsenek normatív adatok. Mai févéajást latunk 18.00: Vöröskatona voltam.' A filmdokumentum harmadik része a Magyar Tanácsköztár­saság eseményeit idézi fel. Beszámol sorsdöntő harcairól és vérbefojtásáróL Az össze­állítás szól arról az orosz zászlóaljról is, amely a ma­gyar vöröskatonákkal együtt küzdött a Tanácsköztársaság védelmében. 20.05: Csillagosok katonák.' Jancsó Miklós a neves ma­gyar rendező 1967-ben ké­szült, szovjet—magyar kop­rodukcióban forgatott, nagy sikert aratott filmjét mutatja be a televízió. A film azok­ról a véres időkről szól, ami­kor 1918 nyarán a polgárhá­ború kegyetlen összecsapások­kal folyik. S az intervenció­sok, a fehérgárdisták a fiatal szovjet állam eltaposására szövetkezve harcot kezdenek. A szovjet vöröskatonák sorai­ban, a kemény, könyörtelen ütközetekben ott küzdöttek szép számmal a magyar inter­nacionalisták, a magyar ön­kéntesek is. Jancsó Miklós és Hernádi Gyula filmje azt a periódust örökíti meg a film­vásznon, amikor a fehérek, az intervenció kezdeti időszaká­ban átmeneti sikereikkel el­telve kegyetlenül leszámolnak az elfogottakkal. A „BUDAPESTI TAVASZ" KUBAI TÉVÉAD APTÄCIÖBAN Karinthy Ferenc „Budapesti ta­vasz” című regényének több epi­zódból álló filmadaptációja nagy sikert arat Kubában. A tévésorozatban a szigetország legismertebb színészei Játszanak. A regény feldolgozásának és be­mutatásának különös aktualitást ad a minden emberi értéket el­pusztító fasizmus leleplezésének újra felmerülő szükségessége. s ezt a mfl rendkívül eredeti és ha­tásos módon oldja meg. A tévéváltozatot Armando La­mas készítette és Silvano Snarez rendezte. A folytatásokat hetente háromszor sugározza a televízió. A kubai nézők körében a soro­zat legnépszerűbb alakja a fiatal Gazsó, akinek természete igea közel áll a kubai ember ér^^^ és gondolatvilágához. Textiladatbank A francia textil intézet öt- körének megfelelő informáci­évi kutató- és szervezőmunka után felállított és működtet egy nemzetközi dokumentáci­ós rendszert, amely ' napra­kész válaszokkal szolgál. A rendszer lelke egy számító­gép, amelybe a textiliparra vonatkozó számos adatot be­tápláltak a rostok gyártásától végsó felhasználásukig, a gyártási eljárásoktól a tech­nikai ismereteken át az új kutatási eredményekig. A do­kumentáció választ ad bonyo­lult, vagy egyszerű kérdések­re, például, hogy ki egy bi­zonyos gép vagy áru gyártó­ja, bibliográfiát állít össze, az előfizető személy vagy vál­lalat különleges érdeklődési SZALVÉ tő oldalajtón, a fennkölt ese­ményhez módfelett stílusta­lan otthoni slafrokban, őszas hajában fémcsavarókkal, fel- indultan tülekedett be egy asszony. Hatalmas léptekkel közeledett a művész felé, közben egyetlen mozdulattal kapta ki a karmester kezé­ből a pálcát, aki már éppen inteni akart vele a zenekar­nak. A glafrokos asszony lecove- kelt G. előtt és az elorzott pálcával a szalvétára bökött. — Tudtam —, harsogott be­le az áhítatba —, sőt egészen biztosra vettem, hogy megint egy tiszta szalvétát lopsz ki a szekrényből! Mit gondolsz, ki győz így rád mosni?! Na­gyon megfelelt volna még az, amit tegnapelőtt' Salgótarján­ban viseltél. Persze, neked ez a legkisebb gondod, te csak zenélsz, de bezzeg azzal soha­se törődtél, hogy a mosásban az én kezem megy tönkre. Nem elég, hogy mosom az in­geidet, a gatyáidat, minden muzsikálásra még egy szalvé­ta is?! — De, Macám, kérlek. .' 7 — dadogta a mester —, nem le­hetne ezt inkább otthon... — Nem! Hogyne! Majd hagyom magam ismét lóvá tenni! Számtalanszor megái ­ókkal szolgál. Az előfizető ha­vonta kétszer megkapja az előző két hét folyamán beér­kezett és érdeklődésének meg­felelő új adatokról szóló ki­mutatást. A dokumentációs központ Boulogne-ban székel, és két alközpontjával telex-öszeköt- tetést tart fenn. Az új rend­szer előnyeinek kihasználá­sára több európai ország cé­gei, továbbá amerikai textil­cégek is társultak a francia központtal. A kérdések és kí­vánságok a központba futnak be és 24 óra leforgása alatt postán vagy telexen megvá- . laszolják őket. TA lapodtunk már, hogy legalább három hangverseny egy szal­véta, és nem mindig egy újabb! Ne félj, többet nem csapsz be, mert, ha kell én utánad repülők New Yorkba is! Megértetted?! Most pedig ide azzal a tisztával! Kirántotta a habfehér szal­vétát férje ingnyaka mögül és slafrokja zsebéből egy gyű­röttet dobott a hegedűre. — Nesze —, mondta, mi­közben szépen, gondosan összehajtogatta a másikat —, megteszi még ez is, úgy sem azt nézik itt ezek. De azt megmondom, ha még egyszer be mersz csapni, nagy bot­rányt csinálok! Az is lehet, hogy elválok, és vegyél majd el egy mosónőt! Elégedetten indult kifelé, útközben a pálcát a karmes­teri pulpitusra dobta. — Kezdhetik — szólt oda a karnagynak —, de aztán ren­desen, semmi disszharmónia, nem szeretném, ha leégne a férjem. Mert, ami igaz, igaz, hegedülni már gyerekkorától tud. Csak éppen a gyakorlati élet iránt nincs semmi érzé­ke. Egek — csapta össze a kezét —, én nem is tudom, mit kezdene ez a szerencsét­len nélkülem?! Tóth-Máté Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom