Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-17 / 64. szám

1 Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV. ÉVF.. 64. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. MÁRCIUS 17., SZOMBAT A balassagyarmati üzemekben Váratlan akadályok az exportterv teljesítésében ' Amikor a Balassagyarmat életében, fejlődésében sok tekintetben meghatározó üzemek, gyárak vezetői összeállították ez évi ex­porttermelési programjukat, akkor az előzetes piaci felmé­rések alapján tették meg. Az eltelt két hónapban néhány üzemben nem várt események zavarták a tervszerű és fo- Folyamatban vannak lyamatos exporttevekenységet. " Emiatt két üzemben adósak maradtak az időarányos telje­sítéssel. Egyébként a dollárelszámo- ,, , , , lású exportterv teljesítéséhez LrtékGSGbb ÜrUl biztosítva volt az anyag, ren­delkezésre álltak és állnak a szükséges nagy teljesítményű, új, korszerű, készárut gyártó berendezések is. Csupán a megrendelések hiányoznak. gyártottak Függőben A Magyar Kábel Művek ba­lassagyarmati gyára az idén, a tavalyi évben teljesített 15,5 millió dollár helyet 18,5 mil­lió dollár értékű árut expor­tál. Időarányos teljesítése nem okozott volna különösebb gondot, ha egyik jelentős kül­földi megrendelőjük igényé­nek teljesítését nem függesz­tik fel. Emiatt az első két hó­napra esedékes exportkötele- zettségüket nem teljesítették- Előreláthatólag az első ne­gyedévet is adóssággal zárják. A jelentős összeget képvise­lő exportkiesést csak igen el­enyésző mértékben tudták más országokba irányuló ex­porttal mérsékelni. Ráadásul utóbbi tételeket —, mivel igen kis mennyiségben gyártották —, nem is tudták gazdaságo­san előállítani. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat az idén az előzetes piaci igények és lehetőségek felmérése után harminckettő­millió forint értékű szocialista, és hatvankétmillió forint tő­késexportot tervezett. Az előbbi kábeldobra, az utóbbi pedig legújabb termé­kükre: az alumínium bánya- támra vonatkozik. Mivel a szocialista szerződé­sek megkötése elhúzódott, ez­ért az első két hónapban nem került sor a tervbe vett exportkábeldobok elkészítésé­re. Ugyanez a helyzet a tő­késexportban is. A vállalat megkapta a Külkereskedelmi Minisztérium kiviteli engedé­lyét, tisztázta a felmerülő mű­szaki kérdéseket, azonban hát­ramaradt a konkrét szerződé­sek megkötése- Amennyiben utóbbi is megtörténik, akkor az év végéig 2500 alumínium bányatámért kapnak külföldi valutát a gyár dolgozói. A tő­késpiac bővítése érdekében egységrendszerből álló minta­szállítmányt küldtek Görögor­szágba. Az előbbiekkel szemben jó eredményt ért el az export­terv teljesítésében a Buda­pesti Finomkötöttárugyár ba­lassagyarmati gyárának kol­lektívája. Március 10-ig ér­tékben 108,4, darabban pedig 95,7 százalékra teljesítették időarányosan szocialista ex­portkötelezettségüket. A két szám közötti differencia ab­ból adódik, hogy ebben az időszakban az értékesebb árukból többet gyártottak. A szalagokról lekerülő női és leánykaruhákat — amelyek poliészter és kevert szálú nyo­mott- és pasztellszínű anyag­ból készültek — a Szovjet­unióba szállították. A meg­rendelő kívánságára tíz fazon­ból állították össze a szállít­mányt, a sajátos igényeknek és ízlésnek megfelelően. Az igények növekedését tükrözi, hogy a korábbi idő­szakkal szemben ma már egy- egy fazonból kevesebbet; öt- tizenötezer darabot kérnek a megrendelők. Az elkészült ter­mékeket a HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalat se­gítségével juttatták el a kí­vánt helyekre- Pillanatnyilag nincs különösebb ’ akadálya annak, hogy az első fél évre tervezett szovjet export 52 százalékát teljesítsék. Egyéb­ként a gyártott termékek csak állami szubvencióval nyere­ségesek­Jubileumi kiállítás nyílt Vendégváró Inturiszt Pénteken idegenforgalmi kiállítás nyílt Salgótarján­ban, a Karancs Szálló halijá­ban. A fennállásának ötve­nedik évfordulóját ünneplő Inturiszt, a Szovjetunió uta­zási irodája, valamint az IBUSZ megyei irodájának közös rendezésében a leg­szebb szovjet tájakat, turisz. tikai és üdülőközpontokat is­merhetik meg nagyméretű színes képekről a látogatók. Néhány felvétel emlékeztet a nagy múltú szovjet utazási iroda fél évszázados tevé­kenységére. Ugyancsak kie­melkedik a bemutatott fel­vételek közül, mely a közelgő nagy feladattal, a XXII. olimpiai játékok lebonyolítá. eával kapcsolatos. A kiállítást Grigorij M. 'Adijánc, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett műkö­dő idegenforgalmi főhivatal magyarországi képviselője nyitotta meg. Beszélt többek között a turizmus fejlődésé­ről a nemzetközi kapcsola­tok szélesedéséről, arról, ho­gyan készülnek az olimpiával együtt várható megnövekedő vendégforgalomra. Elmondotta többek között, hogy erre az időszakra 350 ezer külföldi látogatót vár­nak. Közülük 11 ezer ha­zánkfia lesz az Inturiszt ven­dége. A felkészülés nagysá­gára utal, hogy Moszkvában 15 ezer helyet jelentenek a meglevő Inturiszt-szállodák, 35 ezer hely áll rendelkezésre különböző szakszervezeti lé­tesítményekben és újabb húsz­ezer lesz a most épülő szál­lodákban. A vendégek kiszol­gálására máris készen áll 100 ezer dolgozó, javarészt az Iroda munkatársai, de 1980-ra további 20 ezer képzett ven­déglátó-szakemberrel egészül ki a gárda. Az idegeneket se­gítő, tájékoztató nagyszámú idegenvezető 25 nyelven mu­tatja be a szovjet főváros látnivalóit. Az Inturiszt a világ 700 különböző utazási irodájával tart kapcsolatot. Ennek során 135 országból fogad, és ugyan­ennyi országba utaztat turis­tákat. A feldolgozott leg­utolsó — 1977-es — adatok szerint az említett évben 4.4 millió külföldi utazott a Szov­jetunióba. Ugyanebben az időszakban 3 millió szovjet állampolgár látogatott kül­földre az iroda szervezésé­ben. A Szovjetunió 140 vá­rosában működnek Inturiszt- képviseletek, létesítmények. Grigorij M. Adijánc többek között kifejezte reményét, hogy a jövőben több szovjet turista keresi fel Nógrád me­gyét, melynek —, mint mond. ta — természeti környezete, történelmi múltja, valamint a modem városkép egyaránt jó adottságokat biztosít. A megnyitó után egy Szo- csiban töltött hét élménybe­számolója hangzott el, majd a megjelentek megismerked­tek a ■ kiállítás anyagával. Ez­után a szovjet Kaukázust be­mutató útifilmeket vetítettek. Az ÉSZAKKÖ Pestvidéki Kőbányák keszegi üzeme a Dunai Mész- és Cementművek fő alapanyag-ellátója. Naponta több fordulóban is, teherautók tucatjai viszik a jó minőségű mészkövet az onnan húsz kilométerre fekvő nagyüzembe. Az ipari felhasználás mellett ebből a bányából elégítik ki a lakosság keménymészkő- éskőporigényét is. A képen: gép rakja meg, „termelvénnyel” a hatalmas teljesítményű BELAZ-dömpert. Kulcsár József felvétele 11 napos tanítási ciklus Tapasztalatok Salgótarjánban A 11 napos tanítási ciklus bevezetése tapasztalatainak vizsgálatára került sor a na­pokban a megye általános is­koláiban; a városi tanácsok, járási hivatalok összegezték a tapasztalatokat. Salgótarján­ban az igazgatói munkaközös­ség vitatta meg nemrég a ta­pasztalatokat, amelyek sze­rint a 11 napos t-rUíási ciklus bevezetése lényegében jól si­került, sem az iskolák, sem az irányítás számára nem je­lentett különösebb gondot. (Az 1978/79. tanévben a város összes általános iskolájában bevezették a 11 napos munka­rendet, a felső tagozatban is.) A nevelők és szülők kedve­zően fogadták e munkarend bevezetését s a gyermekek is várták. Igaz, az órák száma csökkent, de a tanórai munka hatékonyságának növekedésé­vel ezt sikerült ellensúlyozni. Az iskolák rugalmasan oldot­ták meg az úgynevezett „mí­nusz órák” felszámolását, He­lyettük több szakkorrepetá­lást tudtak tartani, segítve ezáltal a gvengébb kénességű tanulók felzárkóztatását. Ér­ződik, hogy a tanulói tudás­szintben kedvező változás tör­tént. A jegyek mögötti „aranyfedezet” valósabbá vált. Természetesen a nevelők és a vezetők is örömmel fogadták a 11 napos tanítási ciklust. A nevelők láthatóan pihenteb- bek a szabad szombat és a vasárnap után. A következő heti kezdés tehát nyugodtabb. (Folytatás a 2. oldalon) Zajlik az elbírálás Fontos újítások születtek az első két hónapban Rendszeres számonkérést előíró újítási terv — termé­szetesen — nincs. Nagyobb távon mégis van némi rend­szeresség az újításokban. Mutatja ezt az is, hogy ahol egész évre vonatkozó nagyszámú jobbító ötletről készíthetnek ki­mutatást, ott kiragadva egy-egy rövidebb időszakaszt is, viszonylag sok kidolgozott változtató javaslatról számolhat­nak be az illetékesek. o Ebben az évben harminc- három újítással álltak elő az OBV salgótarjáni bányagép­gyárának dolgozói. Zsidai Im- rénétől, az üzem újítási fele­lősétől megtudtuk, hogy húsz javaslatot már el is fogadtak az elbírálással megbízott mű­szakiak. A húsz közül tizen­három javaslatot hasznosítot­tak a gyár megfelelő helyein. Hét indítvány bevezetésével pedig kísérletek zajlanak. Egy régóta kidolgozás alatt álló, rendkívül fontos újítást hár­man készítettek: Surányi Imre művezető, Kovács Pál és Ka- kuk Ferenc lakatosokkal ösz- szefogva gépet szerkesztett a füzéresített görgősorok gumi és bakelit zárógyűrűjének föl­préselésére. Eddig kézi erővel, nagy erőkifejtés, sok idő árán végezték a műveletet a gyár dolgozói. A masina jelentéke­nyen könnyíti és gyorsítja a préselést. A többi újítás jobbára szin­tén a termelésnövelést céloz­ta- Figyelemre méltó, hogy a gyárban é-ről évre szaporod­nak a jobbító javaslatok. Ta­valy nyolcvan érdemleges in­dítvány született. Idén — az eddigi eredményekből követ­keztetve — várhatólag jóval több lát napvilágot. Ezt segí­ti a föladatterv is, amelyet jóváhagyásra nemreg küldtek a fővárosba: a központi gyár­ba. © A BRG salgótarjáni gyárá­ban hat újítást nyújtottak be elfogadásra a dolgozók — tudtuk meg Szabados András- né ügyintézőtől. Mindegyik in­dítvány elbírálása Budapesten történik. A tmk öt embere célgépet állított össze a magnómotorok gyártásának könnyítésére. Ze­nien Mihály, a gyár szakem­bere a motoráramkörök átala­kítására készített szerkezetet. Javaslatát szemügyre vették a helyi műszakiak, s bevezetés­re javasolták —. de a közpon­ti gyár döntésén múlik. Nádasdi Gyula és T-Tolecz László a távrendszrű hűtéssel foglalkozott: ötletük a víz­megtakarítást szolgálja- Meg­említendő még Alb Ferenc e’- képzelése. amely a telefonok automatizált mérését oldaná meg. A gyár összeállított föl - adattervet: ebben huszonöt konkrét gond megoldására tűz­tek ki prémiumot. Az eddigi hat javaslatból egyik sem sze­l repelt a tervben. A megnyitó részvevői a kiállításon. © Nyolc javaslattal hozakod­tak elő idén a salgótarjáni öblösüveggyár dolgozói. Simon Gyuláné, az üzem illetékese arról számolt be, hogy az in­dítványok közül egyet elfo­gadtak, egy pedig kísérletek tárgya. Hűtőszalagok belső csúszkáinak átalakítására dol­gozott ki eljárást Horváth Ist­ván lakatos csoportvezető. Az újfajta csúszkák a javítást könnyítik: könnyen kiemelhe­tők. A javaslattevőt félezer forinttal jutalmazták. Molnár Imre, a dobozüzem dolgozója az ún. Kővár pohárgarnitúra csomagolásának biztonságossá tételére dolgozott ki eljárást- A gyárban szintén összeállí­tották a föladattervet, benne egy tucat megoldandó kérdés­sel. Sokat várnak az üzemiek az idei újítóhónaptól. Tavaly novemberben volt az újítóhó­nap, s akkor negyvenegy ja­vaslat született; ezeket több mint huszonötezer forinttal jutalmazták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom