Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-02 / 51. szám

Javában tartanak a húsvéti előkészületek a KARANCS Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál Salgótarjánban. A tervek szerint közel két vagon áru kerül az ünnepek előtt az üzletekbe. A vásárlók mintegy tízféle tér mékből választhatnak, hogy mi kerül az ün­nepi asztalra. A képen Várvölgyi István és Králik Iván a sonkának valót készíti elő. Az igazi elefánt Iparosodó gazdasági élet r Magyarországon évente több mint kétmilliárd forintot fordítanak reklámra, ami megközelíti a nemzeti jövedelem fél százalékát. Ha semmi más, ez a tény is elég okot adott arra, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma átte­kintse a reklám helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. A reklámnak nálunk mások a funkciói, mint a tókés gazdaságokban; ott a reklám a verseny és a manipuláció eszköze, s gyakorta pazarló fogyasztásra buzdít. A tőkés- országok nemzeti jövedelmük 1,5—2,5 százalékát fordítják erre a célra. Nálunk a reklám mindenekelőtt a fogyasztók tájékoztatását szolgálja, s a vállalati és népgazdasági cé­lok érvényre] uttatását segíti elő. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, azt folyamatosan tapasztalhatjuk. Reklám, propaganda nélkül szinte nem is lenne módunk megismerni az új termékeket — a kirakat is a reklám eszköze! — és azt sem, miként keli azokat használni. (A használati-kezelési útmutatók is a reklám fo­galomkörébe tartoznak.) Abban, hogy elterjedtek a korsze­rű háztartási gépek, hogy meghonosodtak az új mosósze­rek, kedveltté váltak az üdítő italok, konaervek, mélyhűtött készítmények — a példákat vég nélkül sorolhatnánk —, nagy szerepe volt és van a hirdetéseknek. Az áruválaszték bővülésével párhuzamosan pedig csak tovább növekszik a reklám szerepe. Mégis van bennünk valami halvány, kimondatlan bizal­matlanság a hirdetésekkel szemben. Talán mert jól tudjuk, hogy a hirdetők nein altruista intézmények: saját céljaik eléréséhez alkalmazzák a reklám eszközeit, módszereit. Azért fizetnek, hogy eladhassák termékeiket, növelhessék forgal­mukat, hasznukat, megerősítsék, vagy megalapozzák üzleti hírnevüket. Ám ez a törekvésük — éppen a szocialista gaz­dasági rendből következően — többnyire egybeesik mind a fogyasztó, mind a népgazdaság érdekeivel. Ha nem így van, abban az esetben az adott reklám nem is kívánatos, nincs helye a sajtóban, a rádióban, a hirdetőoszlopon. Túl a gazdasági célokon, a reklám ízlésünket és tuda­tunkat is formálja. Gondoljunk csali az antialkoholista pro­pagandára, vagy arra, amelyik a környezet védelemre, vagy az energiatakarékosságra buzdít. A jó reklám — legyen akár plakát, akár film, akár egy rövid jelmondat — esztétikailag is értékes, és mint ilyen — ízlésnevelő. Ezért Is esett sok. szó a kollégium .ülésén a reklám színvonaláról. Meg kell mondanunk: nem egyértelműen elismerőek voltak ezek a szavak. Amint a közvélemény sem egyértelmű elismeréssel fo­gadja a különféle reklámokat. Vannak olyanok, amelyeket megkedvelünk, amelyek befészkelődnek tudatunkba, sőt, olyanok is, amelyek továbbgondolkodásra, játékra késztet­nek. Bizonyítja ezt a legújabb viccek egyike, amely így szól: „— Két elefánt megy a körúton. Az egyiknek balra állnak az agyarai, a másiknak jobbra. Melyik az igazi? — Talán, amelyiknek balra... — Nem. A jéghideg Coca-Cola az igazi”. A minisztérium vezető testületé egyebek között megál­lapította, hogy túlságosan sok vállalat, szövetkezet — körül­belül 60 — foglalkozik nálunk reklámszolgáltatásokkal. Jó, hogy megszűnt a Magyar Hirdető korábbi monopol helyzete, az is hasznos, hogy a szakvállalatok, szövetkezetek között verseny alakult ki, de az alighanem felesleges, hogy mező- gazdasági és ipari szövetkezetek tucatjai gyártanak reklám- eszközöket, vállalják kiállítások kivitelezését. Ezért döntöt­tek úgy, hogy a közeljövőben öt-hat cégnél megvizsgálják a melléktevékenységként folytatott reklámszolgáltatás sze­mélyi és tárgyi adottságait. Pontosabban azt, hogy megvan­nak-e a szükséges feltételek. A döntés bizonyára hatással lesz a reklám ma megle­hetősen Ingadozó, változékony színvonalára is. A kollégium ülésén azt is megáll api tot tálc, hogy nálunk viszonylag kevés a televíziós reklám: keresni fogják hát a módját annak, hogy a képernyőn több szellemes reklámfilmet láthassunk. Az eddiginél nagyobb gondot kívánnak fordítani olyan rek­lámeszközökre, mint a kirakatok, vagy a boltok belsejében elhelyezett hirdetmények. Teszik ezt alighanem mindannyiunk megelégedésére, hiszen — ismerjük el — a reklámtevékenységet általában érdeklődéssel figyeljük, hiszen a reklám szórakoztat is, mi­közben fontos információkat közöl. Igaz, a reklámot gyak­ran szidjuk, de —, kíváncsiak vagyunk rá. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság ipara az el­múlt évtizedben dinamikusan fejlődött. Az 1977. évi ipari termelés 196-szorosa az 1946. évinek. Az egykor elmaradott or­szág iparának alapjait viszony­lag rövid idő, 14 év alatt si­került lerakni. Jelenleg az or­szág gép- és gépiberendezés- szükségletének döntő többsé­gét saját termeléséből bizto­sítja. A textilipar 600 millió mé­ter anyagot készít évente, ami fedezi a belső szükségletet. Megfelelő a lakosság ellátása a legfontosabb közszükségleti cikkekkel, élelmiszerekkel is. A második hétéves tervidő­szakban — 1978—1984 között — 56—60 milliárd kilowattóra elektromos áramot, 70—80 mil­lió tonna szenet, 7;4—8 millió tonna acélt, egymillió tonna fémet, 5 millió tonna súlyú gépet, 5 millió tonna műtrá­gyát, 12—13 millió tonna ce­mentet fognak termelni az or­szág üzemeiben. NAPRÖL NAPRA járják végig útjukat, tikkasztó me­legben, lúdbőröztető hidegben, hajnalban kelve hordják az újságot. Hivatalos nevük hír­lapkézbesítő, de leginkább postás néninek szólítják őket. Tóth Szőlős Bélánéra még nem nagyon illik a nénizés. A karancsaljai fiatalasszony két esztendeje hordja az újságo­kat a salgótarjániaknak, a Kun Béla utcán, a Bajcsy- Zsilinszky úton, a Bartók Bé­la úton, Baglyas-Kőváron és Eperjes-telepen. Az utcánkban lakik egy asszony, a leveles postás, ö javasolta, hogy jelentkezzem. Nem akartam a gyereket más­ra hagyni, kilenc évig voltam otthon a kisfiámmal, de már élég nagy. Fél négykor kelek, fél ötkor indul a busz. Hétv órás a munkám, ha csak na­pilapok vannak. Végzek is ve­le, néha még előbb is, de ha sok a színes lap, meg amikor pénzt kell beszedni, bizony sokáig járok házról házra, A férjem nem is nézte jószem­mel, hogy elszegődtem, de az­tán nem bánta meg. Számít az én keresetem is. Én meg nagyon szeretek menni. Az új­ság egy részét előre kiszál­lítják, így kevesebb a cipeke- dés. Sok lenne, ha mind a 465 lapot — ennyi a napilap­Kistermelők — kiskertele Hitelek a mezőgazdasági termeléshez Mezőgazdasági termelési hi­telt mindenki igényelhet — az OTP-től, vagy a takarék- szövetkezettől —, aki mező- gazdasági művelésre alkalmas földterülettel — kert, udvar, bérlet stb. — rendelkezik és azt növénytermesztéssel, vagy állattenyésztéssel, állattartás­sal kívánja hasznosítani. A háztáji és kisegítő gazdaságok kölcsönt igényelhetnek zöld­ség- és gyümölcstermelésre, állatok beszerzésére, gazdasá­gi épületeik korszerűsítésére, eszközök vásárlására stb. A kistermelők az önellátás­célját szolgáló termelésre ál­talában 15 ezer forintot kap­hatnak, évi 8 százalékos ka­matra. A hitel visszafizetésé­nek ideje legfeljebb 5 év le­het. A szerződés nélküli terme­léshez, például állatvásárlásra, táp, takarmány és felszerelés (önetető, önitató) beszerzésé­re, istálló és ól korszerűsítésé­re, esetleg új létesítésére hi­tel vehető igénybe. A kölcsön összege 15 ezer forintig ter­jedhet — lejárta pedig a meg­térülést figyelembe véve — legfeljebb 5 év, a kamat 8 százalék. KEDVEZMÉNYEK Azok, akik a felvásárlóvál­lalatokkal, vagy az ÁFÉSZ- ekkel áruértékesítésre szerző­dést kötnek, különféle ked­vezményekben részesülnek: Például: Szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás esetén az állat be­szerzésére maximálisan 50 ezer forint összegű, évi 6 százalé­kos kamattal kapható kölcsön. A visszafizetés ideje 5 eszten­dő is lehet. Ehhez kapcsoló­dóan istállőépités címén to­vábbi 25 ezer forint igényel­hető, a kamat ebben az eset­ben évi 8 százalék. Növénytermesztés és állat­tenyésztés esetén — a hitelcé­lonként — 25 ezer, legfeljebb 50 ezer forint vehető Igénybe. A visszafizetés időtartama, a sezrződés lejáratától függően 5 év lehet. Abban az esetben, ha a kölcsön a termelés köz­vetlen költségeit szolgálja, a kamat 6 százalék. A korszerű állathízlaló rend­szerek kialakításánál, ha a ki­vitelező az ÁFÉSZ, vagy a tsz, 50 ezer forint, 5 éves le­járatú kölcsön vehető igény­be, évi 6 százalékos kamat mellett. Mezőgazdasági kisgép be­szerzésére — 20 százalékos sa­ját hozzájárulás mellett — 50 ezer forintig terjedő kölcsön vehető igénybe, amelyet öt év alatt kell visszafizetni. Felté­tel: csak állami, vagy szövet­kezeti szervtől lehet gépet vá­sárolni. A történelmi borvidékeken szőlőtelepítésre is igényelhető kölcsön. Ennek összege 25 ezgr forintig terjedhet, kamata évi 6 százalékos. Lejárata a ter- mőrefordulás évétől függően 5—10 év. Amennyiben a tele­pítendő terület meghaladja a 400 négyszögölt, a helyi ta­nács telepítési engedélyére is szükség van a hitel folyósítá­sához, és fel kell tüntetni a telepítendő szőlő fajtáját. Ugyanilyen feltételekkel kap­hatnak kölcsönt gyümölcs te­lepítésére, illetve felújítására. Szőlő és gyümölcs telepítésé­nél a feltételek hiánya esetén — ha például az előírtnál ki­sebb a földterület —,15 ezer forint vehető igénybe, 5 évre, 8 százalékos kamattal. A szakcsoportban levő mé­hészek részére is folyósítanak kölcsönt, ha mézértékesítési szerződést kötnek, $ évente és méhcsaládonként legalább 24 kiló mézet értékesítenek. A méhészet fejlesztésére 50 ezer forintig terjedő, 1982. decem­ber 31-ig visszafizetendő köl­csönt lehet igénybe venni. A kamat évi 8 százalékos, amely­ből a méhészt csak 2 százalék terheli, a fennmaradó 6 szá­zalékot a Hungaronektár vi­seli. MAXIMUM, FEDEZET Az egy személy részére, több címen folyósítható köl­csön felső határa 75 ezer fo­rint lehet. Például az a gazda, aki szerződést köt szarvasmar­ha-tenyészállat beszerzésére, 50 ezer forintos kölcsönt igé­nyelhet, ugyanakkor — istálló­építésre — további 25 ezer fo­rintot vehet fel. Vagy a szer­ződéses növénytermesztésnél: a termelés közvetlen költsé­geire 25 ezer forintot lehet kérni és mezőgazdasági kisgép beszerzésére további 50 ezer forint kölcsön vehető fel. A mezőgazdasági hiteleknél is — hasonlóan az egyéb rö­vid és középlejáratú hitelek­hez — a fedezet elsősorban a kölcsönt igénylő és a házas­társának havi, rendszeres jö­vedelme. A kölcsön kettőjük illetményének háromszorosáig engedélyezhető. Amennyiben az összeg ezt meghaladja, megfelelő kezesekre van szük­ség. Ingatlanfedezetet a hite­lek rövid lejárata miatt a ta­karékpénztár nem fogad el. Bulgária és az Interkozmosz Műszaki Bolgár tudósok — szovjet kollégáik ösztönzésére — már az ötvenes évek elején foglal­kozni kezdtek az ionoszféra- kutatás különböző problémái­val, majd pedig a műholdak­kal kapcsolatban végeztek kü­lönféle megfigyeléseket. A szovjet kutatókkal kialakult együttműködés jó alapokat te­remtett a bolgár tudomány ez irányú fejlődéséhez. 1967- ben így Bulgária egyik alapí­tója lett a szocialista országok közötti Interkozmosz-program- nak. Azóta is tevékenyen részt vesz a program témái­nak a kidolgozásában többek között a kozmikus fizika, me­teorológia, biológia és orvos- tudomány, az űrtávközlés te­rületén. Űrhajó fedélzetén 1972-ben szerepelt első ízben bolgár műszer, az ionoszféra paramétereinek a mérésére szolgáló készülék. >E*t követő­en Bulgáriát hivatalosan is „kozmoszállammá” nyilvání­tották, tizennyolcadiknak a sorban. Ma az űrhajók alkatrészei között már rendre szerepelnek bolgár műszerek, készülékek. A Vertikál—7 geofizikai ra­kétán például három bolgár műszer is van, amelyeket a világűrkutatási központi labo­ratóriumban fejlesztettek ki. Kettő közülük — egy ionkon­centráció-mérő berendezés és egy elektrofotométer — saját konstrukció. Indiai—bolgár együttműkö­dés is kialakult az űrkutatás területén. A dél-indiai Tűm- ba-félszigeten bolgár—indiai közös kísérleteket végeznek a mágneses egyenlítő vidékének ionoszf éra-kutatásában. újdonságok A rostocki halászati kom7 binát új módszerek alkalma­zásával javítja munkáját. Dol­gozói, már nem a mélytenge­ri halászatban eddig szokásos vontatóhálókat alkalmazzák, hanem a mindenttudó „Ja- ger”-t. A Jager halászfelsze­relés hálójának elülső része párhuzamosan futó kötélzet­ből készül, csomózás csak mintegy a berendezés 40 szá­zalékán van. Hossza 300 mé­ter, nyílásszélessége kétezer négyzetméter. Bevezetésével a vontatási sebesség 25 száza­lékkal megnövelhető. A háló kivetése és bevonása egyaránt egyszerűbb a korábbinál. A „Jager”, az NDK legújabb exportcikke, amely máris több külföldi országban keresett. Híreink hozói Vannak sáros utcák előfizetők száma — táskában kellene hordani. Két hónap kellett hozzá, hogy belejöjjek, addig a kis könyvemből „pus­káztam”. Azóta viszont már tu­dok mindent fejből. Szabad­ságon még nem voltam, bete­get sem jelentettem, pedig né­ha eléggé rosszul voltam, de bejöttem, nehogy másnak kell­jen a körzetembe menni. Ne­hogy „elrontsa” valaki. Már engem is ismernek. Sokszor utánam szólnak, amikor hár­masával veszem a lépcsőket, hová sietek. Hogyne sietnék, minél előbb végzek, annál ha­marabb hazaérek. Előfordult már az is, hogy előbb voltam otthon, mint a községi kézbe­sítő. Persze nem lehet minket egymáshoz mérni. Ö nyolckor kezd és leveleket is hord. Ügy érzem szeretnek, szívesen be­szélgetnének velem, be-behív- nak egy kávéra, nincs szívem visszautasítani, olyan kedve­sek. Most, hogy drágább lett az újság, egyesek lemondták, de már többen kérték vissza, mert hiányzik. Gregor Istvánná már tizen­öt éve kézbesít, övé a Pintér­puszta. valamint a Báthori út­tól a Tarján vendéglőig terje­dő terület. — Bizony más volt régen, amikor még nagy táskával jártunk. Nekem meg is nyom­ta a gerincemet, kórházban is voltam vele. Most már sokkal könnyebb, hogy van a kisko­csi, meg az előreszállítás. Per­sze Tarjánban is vannak sá­ros utcák. Az én körzetem­ben is, ott bizony a kiskocsi­val nehéz a járás. Az egyik helyen olykor meg szoktam kérni egy nénit, hadd men­jek a kertjén át, mert külön­ben nem bírnám húzni a ko­csit. Míg a gyerek kisebb volt, ő is járt segíteni, most már megnősült, nem nagyon van rá ideje. Huszonhárom éves a fiam. Régebben nyolcórás vol­tam. kijártam a Sebaj-telepre is, de aztán ahogy fejlődésnek indult, olyan sok lett volna a munka, hogy nem bírtam. Kértem, hogy vegyenek fel még valakit. Amikor aztán így lett, meg kellett osztani a te­rületet. Hát bizony sokat gon­dolkoztam, melyiket válasz- szam, mert mind a kettő a szívemhez nőtt. Végül, emel­lett döntöttem, mert amikor elkezdtem a kézbesítést, akkor kezdtek oda beköltözni. Mind­nyájan jó ismerőseim lettek. Mikor hidegek vannak, be is hívnak egy-egy teára. Nincs is velük semmi bajom. Egy bá­csika volt, aki követelte, hogy reggel kilenc előtt ott legyen az újság. Dehát nem tehettem vele kivételt. Meghalt szegény azóta. Én is évről évre koro­sabb leszek, a hátam is egy­re jobban érzem. Abbahagyom lassan a kézbesítést. Nagyon sajnálom otthagyni az előfi­zetőimet, dehát meg kell érte­ni, az egészség fontosabb. Megígérték, hogy ha találnak helyettem valakit, úgy újság­árus-pavilonba fognak elhe­lyezni. Mivel a lábaim már nem nagyon bírják, ezentúl nem én viszem, hozzám jön­nek a lapokért. KÉT ARC AZOK KÖZÜL, akik reggelente a tarjáni 1. sz. postától elindulnak. Híre­ink hozói ők. — gáspár — J NÓGRÁD - 1979. március 2., péntek 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom