Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-13 / 36. szám

1979 — nemzetközi gyermekév Ellesett pillanatok Ebben az esztendőben érthetően megsokszorozódik a fi­gyelem, amellyel a gyerekeket általában körülvesszük. És ez így van rendjén — még akkor is, ha mi, felnőttek némi „irigységgel” gondolunk erre a 365 napra. 1979 az első esztendő, amely a gyermekeké — a meg­valósulatlan, egykori gyermekálmok valóra váltására alka­lom, hogy a most felcseperedő nemzedék élete szebb, bol­dogabb. igazabb legyen szerte a világon. És persze, a ma­gunké is. Ugyan ki merné tagadni, hogy a gyerekek a leg- odaadóbb társaink a boldogság, az őszinteség, a szeretet, a jótakarás sokszor gyorsan múló pillanataiban! k. m. mphhhu „Hóvirág' 1 ...11.......ül ..jilSíJííii L appföldről. A mlndenit! Üjabb bukással gyarapodott a családi album! A sílécekkel barátkozó lengyel kisfiút édesapja- is elkísérte Varsó egyik parkjába. Honda motor! Hát már ez is valami! önfeledten csevegő vietnami kisfiúk. A háború szörnyűségeit talán már elfe­ledhetik. A győztes úgyis én leszek! A lipcsei iskolás fiúk egyik fő ál­ma, hogy egyszer majd neves birkózók lesznek. Hírcsokor A szövetségi statisztikai hi­vatal adatai szerint 1978: első hét hónapjában az egy főre jutó nettó jövedelem 4871 di­nár volt Jugoszláviában. *­Jugoszláv vállalatok a vi­lág 140 országával keresked­nek. 1978 első /háromnegyed évében 73 milliárd dinár érté­kű árut exportáltak, amely 6 százalékkal haladja meg az előző évi mennyiséget. Jugos;fláviában emelkedik a villamos energia termelése és felhasználása. A tervezett 59,3 billió kilowattóra energia he­lyett 1979-ben előreláthatólag 60 billió kilowattórát termel­nek. Az energiafogyasztás 1978 év szeptemberében 0 és októberében 9,8 százalékkal haladta meg az előző év ha­sonló időszakának fogyasztá­sát. \ Nagyüzemek kulturális kapcsolatai A lengyelországi nagyüze­mekben azelőtt sem volt rit­kaság, hogy a dolgozók — akár mint amatőr művészek, akár mint nézők, látogatók — részt kértek az ország kultu­rális életének eseményeiből. Amióta azonban „A dolgozók szövetsége a kultúrával és a művészettel” jelszóval 1974- ben meghirdetett — és a dol­gozók javaslataival kibővített — hosszú távú program meg­valósításához hozzákezdtek, egyre szorosabbá válnak az üzemi dolgozók és a művé­szek közötti kapcsolatok. A program megvalósításán számos új kezdeményezéssel, jelenleg 350 mezőgazdasági és ipari üzemben dolgoznak. A nagyüzemek együttműködési szerződéseket kötnek kulturá­lis intézményekkel — egye­temekkel, színházakkal, mű­vészeti főiskolákkal. Az ered­mények — bár még csak öt év tapasztalatai összegezhető- ek — szinte minden művésze­ti ágban jelentősek. A filmművészet új alkotá­sainak megismertetésére be­mutató előtti vetítéseket ren­deznek az üzemekben, ahová meghívják a filmek alkotóit, művészeit. Ilyen szerző­néző találkozókra pedig a se­regszemlék — többek között a lublini „Ember — Munka — Művészet” filmfesztivál — al­kalmával is sor kerül. A színházakkal nemcsak a szervezett színházlátogatások jelentik a kapcsolatot. A szczecini hajóépítő kombinát például díjat alapított, amely- lyel az év legjobb színházi alkotását jutalmazzák. A szín­házi együttesek gyakran felke­resik a nagyüzemeket, hogy a munka szüneteiben ízelítőt adjanak darabjaikból". A dol­gozók rendszeresen meghívót kapnak a főpróbákra, vita­estekre# Több lengyel nagyüzem kö­tött szerződést koncertekre a filharmóniai zenekarral. Igen jó a kapcsolat a kép­zőművészek és az üzemek kö­zött. Ennek számos tanúj ele van: az üzemi létesítmények díszítéséről munkacsarnokok mértéktartó, ízléses dekorálá­sáról szívesen gondoskodnak a művészek. Kérésre megtervezik a munkaruhákat; kiállításo­kat, művész-közönség találko­zókat rendeznek. Nem ritka az állandó művészeti kiállítás sem, mint amilyen például a garhnoi állami gazdaságban található. Egyes üzemek ala­pítványt létesítenek fiatal mű­vészek számára. E széles körű program nem­csak a munkásemberek szel­lemi életét teszi gazdagabbá, /de jótékonyan hat az élettel szoros kapcsolatban álló mű­vészekre is. I dén az egy lakosra ju­tó társadalombiztosítá­si kiadások összege el­éri a hatezer forintot. A pénz­beli társadalmi juttatások 61,4 milliárd forintot tesznek ki, ami 10,2 százalékkal több az 1978. évinél. Holott az állami költségvetés igazán nem baj­lódik olyan gondokkal, hová adja ki bevételi forintjait, de: a szociálpolitika társadalmi­politikai jelentősége a nehe­zebb gazdasági körülmények közepette nemhogy mérsék­lődne, hanem növekszik. Még­is, szemben a központi irá­nyítás követte gyakorlattal, a termelőhelyek némelyike úgy okoskodik: ha sűrűsödnek a gondjaink, fogjuk szorosabb­ra — a szociálpolitikai kia­dásokat, hiszen ott a leg­könnyebb „gazdálkodni”. S innét a cím is, szándékkal ingerlő, bárha kérdőjellel, mert — ugyan a végletessé­gig elmenve — az ilyesfajta logikából ez következne. Nagy hagyományai, gazdag tapasztalatai vannak a válla­lati szociálpolitikai tevékeny­ségnek, több évtizedre visz- szanyúlók, s egyre tekintélye­sebb összeget követelők. Nap­jainkban a társadalmi jutta­tások tíz százaléka származik vállalati forrásokból, több részterületen azonban ennél jóval nagyobb a hozzájárulás aránya: az üzemi étkeztetés költségeinek nyolcvan száza­lékát fedezik a munkahelyek, s a kedvezményes üdültetés minden százforirdnyi kiadá­sából hetvenet a vállalatok A közérdekű bejelentésekről Jelentős társadalmi érdek A U^WÁrrt^liií bejelentésekről, ja- RUíClUCMl vasiatokról és pana­szokról szóló törvény megalkotása óta eltelt idő kellő távlatot nyújt ahhoz, hogy miként a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága legutóbbi ülésén is tette, az alkalma­zás főbb tapasztalatairól képet kapjunk. A jog eszközeinek alkalmazása a közügyek intézésének fejlesztésében együtt jár a szo­cialista demokrácia szélesítésével, az ügyin­tézés színvonalának emelésével és az állam- polgári fegyelem, felelősségtudat erősödésé­vel. Jelentős társadalmi érdek fűződik te­hát ahhoz, hogy a törvényt az állampolgá­rok és az eljáró, felügyeleti szervek a poli­tikai célkitűzéseknek megfelelően értelmez­zék, alkalmazzák a gyakorlatban. Miként valósul meg a törvény alkalmazása a taná­csi szervek munkájában és melyek a továb­bi tennivalók ezen a fontos területen — er­ről tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az elmúlt év végén valamennyi helyi ta­nács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a törvény alkalmazásának tapasztalatait, így az értékelő végrehajtó bizottság elé már egy minden tekintetben megalapozott jelentés ke­rült. Alapvető megállapítás, hogy a törvény al­kalmazásával a tanácsi szerveknél jó úton halad a bejelentések gyorsabb, megnyugta­tóbb és egységesebb intézése. Az ügyintézés­ben kevesebb az úgynevezett átfedés és pár­huzamosság, megakadályozhatok a végnél­küli panaszkodások. A tanác szakigazga­tási szervek túlnyomó részénél színvonala­sabb, eredményesebb a bejelentések és pa­naszok intézése. A törvény kedvező fogad­tatásra talált, erősítette a lakosság és a ta­nácsi apparátus körében a politikai, jogi és erkölcsi felelősségérzetet, ugyanakkor növel­te a lakosság bizalmát a helyi vezetésben résztvevők iránt. Megyénkben i! módon is tovább fejlődött a közéleti demokrácia, ja­vult a közélet tisztasága. Itt szükséges megjegyezni, hogy a tanácsi vállalatok, intézmények és a szövetkezetek vezetői, ügyintézői — a tapasztalatok bizo­nyítják —, csak részben ismerik és alkal­mazzák helyesen a törvényt. Akik a törvény hatályba lépésekor arra számítottak, hogy az majd megnyitja a zsilipet a vég nélküli panaszkodások előtt, most azt tapasztalhat­ják, hogy csökkent a notórius panasztevők száma. A tanácsi szakigazgatási szervek y a dolog természetéből következve, azonban nem egyformán leterheltek: Salgótarjánban a közérdekű bejelentések túlnyomó többsége egyetlen közigazgatási szervre, a műszaki és építési osztályra zúdul. Az osztály a sok egyéb munka mellett nehezen birkózik meg a feladattal, s gyakran a válaszok is kés­nek. Erről a gondról a városi tanács elnöke számolt be az említett ülésen, s ugyancsak ő mutatott rá arra is, hogy a tanácstagi i»> számolókon évente mintegy hat-hétszáz be­jelentés hangzik el, és ezek nagy része, ép­pen az említett osztály leterheltsége miatt,’ már korábbi évekről megmaradt gondokat említ. Ilyen helyzetben érthetően tovább nö­veli a tanács gondját az a sok lakossági be­jelentés, amely például a népfront fórumain hangzik el. A népfront álláspontja is figye-, lemreméltó: a gondok megoldásában is szí­vesen segítene. Figyelmeztető megállapítás, hogy a me­gyéi szakigazgatási szervek egy része és a szövetkezetek érdekképviseleti szervei a szükségesnél kevesebbet tettek eddig a tör­vény céljának, szellemének, rendelkezései­nek tpegismertetése és következetes alkal­mazása érdekében. Ugyancsak ide - illik az a megállapítás is, hogy a szövetkezetek tör­vényességi felügyeletét éllátó tanácsi szer­vek többsége nem vizsgálta rendszeresen a törvény alkalmazásának tapasztalatait. A képhez tartozik, hogy még kedvezőtlenebb a helyzet a nem tanácsi vállalatoknál. A törvény megismertetésére irányuló jogpro­paganda is nagyon eltérő hatású; általában igaz az, hogy az állampolgárok számára to­vábbra is a legkézenfekvőbb megoldás, ha közérdekű bejelentéseivel — függetlenül at­tól, kinek a hatáskörébe tartozik, az ügy — egyenesen a tanácsi szervekhez fordul. És éppen, mert több helyen maguk a vállala­tok, szövetkezetek sem ismerik az ide vo­natkozó törvényt, gyakori az indokolatlan „átpasszolás” a tanácsoknak, ami tovább nö­veli az amúgy sem csekély munka mennyi­ségét, lassítja az ügyintézést. Egy esztendő leforgása alatt a tanácsi szervekhez 1197 bejelentés érkezett, legna­gyobb számban a helyi tanácsokhoz. A me­gyében a tanácsi szervek ugyanezen idő alatt nem kevesebb, mint 2252 javaslatot ik­tattak. Ezek nagy része tanácstagi beszámo­lókon hangzott el. Üt, járda, kereskedelem, közvilágítás, vízellátás,, szolgáltatás — ezek szerepeljek a legtöbb esetben a javaslatok között. A követhető álláspont: célszerű a kisebb beruházást igénylő javaslatokat mi­előbb megvalósítani, ugyanakkor a milliós nagyságrendű beruházást igénylő javasla­tok esetében elengedhetetlen a lakosság meg­felelő tájékoztatása. A tanácsol/ tehát általában jól vég­/V lalJdp&(ÍK zik a rájuk háruló munkát. Bár Salgótarjánban (a műszaki osz­tálytól) több mint nyolcvan esetben adtak a panaszokra, bejelentésekre megalapozatlan választ. így a bejelentések később újra „visszatértek”. Az osztály ilyen irányú mun­kájának segítésére a tanács a következők­ben nagyobb gondot fordít. Ugyanakkor fi­gyelmeztető adat, hogy például a rétsági já­rásban megvizsgált öt vállalat közül há­romban nem ismerték a közérdekű bejelen­tésekről. panaszokról intézkedő törvényt! Tennivaló tehát van bőven, hogy a közös­séget érintő bejelentések intézése tovább egyszerűsödjék. TPL Gyorsítja a bányanyitást Kétszer nagyobb termelé­kenységgel és másfélszer ki­sebb önköltséggel történik az ércfejtés a Szovjetunióban ki­dolgozott új gépkomplexum­mal, amely az érc és a med­dő együttes leomlasztásával működik. A gépesített bánya- támból, kisméretű vibrációs generátorból és szállítószalag­ból álló komplexum ék alpkú vágattisztító fámja egy ínun-, kaciklusban hidraulikus eme­lői segítségével 6—7 métert halad elóre. Az új konstrukció lehetősé­get ad az előkészítő, bánya- nyitási munkák 1,5—2-szer gyorsabb elvégzésére. A ma­gas fokú gépesítés következté­ben nő a munka biztonsága. Bezárják az ebédlőt ? állnak. hozzájárulás. Pusztán az ér­zékeltetés kedvéért: a hír­adás- és vákuumtechnikai iparban a foglalkoztatottak 69,9 százaléka negyven éven aluli. A textiliparban dol­gozó nők 67,4 százaléka még Elképzelhetetlen len- ízű jótékonykodás óhajtásá- ne egyik napról a másikra ról, sokkal inkább arról, töltötte’be a negyvene­elvonni mindazt, ami meg- hogy a tudatosság . és az ér- dik életévét tehát pontosan .szokottá vált, ami a dolgozók dekeltség összhangja a szoci- at)ban a ko’.kan Van amikor nagyobb csoportja által tér- álpolitikában is megteremt- kimondottan rászorul’ a vál- mészetesnek tartott és igénybe hető, kialakítható. Igaz csak »Q-.: .7„„í4ií0 annrinoirnriá« vett. Arra érthetően nem akkor, ha tervezik e tevékeny- sokféle elemére a gyermek­gondolnak egyetlen 1 munka- séget, ha súlyát mérlegelve intézménvektől ’a kedvezmé- helyen sem, hogy bezárják az rangsorolják. nyes, s ■' hazavihető vacsorán Rangsor: nem szabad úgy át az üzemorvosig. Ugyan­ebédlőt, meszüntessék a ked­vezményes üzemi étkeztetési. mazsolázgatni a kalácsból, akkor De néhány helyen furcsa karékosságot meghonosítani. ta­szénbányászatban. , hogy — például — a mun- a foglalkoztatott férfiak 48,7 kívánnának kásszállás maradhat, mert an- százaléka elmúlt negyven­mon'dvan, nak kiadásai az önköltségben éves; másfajta gondoskodást J™}®* ® vállalati nyereséget szamolhatók el, ám az óvoda igényelnek, mint az előbb ouin0Vej,’ ,S, ,-^an fönntartását már fontoljuk említett nők, ám ki vitathat­mellekes dolgokkal bíbelődni, megt hiszen az a jóléti, ala- ná, hogy szükségünk van a mmt a szociálpolitika. Igen- p0(. terheli stb. Mégis, itt-ott vállalati szociálpolitikára és am csakhogy az így gondol- mostanában tapasztalni ilyes- annak további fejlesztésére, ködök azt tevesztik szem fajta — érthetetlen és elfo­a ,v^Ualnti szoci- gadhatatlan — méricskélést, rTnartósan, hosszú távon nö- alpolitikai tevékenység az el- osztályozást. S magyarázatot I vekszik a vállalatok sodleges vállalati erdekeltsé- ;s hallani ezekre a próbálko- szociális tevékenységé­gek körébe tartozik. zásokra, mondván, a központi nek jelentősége, súlya a mun­Ny.ilvánvaló; a munkaerő- irányítás jelentősen szigorí- kaadó és a munkavállaló vi- források elapadása, a munka- tóttá a vállalatokkal szem- szonyában, ezt igazolják az vállalók jó értelmű megtaí- beni gazdálkodási követeimé- eddigi fejlődés tapasztalatai, tása egyre inkább föltételezi nyékét. s ezt a jövőbeni irányzatokat nemcsak a javadalmazási for- A hangsúly a vállalati szó- elemző kutatások. Kár lenne, mák tökéletesítését, hanem a ciálpolitika egészén van, azaz hogy ha átmenetileg is, de vállalati szociális gondosko- annak rendszerén, amibe a megtorpanna ez a folyamat, dás kereteinek folyamatos munkaruha éppúgy beletarto- az „ebédlő”, azaz a gondos­fejlesztését is. Igaz, számon zik kell tartani ez utóbbi befek­tetéseknek, kiadásoknak a ha nehezen is látják kodás különféle elemeinek be ezeket az összefüggéseket fölszámolása, visszaszorítása a gazdálkodók —, mint az következtében. A holnap, a hatékonyságát; a vállalat üzemegészségügy, a munka- holnapután alapjaiból erősen olyan szociálpolitikai teendők • körülmények korszerűsítése, a hiányoznék ez a cement, ellátását vegye magára, ame- gyermekintézményekhez adott Lázár Gábor lyek megfoghatóan köthetők a vállalati, érdekekhez. ' Szó "[ ' “ ~ “ sincs tehát valamilyen rossz J NÓGíiÁD — 1979. február 13., kedd 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom