Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-11 / 35. szám

Hidegből származó meleg Egy svéd feltaláló „csináld magad” hőszivattyúja, amely 1,65 kilowattóra energiáért 8,79 kWó-t ad cserébe, ami fedezi egy átlagos családi ház melegvíz-szükségletét A hőszivattyú tulajdonkép­pen nem új találmány, de addig nem tudott elterjedni, amíg olcsó volt az energia. Napiainkban viszont az ener­giával való takarékosság már az egész világot foglalkoztat­ja. s így előtérbe került a hőszivattyús fűtés lehetőségé­nek a kérdése is. A szakem­berek szerint alkalmazásával az emberiség előtt egy új energiaforrás. a környezeti» energia felhasználásának kor­látlan lehetőségei nyílnak meg. A hőszivattyú tulajdonkép­pen egy olyan hűtőgép, amelynek hideg elpárologtató­ja egy hőforrásból hőt vesz fel és azt a körfolyamatban ■részt vevő közeg kompresszi­ójával magas hőfokszinten le­adja. De úgy is fogalmazhat­juk, hogy a hőszivattyú olyan hűtőberendezés, amelynél nem az elpárologtatóval elvont, ha­nem a kondenzátorban leadott hőmennyiséget hasznosítják. Vagyis hőszivattyúval ala­csony hőfokszintről energiát lehet magas hőfokszintre szál­lítani, külső munkavégzés fel- használásával. Ez egyben a kü­lönbséget is megadja a két berendezés között, mert míg a hűtőgépet valamilyen tér vagy folyamat hűtésére hasz­nálják, addig a hőszivattyút elsősorban fűtésre alkalmaz­zák, egyre fokozódó mérték­ben. A hőszivattyú hőforrása a külső levegő, folyóvíz, mély kutak vize.. ala­csony hőmérsékletszintű iparihulladék-hűtő lehet. Ezek olyan szerepet töltenek be, mint például a hűtőszek­rénybe helyezett anyagok. A kompresszor által termelt hő­energia, amit hasznosítanak, tulajdonképpen nem nagy, ám arra mégis elég, hogy 25—30 C-fokos, vizet szolgál­tasson egy központi fűtőrend­szer részére. Ez a vízhőmér­séklet természetesen túl ala­csony az ablak alá szerelt fűtőtestek üzemeltetéséhez, de padlófűtéshez például telje­sen kielégítő. Természetesen nem lehet teljesen ingyen fű­teni de az elérhető, hogy egy kilowattóra árammal négy kilowattóra hőenergiát nyer­jenek. Alkalmassági vizsgálat a jövő balerináinál Egy kijevi biológus megfi­gyelte, hogy a balett-táncos­nők lábfeje idővel megválto­zik és ennek alapján tábláza­tokat állított össze, melyek segítségével meglehetős biztonsággal előre megállapít­hatók a leendő balettművész lehetőségei. A kutató 15 éven át rend­szeres vizsgálatnak vetette alá a kijevi koreográfiái' főisko­la 126 növendékét. A vizsgá­lati anyag — több ezer rönt­genkép — alapján összeállí­tották a teszttáblázatokat. A táblázatok lehetővé teszik — egyszerű mérések segítségével — a főiskolai hallgatók pers­pektívájának megjóslását: rendelkeznek-e kellő „alap”- pal tehetségük kibontakozta­tásához. A ^mágikus*’ lézer Elég egy gombot megnyom­ni egy kis méretű készüléken, és elkezdődik a „varázslat". Az adott pillanatban más­hol található emberek je­lennek meg a helyiségben, egészen közel lehet menni hozzájuk és belátni a hátuk mögé is. Csak éppen meg­érinteni nem lehet őket, mi­vel mindössze lézersugár se­gítségével „rajzolt” térhatású képek ezek. A szokásos holo- iXamon a kép a fotóhoz ha­sonlóan nyugalmi helyzetben van — a „múltat” ábrázol­ja. A Belorusz Tudományos Akadémia fizikai intézeté­ben kidolgozott készülék a tárgyak mozgását is rögzíti. Bár az újdonság még nem került ki a laboratóriumból, szakértők nemcsak az ipar­ban jósolnak számára nagy jövőt. A dinamikus holográ­fia segítségével eljuthatunk a színdai ibor, vagy koncer­tek térhatású továbbításáig. Tudomány - technika ÜZENET — FÉNNYEL Sűrűn lakott nagyvárosok égető gondja, hogy telefonhá­lózatuk a már meglevő kábelaknák szűkös méretei miatt csak alig és ne­hezen bővíthető. A szakembe­reknek ezért olyan műszaki megoldásokat kellett keresni­ük, amivel az adott méretek mellett maximális mennyisé­gű információ továbbítható. Így fordult figyelmük a fény felé. * A fény —, csakúgy, mint a többi elektromágneses hul­lám —, alkalmas üzenetek to­vábbítására, Mivel a másod­percenként átvihető jelek szá­ma egyenesen arányos a vivő­hullám rezgésszámával, na­gyobb rezgésszámon több üze­net továbbítható. A rádió- és mikrohullámokkal szemben tehát a fény előnye az. hogy — lévén rezgésszáma legalább tízezerszerese azokénak — vele legalább tízezerszer annyi in­formáció továbbítható ugyan­annyi idő alatt. lőlük több ezer méter vastag tömböt készítenénk, keresztül­nézhetnénk rajta, mint a vé­kony ablaküvegen! Ilyen szupertiszta üveg­anyagból húzott rendkívül vé­kony (néhány mikron átmérő­jű) optikai szálak kötegéből készülnek azok a fénykábelek, amelyek már alkalmasak fényüzenetek továbbítására. Az első — városi körülmé­nyek között működő — tele­fonfénykábelt nemrég he­lyezték üzembe Chicagóban. A mindössze 1 centiméter át­mérőjű (144 üvegszálat tartal­mazó) kábelen egyidejűleg több mint 8000 telefon-össze­köttetés létesíthető. Ma még e megoldás megle­hetősen drága, de a gyártási technológia fejlődésével az ár várhatóan csökkenni fog, s akkor városi méretekben is megvalósulhat a telefon „fé­nyes” jövője! Képünkön: Fényvezető kábelek. Óriási miniprés / A tudósok véleménye sze­rint egy új találmány való­ságos forradalmat jelent - a préselőbemdezések tör­ténetében. Az új présgép mű­ködési elve roppant egyszerű. Ha egy bélyegzőt ráütünk egy papírlapra, a lenyomat gyengén látszik, de ha a pa­pírra nyomott bélyegzőt meghintáztatjuk, máris éle­sen látszik a lenyomat. Hintázó mozdulatokat vég­ző présfej alkalmazása igen nagy dinamikus erőkifejtést tesz lehetővé a présgép vi­szonylag kis méretei mel­lett. A gép körkörös hintáró mozgás segítségével adja meg a megmunkálandó anyagnak a kívánt formát. A feszült ál­lapotban levő fém a hullám­zó nyomás hatására szinte folyékonnyá válik. Így mint­egy tizedannyi erőkifejtésre, van csalc szükség, mint a ha­gyományos prések esetében. Míg a régi rendszerű 35, 50 és 75 ezer tonnás prések, me­lyeket a Szovjetunióban és az USA-ban állítanak elő gi­gantikus méretűek, az új el­ven alapuló hasonló prések jóval kisebbek: például egy 2 ezer tonnás új rendszerű prés mindössze emberma­gasságú. Hamarosan megindul az új konstrukció szériagyártása, a kísérleti példányok már bekapcsolódtak a termelésbe és igen jól beváltak. Ahhoz persze, hogy a fény, mint üzenetvivő hullám egy­általában szóba jöhessen, előbb olyan fényforrásokat kellett létrehozni, amelyek kellően nagy intenzitású, egy- ütemben rezgő (koherens) fényhullámokat képesek elő­állítani. Ilyen fényforrások a lézerek. Az üzenet tehát lézerek fé­nyével továbbítható. De ho­gyan? A „szabad” lézersugarat a levegő elnyeli, szétszórja; még a szél is elfújja, kitéríti útjából. Ettől csak úgy füg­getleníthetjük, ha megpróbál­juk a fényt egy zárt csőben, fénykábelben vezetni. Erre a célra azonban nem alkalmas ákármilyéri anyag! Ölyan anyagok gyártását kellett ki- kisérletezni, amelyek csak igen kismértékben nyelik el a fényt. Ez sikerült is. Ezek a „szupertiszta” üveganyagok annyira áttetszőek, hogyha be­ii.ésik a Föld forgása Mennyi a pontos Több ország tudományos 1 kuta­tói — egymástól függetlenül — észrevették hogy Földünk az el­múlt nyáron a szokásosnál las­sabban forgott a tengelye körül. A késés összesen 0,1—0,2 másod­percet tett ki. Elképzelhető, hogy az ,rabszolút” pontos időt su­gárzó rádióállomások óráit — a bázis időt — korrigálják, az órá­kat előre igazítják. Honnan a késés? Csillagászok, geofizikusok és meteorológusok a késés magyará­zatára az alábbi elméletet állí~ tották fel. Képzeljünk el egy gyorsan forgó jégtáncost! Hogyan fékezi le a pörgést? Széttárja karjait és a pörgés lelassul. A Földnek ugyan nincsennek kar­jai, ám van légköre. Amikor az északi féltekén nyár van,, a lég­kör megduzzad, kiterjed, mintha bolygónk „kitárná” karjait. A forgás lassul, a napi késés elér­heti az egyezred másodpercet, ez három hónap alatt egytized másodpercre növekszik, halmozó­dik. Néhány évtizeddel ezelőtt a Föld légkörének ,.magasságát” 500 kilométernek gondolták. A nemzetközi geofizikai év (1957— 58) kísérletei, majd az űrkor­szak bebizonyították, hogy a lég­kör határainak a Föld felszínétől mért távolsága időnként elérheti az 50 ezer kilométert is. A nyá­ron kiterjedő légkör lassítja a Föld forgását. (Persze akad egy komoly rejtély is: a Föld déli féltekéjén most nyár van, sőt hőhullám gyötri Ausztráliát. Va­jon délen miért nem terjed ki a Föld légköre. most mjért nem lassul a forgás!) A bázis pontos Időt szolgálta­tó országokban (Franciaország, Szovjetunió, Egyesült Államok stb.) az atom- és kvarcórákat va­lószínűleg 0.1—0,2 másodperccel hátrább fogják „igazítani” Erre azért van szükség, mert a csilla­gászat és az űrtechnika nacv pontosságú kísérleteiben ez a 0.2 másodperces eltérés már zavart okozhat. (Például hold- és nap­fogyatkozások kezdetének megha­tározása, vagy éppen űrhajóindí­tás.) Gansel Károly Távol-keleti expedíció, gazdagabb rovargyűjtemény A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban járt a közelmúltban a természettudomá­nyi múzeum expedíciója. Mintegy harmincezer állattal, elsősorban rovarral gyarapí­tották a múzeum anyagát Festmények mint technikatörténeti dokumentumok Letűnt korok tudományos ábrázolták a festők. Nemegy jobb kezében „látcsövet” tart. műszerei a műgyűjtők köré- festmény azonban időrend- A látcső külsőié optikai lét­ben igen nagy népszerűség- beli kérdőjeleket állít a ma csőnek néz ki, de belül nyíl­nék örvendenek. Régi glóbu- emberiének. A könyvtárak ván üres. szók, asztrolábiumok, mértani számos olyan kódexeket, írást ^ kutatók szerint két ma­műszerek a régi térképek a őriznek, amelyeknek mű- gyarázat van erre a látcső lakásban is dekoratív hatá- vészi kivitelezésű miniatúrái formájú eszközre. Az egyik súak és sajátos hangulatot a X—XV. századok között magyarázat szerint a belül tükröznek. Az ókorban és a készültek, és ennek ellenére üres cső arra volt hivatott, középkorban fényképészek távcsövet ábrázolnak. Tudjuk hogy a csillagász az égbolton helyett a festők igyekeztek viszont, hogy a távcsövet megcélozzon egy-egy csilla- megörökíteni azokat az esz- csak a XVII. században ta- gotj £s közben a^cső meg- közöket, amelyeknek segítsé- lálták fel. Milyen célt szol- akadályozza hogy a szemébe gével a korabeli ember meg- gáltak akkor ezek a távcső esetleg parázítia fények ke- próbálta mérni az időt, a tá- formájú eszközök? rüljenek A másik magyará­volságot, a , csillagok állását Ilyen miniatúra például a zat szerint a cső, ez a ° kissé es a hajózáskor meghatározni Blanche de Castille zsoltár- „titokzatos” eszköz a csilla­helyzetet a nyílt tengeren. könyvéből való, amely a XIII. gász tekintélyét támasztotta Napjaink technikai történé- századból származik. A ké- alá. Tehát kellék volt, épp- sze is érdeklődéssel nézi eze- Ptm látható Ptolemaiosz, bal úgy, mint a jövendőmondó két a festményeket, amelye- kezében asztrolábiumot, a számára a varázsgömb. ken a különféle műszereket t------------------------------------------------------------------­------:----------------­m egdöbbentő pontossággal J NÓGRÁD — 1979. február 11., vasárnap 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom