Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-11 / 35. szám

I Vadonatűf daru Megérkezett a VEGYÉP- SZER salgótarjáni gyárába egy 32 tonna teherbírású csarnoki futódaru hídszerkezete. Az emelőgépet a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységében készítették, üzembe helyezését is e vállalat szakemberei vég­zik. A darura a nagyméretű mérőállomások összeállításá­hoz van szüksége a tarjáni gyárnak. Idáig ugyanis csak két 15 tonna teherbírású eme­lő állt rendelkezésükre, a ké­szülő termékeik ellenben húsz tonnát, sőt többet is nyomnak. Az . új daru üzembe állítása bonyodalmakkal jár, mert a csarnok jelentős részét föl kell szabadítani a szerelés háborí­tatlan elvégzéséhez. Várható­lag két hónapig is elhúzódnak a munkálatok, amelyek hát­ráltatják a VEGYÉPSZER ter­melését. Ezért a tarjáni üzem arra szeretné rávenni a Ganz- MÁVAG illetékeseit, hogy a 32 tonnás daru szerelését néhány héttel rövidebb idő alatt fe­jezzék be. Berceli betonkeverők Ipari hírek A cetinjei (Montenegro) elektromotorgyárban bővítés után az eddigi évi 350 ezer he­lyett 1979. második felétől kezdve már 1 millió villany- motort készítenek. * A bitóiji (Macedónia) hűtő­gépgyár 1978-ban több mint 140 ezer hűtőszekrényt gyár­tott. Termelésének több mint a felét külföldi partnereinek szállította: Csehszlovákiába, Franciaországba, Olaszország­ba és Iránba. * A Trebjesa sör- és üdítőital­gyár (Niksic, Horvátország) rekonstrukciója befejezéshez közeledik. A modernizálás le­hetővé teszi, hogy a sörgyár­tást 422 ezer hektoliterről 700 ezerre növeljék, a közkedvelt üdítő italokból pedig a jelen­legi 44 ezer helyett 100 ezer hektoliternyit készítsenek. * A Vajdaságban — Jugo­szlávia éléskamrájában — a mezőgazdasági termésátlagok növelése mellett az élelmiszer- iparának fejlődéséről is is­mert Zrenjaninban nemrég ad­ták át rendeltetésének az új húskészítménygyárat, amely naponta 50 tonna kolbászt és különböző füstölt húsokat ké­szít. Az üzem létrehozásának költsége 90 millió dinár volt. Segítjük a döntések, határozatok következetes végrehajtását Interjú az SZMT vezet« titkárává? Megyénk szakszervezeteinek meghatározó szerepük a megnövekedett követel- van abban, hogy miként, milyen ütemben, irányban és ményrendszert, amely az eredményesen fejlődik megyénk gazdasági, politikai, tár- 1979. évi tervet jellemzi. En- sadaimi és kultúrpolitikai arculata, miként valósulnak meg nek megfelelően azon fára- a fejlesztési elképzelések, milyen formában javulnak a dől- dozunk, hogy megértessük a gőzök élet- cs munkakörültnényei, a lehetőségeknek megfe- megye dolgozóival, miért kell lelőcn alákul-e életszínvonaluk. minden gazdasági tevékeny­E gondolatok jegyében kerestük fel Kovács Lászlót, az sóget, így a termelés ésszerű SZMT vezető titkárát, s megkértük, hogy válaszoljon az növelését a hatékonyságot, a elmúlt évi munkát értékelő és az ez évi feladatokat megje. termelékenységet, a minőség lölő kérdéseinkre. növelését a népgazdasági egyensúly javításának alá­— A szakszervezetek tévé- gyobb üzemünkben alkalmaz- rendelni. Segítjük azokat a kenységében központi helyet nak. gazdasági vezetőket, akik a foglal el a termelést, gazdái- Mi ;„n „„ termékszerkezet-váltásban bát­— Mi jellemzi az elmúlt ran kezdeményeznek, akik életszínvonal-emelkedés- ff" vaflák az “ta­tásokat. Továbbra is azon Országszerte népszerű a berceliek terméke, a családi házak építésénél használható betonkeverő. Az Ikladi Ipari Mű­szergyár berceli gyáregységében tavaly kétezer darabot ké­szítettek keresett gyártmányukból. Ez kevésnek bizonyult a piacon. Az idén már háromezer darab összeszerelését terve­zik, de várhatóan ez sem elégíti ki a szükségleteket. Többet kooperációs partnereik miatt nem készíthetnek.' Üveggyári ötletek Javult tavaly az újítómoz­galom a salgótarjáni síküveg­gyárban. Egész évben összesen harminchét jobbító ötlettel ho­zakodtak elő a dolgozók, az előző évi huszonhéttel szem­ben. A hasznosítható javasla­tok száma 1978-ban huszon­kettő volt, míg egy évvel ko­rábban csupán tizenöt. Az újí­tások eredményezte megtaka­rítás a múlt évben 239 ezer forintra rúgott, 1977-ben pe­dig kerek százezerrel keve­sebb: 139 ezer forint volt mindössze. Az újítási díjak összege tavaly 72 ezer forint volt, egy újításra átlagban több mint háromezer forint ütötte az „ötletember” mar­kát; szemben a korábbi esz­tendőben fizetett kétezer fo­rint, körüli átlagos újítási díj­jal. A mikor eljön a délután,' felkerekedik és elin­dul a mindennap meg­szokott sétájára. Nyugodt lép­tekkel végighalad az acélgyá­ri úton, aztán át a városon, majd ha az erőből még fut­ja és a telet űző időjárás is mosolygó, akkor a patak par­ti sétányra is telik az időből. Testének jólesik a mozgás, de még inkább, hogy odahaza ma­rasztalhatja a magányt, ezt az öregkori életét követő, rút cimborát. Mert sétáján alig halad néhány métert, meleg tekintetek kísérik, tiszteletet kifejező köszöntések fogad­ják, amelyektől átmelegedik a teste, megpezsdül a vére, léptei frissebben koppannak és még az arca is kipirul. Az­tán véglegesen magával ra­gadja a város forgataga. Fo­gadja a köszöntéseké^, már mosolyog is, hiszen meglett emberek így süvegelik: „Csó­kolom kedves Béla bácsi...” Ilyenkor megfordul a gondo­latában : — Múlik az idő, múlik... így telnek napjai a vala­mikor „legendás század” pa­rancsnokának, Nagy Bélá­nak, á Tanácsköztársaság ka­tonájának. Kötetnyi írás rög- zítte már azon dicső napokat, de hiába, ahány esztendő, any- nyiszor szikrázóbbá fényesed­nek emlékezetében. És ezek a délutáni lelket frissítő sé­ták még inkább felélesztik az emlékeket. Hát, hogyne, hi­szen a város központjában ott az emléket ébresztő szobor. Talán éppen annak helyén sorakoztak első alkalommal, hogy védelmére induljanak a munkáshatalomnak. Amikor erre gondol, feltűnnek az iz­zó tekintetű, harcosok arcai, a Szalvai-fiúké, ott voltak Go- dóék is, aztán még kik? So­kan, sokan, elszántan a harc­ra, Béla nyomában. Igen, így Érdemes volt A PARANCSNOK... ÍSÍiá>íi-SbBÍta munka-,Miként évet a munkavédelemben ítélhetjük meg a szakszerve­zetek elmúlt évi, ez irányú te­vékenységét. munkálkodunk, hogy meg­— Jelentős intézkedések valósuljon a megye beruházási — Előbbi tevékenységünk történtek a munkavédelem fej. programja, megépüljön hat- leghatékonyabban a szocia- lesztésére. Hatására 1977-hez száz telepszerű, többszintes lista munkaverseny kereté- viszonyítva csökkentek az lakás, 250 óvodai hely, .14 ben valósult meg. Szervező üzemi balesetek és a foglal- általános iskolai tanterem. A munkánk döntően arra irá- kozási megbetegedések. Az szocialista munkaversenyt hjmít’ hogy töretlenül tovább előbbiek 17-től 7-re, az utób- szervező tevékenységünk so- vigyük a jubileumi verseny blak 3300-ról 2971-re. Ebben rán a vállalások középpont­lendületét és eredményesen része van a munka, és élet- jába az előbb erAlített fel­segítsük a legfontosabb gaz- körülmények kedvező alakú- adatokat állítjuk. Közremű- daságpolitikai célok megváló, lásának. Tartalmasabbá vált ködünk az ésszerű, de szigorú sítását. Sikerült a felajánlások életszínvonal-politikai mun- anyag, és energiatakarékosság tartalmi színvonalát tovább kánk is. A nagyobb vállala- megvalósításában, hozzájáru- növelni, konkrétságukat fo- toknál biztosítottuk az üzem- lünk az importanyagok csök- kozni. A megye vezető szak- orvosi rendeléseket, növeke- kentéséhez, az erre irányuló szervezeti testületéi több eset- dett a dolgozóknak juttatott elképzelések végrehajtásához, bep foglalkoztak a tervek lakásépítési támogatás ősz- Az előbbiek egyúttal azt je­teljesítésével, a magunk sa- szege, kialakulóban van a lentik, hogy következetesen játos eszközeivel _ közremű- gyermekintézmények fejlesz- segítünk a döntések, határo- ködtünk a lemaradások mér- téséhez való közvetlen hoz- zatok végrehajtásában. En- séklésében, illetve megszün- zájárulás, bővült az üdülésben nek érdekében azon tevé- tetésében. Segítettük az ész- és kedvezményes üzemi ét- kenykedünk, hogy minden S’.erű munkaerő-gazdálkodást, a keztetésben résztvevők szá- munkahelyen előtérbe kerül­munkaidőalap jobb kihaszná- ma. Kedvezően alakult a jön egymás segítése, s az, lását. A beruházások határ- bérfejlesztés is. hogy a jelenleginél nagyobb időre, jo minőségben es 3.z , becsülete lecven nrmíilc íiWí előírt költségszinten történő — Mondana néhány szót a dolgozik^ aki többet' tesz befejezése érdekében szocia- m.as területeken végzett mun- a közösségért, lista szerződések megköté- kajukról? ° sét kezdeményeztek. Ugyan- _ Célirányosabbá vált a — A szakszervezeti munka csak kezdeményező szerepet különböző társadalmi rété- J”3®. területein melyek a vállaltunk az újítómozgalom gekkel való foglalkozás, fej- tenni valók, fejlesztése érdekébeh. Az lesztettük a szakszervezeti — Továbbfejlesztjük az újítók száma, három év alatt, munkát a szakmunkástanulók üzemi demokrácia gyakor- háromezerrol haromezer-ket. körében, új munkakapcsola- latát. Ezért nagyobb figyel- tőszázra nőtt, az összes újí- tokát kerestünk az üzemi és met fordítunk a meglevő fo­tók több mint ötven százaié- más értelmiségiek körében, rumok tartalmi munkájára, ka szocialista brigádtag. Szé- megvizsgáltuk a nők soraiban áz aktivitás kibontakoztatása, les körben kezd terjedni az végzett munkát. Jelenleg azon ra. Az év folyamán előké- >>É*2y ^brigád, egy hasznosított munkálkodunk, hogy a nők szítjük a hivatali, intézményi, újítás” mozgalom. A munka szakképzettsége, bérezése, a munkahelyi demokrácia tar- eredményességet jelzi,^ hogy társadalomban elfoglalt he- "talmi és szervezeti klszédesí­az elmúlt évben az újítások- lyíiknek megfelelően növeked- tósét. A nyugodt, biztonságos bői eredő megtakarítás több jók. Felvilágosító, nevelő munka érdekében részt ve- üzemben jelentősen nőtt. A munkánk középpontjában a szünk a munkafeltételek ked- SKÜ-ben meghaladja a 17 szocialista életmód formálá- vező megteremtésében. Nö.' millió forintot. sa, terjesztése, a szocializmus- véljük a munkavédelmi aktí­A szocialista munkaverseny tói idegen nézetek kiszorítása vahálózatot, fejlesztjük a eredményességét » befolyásoló szerepelt. Ennek szolgálatába munkavédelmiőr-mozgalmat, fontos tényező a Dolgozz Hi- állítottuk a különböző szak- a munkavédelmi oktatást, va- bátlanul munkarendszer, me- szervezeti, politikai oktatást, lamint a rendszabályok betar- lyet jelenleg csak négy na- amelyen 20 ezren vettek részt, tására irányuló munkát. E Nagy gondot fordítottunk á tevékenységünkben az eddigi­bizalmiak és a szocialista bri- nél jobban együttműködünk gádvezetők továbbképzésére, a KISZ-szervezetekkél. Az eredmények ellenére több . . . , területen bőven van. tenni- “ A .. kovetelme­való. Vonatkozik ez elsősar- n^ek teljesítéséhez, jo el­bán a népgazdasági összefüg- végzéséhez megvan-e a joguk gések helyes megértetésére. 68 a lehetőségük? kiáltották, amikor indultak: „Előre Béla után!”... A város délutáni élete fel­gyorsul. Meg kell állnia egy pillanatra. A Kálvária felől besüt a napfény a házakra. Az emberek arca derült. Né­zi a forgatagot jókedvvel és felszakad egy sóhaja: — Igen, minden áldozatot megért... Valamikor régen ott kint, az acélgyári kolóniában, a ka­szinósoron. Nagy Antal, a gyári munkás öt gyereket ne­velt. Ezeknek az egyike Nagy Béla, aki maga is megkóstol­ta a gyár vasszagú levegőjét. Megismerte a szögpakolót, majd az öntöde porát nyelte apja oldalán, aki ak­korában lett a daru kezelője. Az ott dolgozó munkásoknak volt ő testvére, még a taní­tóképzőbe kerülése után is, de egész életén át. Amikor niesz- sze a cseh földön, forrani kezdett a katonák tengere, meghallotta a morajt, kiérez- te belőle áz övéi hangját. Hal­lathatták, azt a csabai csü­csökből érkezettek, vagy a szlovák favágók, az érhegységi bányászok, mert tisztán csen­gett: elég az igazságtalansá­gért kiontott vérből! Aztán az a térkép, amelyet a véletlen mutatott meg neki, a felda­rabolt Magyarországról. Be­lőle olvasva veszni vélte ha­záját. A gyárat . ott kint a Pécskő-szorosban, veszni a ko­lóniái családi fészket, a ta­vaszt hirdető madár dalát. El­múlni apjának egy dolgos életet és barátai vesztését. És akkor magával ragadta egy parancs, aminek nem lehetett többé útját állói, — Haza, haza! Egyenesen csak haza!!! Amikor hazatért, akkor lát­ta talán először a vasszagú gyárban keményedett apja ar­cának biztató mosolyát. Mert nem szokott mosolyogni. Ma­gával ragadta a végtelen öröm, hallva a kirándulásra induló gyári gyerekek vidám nevetését, az elnyomástól fel­szabadult emberek végtelen örömmámorát. Hívogatónak tűnt a gyári’ kürt hajnali éb­resztője is. Magára talált a szénbe, vasba vasalt tarjáni völgy népe. Ott kapott helyet a munkástanácsban, majd a Cered környéki igazgatásban. És ebbe a kialakulóban le­vő harmóniába egyszerre be- lesikoltott a vész: „Veszélyben a haza, a munkásmozgalom!!!” „Fegyverbe, fegyverbe!!!” — szólították a munkáshad né­pét. — Igen, így alakult az a legendás század!!! — villan meg az emlékezete a parancs­noknak. A délutáni séták elviszik egészen fel a Vadaskert-pusz- tai nagyfáig. Megvénült, nem hajt már rügyet, csak áll né­ma tanúként az út mentén. Innen indultak fel egészen a 92. őrházig, ott, ahol a patak átszeli az utat. Ment a szá­zad elszántan, mindenre a ha­záért, Nagy Béla parancsno­kuk nyomában. Itt zúdult rá­juk a Sátorosról az ágyútűz, hogy útjukat állja. De nem volt erő, amely megállíthatta volna őket. Azért már a hosszabb séta megviseli a testét a parancs­noknak. De jó is megállni, látni, hiszen nem lehet be­telni a látvánnyal. Milyen szépek a házak, takarosak az udvarok és valahonnét zene hangját lopta ki a Kómátor- ról erre tévelygő szél. Igen, akkor volt ilyen kedvre de­rítő, amikor a harcokban megfáradva, a rimaszombati téren pihent a győztes sereg. Egy zenekar pattogó indulóval jött a térre. Fáradtságot űző hangulat kerekedett. Hát még amikor valaki,- talán éppen a Sulyok Jani, elkiáltotta ma­gát: „A gyáriak!!!” Minden tekintet arra for­dult. Nagy Béla szíve meg­dobbant, ott a második sor­ban, az a rezes, az az apja. Igen, ő az, de csak egy pil­lantást vetett fiára a trom­bita mögül, csak egyetlen pillantást, de ez mindennél több volt. Ez a dicső harcok­ban győztes fiúnak kijáró pillantás volt. N álunk, a hegyek között korábban nyugszik a nap és így tél végén, a napnyugta után megkeménye­dik a levegő. Frissítő a dél­utáni séta, mégis jobb már ilyenkor hazatérni, át az es­tébe forduló városon. Az esti fények is sokat mondanak annak, aki tud azokkal szól­ni. Nagy Béla, a parancsnok, tud. A gyári úton a legelső, ipari iskolának, amit alapí­tott, színes ablakából fiata­lok hangja száll. Aztán, a há­zak, az újak, családi meleg árad belőlük. Közel az ottho­nától az ipari tanulók isko­lája. Ezt igazgatta éveken át. Aztárj a gyár kapuja mögül kiszűrődő fény, a munka za­ja kíséri a szobájáig. Ott át­öleli és mély, nyugodt álom­ba ringatja. Ismét jól telt egy napja a parancsnoknak. A legendás század parancsnokának. Bobál Gyula — Mit tart még az elmúlt — Igen! Tőlünk függ, hogy év fontos eredményének? mennyire tudunk élni a ne­— Az megbefolyásunk növelése és künk adott széles körű jogok­wmjKSL 'S* “ * raDDiáj gazdasági egyseg man, kívánja, hogy munkastí- a S eSi“; lusunk iS^ék az r s^^rbizotÄéiethez- °iyan témákat ^ szakszervezeti bizalmlaktevüb olyan me§közeIítésben tár" sősorban a döntésben való es ^^Körülményeit útibb részvételben, a többség ményének véle­. , , aktivitásra, kezdeményezés­megfogalmazasá- ösztönzi őket Celláink­ban, valamint az együttesen Ó1 feladatainkról rendsze- el határozott célok megváló- ^ sításában jelölhető meg. — Az előbbiek eeviitt iár szervezett dolgozóit, , , , . ,ie ®§yutt- meggyőzzük őket a végrehaj­tok munkamódszerünk és tá g™ ló ktf részvétel munkastüusunk javításával. tas, . . . részvétéi tz_ ' szuksegessegerol, fontossaga­Ez elsősorban az SZMT-re ^ várható előnyei­es a szakma! megyebizottsa- m' E cél szolgálatába V lényege a°lSVelLzcfre t: litjuk a szakszervezeti, poli- ■lenyf?e ,a Kővetkező, ja tikai, termelési agitációt, a vult a döntések előtti Jajé- szaSzervezeti tisztségviselők kozodas alapossága a döntést képzését és a szélesebb körű- ^ a tájékoztatását. Tisztvégviselő­jo módszerek terjesztése, a inktöl elvárjuk> hogy ° példa­szakszervezeti bizottságok mutató mJunkával segítsék sár"eiien- sf* <**** v**» melaIapZozták!mÚ" megoSl “^.kárcs^^^ váró gondok pedig az újabb edd'!' szerteágazó feladatokkal ® ^ Jf-' együtt megszabjak az idei cv ’sebben kívánia se"íte feladatait. A termelést, gaz- ™nyeseODen « vanja segne dálkodást segítő munkában ta8Ságukat ÄvJhÄin,11! r a szakszervezetek. gye mindenoldalú fejlődéséhez, — Nemrég fogadta el a a dolgozók boldogulásához — szakszervezetek megyei ta- fejezte be a beszélgetést Ko- nácsa az 1979 éves munka- vács László. programot, a testületek ülés­rendjét. Ez visszatükrözi azt Venesz Károly NÓGRÁD — 1979. február 11., vasárnap 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom