Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)
1979-02-10 / 34. szám
A I# iMi*a Vííág proletárjai, egyesületek! NOGRÁD A2 MSZMP NOGRAD MEGVEI BIZOTTSÁGA ÉS‘A MEGYEI TANÁCS-LAPJA Madách Imre-ünnepség Salgótarjánban Kiosztották a MatfácMíjakat :«gi mmammu * XXXV. ÉVF„ 34. SZÁM A biztosítottak érdekében ARA: 1,20 FORINT 1979. FEBRUAR 10., SZOMBAT e üllami Biztositő sga|firä8äfelcoz8citc»ia Pénteken az Állami Biztosító budapesti székházéban Tar Jenő vezérigazgató- helyettes sajtótájékoztatót tartott. Részletes beszámolóban ismertette a biztosító elmúlt évi tevékenységét, az ügyfél- szolgálat, a mezőgazdasági, személyi, nemzetközi, gépjármű-, lakás- és vállalati vagyonbiztosítások adatait, a kártérítések lebonyolításáról alkotott összesített képet. Nógrád megye lakosságá- | nak az Állami Biztosító fiókjai 36 millió 711 ezer 1 forint kártérítést fizettek ki az elmúlt évben. Ez azt jelenti, hogy minden megyebelire 156 forint jutott. Ez az összkártérítéseken belül 50 és fél százalékot tejt ki. A megyében több mint 83 ezer a biztosított lakosok száma, akik közül közel 73 ezren a CSÉB keretén belül, több mint 9 és fél ezren egyéni életbiztosítás formájában, 526-an pedig egyéni baleset- biztosítási szerződéssel állnak kapcsolatban az Állami Biztosítóval. Az Állami Biztosító a lakosságon kívül a mezőgazdaság és az üzemek biztosítója is. Míg 1975-ben összkártérí- tésként ötmilliárd forintot fizettek ki az országban, addig az elmúlt évben csupán a mezőgazdasági nagyüzemeknek nyújtott summa is jelentősen meghaladta ezt az összeget. A megyében a mezőgazdasági nagyüzemek számára negyvenmillió 170 ezer forint kártérítést juttatott 1978-ban a biztosító. Az elmúlt évben több újdonság is megvalósult a szolgáltatásban. Ezek közül egyik legnépszerűbb a külföldre utazók betegségbiztosítása volt, melyet szinte valamennyi turista igénybe vett, aki olyan országba utazott, mellyel hazánknak nincs szociálpolitikai államközi egyezménye. Érdekességként a beszámoló megjegyezte, hogy az első igény, amit a biztosítóhoz benyújtottak, Kanadából érkezett mintegy háromezer dollár értékben. Az idén a legnagyobb népszerűségre számot tartó változás valószínűleg az lesz, hogy az Állami Biztosítónak a takarékszövetkezetekkel kötött megállapodás alapján Nógrád megyében tizenegy ilyen megállapodás született — a községekben élő ügyfelek kevesebb utazgatással intézhetik biztosítási ügyeiket. A biztosítási munka jelentős részét teszik ki a gépjárműkárok rendezésével járó teendők. Országunkban a magántulajdonban levő gépjárművek száma megközelíti a nyolcszázezret. Ezeken kívül hétszázharmincezer motorkerékpár is közlekedik. A közü- letek gépjárműveit is beszámítva, az Állami Biztosító több mint másfél millió gépjármű-felelősség biztosítását tartja nyilván.. Az elmúlt évben száznyolcvanezer kárt jelentettek be, s a sérült járművek tulajdonosainak 829 millió forintot fizetett ki a biztosító. A -negyében 3441 káresetet jelentettek, melyre nyolcmillió 380 ezer forint térítést kaphattak kézhez a károsultak. Ez 40,6 százalékkal több az elmúlt évinél. Magyarországon 418 ezer autósnak van CASCO-ja, közülük csaknem minden negyedik jelentkezett károsultként az elmúlt évben. Megyénkben 1978 végén 7433 volt a CASCO-bizto- sítottak száma. A sokoldalú beszámoló számos érdekességet és eredményt villantott fel az elmúlt év munkájáról és részletesen ismertetett néhány, az elmúlt évben bevezetett, illetve az idén bevezetésre kerülő változást, mely az ügyfelek differenciáltabb és gyorsabb ellátását teszi lehetővé. Tizenöt éves a iarjáni MÁV—Volán komplex brigád Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese Ödön festőművésznek átadja a Madách Imre-díjat Iványi — bábel-felv. — ’ Tizenhét esztendővel ezelőtt, mikor már érződtek a vasútiközúti szállításokkal szembeni nagy követelmények, indítványozták a jászberényiek: a hazai két legnagyobb szállító: az akkori AKÖV és a MÁV hozzon létre komplex brigádokat. E kezdeményezés eredményeként alakult meg tizenöt évvel ezelőtt a Salgótarján- külső vasúti pályaudvaron székelő Május 1. nevű brigád, amely fennállása óta mindahány értékelésnél a jelképes dobogó valamelyik fokára került. Miként arról Kakuk István, a külső pályaudvar állomás- főnök-helyettese, a brigád vezetője beszámolt, ezen időszak alatt, a MÁV Budapesti Igazgatósága hasonló kategóriájú kollektívái között a szocialista munkaversenyben hétszer lettek elsők, két ízben másodikok, háromszor harmadikok a brigádmozgalöm 1965-ben történt „beindulása” óta. Mi több: 1975-ben kiérdemelték a Szakma kiváló brigádja címet is és a múlt év végi fuvarozási kampány legjobbjának kijáró oklevelet szintén megkapták. Pedig nagy, bonyolult, nehéz munkát végeznek a komplex brigád tagjai. Esetenként mostoha körülmények között tevékenykednek, nem kellő gépesítés, nehéz időjárási viszonyok közepette — korszerűtlen rakterületen. Igaz, a fejlődés immáron náluk is mérhető, de még távol állnak a tökéletesen gépesített anyag- mozgatás szintjétől. Ennek ellenére már elérték, hogy az 1963-ban kezelt 3104 vagonnal szemben késetten kezelt aránya meghaladta az 54 százalékot — 1977-ben már 7223-at raktak és ürítettek, mindössze 5,7 százalékos késéssel. A múlt esztendei mérlegük pedig eképpen alakult: az általuk „kezelt” 6683 vasúti kocsinak csak elenyésző százaléka — e szám a hármat sem éri el — nem hagyta el időben a pályaudvar területét. Ezen példák is mutatják: jelentősen sikerült meggyorsítaniok a kocsifordulót, s hatékonyabb lett a megyeszékhely egyre többet termelő ipari üzemeinek kiszolgálása. Igaz: a hajdani alapító tagok közül már csak tizenegyen tagjai a mostani kollektívának — nyolcán a MÁV- tól, hárman a Volántól —, ám sikerült a fiatalítás, az utánpótlás kérdésének megoldása. Most már velük együtt igyekeznek elegét tenni az idei jelentős teendőknek, amely több mint 380 ezer tonna anyag és áru, s más termék feladását és elszállítását jelenti. A Salgótarján-külső pályaudvari MÁV—Volán komplex brigád munkáját tegnap megköszönte a jelenlevő Ozs- várt József, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, az MSZMP Salgótarján városi bizottságának első titkára, dr. Juhász József, a Volán Tröszt főosztályvezetője, Szoó Béla, a Volán 2. számú Vállalat igazgatója és Ná- dasdi János, a Tarján-külső körzeti állomás főnöke. A hagyományos Madách Im- re-ünnepséget tegnap délután rendezték meg Salgótarjánban, a TIT székházában. Ugyancsak a hagyományokhoz híven, ez alkalommal adták át a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága által alapított Madách Imre-díjakat. Az ünnepség résztvevőit, köztük a megyei, városi párt-, állami és társadalmi szervek, valamint a megyei művészeti élet képviselőit Gulyás Jánosné, megyei művelődésügyi osztály- vezető köszöntötte. Ezután a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola tanulói adtak kamaraműsort. Az ünnepi köszöntőt Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese mondotta. Többi között, szólott megyénk szellemi és művészeti életének alakulásáról. Mint mondotta, 1964 óta, a Ma- dách-centenárium évétől a megélénkülő Madách-kultusz napjaink szellemi életének, közművelődésének szerves része, reményeink szerint kulturális tevékenységünk, irodalmi életünk ösztönzője és példája. Az emlékező szavak után Berki Mihály átnyújtotta a Madách Imre-díjat dr. Bandúr Károlynak, az Oktatási Igazgatóság vezetőjének a tudományos ismeretterjesztő munka irányítása, szervezése terén végzett kiemelkedő tevékenységéért, valamint tudományos publikációiért, Iványi Ödön festőművésznek, aki csaknem három évtizedes festőművészi munkásságával, értékes közművelődési, közéleti megyénk kulturális fejlődését. Fábián Zoltán író a Nógrád megye irodalmi életének szervezésében nyújtott értékes közreműködéséért, a balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpadi napok népek barátsága bemutatósorozatának kimunkálásáért kapta meg a díjat. Az író tegnap délelőtt a megyei tanácson vette át a kitüntetést, mert az ünnepség időpontjában nyilvános rádiófelvételen vett részt. Levelét az ünnepségen felolvasták. A díjak átadása után baráti beszélgetésre került sor a kitüntetettek és a jelenlevő vendégek között. A hagyományoktól eltérően Madách-ösztöndíjat tegnap nem adtak át. Mint már hírül adtuk, az ösztöndíjat pályázattá változtatták, amelynek eredményhirdetése első alkalommal 1980-ban lesz. tevékenységével gazdagítja Tervek szerint halad a beruházás Kazánrekonstrukció a megyei kórházban A megyei kórház építési munkálatai 1967-ben fejeződtek be Salgótarjánban. A műszaki szakemberek véleménye ellenére — amint azt Mayer László műszaki osztályvezető főmérnöktől megtudtuk — Slatina típusú széntüzeléses kazánokra „bízták”, az új létesítmény fűtését. A szóban forgó három kazánnal már 1970-ben jelentkeztek üzemelési gondok, amelyeket tovább fokozott az is, hogy szinte lehetetlen volt a tartalék, illetve a pótalkatrészek beszerzése. A csehszlovák gyártó abbahagyta ennek a kazántípusnak a forgalmazását. S ekkor már nyilvánvalóvá vált a földgáz- tüzelésre való átállás indokoltsága. Emellett szólt a 87 százalékos fűtési hatásfok, a kazánok egyszerű szerkezete, Átadással ünnepeltek Huszonöt éves iskola Nagybátonyban Kettős ünnepet tartottak tegnap a nagybátonyi Bartók Béla Általános Iskolában — amely valószínűleg a gyermekév legnagyobb eseménye, „ajándéka” is a nagyközségben: a negyedszázados jubileumra emlékezve egy korszerű, új épületszárnyat avattak fel. Megyénk legnagyobb általános iskolájában — több mint 900 gyermek tanul a falai között — 25 év után végre egy műszakban, délelőtt folyhat a tanítás. A bensőséges hangulatú Ünnepségen — melyre eljöttek, a régi pedagógusok, diákok, testvérintézmények és üzemek képviselői is a meghívott párt-, állami vezetők mellett — Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Áttekintette a fejlődést, amely a nagyközség növekedésével szorosan összefüggött az iskola életében. A régi, kéttan- termes bányatelepi iskola az ötvenes években szűkké vált, 1953. szeptemberében 12 tantermes, új, emeletes iskolát vehettek birtokba — 379 gyermek és 15 fős tantestület számára jelentett jobb feltételeket. A bányaváros növekedésével néhány év múlva ez is kevés lett, újra indokolttá vált a bővítés — 1957-ben újabb nyolc tantermet kaptak. A zsúfoltságot azonban fokozta a néhány évig itt működő gimnázium és a felnőttoktatás egyre szélesedő köre. Az új üzemek létesítése, a letelepedő munkások egyre nagyobb száma magával hozta az igényt: újabb tantermekre van szükség. 1976-ban kezdték el a régi szárnyhoz kapcsolva további nyolc tanterem, műhelyterem, természettudományi előadóterem, könyvtár építését. Ma már 600 személyes konyhával, két tornateremmel rendelkeznek, megoldott a napközis foglalkoztatás is. A tanulók szép műsora, az ünnepi szavak után az iskola igazgatónője, Gyenes László- né lépett a mikrofonhoz, hogy köszönetét mondjon a létesítményért. A megyei támogatás mellett nagy részt vállaltak társadalmi munkájukkal a szülők, a szocialista brigádok. Az esztétikus épület, a világos, tágas termek, a kivitelezők, az építőmunkások jó munkájáról vallanak. A pedagógusok — közel 60 fős a tantestület — és a tanulók ezeket a jó feltételeket az eddiginél is lelkiismeretesebb, alaposabb munkával — tanítással és tanulással — hálálhatják meg. Az ünnepség után a résztvevők az úfj szárnyban helyet kapott könyvtárban és tanári szobában baráti beszélgetésen idézték a „hőskort”, vitatták meg a mai feladatokat, az ünnen utáni hétköznapok munkáját. a fajlagos átalakítási költségek alacsony volta és a kórház területén meglevő, megfelelő keresztmetszetű gázvezeték. A gáztüzelésű kazánok csekély mértékben szennyezik a levegőt, és rövid időn belül, szorgalmasan tudják követni a terhelés ingadozásait, változásait is. Azonban az 1971-ben szükségessé vált rekonstrukciós munkálatok pénzügyi fedezet hiányában nem kezdődhettek el. A helyzet tovább romlott, és 1978. elején az elhasználódás mértéke már olyan nagy volt, hogy a kazánok nem tudták ellátni feladatukat. A gyógyítós mennyiségi és minőségi gőzigényét képtelenek voltak kielégíteni. Ezért a megyei tanács és a kórház felsőbb szerveinek engedélyével — és utasítására —, 1978. első hónapjaiban elkezdődött a rekonstrukció. A felújítási munkálatok a tervek szerint négy és fél, öt évet igényelnének, de a beállításra váró két új kazánt remélhetően már két éven belül sikerül üzembe helyezni. A kivitelezést az AGROFIL Építőipari Szövetkezti Vállalat végzi, dolgozóik a külső gázvezeték és a fogadóállomás építését elkezdték. Az első Ygnis típusú, magyar gyártmányú gőzkazán — értéke 3,2 millió forint — a vízkezelő berendezéssel együtt már megérkezett az egészség- ügyi intézménybe. A beruházás az elkészített tervek szerint, megfelelő ütemben halad. Figyelembe véve az ez évi árakat, a teljes program megvalósítási költségei meghaladják a tervezettet, s körülbelül elérik a 30 millió forintot. )
