Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-09 / 33. szám

Január végén új termék gyártását kezdték meg az ELZETT Művek Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregységében. A C—69 és a C—112 típusú biztonsági bútorzár a termékszer­kezet korszerűsítését jelzi. Az új termékből az idei kereskedelmi megrendelés megközelí­ti a harmincmillió forintot. A képen Győri Sándorné, a biztonsági zárakat gyártó rész­leg vezetője és Fiikor Irén, a Lenin Szocialista Brigád vezetője az új gyártmány minősé­gét ellenőrzi. — bl — Nemzetközi gyermekév Új konyha és egy csoportszoba Nagy orossiban A tavasznak még semmi je­lét sem lehet felfedezni, Csú­szós, jeges az út Nagyoroszi­ban az óvoda környékén. A bágyadt délelőtti napfényben a környék csendjét csak az apróságok vidám éneke veri fel. Csépán Tiborné, az óvoda vezetője fogad. Kérésemre megmutatja a ház minden zu­gát. — Zsúfoltan vannak — mondom először, — Bizony, alig férünk el — kezdi szerényen. — A bőví­tésben van minden remé­nyünk — teszi hozzá. Aztán arról beszél, hogy az utóbbi években egyre több kisgyer­mek született és „követelt" helyet az óvodában. Egy dara­big csak bírták hellyel, meg energiával, de tavaly már ti­zenhét esetben nemet kellett mondani az óvodai felvételi bizottságnak. — Jelenleg hetvenöt férő­helyes az óvoda, de kilencven gyereket vettünk fel -- tette még hozzá. — Egy nagyobb intézmény kellene, megolda­ná a gondokat, Űj óvoda építésére nines lehetőség, 6 millióba kerülne, erre pedig nines pénz, Jól tudják Nagyorosziban és pon­tosan ezért választották az ésszerűbb, a célravezetőbb megoldást. Bővítik a jelenlegi óvodát még egy csoporttal. — Láthatta a község fejlő­dését, az épülő új lakótelepi részt — mondta Cseri Fe- rencné, a közös tanács vb- titkára kicsit kérdő hagsúly- lyal. Amint fejbólintásomból meggyőződik, hogy tényleg így van, folytatja: — Sok fia­tal család költözött ide az utóbbi évben. Mindenütt van gyerek, többsége óvodás korú. El kell helyezni őket, mert az anyukák dolgozni szeretnének. A bővítési munkák elején, mondhatni azt is, hogy a kezdetén vannak. Bárki meg­kérdezhetné: tulajdonképpen mi a közös tanács elképzelé­se a megoldásra? A válasz: ebben az évben szeretnénk bővíteni az óvodát. Ehhez persze, helyre van szükség, mert az épületet a helyi ter­melőszövetkezet irodaháza és egy régi lakóház fogja közre. Most' folynak a kisajátítási munkák, mert az utóbbi kis, földszintes házikó mór évek óta üresen áll. Ebben az irányban építik fel a százöt­ven adagos új, modern kony­hát, ahol nemcsak a százfé­rőhelyesre bővített óvodások­nak, de a? iskolai napköziben tanuló diákoknak is elkészít­hetik a finom ételeket, — Egymillió forintunk van erre — mondta Cseri Ferenc- né. — A tanács pénze mellé az itt tevékenykedő ipari és mezőgazdasági szövetkezet tet­te hozzá a részét. A kiviteli terveket egyelőre .még a NÓGRÁDTKRV terve­zői rajzolják. A tanácsiak ko­molyan vették az ígéretüket és így júliusra várják az en­gedélyezéshez szükséges do­kumentációt. Aztán mindjárt hozzá is fognak az építkezéshez. A kis­iparosok közössége is segít. Bíznak abban, hogy a me­gyeiek megadják a bűvös be* ruházási színvonalat. A gon­dok szorítanak, a megoldást mindenképpen meg kell talál­ni. — Szeretnénk a bővítést még ebben az évben befejezni- A faluban mindenki úgy ha­tározott, hogy ezzel járulunk hozzá az idei nemzetközi gyer­mekév sikeréhez — mondta befejezésül Cseri Ferencné. A szándékuk nemes, biztos sikerül is megvalósítani e fontos építkezést, hiszen egy faluközösség gondja oldódik meg ezzel, a gyermekek örö­mére. K. Sz. I. PEST! TÖRTÉNET avagy: Van egy Trabantom — jó, hogy találkoztunk — szorongatta a kezemet Sze- pezdi —, már írni akartam neked, érettségi találkozóra készülünk. Képzeld, megtud­tam, hogy Krecsmarek, a volt matematika tanárunk még él. Már jóval elmúlt nyolcvanéves, ' beszéltem a fiával, megígérte, hogy elhoz­za a találkozóra az öreget. A'zt kérded, hogy mikor és hol lesz a találkozó? Pénte­ken ötkor a lakásomon tart­juk az előzetes megbeszélést, gyere el. A telefonkönyvben megtalálod a címemet. Két Szepezdi van, én a Sclinau- cerfalvi utcában lakom. Pon­tos legyél! Hogy jutok el aSehn&ucer- falvi utcába? — tűnődtem pénteken fél ötkor. Taxival megyek, akkor ötre feltétle­nül odaérek — határoztam el magam­A sarkon találtam égy taxi­állomást. öt ember várako­zott kocsira. ' Megkezdődött a körkérdés: — Bocsánat, önök közül, iák vannak együtt? Azt sze­retném ugyanis tudni: há­nyadik vagyok a sorban? A válaszok lesújtóak vol­tak, Az egymás mellett álló lány és fiatalember nem is­merte egymást. A másik há­rom várakozónak is külön út­ja volt, — Nem megy valaki vélet­lenül a Sghnaucerfaivi ptía felé? — Nem — válaszolták szin­te kórusban, De az egyik vá­rakozó megsajnált:-- En a Vak Béla utcába megyek, odáig elvihetem. Ta­lán ott kap másik taxit. — Köszönöm, de mi lesz velem, ha ott nem találok szabad kocsit? Ekkor odasompolygott hoz­zám egy idős férfi és halkan a fülembe súgta: — T.an egr Trabantom, ha megérné önnek... — Miért? Mennyit kér? — A Schnaucerfalvi utca nagyon messze van! — mond­ta nyomatékosan. — Megszá­mítom magának százhúszért. — Legyen nyolcvan. — Százhúsz! — mondta a magántaxis és hozzátette: — Tessék gyorsan dönteni, mert másnak ajánlom fel a Trabantomat. — Száz. — Százhúsz. — Egye fene! Mehetünk. Öt perc múlva a Trabant hörgött, morgott, azután megállt, Az öreg kiszállt, tíz percig babrált a motoron, az­után így szólt: — Tessék adni harminc fo­rintot, és bevárni egy taxit. Az én csikóm nem indul, A busz megállójához gya­logoltam. Jött is egy busz, de tjabb iniinkavétleEmi vizsgálatok ís me^f ében Á I Irrmnnly a munkavédelem jntéz- AliUlll Cl UK. ményes megszervezé­sével, a biztonságos munkakörülmények megteremtésével védi a dolgozók egészségét és testi épségét. Az üzemi balesetek elleni harcból a megyében működő ügyészségek is kivették és kiveszik részüket, és az utóbbi években a népgazdaság különböző ágazatai­hoz tartozó vállalatoknál végeztek vizsgá­latokat. A KGM irányítása alá tartozó vál­lalatoknál végzett vizsgálatok tapasztala­tairól lapunk is tájékoztatást adott. Leg­utóbb az ügyészségek a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben végeztek vizsgálato­kat. Az ügyészségek vizsgálatainak célkitű­zései a korábbiakkal azonosak voltak. Ez­ért az ügyészségek a termelőszövetkezetek­ben azt vizsgálták, hogy miként érvényesül­nek az üzemi balesetek megelőzésére szolgáló, továbbá azok bejelentésére, nyilvántartásá­ra és kivizsgálására vonatkozó jogszabályi rendelkezések. Megállapították a vizsgálatokat végző ügyészségek, hogy a termelőszövetkezetekben évente a zárszámadások alkalmával tájékoz­tatják a tagságot a munkavédelem helyze­téről. A tájékoztatás azonban több helyen csak általánosságokat tartalmazott és a tag­ság előtt konkrét intézkedésekről nem tör­tént említés. A szövetkezetek a tapasztalatok szerint a szükséges védőintézkedéseket meg­tették és gondoskodtak az óvó rendszabá­lyokban előírt biztonsági berendezések be­szerzéséről. A munkavédelmi intézkedési tervek mellékleteként pénzügyi intézkedési tervek is készültek, amelyek tartalmazzák a beszerzéshez szükséges pénzügyi fedezetre vonattozó adatokat. Ludányhalásziban pél­dául védőeszközök és védőberendezések be­szerzése céljára 1978-ra 303 ezer forintot irá­nyoztak elő. A balesetvédelmi oktatással kapcsolatban az ügyészségek mulasztásokat észleltek. Többek között megállapították, hogy egyes szövetkezetekben az oktatásról nem vezetnek nyilvántartást, és így nem lehet megállapítani, hogy az oktatás megtör­tént-e? Több hiányosságot észleltek az ügyészsé­gi vizsgálatok a biztonsági szemlékkel kap­csolatban. így van olyan szövetkezet, ahol a biztonsági szemlét nem az előírt határidő­ben tartották meg, de arra is volt példa, hogy szemlét egyáltalán nem tartottak. Az ügyészségi vizsgálatok természetesen nemcsak hiányosságokat tártak fel. Meg­állapítható volt például a vizsgálatok során, hogy a szövetkezetek a biztonságtechnikai Vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket vég­rehajtották. Egyébként valamennyi terme­lőszövetkezetben a munkavédelmi szabály­zat pontosan megjelöli, hogy milyen munka­körben dolgozóknak kell biztonságtechnikai vizsgát tenni. Egyébként a vizsgákról szóló bizonyítványok öt évnél nem régebbiek, te­hát hiányosság e vonatkozásban sem volt észlelhető. Ugyancsak nem észleltek hiá­nyosságokat az ügyészségek az előzetes, il­letve időszakos orvosi vizsgálatokkal kap­csolatos rendelkezések végrehajtásával kap­csolatban sem. A termelőszövetkezetekben az üzemi bal­esetek kivizsgálása a legtöbb helyén az elő­írásoknak megfelelően történik. Vannak azonban olyan szövetkezetek is, ahol a ki­vizsgálás késedelmesen történt, vagy pedig elmaradt. A munkavédelemre vonatkozó jog­szabályi rendelkezések értelmében a munkál­tató szerv köteles felhívni a balesetet szen­vedett dolgozót kárigényének bejelentésére. A felhívásnak a baleset bekövetkezéséről, illetve munkaképtelenné válás esetén a fel­gyógyulást követő 30 napon belül meg kell történnie. Az ügyészségek megállapításai sze­rint a vizsgált termelőszövetkezetek az üzemi balesetet szenvedett személyek részé­re a felhívást — két szövetkezet kivételével —• az előírt határidőn belül kiadták. Ez a gyakorlat helyes és megfelel a jogszabályi előírásoknak, Az már viszont nem helyesel­hető, hogy a termelőszövetkezetek csak ak­kor foglalkoznak az üzemi balesetet szen­vedett dolgozók kárigényével, ha azok kár­igényüket bejelentik. A vizsgálati tapasztalatok szerint a ter­melőszövetkezetek az esetek 90 százalékában a bejelentett kárigénynek teljes egészében helyt adtak. Azt azonban a vizsgálatok során az ügyészségek nem tudták megállapítani, hogy az egyes intézkedések mennyiben voltak megalapozottak. A kárigénnyel kapcsolatos iratok között ugyanis nem voltak találhatók az átlagkeresetre, illetve a táppénzre vonat­kozó adatok. A hiányzó adatokra egyébként azért lett volna szükség, mert általában a kárigények egv jelentős részét a táppénz és a kiesett munkabér közötti összegek megté­rítésére vonatkozó igények teszik ki. Tekintettel arra, hogy az ügyészsé­gek az utóbbi években több munkavédelmi vizsgálatot végeztek, így következtetések le­vonására is van lehetőség. A legutóbbi vizs­gálatok alapján kedvező változások észlel­hetők, A tapasztalatok szerint a termelőszö­vetkezetek az elmúlt évekhez képest nagyobb figyelmet fordítanak az egészséges és bizton­ságos munkavégzés feltételeinek megterem­tésére. Az ügyészségek vizsgálatai tudatos vagy szándékos törvénysértést nem állapí­tottak meg. Az észlelt hibák és hiányosságok a jogszabályismeret hiányából, illetve kis részben hanyagságból származnak. Az ész­lelt hiányosságokkal kanesolatban megemlít­hető még, hogy a vizsgálatok jelentős és nagyszámú törvénysértést nem tártak fel, Az észlelt hiányosságok kiküszöbölése érdeké­ben azonban a szükséges intézkedéseket meg­tették. Dr. Varga Emil ügyész Nőpolitika nemcsak — Miért éppen egy nő irá­nyítása alá tartozik a K1SZ~ ben folyó nőpolitika? — Majd minden szervezet­nél így van — válaszolja Győrffy Sarolta, a KISZ Nóg- rád megyei bizottságának nő­felelőse. — Talán azért, mert jobban ismerjük sajátos gond­jaikat, problémáikat, többet tudhatunk meg az őket fog­lalkoztató kérdésekből. — A KISZ-ben milyen ef­féle feladatok vannak? — A megye több mint 17 ezer ifjúkommunistájából csaknem fele a „gyengébb nemhez” tartozik. A nőpoliti­kái munka immár nyolcadik éve a mozgalom szerves ré­szévé vált. Célkitűzéseink kö­gy őrs járat volt. Csak negyed­óra múlva jött egy másik. A végállomáson szerencsém volt, kaptam egy taxit. Be akartam szállni, de a gépkocsivezető megkérdezte: , — Hová? Megmondtam. — Oda nem megyek. Tet­szik tudni, a klinikára kell mennem. Szül az asszony. Képzelheti, milyen izgatott vagyok. Amikor végre egy másik autóbusszal eljutottam Sze­pezdi lakására, már csak a mamája volt otthon. — Jaj, úgy várták magát, már azt hitték, hogy nem jön. De maradt egy kis feketeká­vé, megmelegítem. ^ — Köszönöm, de sürgős dolgom van — válaszoltam és elrohantam. A ház közelében várt a ma­gántaxisom. Ügy látszik, nem ismert meg, vagy csak úgy tett, mintha most látna elő­ször. Halkan kérdezte: — Van egy Trabantom, ha megérné önnek,., Palásti László zött szerepel a még mindig tapasztalható konzervatív szemlélet és magatartás ellen való küzdelem, az érdekvédel­men belül a lányok és fiatalasszonyok gazdasági és szociális helyzetének javítása, a közéleti aktivitás ösztön­zése, általános és szakmai mű­veltségük fejlesztése. — Fiatalok Között is beszél­hetünk még előítéletekről? — Előfordul, nők és férfiak között egyaránt a kapcsola­tok fura értelmezése, erőlte­tett alá-, fölérendeltségi vi­szonyok szajkózása. Főként falun adódnak , ilyen esetek, ahol erősebben tartják magu­kat az avitt szemléletek. Per­sze, a kérdés az, mit lehet el­lene tenni? Mi elsősorban a vélemények, a tények ütköz­tetésével, a viták lehetőségei­vel járulhatunk hozzá e szem­lélet, magatartás formálásá­hoz. Sajnos, nem mindig kellő hatékonysággal. Melynek oka gyakran a kampányjelleg. Ez nemcsak a KISZ gondja, mun­kahelyeken, intézményekben is érezhető az arányeltolódás. — Egy statisztikai kimuta­tásban olvastam, hagy a me­gye fizikai területen dolgozó 1747 KISZ-es fiataljából több mint 1100 betanított munkás, vagyis, ennyien nem rendel­keznek semmiféle szakmai képzettséggel. — Ha a nem KISZ-eseket is hozzávesszük, akkor még rosszabb az arány. Ennek több oka van. Az egyik az, hogy a foglalkoztatási szerkezet bizo­nyos üzemekben (például a BRC, a ZIM, a textilipari üze­mek) csupán a betanított, vagy segédmnhkás munkakört szükségelteti, következéskép­pen nem érdekük a szakmai képzés. Ez némiképp rosszul értelmezett „felmentést” is ad az e helyeken dolgozó nők­nek, akik így nem ismerik nőknek fel, hogy képzésükre, fejlődé­sükre mindenképpen szükség lenne. Egyébként érdekes adat, hogy az általános iskola el­végzése után tovább nem ta­nulók 8S százaléka lány, Ez is azt jelenti, sokkal többet kellene segítenünk az igény­felkeltésben. — Nem kevésbé fontos fel­adat a fiatalasszonyokkal, kis­mamákkal való törődés. — Különösen szociális hely­zetükben történt változás, ja­vulás. Gondolok az üzemi lé­tesítmények korszerűsítésére, a kedvező műszakbeosztásra és a többire. Hasznos kezde­ményezésnek bizonyult a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek­ben az úgynevezett „gólya­üzem” megszervezése, ahol a gyermeket váró fiatal anyák számukra kedvező körülmé­nyek között dolgozhatnak. — Nemrégiben tárgyalta a nőpolitikái határozat végre­hajtásának eddigi tapasztala­tait a KISZ Nógrád megyei bizottsága. Melyek voltak a főbb tartalmi megállapítások, s milyen feladatok fogalma­zódtak meg az elkövetkező évekre? — Egészében azt állapítot­tuk meg, hogy a nőpolitikái munka közüggyé vált, a KISZ tevékenységének szer­ves része. Feladatként hatá­roztuk meg, hogy szervezet­tebben, rendszeresebben kell foglalkozni a lányok, fiatal­asszonyok eszmei-politikai ne­velésével, gazdasági, szociális és művelődési problémáik elemzésével, megoldásával. Főként az alapszervezetekre vár sok tennivaló. Akcióprog­ramjaikban kell tervezni te­endőiket. Vagyis: a látványos intézkedések helyett a nőpoli­tikái határozat mindennapos megvalósítása került előtérbe. (tanka) NÓGRÁD — 1979. február 9., péntek 5 r

Next

/
Oldalképek
Tartalom