Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)
1979-02-28 / 49. szám
Tanácskoztak a történészek Egy üzem — egy iskola AZ ELMÚLT NAPOKBAN Budapesten tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Történelmi Társulat. A 112 éve működő testület leköszönő vezetősége megtartotta beszámolóját a legutóbbi (1975- ben tartott) közgyűlés óta eltelt három év munkájáról, új vezetőséget választottak a küldöttek, s á kétnapos tanácskozás tudományos ülésszakkal zárult. Részt vettek az ülésen rajtuk kívül bolgár, jugoszláv (vajdasági) és NDK-beli vendégek is. Az igazgató választmány által előterjesztett beszámoló jogosan állapíthatta meg, hogy — az immár közel egy évtizede elfogadott koncepció alapján — a társulat egyre magasabb szinten teljesíti feladatát: a közéletben történő aktív részvételt, a nemzeti méretű köztudatformálást. A kutatás és oktatás elért eredményei, a szintézisek népszerűsítésének ’ igénye egyre sürgetőbben vetette fel, hogy a tudományos tevékenységhez kapcsolódjék a közművelődési feladat telje<C í f ÓCA 1 C A társulat tevékenysége, munkája iránti érdeklődést mutatja, hogy az elmúlt év végén 1235 tagja volt a testületnek, több mint eddig bármikor. A tagok többsége tanár (507), tagjai^ között tudományos kutató (144) felsőoktatási dolgozó, levéltáros, muzeológus és különböző apparátusokban dolgozó történészek találhatók. Ma már a legfontosabb feladat nem a tagság számának növelése (eddig sem történt kampányszerű toborzás), hanem a minőségi tevékenység további javítása, annak biztosítása, hogy a társulat valóban átfogja, egyesítse, tájékoztassa az ország valamennyi történészét beosztástól és állomáshelytől függetlenül. E célt szolgálják a központi tanácskozások (három év alatt harmincöt esetben rendezett ilyet), a tudományos kutatások eredményeit közreadó kiadványok is. A központi folyóiratnak, a Századoknak 22 száma jelent meg ez idő alatt, s közel 80 nagyobb lélegzetű tanulmányt közölt, a könyvkiadásban pedig a népszerű sorozatok jelentettek egyértelmű sikert (Sorsdöntő történelmi napok, Életek és korok sorozat kötetei). A társulat adja közre A magyar történelem forrásai sorozatban a közeljövőben megjelenő Kossuth Lajos összes műveit és az Archívum Rakoczianum köteteit is. A jelenlegi közgyűlésen hangzott el az a bejelentés is, hogy ez évtől a társulat nagy példányszámú, jelentős terjedelmű, népszerű folyóiratot jelentet meg évi hat alkalommal. (Főszerkesztője Vass Henrik, szerkesztője Glatz Ferenc lesz, a neve még nem eldöntött, de elképzelhető a Képes Történelmi Magazin cím.) A beszámoló szólt a szakosztályok munkájáról, s értékelte a területi csoportok tevékenységét is (jelenleg 7 területi csoport — köztük a Nógrád megyei — működik az országban), megállapítva, hogy bár a feltételek nagyon eltérőek, „a csoportok munkája sehol sem formális, tevékenységük rendkívül sokrétű és változatos, programjaikat általában más helyi szervekkel összefogva valósítják meg”. MEGYÉNKBEN E SZERVEK a levéltárat, a pedagógus-továbbképzési kabinetet és a TIT megyei szervezetét jelentik elsősorban. A tanácskozás befejező napján Be- rend T. Iván akadémikus — a társulat újjáválasztott elnöke — tartott előadást A történelemkutatás és -oktatás társadalmi hasznossága címmé1. Elsősorban azokat a gondolatokat hangsúlyozta, amelyek azt bizonyították, hogy ,.a társadalmi hasznosság mindig is fontos volt”. Különösen érvényes ez napjainkban, amikor a világban lejátszódó folyamatok vizsgálatában a tört éne’emkut at ásnak is vállalnia kell a feladatát, hiszen a közgazdaságtan és a szociológia már ..felvette a valóság vizsgálatának kesz- tvűjét”. A eazdasági folyamatok elemezése, a különböző pitém ztívák lehetőségeinek vizsgálata csakis a teljes totalitás, a tudomány öntörvényeinek érvényesítése, a hosszabb távlatok horizontális és vertikális összefüggéseinek feltárása révén lehetséges. Az összehasonlító módszerek mind a kutatásban, mind az oktatásban szükségesek, nélkülözhetetlenek! Mindezeken túl nemzeti történelmünk jobb megismerésében, a nevelésben továbbra is fontos feladata a történelemnek a nemzeti múlt megőrzése. Ügyelni kell arra, hogy az időnként jelentkező — egyébként szükséges — átértékelések feltétlenül kerüljék el a voluntarizmus veszélyét. Erre akkor van jó lehetőség, ha a társadalmi-politikai légkör kedvez a demokratikus vitának. Mind a hozzászólások, mind a korreferátumok több hasznos javaslatot, kiegészítést tartalmaztak. Ilyeneket például: alakuljon a társulaton belül levéltári tagozat (eddig a tanári, a helytörténeti és az üzemtörténeti működött), az ifjúsági szekciók megszervezése, a jövő tanárainak bevonása fontos feladat a jövőben. Érdekes tervként hangzott el, hogy a 80-as évek elején a Nemzeti Múzeum (ha megkapja a Széchenyi Könyvtár kiköltözése után az újabb termeket) az őstörténettől napjainkig terjedően új, tematikus kiállításokat készít nemzeti múltunk emlékeiből. SZINTE VALAMENNYI hozzászóló kiemelte, hogy az oktatásban megvalósulóban vannak azok az elképzelések, amelyek a korszerűsítés folyamatába tartoznak. A keretek, a formák most már adottak (óraszámok, nevelési tervek, a kötelező érettségi a közeljövőben történelemből is), a következő évek feladata a szemléletformálás, a tartalmi megújulás, a széles horizontú történelmi köztudatformálás lesz. Ebben a Magyar Történelmi Társulatnak ezután is oroszlánrészt ke11 vállalnia. E gondolatok jegyében zárta a tanácskozást Szabolcs Ottó, a társulat újjáválasztott főtitkára. Kaári Sándor Fordította: Bába Mihály 52. Kellemes hangulatban töltöttük el az ebédet- Amikor a pincér kávét javasolt, He- nio kérte, hogy vitesse fel a szobájába. Aimkor felmentünk, Henio megvárta, hogy a pincér előkészítsen mindent az asztalra. Csak akkor vette elő a szekrényből a különféle jobbnál jobb italokat. Végül is kíváncsiságom felülkerekedett és megkérdeztem: — Milyen üzletet csináltál, kedves óhazádban? —Rögtön meglátod. — Henio felállt, zsebéből kulcsokat halászott elő és kinyitotta az egyik nagy bőröndöt, kivett belőle egy irhabőrbe csomagolt lapos, négyszögletes tárgyat. Odament az ajtóhoz, ráfordította a kulcsot és csak aztán bontotta ki. Egy keret nélkül képet láttam a kezében. A vászon sötét volt, a kép is megfeketedett az öregségtől. A „keresztről levételt” ábrázolta. — Mi ez? — Igazi Andrea del Sarto- Ez a kis darab vászon több mint százezer dollárt ér. Az Egyesült Államokban a gazdag műgyűjtők verekedni fognak ezért a festményért. — Nem tudtam, hogy ennyire értesz a képzőművészethez — jegyeztem meg. — Nem vagyok szakértő, de ismerem a világpiaci árakat. Nem lenne ez a kép az enyém, ha nincsen mellettem az a kislány, akiről olyan cinikusan beszélsz. — Ö, — mondtam érdeklődéssel. — ö mondta neked, hogy ez Andrea del Sarto festménye? — Nem. ö csak felhívta figyelmemet a képre. Az aláírást én fedeztem fel, eléggé jól olvasható. Valóban a kissé elmosódott aláírást el lehett olvasni: Andrea del Sarto, és alatta: 1526— A másik oldalán a pecsét — mondta győztesen MacAreck. Megfordítottam a képet. Német betűk, sas, alig olvashatóra : „Kaisermuseum Berlin”. — Hogy szerezted meg ezt a képet? — Egyszerűen megvettem a jelenlegi tulajdonosától. De ez hosszú történet. — Meghalok a kíváncsiságtól. Kérlek, mondd el röviden. Rendben. De számíthatok a diszkréciódra? Külföldre akarom vinni ezt a vásznat és nem akarom, hogy zűrzavar legyen körülötte4* NOGRAD — 1979. február 28., szerda — Úgysem viheted ki. A művelődési és kulturális minisztérium engedélye nélkül Lengyelországból nem lehet műértéket kivinni. — Megpróbálom megszerezni az engedélyt. Végső esetben persze anélkül viszem ki. — Ahogy gondolod. Én hallgatni fogok. És most, halljuk a történetet. — Ügy történt, hogy egy napon — kezdte elbeszélését Henio — elhatároztuk, hogy kirándulunk Pyrzycébe. Kisváros, Szczecintől délre- A régi városka majdnem teljesen elpusztult, csak a várfalak maradtak meg, és néhány ősrégi épület. Bástyák. Megnéztünk egy forrást is, ahol valamelyik királyunk püspöke keresztelte meg a pogányokat. Szóval, már akkor létezett. Rettenetes az, hogy ezt a forrást nem használják ki. Özön- lenpnek a turisták, ha tudnának róla, mert csodálatos a vize, szép a környék, bűbájosak az emberek. — És ott találtál rá Andrea del Sarto festményére? — Ne zavarj — dörmögte Henio. Ivott egy pohárral és folytatta: — Pryzycében megebédeltünk és a pincér mond- ha, hogy a közelben van Trzinsko-Zdrój, ahová érdemes ellátogatni. Elmentünk, mert korán volt még visszatérni Szczecinbe. Tó, forrás, régi városka, de csodálatos környék- Beleszerettem ebbe az ódon kisvárosba, ahol any- nyi tornyocska, várfal volt, hogy ha ez Amerikában az enyém, tíz dollár belépődíjat kérnék mindenkitől a megtekintéséért. Itt meg semmi. A középkori vendégfogadókban Coca-Col át isztok. Ez még jobb üzlet lenne, mint „Disney Land”. Azt mesélik, hogy Hitler ott gyógyította betegségét. Palotát építtetett, amit az SS később felrobbantott, de a pincében a raktárak megmaradtak, rengeteg tányér, csésze, porcelán ezkel a felirattal: „Kanzlei des Führers”. — Kissé elkanyarodsz a témától. .. Balassagyaimaton 1972. óta egyre tartalmasabb kapcsolat bontakozott ki a Balassagyarmati II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és az akkori városi ingatlankezelő vállalat — mai városgazdálkodási vállalat — között- Az anyagi támogatáson túl —, ami elsősorban az elvégzett sok apróbb-nagyobb javítást, felújítási' munkákat jelenti — pedagógiai téren is együttműködünk. Dolgozóiknak az iskola nevelői alapismereti tanfolyamot szerveztek; vöröskeresztes csoportjuk a tanulók csoportjával jó kapcsolatban áll: nevelési értekezletekre, ifjúsági parlamentekre nemcsak meghívást kapnak a vállalat képviselői, de el is jönnek. A közös sportrendezvények, névadók, a pedagógusnapi köszöntések rendszeressé váltak. Tervezik, hogy Egerből kihelyezett virágkertészosztályt indítanak — a közismereti tárgyakat mi fogjuk tanítani. A napokban a vállalat nagy sikerű szakmai ismertetőt tartott diákjainknak. Az iskola zsibongói a déli órákban megteltek vállalati dolgozókkal, munkapadokkal, szerszámokkal. Mire a gyerekek ebédről visszajöttek, az ács, kőműves, csőszerelő, parkettázó, szobafestő és mázoló, villanyszerelőszakmák legjobb fiatal mesterei mutatták be szerszámaikat, rögtönzött munka közben. A fiatal szakemberek nagy szakmaszeretettel és lelkesedéssel beszéltek szakmájukról — szépségéről, de nehézségeiről is — adták a gyerekek kezébe a szerszámokat, szerelvényeket, kézi gépeiket. Elmondták a tájékoztatóban, hogy szakmunkástanuló korukban ők még csak hagyományos kézi szerszámokkal dolgoztak. Jelenleg a kézi és nagy gépek sokaságát biztosítja a vállalat vezetése- A szögbelövő, a betonfalfúró, a műanyagpadló-hegesztő, a kézi motoros fűrész és még sok más korszerű kézi kisgéo segíti a gvors és szakszerű munkákat. Kezüket és lelkiismeretes munkájuk eredményét dicséri a sok felújított, megszépített ház városunkban: közöttük is a Rákóczi út árkádos háza. a „csillagházként” ismert palóc kisnemesi kúria, a kórház épületei, de a saját iskolánkban végzett munkájuk is, amelynek legnagyobb részét évek óta a szocialista brigádjaink társadalmi munkában végzik. Az idén is több szocialista brigád vállalt és végez karbantartó munkálatokat és a nyári nagy festést is ők végzik majd iskolánkban. A pályaválasztó bemutatón részt vettek az iskola hetedik, nyolcadik osztályos fiútanulói. Áhítattal és nagy érdeklődéssel hallgatták a szakmaismertetőket, nézték a gépi csapolást, a szerelést. Különösen növelte a gyermekek aktivitását, amikor kézbe vehették a hozott szerelvényeket és szerelhettek. Többen érdeklődtek a tanulóképzés lehetőségeiről a vállalat főmérnökétől, a jelenlevő művezetőktől és a mesterektől. Különösen a hetedik osztályosoknak tetszett, hogy ők már jelentkezhetnek a városgazdálkodási vállalathoz szakmunkástanulónak. A balassagyarmati városgazdálkodási vállalat az 1980 —81-es tanévben több szakmában bekapcsolódik a szakmunkásképzésbe, 27-féle mesterséget tanaulhatnak. Szeretnék pótolni a szakemberhiányt a többi szakma mellett elsősorban ácsból, parkettázó- ból- A gyerekek kérésére, a nevelők és a vállalat vezetésének véleménye alapján ez év szeptemberében — a tanulók és szüleik részére — az iskola udvarán egy nagyobb szakmai-gyakorlati bemutatót szervezünk, amelyen több mint két tucat szakmával ismerkedhetnek meg a tanulóink és szüleik. Addig is szívesen jönnek el a mesterek, művezetők osztályfőnöki órákra, de várják a gyerekeket a munkahelyeikre is. Bővíti a pályaválasztás lehetőségeit, hogy jövőre ennél a vállalatnál oldják meg a hetedik-nyolcadik osztályosok 12 nap fizikai munkavégzését — kisebb csoportokban, érdeklődési körnek megfelelően, jól előkészítve kapcsolódhatnak be a munkába. Pásztor Sándor iskolaigazgató Mai tévéajánlatank 21.10: IDEGENEK. Szakonyi Károly, az ismert színpadi szerző ezúttal két elbeszéléséből: a „Gerendaház”, és az „Éjfélkor a menedékházban” című történeteiből írt tv-játékot. Mindkét történet tulajdonképpen az — Rögtön, rögtön... Szóval, megnéztük az érdekességeket, vettem áz egyik paraszttól, aki a történetet elmesélte, egy tányért, aminek jó értéke lesz Amerikában. Ezután, indultunk vissza Szczecinbe, de más úton- Útközben Marysia szólt, hogy szomjas, álljunk meg a legközelebbi faluban. Így is tettünk. Bementünk az egyik házba, vizet kértünk, de a háziasszony rögtön hideg tejet javasolt. Beleegyeztünk. Bementünk a tiszta szobába. .. — És úgy megvendégelt benneteket, mint Kolodziej- nél az angyalokat Piast férfivá avatásán — nevettem az ismert legendán. — Nagyszerű — mondta Henio. — Szóval, míg a háziasz- szony a pincében volt, körülnéztünk a szobában és a házigazdával beszélgettünk, aki 1945 óta él ott. Marysia, mint képzőművész képek iránt érdeklődött, amelyekkel szinte tele volt a fal. Volt ott szentkép, tájkép, amit csak akarsz- Az ajtó fölött egy keret nélküli. Elmondta, hogy a képeket ő maga hozta ide, csak az ajtó felettit nem. Amikor Berlin elfoglalása után a hadsereg visszafelé özönlött, megállt előttük egy teherautó. A katonák, mint mi, vizet kértek. Tejet és kenyeret kaptak. Akkor az egyik katona, látva a sok szentet, odaadta a hátizsákjában őrzött képet, amit Berlinben talált az utcán. — Marysia — folytatta a barátom, kérte, hogy vegye le a képet. Megnézte, én is, és látjuk az aláírást. — Andrea del Sarto. — És a múzeum pecsétjét- Megértettem, hogy felbecsülhetetlen értékű kincs van a kezemben. — És megvetted? Mennyit fizettél érte? — Várj. Nem ment az olyan gyorsan. A gazda hallani sem akart róla, hogy ő nem júdás, nem adja el Krisztus képét és így tovább. Ezret Ígértem neki. Nem kellett. Megpróbáltam az asszonyt rábeszélni. (FolytatJuK) emberi magányt, az emberi kapcsolatok felbomlását ‘ példázza. Az első történet egy fiatal házaspárról szól, akik távol a világtól, messze az emberektől nyugalmas, kellemes napokat töltenek egy víkendházban, amíg egy váratlanul betoppanó furcsa kis öregember fel nem kavarja nyugalmukat. Az ifjú házaspár később egy menedékházba utazik, hogy többekkel együtt ott töltsék el a szilvesztert. Az átmulatott éjszaka után jön a csömör, a meghasonlás a rádöbbenés elrontott életükre. A tv-játékot Málnay Levente rendezte. A főszerepekben Horváth Sándor, Bordán Irén és Kozák András. Borbás Tibor műhelyében Borbás Tibor fiatal szobrászművész márciusban a debreceni orvostudományi egyetemen állítja ki legújabb munkáit. A képen: A művész eredeti kompizíciójú Karinthy-port- réjával. 1
