Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-28 / 49. szám

KÜAV\f>v­’ BERCELI TERVEK Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAÖ- MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A. MEGYEI TANACS LAPJA XXXV. ÉVF., 49. SZÁM ÁRA: 1.20 FORINT 1979. FEBRUÁR 28., SZERDA A megye egyik vetőmag- tőkésítésre. Jól illeszkedik a termesztésre kijelölt gazdasá- vetésforgóba a mustár, me­ga a berceli termelőszövetke- lyet 100 hektáron termeszte­zetj Március első napjaiban 35 hektár területen földbe ke­rül a tavaly jó termést ho­zott mák, majd a tavaszi ár­pát vetik el 500 hektáíon. A termés fele vetőmagként, mé­nek. A kora tavaszi vetést a cukorrépával folytatják, s a kukorica, lucetna, szarvaske- rep zárja a sort. A pontos ter­vek kizárólag jó erő- és mun­sik fele sörárpaként kerül ér- kagépekkel hajthatók végre. A Csömör Pál vezette szocia­lista brigád tagjai — 31-en — megbízhatóan végezték el a téli javításokat. Képünkön: Gubo Kálmán traktoros, Ma­tyóka Ignác és Kiss József szerelő, akik garantálják a gépek jó műszalsf állapotát. — kulcsár — A forradalmi átalakulás fő erői a bányászok és az ipari munkások voltak Országos hadtudományi tájkonferencia a Tanácsköztársaság 60. évfordulója tiszteletére Salgótarjánban A Tudományos Ismerelter- az egész kapitalizmus buká- jesztő Társulat hadtudomá- sához vezet, Európában is nyi választmánya, a TIT győz a szocialista forradalom. Nógrád megyei szervezeté- Magyarországon a Kommunis- nek hadtudományi, történél- ták Magyarországi Pártja mi és nemzetközi-politikai megalakulása után elhangzott szakosztályával együttmű- a jelszó: kövessük az orosz ködve a Tanácsköztársaság 60. proletariátus példáját! A évfordulója alkalmából teg- hadsereg szervezése is úgy nap Salgótarjánban, a TIT székház nagytermében Borsod, Heves, Szolnok és Nógrád megye szak­osztályai és történelem- tanárai részvételével meg­tartotta 27. országos had­tudományi tájkonferen­ciáját. A tájkonferenciát történt, hogy az biztosítsa a proletárforradalom győzel­mét. 1919. március 21. és áp­rilis 11. között megszületett a magyar Vörös Hadsereg. Osz­tályhadsereg volt, amelynek feladata a proletariátus vív­mányainak védelme, más országok proletariátusának Sólvom. se§rtóse volt. A budapesti ä ísks sä’Stä' A Testületi ülésekről jelentjük A sportpolitika nem reszortfeladat Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Nógrád megyei Testneve­lési és Sporthivatal 1973. nya­rán alakult. Az azóta eltelt évek tapasztalatai igazolják, hogy az irányítás átszervezé­se nem jelentett visszalépést a sportpolitikai tennivalók megvalósításában, a megye sportéletében. Ebben nyilván­valóan része van annak, hogy a megyei párbizottság és a megyei tanács az elmúlt évek­ben rendszeresen megvizsgál­nevelés, a sportmunka félté- si tervét. Ebben konkrétan telei. meghatározzák azokat a ten­A testnevelési és sporthiva- nivalókat, amelyeket a to­tal széles körű munkakapcso- megsport, a versenysport dif- latok révén végzi munkáját, ferenciált fejlesztése, azután- Ezek közül a legfontosabbak pótlás nevelése, a hatéko- a megyei tanács művelődés- nyabb sport- és életmód­ügyi és egészségügyi osztályé- propaganda követel. val, a járási, a városi és a községi tanácsokkal kiala­kult munkakapcsolatok, és amelyek, mint a vitában is kiderül t, még‘ sok kívánni­(Folytatás a 2. oldalon) szervezetének titkára nyitot­ta meg, majd dr. Liptai Er­vin ezredes, a Magyar Nép­hadsereg Hadtörténeti Inté­zetének parancsnoka három témakörben: katonapolitikai helyzet főbb tariátus mozgósítását, a Ta­nácsköztársaság védelme ér­dekében. Június elején a dol­gozók általános hadköfele- zettségének elrendelésére is a nemzetKozi sor került; mert a szocialista haza védelme nemcsak a jellemzői a Tanácsköztársaság , . , d i __munkások, parasztok, hanem h nrv A Tanácsköztársaság Ica valamennyi dolgozónak az . k érdeke volt. A Forradalmi tonapolitikája; Vörös Hadsereg te címmel tartott előadást Mint mondotta a nemzetkö­zi katonapolitikai helyzetet 1918 őszén 1919 tavaszán két ellentétes pár harca jellemez­te. A háborúban győztes és a h£dmStr Kormányzótanács az' általá­nos mozgósítást is elhatároz­ta. A magyar Vörös Hadsereg hadművészete a májusi—júli­usi győzelmes harcokban bontakozott ki. Áz önkéntes, vesztes fejeké. Párizsban ősz- lelkes harcikedv nyomta rá szeültek a nagyhatalmi ve- a bélyegét a tevékenységre, zetők, hogy meghatározzák önfeláldozóan, lelkesen, ön- a világ arculatát, s lépéseket tudatos proletár módra har­tegyenek a forradalmi har- coliak a katonák. A Vörös cokkal szemben. Az antant Hadsereg katonai vezetése is újabb és újabb demarká- kihasználta, hogy a burzsoá • ciós vonalakat határozott hatalmak között is volt szét­meg. Mivel Oroszországban húzás, más-más hódító érde­győzött a forradalom, szer- kék érvényesültek. A Vörös te Európában remélték, hogy Hadsereget ebben az idő­ta a testnevelés és a sportélet valót hagynak maguk után. legfontosabb területeit, s a helyzetelemzésen túl megha­tározták a tennivalókat, szá­mon kérték azok valóra váltá­sát. Ezt tette a megyei tanács Skoda Ferenc, a Nógrád me­gyei pártbizottság titkára, Berki Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Remé­nyi Károly, az OTSH főosz­végrehajtó bizottsága tegnap tályvezető-helyettese szólt er­Salgótarjánban megtartott ülé­sén is, amikor Szúnyog Tibor, a megyei testnevelési és sport- hivatal elnöke előterjesztésé­ről a testületi ülésén. A me­gyei tanács osztályainál, a já­rási hivataloknál, a községi tanácsoknál egyaránt fel kell ben megvitatta a testnevelési számolni azt a szemléletet. és sporthivatal eddigi munká­ját. A beszámoló, a vita részt­vevői egyaránt azt erősítették, hogy a megyei testnevelési és sporthivatal alapvetően a kö­vetelményeknek megfelelő­en látja el munkáját. A test­nevelés és sportmunka irányí­amely reszortfeladatnak te­kinti a sportpolitikai munkát. A tanácsok a testnevelést, a sportéletet lendítő határoza­tokon túl, a feladatok folya­matos valóra váltását is segít­sék. A megyei testnevelési és sporthivatal pedig szakmai és módszertani kultúrájának fej­tása tervszerűbb, folyamato- lesztésével, a munkafeltételek sabb lett. Vass Miklós, a Ba­lassagyarmati városi Tanács elnöke és Tőzsér Gáspár, a kányási aknaüzem technikusa szólt értől részletesebben. Szélesedett — az elmúlt évben meghaladta a nyolcvanezret — a tömegsportmozgalom­ban résztvevők száma. To­vább fejlődött Nógrád ver­senysportja. A megye száz­negyven sportegyesületében, több mint négyszáz szakosz­tályában mintegy tizennégy­ezer fiatal sportol verseny­szerűen. Egyre szélesedik a sportegyesületek társadalmi bázisa, a sportot kedvelő, szervező, az utánpótlás neve­lésében részt vevő aktívaháló­zat. Nőtt a sportlétesítmények száma, korszerűsödtek a test­javításával támogathatja va­lóban hasznosan a járási sportfelügyelők tevékenységét. Az irányítás és az ellenőrző munka folyamatosságának je­lentőségét hangsúlyozta fel­szólalásában dr. Csonka Tibor főügyész is. • A vitát Hoffer István, a Nógrád megyei Tanács elnö­ke foglalta össze A végrehaj­tó bizottság határozatában a sportpolitikai célkitűzések kö­vetkezetesebb megvalósításá­ra, ennek érdekében a megyei testnevelési és sporthivatal, valamint a tanácsi és nem ta­nácsi szervek együttműködé­sének fejlesztésére hívta fel a figyelmet. A sporthivatal 1980 végéig kidolgozza Nógrád me­gye hosszú távú sportfejleszté­Kemény harcok Hoang Lien Son tartományban tu- vietnami körzetek közül ugyancsak Hoang Lien Győri Sándor az MTI dósítója jelenti: A Vietnam-ellenes kínai invázió a legnagyobb nyo­mással pillanatnyilag Hoang Lien Son tartományra nehe­zedik. Az itt folyó összecsa­pások erősségét világosan jel- lakóépülete megsemmisült zi, hdgy a legutóbbi három sok a halálos áldozat is az mai szembeni Som „udvariasnak”, magatartását „megértőnek1 tartományhoz tartozó Uang tüntesse fel. A lap a Quan Kim kommuna veszteségeit Dói Nhan Dán, ironikusan állapította meg: emelte ki a keddi hanoi saj­tó. A Vörös folyó jobb part- kínai agressziós ján fekvő község több száz bűnöket követnek nap folyamán, azaz február 24. és 26. között, a vietnami védelmi erők egyedül ebben a tartományban 2200 inváziós katonát tettek harcképtelen­né. A hanoi rádió kedd dél­utáni haditudósításában kö­zölte azt is, hogy a hétfői harcok - következményekép­miközben a egységek el Viet­és nam népével szemben, az a Üj Kína hírügynökség olyan jelentéseket bocsát ki, hogy a kínai alakzatok gyógysze­reket osztanak szét sebesült vietnami parasztoknak, s in- Vietnam dolgozó kább nem hatolnak be egy erősítsék a kollek- faluba, csakhogy ne ébresz- szék fel az ott élő embereket. kínai inváziós egységek elő­renyomulása következtében. Le Duan, a Vietnami Kom­munista Párt főtitkára, fel­szólította tömegeit: tív tulajdonosi rendszert a kínai agresszorokkal szem­beni harcban. Kedden vala­pen Lang Son tartományban mennyi hanoi lap vezető he- a helyi vietnami védelmi lyen ismertette a párt főtit- erők szétverték a támadók kárának felszólalását a vi- két századát. A harcoktól etnami szakszervezeti szö- ugyancsak erőteljesen súj- vétség végrehajtó bizottsága tott Lai Chau tartományban napokban megtartott ülésén. A manőver célja nyilván­való: a kínai agresszorok tá­vozását követelő nemzetközi közvélemény félrevezetése és a széles tiltakozó hullám le- csendesítése. A vietnami lap hangsúlyoz­a kemény ellenállást kifejtő vietnami csapatok az invázi­ós erők 250 katonáját ölték meg, illetve sebesítették meg. A vietnami sajtó egyéb harci hírei közt figyelmet ér­demel az a jelentés is, amely szerint a kínai agressziós csapatok Hoang Iáén Son kelet-Ázsia egészével tartomány egyik határmenti ben. termelőszövetkezetét • csak- Ügyetlen nem szétverték. A kínai nevezte kedden a vietnami ágyú tűz jó néhány paraszt- néphadsereg lapja Pekingnek család életét kioltotta. sok azt a kísérletét, hogv agresz- a sebesült. A háború sújtotta sziós csapatainak Vietnam­Le Duan a tanácskozást fel- 23 • nem véletlenül rendel­tek el a pekingi hatóságok hírzárlatot agressziójukkal kapcsolatban, miként nem véletlen az a Pekingben fel­tűnt tacepao sem, amely til­takozott a Vietnam-ellenes kínai agresszió miatt. A pekingi reakciós veze­tés birkózik a kritikus köz­próbálkozásnak véleménnyel — írta a hanoi lap, így folytatva: ,.a miként” azonban nagyon ügyetlen, s felér - a közvélemény további' provokálásával. használta arra, hogy rámu­tasson a pekingi vezetés el­lenforradalmi, antimarxista jellegére, elemezze a kínai hatóságok szisztematikus ter­jeszkedő politikáját Viet­nammal, Indokínával és Dél­szem­szakban a rugalmasság, a bátorság, a hallatlan gyorsa­ság jellemezte. A forradalmi katonata­nács döntése alapján gyorsan létrehozták a hadtesteket. És hogy a Tanácsköztársa­ságot leverték, az nem a Vö­rös Hadseregen, hanem a külső intervención múlott. Az előadást két referátum követte. Dr. Molnár Pál, a történelmi szakosztály elnö­ke Nógrád megye társadal­mi, politikai viszonyai 1918- ban 19-ben címmel mondott referátumot. Ebben a többi között megállapította: a me­gyében 1918-ban és 1919-beni a forradalmi átalakulás fő erői a bányászok és ipari munkások voltak. A forradal­mi folyamat országosnál gyor­sabb ütemű fejlődésében több tényező közrejátszott a nóg­rádi iparvidéken. Ezek sorá­ból elsőként szükséges ki-' emelni azt a tényt, hogy az ipari munkások és főleg a bányászok többsége köré­ben a balratolódás jelei már a háborús válságot megelő­zően jelentkeztek. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom hatásaként tovább mélyültek a financtőkével összefonódott arisztokrácia és a proletariátus 'közötti ellen­tétek. A forradalmi helyzet érlelődóséhez járult a; bá­nyamunkásság kizsákmá- nyoltságának átlagosnál is nagyobb mértéke, szervezeti fejlődése, öntudatának növe­kedése. A szénmedence mun­kásai, különösen a bányá­szok körében nagy tetszést váltott ki a Kommunisták .Magyarországi Pártiának megalakulása. Az erősödő kommunista erők hatására az aknabizalmiak, aktivisták körében is erőteljes balra­tolódás következett be. A KMP salgótarjáni szerveze­tének megalakulása, a KMP vezetőinek beszéde, találko­zása a munkásság megbí- zottaival, majd a munkástö­megekkel, megteremtette a hatalomátvétel helyi lehető­ségeit. A január elejei sal­gótarjáni megmozdulások, amelyek főszereplői a bányá­szok voltak, országos jelen­tőségűvé váltak. A szocialista forradalom győzelme után a bányamunkásság, összefogva az ipari munkássággal, mind a termelés frontján, mind a szocialista haza védelmében élenjárt. A bányászok harcos fellépésének volt az eredmé­nye, a munkászászlóaljak felállítása és Salgótarján vé­delmi harcaiban való beveté­se. Ott találtuk legjobbjaikat a helyi hatalmi szervekben, az üzemi tanácsokban. a szociális-kulturális bizottsá­gokban. Ignácz Gyula nyugalma­zott alezredes, a hadtudomá­nyi szakosztály elnöke Ál­talános katonapolitikai hely­zet Észak-Magyarországon címmel tartott referátumot. Ebben a többi között az északi hadjáratról szólt, ' elsősorban a bányászok, acélgyári munkások di­csőséges harcairól. Az előadást és a referátu­mokat vita követte, majd a tájkonferencia zárszóval ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom