Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-25 / 47. szám

Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés Magyar olimpiai válogatott Sakkévfordulók (I.) Sakk-kör alakult —Eintracht Frankfurt 2—0 (0—0) Salgótarjánban Salgótarján, 6000 néző, v.: Lauber (Mohácsi, Sütő). Ma­gyar olimpiai válogatott: Szűcs — Csonka, Judik, Ke­rekes, Baranyi — Pásztor, Kovács J., Rab — Szoó, Bíró (Szokolai, 46. p.), Tieber (Kuti, 46. p.) Edző; dr. La­kat Károly. Eintracht Frank­furt: Friedl — Müller, Neu- berger, Pezzy, Wenzel — Kör­bei, Kraus, Lorant — Wacker, (Gruber 53. p.), Hölzenbein, Elsener. Edző: Frifedel Rauch. A kivételes sportcsemege és a melengető napsütés sok ezer szurkolót csalogatott ki a Kohász-stadionba tegnap délután. Még Csehszlovákiá­ból és Romániából is érkez­tek vendégek. Jól előkészí­tett pályán játszhatta le _ba- rátságos előkészületi mérkőzé­sét a magyar olimpiai váloga­tott a nyugatnémet klubcsa­pattal. A találkozót megte­kintette Szepesi György, az MLSZ elnöke és Krizsán Jó­zsef főtitkár is. A fehér mezben és nadrág­ban játszó magyar csapat tá­madásai okoztak először iz­galmat. A 2. percben Bíró- nagyszerű labdával indította Szoót, ám a jobbszélső be­adása keresztben elszállt két csatár között. Az 5. percben Szoó remek csel után próbált beadni a jobbszélről, de a labda elakadt a védőkben. Rab—Pásztor—Tieber-akció után a balszélső kapáslövésé is elakadt. A sokat mozgó Pásztortól ismét Szoó kapott labdát, az ő 15 méteres, majd Bíró 25-ről leadott lövését a kapus védte. A másik oldalon Hölzenbein szabadrúgása, az­tán 22 méteres lövése nem okozott gondot Szűcsnek. An­nál inkább össze kellett szed­ni minden tudását, sőt a sze­rencséjére is szükség volt, amikor Elsenert kitűnő lab­dával ugratták ki; a kifutó kapus a 16-os vonal előtt el­vetődött s a balszélső lövése a fejéről vágódott ki oldal­ra. A 12. percben Szoó szerzett meg egy labdát, kiugratta Bí­rót, akinek pontatlan beadá­sát kifejelték a védők. Egy perccel később Hölzenbein 10 méterről, futtából fölé lőtt, majd egy beadásról csak cen­timéterekkel maradt le. Is­mét Bíró—Szoó-akció után szögletre mentettek a védők, ezt Rab a kapu mellé fejel­te. A 18. percben Pásztor óri­ási bedobása Bíró elé került, a labda már a kapuson is át­pattant, de a kapu mellé tar­tott, s amikor a középcsatár hátraemelte,, a védők felsza­badítottak. A magyar kapu előtt Szűcs szedett fel egy labdát Elsener elől, majd a másik oldalon ismét Bíró ve­szélyeztetett. A 34, percben Szoó összecsapott Müllerrel, megtorlásul Ki-aus egy po­fonnal leterítette a jobbszél­Judik a védelem legjobbja volt, Rab nagyszerű gólt szer­zett Dluhopolszky László karikatúrái. sőt. Ettől kezdve egyre ke­ményebb lett a játék. A 42. percben Pásztor szabadrúgá­sa lecsúszott Bíró fejéről és elkerülte a németek kapuját. Szünet után a kettős csere a magyar csatársorban hatá­rozottan jót tett a támadójá­téknak. A 47. percben a né­met kapus messzire kifutva, lábbal tisztázott Rab elől. Két perccel később Szoó— Pásztor—Szokolai-akció vé- g^n Neuberger nagy nehe­zen mentett szögletre, majd Baranyi emelését Wenzel a gólvonalon állva rúgta vissza a mezőnybe. Az erős hazai nyomás az 50. percben gól­lá érett. Szoó harcolt ki be­dobást a jobb oldalon, az alapvonal közelében. Pásztor nagy ívű partdobására többen felugrottak, s a labda Pezzey fejéről védhetetlenül vágó­dott saját kapujába — öngól! 1—0. Az 58. percben Szoó remek labdával indította Kutit, akit Neuberger csak szabálytalanul tudott szerelni. A szabadrú­gást Pásztor gyengén a kapus kezébe emelte. Ezután új őr­zőt kapott Szoó a csereként beállt Grauber személyében, Wenzel pedig előrehúzódott. Pásztor—Szokolai-akció után a középcsatár erős lövését védte Friedl, a másik olda­lon Szűcsnek akadt dolga El­sener bombájával: kiejtette a labdát és Kerekes szabadított fel. A 61. percben Höl­zenbein 12 méteres lövését már biztosan védte a magyar kapus. A másik oldalon Pász­tor beadását Kuti elől szed­te föl a frankfurtiak kapuvé­dője. Percekig az ellenfél kapuja előtt pattogott a lab­da. A 68. percben Pásztói be­dobása Szokolái elé pattant, de a center későn ocsúdott: a kapus gyorsabb volt. A következő nyolc percben, az idegesebbé váló hangulat­ban három sárga lapot osztott ki a játékvezető; Elsener, Pezzey és Baranyi is kapott egyet-egyet. Ezenkívül egy fölemelt Hölzenbein-sza­badrúgás jelentett eseményt. A 77. percben Pásztor labdá­jával Szoó hosszan szöktette magát, a kivetődő kapus előbb elérte. Lorant szabad­rúgása sem okozott veszélyt. Hat perccel a befejezés előtt újabb gólt szerzett a ma­gyar olimpiai válogatott. Kú­titől Pásztor kapott labdát, ő az üresen kapura húzó Rab elé játszott, aki futtából, 20 méterről, lapos lövéssel vet­te be Friedl kapujának bal sarkát. 2—0. Erős iramú, közepes szín­vonalú mérkőzésen a játék képének megfelelő eredmény született. Látszott a játékosok mozgásán, hogy még nem kezdődött el a bajnokság ta­vaszi szezonja, a vendégek­nél pedig akadozott az össz- játék, csatáraik alig jelentet­tek veszélyt a magyar kapu­ra. A hazai védők sokat ado­gattak fölöslegesen egymás­nak és haza, néha itt is hiba csúszott az átadásokba. Az első félidő legemlékezetesebb jelenete Szoó „leütése” volt, a játék viszont nem hozta lázba a közönséget. Szünet után sokat élénkítettek az iramon a hazaiak cserejáté­kosai. Egyénileg a vendégcsapat­ból Neuberger, Körbei, Höl­zenbein és — öngólja ellené­re — Pezzey emelkedett az átlag föllé, a magyar együt­tesből Szűcs, Judik, Pásztor és SzqsL dicsérhető. Lauber játékvezető sok hibával ve­zette a mérkőzést. '' j Várkonyl Ferenc A salgótarjáni sakkozás egyik fontos eseménye kötő­dik az 1928-as évhez, egy alakuló közgyűléshez, ötven évvel ezelőtt alakult meg a városban a salgótarjáni sakk­kör, amely a legjobb játéko­sokat tömörítette. Az elnök, dr. dementis Kálmán, a fő­titkár Halácsy József, a pénz­táros Gábriel József, a ház­nagy Mikulik Gyula lett. Az elnökségi tagok sorában ptt találjuk Blanár Sándort, Nickel Gyulát és Bortnyik Károlyt, a választmányi tagok sorában szerepel Lausch Fe­renc, Oczel Béla, Kovács Gyu­la, Spilberger László, Her- czeg Péter, Bleyer Farkas és Balázs József neve. Az em­lítetteken kívül többen is alapító tagjai voltak a sakk­körnek, akik befizették az örökös tagdíjat, 40 pengőt, a kör pénztárába. Ebből az ösz- szegből vásárolták a készlete­ket, órákat, rendeztek ver­senyeket. Még az alakulás évében Salgótarjánban járt a Magyar Munkás Sakk-kör egyik ki­tűnő munkássakkozója Mik­ló József, aki ellátogatott a Czirbesz vendéglő különter­mébe, a sakk-kör tagjainak találkozóhelyére. (A vendég­lő a Fő utcán, a városrende­zés során lebontott Déryné cukrászda helyén volt.) Mik­ló szimultánt játszott a kör tagjaival. Az ő biztatására in­dult egy 20 résztvevős ver­seny a Munkásotthonban (az öblösüveggyárral szemben volt az épület, amelyet ké­sőbb lebontottak), amelyre egyik érmét is felajánlotta. A városkörnyéki bányatelepe­ken, a kaszinókban, kultúr- otthonokban előadásokat tar­tott a szervezett munkások körében és# jelentős szerepe volt abban, hogy fellendült a sakkélet Salgótarjánban. Miután 1929—30-ban meg- i épült a városban az ipartes­tület székháza, Halácsy Jó­zsef, aki az iparosoknál is funkciót töltött be, átvitte a sakkozókat 1931-ben a Czir- besz-féle vendéglőből, s a székházban működött a kör — szinte minden jelentős versenyt itt rendeztek — a felszabadulásig. Közben válto­zás történt az elnöki tisztség­ben. Clementis Kálmán ha­lála után Brezina Gyula acél­gyári tisztviselő került a sakk- kör élére. Lelkesedéssel lá­tott munkához, foglalkozott a » fiatalokkal. Nem mondhatjuk el mindezt Tóth Mátyásról, aki a városból elköltözött BreZinát váltotta a kör élén, mert nem lévén aktív sak­kozó, nem tulajdonított jelen­tőséget a sakknak. Öt, 1940- |ben Blanár Sándor követte, Teremfoci TEKE Lányok és öregfiúk a sportcsarnokban Ritka labdarúgó-csemegé­ben lesz része március 2-án este a salgótarjáni ' sportcsar. nők közönségének. A város válogatottja kispályás női labdarúgó-mérkőzésen méri össze erejét a televízióból jól ismert Femina csapatával, amely évek óta állandó részt­vevője a miskolci teremtor­nának. A hazaiak a STÉSZ és a kereskedelmi szakiskola női labdarúgóiból összeállí­tott együttessel lépnek pályá­ra. A városi labdarúgó­szövetség Takács Lajost, az SBTC volt játékosát bízta meg a szövetségi kapitányi tisztséggel. A tarjániak szor­galmasan készülnek a talál­kozóra és erősen fogadkoznak, hogy mindent elkövetnek a sikeres szereplés érdekében. A keret tagjai: Asztalos Má­ria, Sándor Tibomé, Csin­osa Sándomé, Kukorica Zsu­zsanna, Szabó Sándomé, Tol­di Miklósné, Molnár Zsuzsan­na, Magy Mária Rigó Lívia, Sasvári Katalin, Halász Erzsé­bet és Lukács Mária Mérkő­zésük 18 órakor kezdődik és kétszer 25 perces lesz. Az STC-öregfiúk ugyan­csak erősen készülnek a jugo­szláv vendégcsapat, a Belgrádi Partizán elleni összecsapásra. A Kassán szerepelt gárda ki­bővült Szojka Ferenccel és Toldi Miklóssal, akik az STC első csapatával részt vettek a romániai tűmén. Ebben az idényben a csapatnak ez lesz az utolsó „zárthelyi” mérkő­zése, mert legközelebbi ellen­felüket április végén már nagypályán fogadják. A keret tagjai: Szőke, Horváth, Ge­ese, Kmetty, Oláh, Kakuk, An­gyal, Földi, Szojka, Veres, Szűcs, Mester, Taliga, Jeck, Szalai, Kökény, Baranyai. A találkozó 19 órakor kezdődik, pénteken a városi sportcsar­nokban. 1 A harmadik győzelem Nyitány az NB lll-ban Az NB II-es nagygolyós tekecsapat-bajnokságban leg. utóbb a harmadik forduló küzdelmeit bonyolították le. Az STC tekézői ezúttal is jól szerepeltek és sorrendben har­madik győzelmüket aratták. A tarjáni gárda idehaza mér­kőzött a Borsodi Bányász együttesével, s biztos 7j—1 (2755—2399 fa) arányú győzel­met aratott. Az St. Síküveg­gyár csapata szoros küzde­lemben, de alulmaradt Ka­zincbarcikán a Vegyész együt­tesével szemben. Részletes eredmények: STC —Borsodi Bányász 7—1 (2755 —2399). STC: Polaneczky P. 494, Jakus J. 459, Bánházi 425, Borsós 471, Ponyi 474, Kotroczó S. 432. Borsodi Bá­nyász: Kocsis 401, Balázs 397, Kiss (Stér) 377, Futó 410, Sze­gedi 369, Székely 445. Kazincbarcikai Vegyész— St. Síküveggyár 5—3 (2566— 2493). Kazincbarcika: Ko­vács 440, Tóth 441, Kozsla 442, Torikán 418, Kolozsvári 409, Szőke 410. St. Síküveg­gyár: Mag 412, Jakus L. 411, Stark 421, Puszta 418, Csong­rádi 439, Klauber 396. Az NB lll-ban mindkét nógrádi csapat vereséget szenvedett. Bár a Mátranovák, valamint a Somoskőújfalu együttese igyekezett leg­alább a döntetlen eredmény elérésére, ez azonban egyikük­nek sem sikerült. Eredmények: Szerencsi Munkás—Mátranováki Vasas 5—3 (2450—2436). Szerencs: Müller 365, Heredics 428, Tóth 427, Gergely 395, Kalup 431, Hegedűs L. 404. Mátranováki Vasas: Fodor T. 423, Fodor S. 412, Nádasdi 423, Kotroczó M. 375, Soproni 372, Kecskés B. 431. Az Egri Közútnál szereplő Somoskőújfalu együttese 5—3 (2461—2440) arányú vereséget szenvedett. A somoskőújfalu- iak eredménye: Molnár J. 441, Bicskei 402, Ozsvárt 377, Szabó 410, Molnár P. 405, Ba­lázs 395. aki igen sokat fáradozott a sakk népszerűsítésén, fel­lendítésén. Sorra látogatta a környékbeli sakk-köröket, ahol előadásokat tartott, s mondhatjuk; a kör az ő el­nöklete alatt töltötte be iga­zán hivatását. Blanár Sándor tanító volt, s magát nyíltan kommunista érzelműnek val­lotta. Ezért csak kisebb isko­lákban taníthatott, ugyanis, hibájául rótták fel, hogy so­kat tartózkodik a munkások között. A felszabadulás után, mint a város első polgármes­tere is sokat tett a sakk nép­szerűsítéséért. A salgótarjáni sakk-kör­nek a város minden gyárá­ból, testületéből voltak tagjai, s tulajdonképpen rajtuk ke­resztül szerveződött a város sakkélete. Érdekes kettősség alakult ki. mert amikor vá­rosok közötti mérkőzést vív­tak, akkor a legerősebb játé­kosok alkották a sakk-kör csapatát, a városi csapatbaj­nokságon pedig minden sakk­köri tag munkahelyének csa­patát erősítette. *Kik voltak ebben az idő­ben a legerősebb játékosok? Mikulik Gyula acélgyári rúd- vashúzó, az 1930-as évek elején a legerősebb játékos volt a városban. A pozíciós játékot kedvelte. Elmélyülten játszott, apró előnyöket jól kihasznált. Tőle 11 évvel volt fiatalabb Balázs József acélgyári hengerész, aki már, 1931 után átvette az első he­lyet Mikulik Gyulától. Gáb­riel József bányai tisztviselő, 1928-ban, 23 éves korában kezdett sakkozni és hamaro­san a legjobbak közé került! Mint szervező, jelentős érde­meket szerzett a bányász­sakkozás fellendítésében. A városi tornagyőzeilmet 1931. (Mikulik), 1932. (Gábriel), 1938 (Oczel B.) kivételével, 1945-ig Balázs József szerez­te meg A salgótarjáni sakk-kör tagjai nemegyszer vívtak ba­rátságos csapatmérkőzést. El­látogattak Kisterenyére, Bag- lyasaljára, Mátíanovákra, Zagyvapálfalvára, Pásztóra, de rendszeresen találkoztak Diósgyőr, Miskolc, Ózd és Eger sakkozóival is. Az él­táblákon Balázs, Gábriel, Mi­kulik volt a sorrend. Igen, erős játékos volt Bortnyik Károly, Breiner Béla, Her- czeg Péter, Lichtner István, Blanár Sándor, Holodnyák Mihály. Mihalik Tibor, Oc­zel. Béla, Salamon Zoltán, Bleyer Farkas és Gáspár Mi­hály. Mindig jelentős esemé­nye volt a város sakkéleté­nek, amikor Balassagyarmat sakkozóival mérkőztek a tar­jániak. Évenként odá-vissza- vágó alapon találkozott a két város válogatottja. Egy 1937. szeptemberében vívott 8,5— 5,5-re végződött találkozó után írta a korabeli lap: „A balassagyarmatiaknak nem kell szégyenkezniük • a vereség miatt, mert a salgó­tarjáni sakkozás igen erős. Észak-Magyarország több vá­rosát legyőzték már.” Szokács László (Következik: Versengés a csapatbajnoki címért. Rejívénypályázat KI mit fűd A n. forduló kérdései: 1. A magyar ökölvívók melyik Európa-bajnokságon (melyik év­ben) szerezték meg a nemzetek pontversenyében az első helyet? 2. 1946. október 25-én a stock­holmi szabadfogású Európa-baj­nokságon Bencze Lajos diadal­maskodott. Mit jelentett ez a ma­gyar sport számára? 3. Mikor és hol volt az első cselgáncs-világbajnokság? 4. Melyik olimpián osztottak utoljára három súlyemelő fogás­nemben olimpiai érmeket és ho­gyan oszlottak meg az aranyér­mek a nemzetek között? a sportról ? A helyes válaszok beküldendők március 2-ig a szerkesztőség cí­mére : 3101 Salgótarján, Palócz Imre tér 4. A pontos megfejtése­ket beküldők közt könyvutalvá­nyokat sorsolunk ki, melyeket postán küldünk el. Az I. forduló helyes válaszai: 1. Pécs, 1978, Botos András. 2. Topavicza Moncsilló, az I. for­duló után visszalépett. 3. Dávid Tamás. 4. Veres Győző. Könyvutalványt nyertek: Dr. Kollár Mihály Salgótarján, Lányi Jánosné Kisterenye, Kohánka Magdolna Balassagyarmat. Közgyűlés a természetjáróknál A szécsényi Vörös Meteor Természetbarát Egyesület az elmúlt napokban tartotta év­záró közgyűlését. Krafft Er­zsébet, az egyesület elnöke eredményes évről adhatott számot. Az elmúlt év tevé­kenységének középpontjában a Vörös Meteor természetba­rát-egyesületek országos ta­lálkozójának megszervezése, lebonyolítása állt. A termé­szetbarátok országos találko­zóját az egyesület július 14— 16 között Salgótarjánban ren­dezte meg. A közel ezer részt­vevőnek a házigazdák bemu­tatták megyénk nevezetessé­geit, természetvédelmi terüle­teit, túrát szerveztek a sal- gói várhoz. A köszönőlevelek, az elismerés sorai arról ta­núskodnak, hogy a vendégek elégedettek voltak a program­mal, a szervezéssel, a vendég­látással. Az egyesület elnöke a közgyűlésen megköszönte a tagságnak azt az önzetlen, lel­kiismeretes munkát, amellyel a találkozó sikeréhez hozzájá­rultak. Az egyesület tagjai részt vettek az országos Fel- szabadulási és a November 7.-i emléktúrán. A székesfehérvári Vörös Meteor által kiírt vá­rosismertető versenyen a Í32 résztvevő közül a nyolcadik és tizedik helyezést a szécsé­nyi csapat tagjai hozták el. A sportkör 12 fővel képviseltet­te magát a győri Vörös Me­teor által szervezett Bakony- túrán. Az országos találkozó szervezése miatt a 78-as év­ben az előző évekhez viszo­nyítva, kevesebb túrát tudtak szervezni a szécsényiek. Az elmúlt évben a sportegyesület tagjai 43 túrát szerveztek, amelyen összesen 1731-en vet­tek részt. Az idei év feladatai között szerepel a tagépítés, a munka­túrák szervezése. Szorgalmaz­zák a túrázók minősítésének emelését, szeretnék elérni, hogy bronz minősítéssel a tag­ság jelentős része rendelkez­zen. Részt vesznek a tájak, korok, múzeumok jelvényszer­ző-mozgalomban ; ott lesznek a Vörös Meteor által szerve­zett túrákon; képviseltetik az egyesületet a nemzetközi tú­rákon. A gyermekévhez kap­csolódva több családi túrát szerveznek. A beszámolót követő vitá­ban többen nyilvánítottak vé­leményt. Domszky György já­rási sportfelügyelő elismerését fejezte ki a végzett munkáért és kérte a vezetőséget, hogy az idén több nyílt túrát szer­vezzenek. Spalek János, a me­gyei sporthivatal nevében mondott köszönetét az orszá­gos találkozó megszervezésé­ért. Az Országos Természetba­rát Szövetség elnöksége meg­bízásából Krafft Erzsébetnek, az országos találkozók lebo­nyolításában nyújtott kima­gasló munkájáért emléktár­gyat adott át. Szőcs Gyula, a megyei természetbarát-szö­vetség elnöke a szövetség tá­mogatásáról biztosította az egyesület tagjait. ss. L b NOGRÁD - 1979. február 25., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom