Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-22 / 44. szám

Testkultúra és politika

Mai világunkban, a fejlett ■zocializmus építésének ebben a szakaszában a politika átfogja a társadalmi élet egész területét, így a sportmozgalmat is. Egyre nagyobb a szerepe a nemzetközi kapcsolatokban, a diplomácián kívül a gazdasági, kulturális, tudományos életben, a honvédelmi és egyéb kérdésekben. A politika erősen hat a sportra, a testkultúrára is. Erről az ösz- szefüggésről tartott előadást, legutóbb a Nógrád megyei sportvezetők akadémiáján dr. Terényi Imre, a testnevelési főiskola volt főigazgatója.

Elmondta, hogy a testkultúra ősközösségi eredetű, bár akkoriban inkább a véletlen- szerűség volt rá jellemző. A harci és munkatevékenységre váló előkészületeket meg a rituális szertartásokat szolgálta. Az ókori, íabszolgatartó társadalomban már szervezett testkultúra létezett önálló intézményekkel, szervezetekkel. Azóta is megfigyelhető a sport történeti és osztályjellege: visszatükrözi az adott társadalmi rendszert és kölcsönhatásban van vele. Mindenütt megfelel a sportmozgalom jellege a rendszeh karakterének.

A sportpolitika fogalma, gvakörlata már a század elején kialakult. A kapitalizmus igyekezett távol tartani a tömegeket a politikáról, a Horthy-rendszer is „politika- mentes” sportmozgalmat

akart és népellenes volt. Ezzel szemben a Szovjetunió nyílt politikájának megfelelően a tömeges testkultúráért szállt síkra a nép szolgálatában, megkülönböztetettség nélkül. A felszabadulás után Magyarország is erről „vett mintát”.

Egy rövid időszaktól eltekintve hazánk sportpolitikája azóta is összhangban van a népakarattal. A szocialista tábor által következetesen képviselt alapelveket eleinte a nyugati tömbből támadták, óm azóta, már több kapitalista ország is áttért a sport állami irányítására. A testkultúra fejlesztése a politikai pártok programjaiban is helyet kap mindenütt. A külpolitikában, a nemzetközi enyhülésben elismerten komoly szerepe van a sportkapcsolatoknak, bár a két világrend- szer ideológiai szembenállása tükröződik a sportpolitikában is.

A szocialista országok bekapcsolódása a világ sportéletébe, pozitív hatást váltott ki. Jobban demokratizálódott a nemzetközi szervezetek munkája a személyi változások nyomán. Következetesen elítélik az apartheid po- litikátfc rendezték az amatőrprofi kérdést, nagyobb teret engednek a női sportnak. A legfrissebb bizonyíték, hogy a következő olimpiát Moszkvában, a vezető szocialista államban rendezik, a Nyugat szervezett támadásai, fenyegetései ellenére.

Nálunk már 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején, kidolgozták a szocialista sport alapelveit, ha akkor bevezetésükre még nem kerülhetett is sor. A felszabadulás után óriásit nőtt a demokratikus testkultúra, a minőségi sport szerepe, világraszóló sikerek és az MHK-mozgalom hatalmas tömeghatása jellemezték

sportéletünket. Az utóbbi években a fejlett szocializmus magasabb szintű építése érdekében, az ifjúság szocialista nevelésének egyik legfontosabb eszközévé vált a tömegsport fejlesztése, az iskolai testnevelés, a diák-, és ifjúsági sport segítése, erősítése. Az a cél, hogy a testkultúra foglalja el méltó helyét a társadalom életében. Fontos a versenysport fejlesztése.

Az utóbbi négy évben az MSZMP Politikai Bizottsága, a Minisztertanács, a KISZ

IX. kongresszusa, a SZOT, a HNF és az MHSZ állásfoglalásai, határozatai, döntései kiemelten foglalkoztak a tömegsporttal és az élsporttal. Szó van erről a közművelődési törvényben is, s az Edzett ifjúságért mozgalom ma már átfogja az egész ország fiatalságát. Nagy tömegeket mozgósított az Aranyjelvényesek az olimpiára akció. Az eredmények azonban elbizakodottságra nem adnak okot, hiszen sok még a tennivaló a testkultúra elterjesztéséért. Ennek anyagi feltételei nem a legkedvezőbbek, s a szemléletben is sok a probléma. Hamis a tömegsport és az élsport szembeállítása, az olimpiacentrikus felfogás, az élsport elsődlegességének hirdetése.

Az MSZMP még 1959-ben téziseket adott ki a testnevelésről és a sportról. Azóta már intézkedtek egy új állásfoglalás kidolgozásáról, sőt talán hamarosan törvény is születik a testkultúráról. Az állami irányítás és a társadalmi ellenőrzés erősítése további sikereket hozhat ezen a területen. Érvényesíteni kell a sportvezetőkkel szembeni hármas követelményt: a politikai tisztánlátás, a tudományos igényű szakmai fel- készültség és a vezetői készség igényét.

Hazánk fejlett nemzetközi, sportkapcsolatait jellemzi, hogy tavaly 13 000 sportoló utazott külföldre és körülbelül ugyanennyi külföldi sportoló volt a vendégünk. Részt veszünk 37 sportszövetség és több nemzetközi szerv munkájában, sok országgal vannak kétoldalú sportkapcsolataink. Sportpolitikánk igazodik a kor, a társadalom igényeihez, a szocialista építés, érdekeihez, s döntő szerepe van abban, hogy előkelő helyen jegyzik Magyarországot a világ sportéletében.

Várkonyi Ferenc

Labdarúgó MNK

Debreceni MTE—Salgótarjáni TC

Debrecenben, a DMTE nagyerdei sporttelepén kitűnő labdarúgóidőhen, jól előkészített salakpályán került sor a DMTE—STC MNK- mérkőzésre. Eőry játékvezető sípjelére, 1000 néző előtt az alábbi összeállításban játszottak a csapatok.

DMTE: Szabó I. — Szűcs, Csíki, Bözsöny, Vékor.y — Buglyó, Tőzsér, Pistái — Szabó A., Bodonyi, Jankovics. STC: Szűcs — Cséki (B. Kovács a szünetben), Kegye, Kovács F., Kovács J. — Répás, Földi, Kajdi — Szoó (Tóth a szünetben), Bíró, Berindán.

Az első félidőben a debreceni NB Il-es csapat irányította a játékot, s ebben az időszakban Bodonyi és Szabó A. előtt nyílott gólszerzési alkalom. A tarjániak kényelmesen adogattak a mezőnyben. Nem sok veszélyt jelentettek a hazaiak kapujára. A 30. percben Szoó robbant rá egy hosszú indításra, a kivetődő Szabó I. azonban tisztá1—0 (0—0)

zott a csatár elől. Két perccel később Földi távoli lövése szállt fölé majd Kovács J. kapáslövése akadt el a védőkben.

Szünet után ismét a DMTE kezdett jobban. Az 56. percben megszerezte a találkozó egyetlen gólját: Tőzsér, Bodonyi háromszögelés után a csatár maga mögött hagyva a védőket 15 méterről éles lövést küldött Szűcs kapujának bal alsó sarkába. 1—0. A gól után gyorsabb tempóra kapcsolt a STC. Élénkebb lett a játék, nagyobb az iram. A 64. percben Földi 17 méterről küldött lövését védte Szabó, egy perccel később Kajdi indításával Bíró iramodhatott meg. A csatár azonban nagy gólhelyzetben hat méterről a kivetődő kapus mellett az oldalhálóba lőtt! Nem sokkal később Kajdi szalasztott el egyenlítési alkalmat. Földi csúsztatott fejesével egyedül törhetett kapura, de nyolc méterről a léc fölé emelte a

labdát. A 81. percben Szabó A. szöktette gyors labdával Bodonyit, a csatár jobb oldali beadását Kovács J. elköny- nyelműsködte, s a szemfüles Szabó öt méterről rúghatott kapura, a kipattanó labdát Jankovics három méterről mellé bombázta...

Az utolsó tíz percet tíz emberrel játszották a tarjániak, mivel Lakat dr. lehívta a pályáról a fegyelmezetlenül játszó, sokat hibázó Kovács Józsefet.

A jövő szerdai visszavágóra egy gólos hátránnyal készül a STC —■ a debreceniek lelkes, ötletes játékkal megérdemelten nyerték a találkozót. Sőt kis szerencsével nagyobb arányban is győzhettek rúna. Az igen gyenge napot kifogó STC kevés elgondolással, sokszor íélektelenül küzdött. Csak a találkozó hajrájában kapcsolt rá. Kitűnte’:: Csíki, Pistár, Szabó A., illetve Kegye és Répás.

Árvay Sándor

Kieseit a Bgy.

Szerdán 13 mérkőzést játszottak a labdarúgó MNK tizenhatos mezőnyébe jutásért. A Ferencváros elsőként került a következő fordulóba, miután 6—2-vel visszavágott a Balassagyarmatnak az 1—0 arányú vereségért.

Eredmények:

KOMÉP—Bp. Honvéd 0—0, MÁV-DAC—Haladás VSE 3—1 (2—0), Videoton—Bakony Vegyész 5—0 (4—0), Ferencváros—Balassagyarmati SE 6—2 (3—1), Tatabányai Bányász—Bp- Spartacus 4—1 (0—0), Csepel—Bp. Vasas ízSE

zó 1—1 (1—1)', MAV-Előre—

Tapolcai Bauxitbányász 2—1 (1—0), Honvéd Szabó Lajos SE—Békéscsaba 0—0, Pécsi

MSC—Bólyi MEDOSZ 3—1 (0—1), Komlói Bányász—Dunaújvárosi Kohász 2—1 (0—1). Zalaegerszeg—Kaposvári Rákóczi 1—0 (0—0).

Ökölvívóhírek

A MÖSZ kiemelt versenyén, a jövő héten bevonul katonai Tatabányán került sor zsú- szolgálatra Tatára, de az ed- folt lelátó előtt a versenyso- zési lehetőséget biztosítják rozat második fordulójára, számára, ahol Botos András, az STC válogatott ökölvívója ismét szorítóba lépett. Igen nagy és

szép küzdelmet vívott a tar- Tehetségkutató ökölvívóján! fiú _a Borsodi Bányász tornát rendeznek a hét végén versenyzőjével, Takáccsal Salgótarjánban a sportcsar- szemben, s mint^ a szakembe- nokban ahol a Nógrád me- rek is megállapították, ez a gyei Nehézatlétikai Szövet- merkozés kiemelkedett a tor- szervezésében kerül sor ná többi mérkőzései közül. a kezdő ifjú ökölvívók ta- A találkozón a könnyűsúly- lálkozójára. A szövetség kü- ban Botos András még jobb ionosén a középiskolások kc‘- formát nyújtott, mint az első réból számít sok indulóra, fordulóban^ s. biztosan 5 0 Közülük minden bizonnyal arányú győzelmet aratott. A akad olyan fiatal, aki spovt- mérkozes végén ellenfele Igen egyesületben szeretné foly- spoctszerűtlenül bélefejelt tatai e férfias sportot. A Botosba, akinek a szemhéja torna szombaton 12 órakor

felrepedt»

A tarjáni fiú a hét végén a kiemelt versenysorozat harmadik fordulójában Budapesten a Székesfehérvári Vasas versenyzője, Mózer ellen lép szorítóba. Reméljük, addig a sérülése rendbe jön, s újból szép küzdelmet vívhat a székesfehérvári fiúval.

Budapesten a Jégsz'nbázöan ismét négy napon ál folytak a küzdelmek a juniorversenyzők között a Rózsa Jó- zsef-emlékverseny keretében. Naponta 16 pár küzde’mére került sor a szorítóban. Az STC színeit Botos Tibor, az újonc válogatott kerettag képviselte igen eredményesen. Háromszor lépett szőri tóba négy nap alatt a tarjáni versenyző és háromszor győzött. Először győzte le egyperces menetben a Borsodi Bányász ökölvívóját, aki a kilátástalan küzdelmet feladta. így a versenyen a harmatsúlyúak küzdelmében Botos Tibor bizonyult a legjobbnak, s a győztesnek járó érmet ő vehette át Papp Lászlótól, aki útra- valóul közölte a tarjáni fiúval, hogy továbbra is számítanak rá a válogatott keretben. Bár a tarjáni fiatal

kezdődik. A fiatalok 3x1 perces küzdelmekben adnak számot tudásukról, képességeikről.

Sporthíreit

A linzi sportcsarnokban a nemzetközi teniszverseny

férfipárosának küzdelmei során a magyar Szőke Péter, Baranyi Szabolcs kettős 6—3, 6—2 arányban győzött a Ka-ry, Zugarelli (osztrák, olasz) duó ellen.

#

Schwedtben (NDK) a vívók IBV-versenyén lebonyolították a kardozók viadalát, amelyben magyar győzelem született: Bujdosó Imre szerezte meg az első helyet. Jól szerepelt azonban még Benkő és Kossuth is, akik a 3., illetve 4. helyen végeztek.

*

Zakopane: megkezdődött a gyorskorcsolyázó IBV. Az első napon lebonyolított versenyszámokban a lányok 500 m-es futamában Hunyady Emese, a Volán 13 éves sportolója a 25. helyen végzett, 1000 m-en 28. lett.

Öregfiúk teremtornája

Diósjenő a győztes

Befejeződött a több héten át tartó labdarúgó öregfiúk teremtornája Rétságon. A döntőben Diósjenő együttese 3—0 arányban bizonyult jobbnak Rétság csapatánál és így megnyerte a tornát. A 3. helyet Romhány csapata szerezte meg, mert 4—0 arányban jobbnak bizonyult Berkenyénél. A torna gólkirálya címet Bálint Ferenc (Diósjenő) szerezte meg 23,góllal. A torna legjobb kapusa Hajdúk János (Rétság) lett, A győztes csapat elnyerte a járási labdarúgó-szövetség vándorserlegét, a gólkirály és a legjobb kapus pedig értékes emléktárgyat kapott.

A teremtorna elérte célját, mert több héten keresztül olyanoknak biztosított sportolási lehetőséget, akik már több éve befejezték labdarúgó-pályafutásukat. Az akaíás, a lelkesedés, az öröm viszont a régi volt. Az átlagéletkor 34—57 év között mozgott. Az 50 év fölöttiek közül különösen Árpás Károlyt és Gulya Józsefet illeti dicséret. Az ünnepélyes eredményhirdetés után a résztvevők azzal búcsúztak egymástól, hogy jövőre ismét találkoznak.

Tömegsport

Körzeti döntő Szécsényben

A falusi dolgozók spartakiádjának téli körzeti döntőjét a napokban Szécsényben bonyolították le. Az asztalitenisz-, sakk- és szellemi vetélkedő közel száz érdeklődőt vonzott. Csupán Hollókő maradt távol a versenytől. Az üzemek csapatainak is biztosították a versenyzési lehetőséget. A legnépesebb gárdával a szécsénviek és nagylóciak szerepeltek. A nők asztalitenisz-csapatversenyét Nagylóc együttese nyerte. Az egyéni versenyben a nagylóci Estók Judit végzett az élen. A sakkozók versenyében Gyebnár Mária (Nagylóc) volt a legjobb és a csapat- versenyt is Nagylóc nyerte.

A férfiak asztalitenisz-versenyében a csapatverseny 3 első helyét a szécsényiek egymás között osztották meg. Első lett Szécsény

I. csapata, az ELZETT, valamint Szécsény

II. előtt. Az egyéni versenyben Gonda Zoltán bizonyult a legügyesebbnek. A férfisakkcsapatok versenyét is a nagylóciak nyerték, míg egyéniben a rimóci Jusztin Dezső kombinált a legjobban. A szellemi vetélkedőben Szécsény csapata győzött.

Tervek 1979-re

Nyilatkozik Fábri Gábor, a Bgy. SE atlétáinak vezető edzője

A Bgy. SE atlétikai szakosztályának tavaly március óta új vezető edzője van. Fábri Gábor, az ismert középtávfutó 1976-ban végezte el az edzői szakot, s azóta minden erejét az atlétika szolgálatába állította. A felelősségteljes beosztásban nagy akarással, megszállottként dolgozik. Ugyanaz a fanatizmus jellemzi, mint amikor versenyzőként rótta a köröket. Szereti a sportágat, szívügye az atlétika. A Bgy. SE szakosztá-' lyának 1979. évi terveiről kérdeztük a 27 éves sportembert.

— Tavaly a C kategóriás szakosztályok versenyében a 3. helyen végeztünk, az abszolút rangsorban 39.) helyen zárta az évet szakosztályunk. Az 1979-es bajnoki pontversenyek közül

minket elsősorban az utánpótlás-korosztályú versenyek érdekelnek, hiszen az ifjúsági és serdülőverseny-, zőink létszáma mintegy 80. Magasra tettük az idén a mércét, mert szeretnénk 9 aranyjelvényes atlétát „felmutatni” a tavalyi hattal szemben. Tervünk, hogy 22 ezüstjelvényes atlétánk legyen. Tavaly 75,5 úgynevezett MASZ bajnoki pontot szereztünk, s az idén 61 ponttal szeretnénk zárni az évet. Ez kevesebb ugyan, mint a tavalyi pontszám, de tudni kell, hogy összevontak versenyeket, korcsoportos bajnokságok lesznek. Szeretnénk — pontos számot mondok —, ha 116 minősített atlétája lenne szakosztályunknak, II. és III. osztályú arany-, ezüst- és bronzjelvényes.

— Gyürki Beátának és Vansz Istvánnak az idén is tartani kell a II. osztályú szintet. Mint mondottam, 9 aranyjelvényes atlétát szeretnénk magunkénak mondani az évad végén. Tor- da Erzsébetnek, Komo- róczy Zsoltnak, Kuris Juditnak, Urbán Tamásnak, Szabadkai Bernadettnek, Lukács Gertrúdnak, Balázs Juditnak, Varga Sándornak és Demeter Gábornak terveztünk ebben az esztendőben aranyjelvényt. Törd a Erzsébet és Fedor Éva tagja az ifjúsági válogatott keretnek, Torda Erzsi az IBV-re készül.

— Elnökségünktől minden támogatást megkapunk, az eredményes, jó szereplést hét edző segíti. Versenyzőink ebben az esztendőben korosztályonként átlagban

30 versenyre eljuthatnak. Néhány jelentősebb rendezvény itt lesz Balassagyarmaton, s ezektől azt várjuk, hogy lendületet adnak a sportágnak, segítik az atlétika népszerűsítését. Hagyományos Lebó János- emlékversenyünket az idén is megrendezzük. Városunkban lesz a Bgy. SE— Vác—STC sportiskolás-via- dal, amelyre 300 atlétát várunk, Ugyancsak mi vagyunk a rendezői a megyei serdülő B korcsoportos bajnokságnak —, hogy csak néhány jelentősebb versenyt említsek.

— Eredményes, jó kapcsolatot alakítottunk ki a testnevelés tagozatos Dózsa György úti Általános Iskolával. Nem mondható el mindez a középiskolákról. Balassagyarmat diákváros* a 2000 diák közül jó, ha 25- en atletizálnak szakosztályunkban. Nagyobb lelkesedés kellene a sportág iránt. Mi a fedettpályás, a tehetségkutató versenyekre mindig időben elküldjük a

Fábri Gábor vezető edző

meghíyót, jelezzük a versenyeket. Ennek ellenére nagy a részvétlenség. Az alapozáson lassan már túlvagyunk. Jönnek a szabadtéri futóversenyek.

(sz. 1.)

NÓGRÁD — 1979. február 22,, csütörtök