Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-20 / 42. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Három év mérlege Megyei úttörővezetői konferencia Salgótarjánban Előtér ben a politikai nevelés — Küldőiteket választottak XXXV. ÉVF., 42. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. FEBRUAR 20., KEDD EL A KEZEKKEL VIETNAMTÓL! Súlyos kínai veszteségek A világ felemelte szavát a hegemonisztikus háború ellen ' Pham Van Dong, vietnami iminiszterelnök, aki hétfő dél­után tért vissza kambodzsai útjáról Hanoiba, rövid sajtó- nyilatkozatot tett. A kor­mányfő az elnöki palotában megjegyezte: ahol voltunk, eredményt értünk el, s ez má­sutt is így lesz. Lépésről lé­pésre haladunk előre £s végül győzelmet fogunk aratni. A történelmi tapasztalatok sze­rint bármikor is támadtak az északi agtesszorok, biztos ve­reséget szenvedtek. Ha ide jönnek, kudarc vár rájuk — hangsúlyozta Pham Van Dong. A hanoi rádió hétfő délutáni közlése szerint a Hoang Lien Son, Cao Bang, Lang Son és Lai Chau tartományban folyp védelmi harcok során a viet­nami erők 3500 kínai katonát tettek harképtelenné és 80 harckocsit semmisítettek meg. A Vietnami Hazafias Front Központi Bizottságának Elnök­sége rendkívüli ülésén ítélte él a kínai hatóságok agresszív háborúját Vietnam ellen. A front vezetése felhívással for­dult Vietnam népéhez, hogy zárják szorosra soraikat a VKP és a kormány mögött, zúzzák szét az agressziót- Til­takozó nagygyűlésekre, meg­mozdulásokra került sor Ha­noiban, Haiphongban, Ho Si Minh-városban és a VSZK több más városában és vidéki településén. A Nhan Dán hétfői számá­ban megállapította: a kínai vezetők azzal, hogy háborút indítottak Vietnam népe ellen, elárulták a kínai nép dicsősé­ges forradalmi ügyét. Amikor Peking összejátszik azokkal az imperialista erőkkel, amelyek annak idején megszállták Kí­nát, megmagyarázza Kína nagy népének becsületét. Peking napjainkban ellenfor­radalmi, antikommunista erő­ként jelentkezik, amely hábo­rúkat provokál és szabotálja (Folytatás a 2. oldalon) r A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni kínai agresszióról r Ä magyar közvélemény Imély megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kíníai fegyveres erők 1979. február 17-én, a Vietnami—kínai határ egész hosszában összehangolt fegy­veres támadást indítottak a Vietnami Szocialista Köztár­saság ellen. A Magyar Népköztársaság kormánya mélységes felhábo­rodását fejezi ki a kínai kor­mány eljárása miatt, amely durva megsértése az Egyesült Nemzetek Szervezete alapok­mányának, s lábbal tiporja a nemzetközi jogot, a népek bé­kés együttműködésének ele­mi normáit. A kínai fegyve- v rés erők példátlan támadása kihívás a népek békéje és biztonsága ellen. A vietnami nép elleni agresszió még in­kább leleplezi a kínai vezetők nagyhatalmi törekvéseit, ex­panziós terveit és kalandor- ságát. A kínai fegyveres erők­nek a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen indított ak­ciójáért és annak következ­ményeiért a Kínai Népköztár­saság kormányának kell vál­lalnia a felelősséget. A Vietnami Szocialista Köz­társaság kormánya következe­tesen törekedett arra, hogy a vietnami—kínai kapcsolatok­ban keletkezett problémákat tárgyalások útján oldják meg. Számtalan javaslatot tett a kínai félnek, a kínai kormány azonban a békés rendezésre való törekvésekre agresszió­val válaszolt. A Magyar Népköztársaság kormánya és az egész ma­gyar nép szolidáris a Vietna­mi Szocialista Köztársaság kormányával és hős népével. Ezekben a nehéz órákban tel­jes támogatásunkról bizto­sítjuk a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányát és né­pét és egyetértünk a kínai Tiltakozó röpgyűlések Salgótarjánban agressziót elítélő 1979. feb­ruár 17-én közzétett nyilatko­zatával. Kormányunk és népünk mint eddig, a jövőben is segí­ti a vietnami nép igazságos harcát, hazája függetlenségé­nek, szabadságának és szu­verenitásának megvédésére, a tartós béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. Csat-, lakozunk ahhoz a világmére­tű követeléshez, hogy a Kí­nai Népköztársaság feltétlenül és végérvényesen szüntessen meg mindenfajta agressziót a Vietnami Szocialista Köztár­saság ellen és haladéktalanul vonja ki csapatait Vietnam területéről. Meggyőződésünk, hogy a testvéri vietnami nép, amely , élvezi a szocialista országok és minden békeszerető állam rokonszenvét, szolidaritását és támogatását, meg­fékezi a kínai agresszo- rokat, megvédi hazája füg­getlenségét és szuverenitását. Ez nagyban hozzájárul majd Délkelet-Azsia és a világ bé­kéjéhez és biztonságához. Budapest, 1979. február 19. (MTI) A konferencia résztvevőinek egy csoportja Vasárnap jelentős esemény színhelye volt a zagyvdpál- falvai ifjúsági ház. Itt ke­rült sor — mintegy 120 út­törővezető részvételével — a III. Nógrád megyei úttörő­vezetői konferenciára. Petik * Erzsébet, a megyei úttörőelnökség titkára, a konferencia elnöke köszöntöt­te a megjelenteket, az elnök­séget, melyben helyet foglalt Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága tit­kára, Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyette­se, Szabó László, a Magyar Üttörők Szövetsége titkára, Füssy József, a KISZ Nógrád megyei bizottsága első titká­ra. A megnyitó után Kovács Tibor, Nógrád megyei úttörő­elnök tartott beszámolót Ér­tékelte az 1975. októberében megtartott II. megyei úttörő­vezetői konferencia óta eltelt időszak munkájának eredmé­nyeit. Beszéde elején szólt az iskolák és az úttörőcsapatok közös munkájáról; arról, hogy bár ma neveléscentrikus szemléletet vallunk, az isko­lák oktatómunkája igen hat­hatós segítséget jelent az út­törőcsapatok politikai nevelő tevékenységében. Jó példa­ként említette megyénk e té­ren elért sikereit: országosan előkelő helyet foglalunk el az úttörőközösségek és iskolák közös cél érdekében kifejtett nevelőmunkájában. Szólt ar­ról is, hogy a megye úttörő- csapatai az elmúlt három év­ben kedvező társadalmi, po­litikai feltételek mellett szer­vezték az úttörők, kisdobo­sok életét, programjait. Az egyik legnagyobb eredmény — mondotta a megyei úttörő­elnök —, hogy sikerült szin­te teljes egészében felszámol­ni a mozgalomban korábban megmutatkozó kampányszerű­séget. Ezt követően az előadó rö­viden ismertette a konferen­ciát megelőző járási, városi tanácskozások állásfoglalásait, javaslatait, tapasztalatait. Majd elemezte azokat a tennivaló­kat, melyek a KISZ-életre való felkészítés során hárul­nak az úttörőcsapatokra, ra­jokra, az iskolára, s végül, de nem utolsósorban a megyénk­ben egyre jobban, többet dol­gozó ifivezetőkre. Kérte az úttörővezetőket, pedagóguso­kat, hogy a jövőben az eddi­ginél is többet segítsék az ifi­vezetők munkáját, hiszen az ő tevékenységük a KlSZ-élet- re való felkészítés során ma már nélkülözhetetlen. Me­gyénk úttörőelnöke ismertet­te, hogy Nógrád megyében jelenleg 145 úttörőcsapat tart fenn folyamatos, gyümölcsöző kapcsolatot 226 KlSZ-szerve- zettel. Beszéde végén így fo­galmazott: „megyénkben is' az a fő cél, hogy a múlt ha­ladó, forradalmi öröksége minden úttörővezetőt továb­bi, jó munkára ösztökéljen”. Ehhez minden jelenlevőnek sikert, erőt, egészséget kívánt. A hozzászólók saját, szű- kebb pátriájuk úttörőéleté­nek eredményeit, meglevő gondjait taglalták. Ezután' a konferencia résztvevői négy munkacsoportban tanácskoz­tak. A délutáni program so­rán először megnézték „A tet­tek beszélnek” című filmet, majd közösen megvitatták a délelőtti szekcióülések tapasz­talatait. A vitát Kovács Tibor, megyénk úttörőelnöke foglal­ta össze. A III. Nógrád me­gyei úttSrővezetői konferen­cia Ponyiné Oszvald Katalin, a KISZ Nógrád megyei bi­zottsága titkára zárszavával ért véget. Az egész napos tanácskozás után, a kora esti órákban ke­rült sor az országos úttörő­vezetői konferencia küldöt­teinek megválasztására. Nóg­rád megyét az eseményen Ko­vács Tibor megyei úttörőel­nök, Mogyoró Klára, a rétsá­gi járás úttörőelnöke. Loson- czi Tamás, a Bujáki Általános Iskola rajvezetője, dr. Ujlaky Istvánná, a salgótarjáni Ga­garin Általános Iskola úttörő­csapatának vezetője és SzaDó Miklós, a salgótarjáni Buda­pesti úti Általános Iskola igazgatója képviseli. lyvenezer tenna szén terven fel Hógrádból Tanácskoztak a bányász szocialista brigád vezet ők A salgótarjáni síküveg­gyár Ho Si Minh ifjúsági szocialista 'brigádjának kez­deményezésére február 19- én, hétfőn délben, műszak­váltáskor röpgyűléseket tar­tottak a vállalat gyáregysé­geiben, munkahelyein. A nagyüzem kétezer-száz dol­gozója táviratot intézett Kí­na budapesti nagykövetségé­hez, amelyben felemelték szavukat a példátlan ag­resszió ellen, „mi, a salgó­tarjáni síküveggyár dolgozói szól a távirat —, . tiltako­zunk a vietnami nép ellen indított agresszív háborújuk' ellen." Követeljük, hogy Kí­na haladéktalanul hagyjon ■fel az emberiség békéjét is fenyegető támadással, vonja ki csapatait a Vietnami Szo­cialista Köztársaság terüle­téről. A világ becsületes dolgozóival együtt a leg­messzebbmenő szolidaritást vállaljuk a hazáját, szabad­ságát védelmező vietnami néppel”­A sokat szenvedett délke­let-ázsiai ország ellen indí­tott agresszió híre felhábo­rodást váltott ki Salgótar­ján több »más ipari üzemé­ben. A Nógrádi Szénbányák hatezer dolgozója emelte fel a szavát Kína iépése ellen, az ÉVM Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalatánál rendkívüli pártcsoport-érte- kezleteken vitatták meg a he- gemonista támadást: a vál­lalat kétezer-kétszáz dolgo­zója táviratban bélyegezte meg a nemzetközi normákat felrúgó hadjáratot. A Salgótarjáni Ingatlap- kezelő Vállalat huszonkét szocialista brigádja, a Salgó Cipőipari Szövetkezet há­romszáz dolgozója hétfőn röpgyűléseken ítélte el az agressziót: „Meg vagyunk győződve arról, hogy a hős vietnami nép kiűzi hazájá­ból a betolakodókat” *— hangzott állásfoglalásuk. Táviratban követelték a Vietnam ellen indított orv- «támadás azonnali megszün­tetését a Volán 2. sz. Válla­lat nagybátonyi üzemegysé­gének, a FÜSZÉRT Nógrád megyei telepének dolgozói, valamint a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek KISZ-fia- Jaljai. Jelentős mozzanata volt a Nógrádj. Szénbányák szocialis­ta brigadvezetőinek vasárnap megtartott tanácskozásán: a népgazdaság energiaigényeit szem előtt tartva, s eleget té­ve a Magyar Szénbányászati Tröszt kérésének, a tanácsko­zás résztvevői munkában tá­vol levő társaik nevében is megígérték: egymillió-har­mincezer tonnás idei tervüket egymillió-hetvenezer tonná­ra teljesítik. * A Nógrádi Szénbányák két­száznegyven szocialista bri­gádjának képviselőivel telt meg zsúfolásig a megyeszék­helyi Bányász Művelődési Ház nagyterme. A jelentős tanács­kozáson —, amely hivatva •volt értékelni a múlt esztendő eredményeit, meghatárczm- módosrtam jóváhagyni az idei célkitűzéseket — megjelentek a Nehézipari Minisztérium, a Magyar Szénbányászati Tröszt képviselői/ köztük dr. Halász Tibor vezérigazgató-helyettes, a part és á KISZ salgótar­jáni járási vezetői. Helyet fog­lalt az elnökségben Vincze Soltún alezredes, a BM-határ- örség balassagyarmati kerü­letének parancsnoka is, aki a múlt héten látta el kézjegyé­vel a bányászok és a határ­őrök közötti együttműködési szerződést. Farkas József, a vállalati szakszervezeti tanács titkára megnyitó szavai után Zsuffa Miklós igazgató tartott szóbeli vitaindítói, amelyben részlete­sen elemezte az 1978. évi gaz­dálkodást, beszélt a szocialis­ta és munkabrigádok tevé­kenységéről, s vázolta a nóg­rádi szénbár.yászo'k előtt álló idei feladatokat. Köztudott: 1978 decemberé­nek végeztével nehéz eszten­dőt zártak a Nógrádi Szénbá­nyák akhaüzemeiben. Hiszen negyvenezer tonnával csök­kentett tervüket is éppen csak hogy tudták teljesíteni- Tizen­hét kilométernyire tervezett vágatból csak tizennégyet vé­geztek , el, jelentős gondok adódtak a gépek kihasználá­sával, lemaradtak a szénterü-^ letek kutatásával és feltárá­sával, az új munkahelyek elő­készítésével.- E viszonylag gyenge eredmények okai az üzem- és munkaszervezés hiá­nyosságaira, emberi hibákra, geológiai, * s egyéb < adottságok objektív okaira vezethetők vissza. örvendetes viszont, hogy a szénen kívüli tevékenységet folytató öt üzem mindegyike jelentősen túlteljesítette ter­vét — közöttük is a legjobb eredményt érték el a kistere- nyei építési üzem, valamint a földtani és földmérési iroda dolgozói —, s mindinkább kezd kialakulni a bányászati tevékenységet segítő ipari háttér. A múlt évben a pán­célkaparó teknők, az önjáró fejtésbiztositó szerkezetek, a gumiszalag-alkatrészek, a hid­raulikus csilletovábbítók, s más berendezések gyártásá­val tovább bővült a szénter­melést szolgáló gyártmányok sora. Egyre inkább eleget tesznek a célkitűzésnek, aoely (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom