Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)
1979-02-18 / 41. szám
Az IPOLY Bútorgyár legkeresettebb termékei k5zé tartozik a Nógrád szekrénysor és a kárpitos bútorokkal összeállított Nógrád lakószoba. Ebben az esztendőben az előbbiből 4227 garnitúra, míg az utóbbiból 1600 darab készül az tizemben. Emellett gyártják a modern és tetszetős Rómeó -szekrénysort és lakószobát is, melyek sikerrel mutatkoztak be a tavalyi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Szobanövények téli Az autóantennákról A szabadban, lakásban kifogástalanul működő zsebvagy táskarádió az autóban csak nagyon halkan, akkor is recsegve-ropogva szól. Azért van így, mert a fémkarosszéria árnyékolja a készüléket, a Vételt torzító hatások pedig’a saját és a környező villamos berendezések szikrázásaiból adódnak. Erre való tekintettel az autóba beszerelt rádiókészülékeket minden esetben zavarszűrővel látják el és egy, a kocsiszekrényen kívül elhelyezett, vagy az első szélvédő üvegbe beépített, arra ráerősített antennához csatlakoztatják. A hosszú-, közép- és rövid- hullámú rádióadás vételére általában függőleges, az ultrarövid hullámú (URH) vételhez vízszintes antennát használnak, vagyis mindig olyat, amely majdnem párhuzamos az adóállomás antennájával. Ennek ellenére jó lehet az URH-vétel függőleges antennával is, a fémkarosszéria ugyanis elhajlítja a rádióhullámokat, terjedésük fő irányát megváltoztatja. Napjainkban mintegy tízféle antennatípus van elterjedve, egymástól meglehető-! sen eltérő jellemző tulajdonságokkal. Leggyakoribb a parkolásnál, használaton kívül összetolható, s a kihúzás előtt a kulccsal felszabadítható teleszkópantenna. Ennek kétméteres változata jó vételt biztosít a külföldi utakon is, a közép- és hosszúgondozása hullámon. Az 1,4 méteres változat elsősorban az adóállomások közelében nyújt igen jó vételt mindhárom hullámsávon. URH-vételnél a teleszkópantennákat csak egy méterre szükséges kihúzni. A tetőantenna az első szélvédő üveg felső pereme fölött van ráépítve a kocsiszekrényre (hazánkban a Volga típusú autóknak van ilyen antennájuk). Egyenletes, jó vételt lehet vele elérni, kevésbé érzékeny a zavaró hatásokra. Hátránya, hogy nem minden kocsitípusnál használható. Az ideiglenes ablakantennát és a feltűzhető, illetve felcsavarozható antennát azok számára találták ki, akik a kocsi lezárásakor az antennát is szeretik lehetőleg teljes biztonságba helyezni. Az ablakantennának még az a külön előnye is megvan, hogy bevezető kábelét az antennakivezetéssel rendelkező táskarádiókhoz is csatlakoztatni lehet. * Divatosak a gépkocsi hátsó részére felerősített jókora antennák, habár hátrányos tulajdonságuk bőven akad. Elsősorban az, hogy farmotor ros kocsiknál közel vannak a zavarforrásokhoz. Mivel az antennát mindig kapcsolatba kell hozni az elől elhelyezett rádiókészülékkel, a hosszú kábel miatt nagy a hozzáve- zetési veszteség. Ugyancsak divatosnak számít az üvegszálerősítésű műanyagból készült ún. ostorantenna is, amelyet az autó elülső részére szerelnek fel, de hosszú, hajlékony szárát ívben visz- szahajlítva a karosszéria felső pereméhez erősítik. Hatásfokáig sokat ront, hogy a fémkocsiszekrényhez közel lévén, annak árnyékoló hatása alatt A virágok és növények lakásunkat otthonosabbá teszik, díszítik. Cserébe — az évszakoknak megfelelően — törődnünk kell velük. A szobán övények számára a tél a legkedvezőtlenebb és legnehezebb időszak. Nagyon fontos, hogy alaposan meggondolva — a lehetőségekhez képest — a legjobb megoldást találjuk a teleltetésükre. A növények számára alapvetően fontos: a fény, hő és páratartalom. A fény minden növény számára nélkülözhetetlen. Ezért igyekezzünk a növényeket úgy elhelyezni, hogy a lehető legtöbb fényt kapják. Az optimális hőmérséklet biztosítása általában nagyon nehéz feladat. A növények számára a tél a pihenés időszaka. Ebben az időszakban a fejlődés lelassul. Általában a plusz 3—plusz 15 Celsius-fok körüli hőmérséklet volna a legkedvezőbb. A levéldísznövényeknek pedig plusz 18— plusz 22 Celsius-fok. Téli időszakban erős fejlődést ne várjunk a növényektől. A kellő páratartalom is nagyon fontos. Ezt vízpárolog- tatóvai tudjuk megoldani. A fűtőtestre tett edénybe helyezzünk vizet, s ha egy nap alatt nem is párolgott el teljesen — naponta cseréljük. Üjabb megoldás az elektromos szobai szökőkút, vagy még modernebb a Hydroexe alkalmazása. Az öntözést sem szabad túlzásba vinni. A téli időszakban, amikor az életfolyamatok lelassulnak, jóval kevesebb vízre van szüksége a növénynek. A túlzott öntözés gyökérrothadáshoz, illetve a növény pusztulásához vezethet. Általános szabályt természetesen nem lehet meghatározni; a vízigény fajtánként változik. Lényeges követelmény, hogy az öntözésre használt víz hőmérséklete egyezzen meg a növények tárolására használt szoba, vagy helyiség hőmérsékletével. A kaktuszok számára a plusz 8—plusz 12 Celsius-fok hőmérséklet a legkedvezőbb, de a relatív páratartalomnak 80—80 százalékosnak kell lenni. Ügyeljünk arra, hogy plusz 5 Celsius-foknál kevesebb és plusz 15 Celsius-foknál több ne legyen a hőmérséklet ott, ahol a kaktuszokat teleltetjük. Fordítsunk kellő gondot arra, hogy ezek a nagyon fényigényes növények lehetőleg az ablakok közelébe kerüljenek. A növényeket időnként gondosan vizsgáljuk át és ameny- nyiben kórokozókat, vagy betegség tüneteit észlelnénk, akkor az egészséges virágok közül távolítsuk ed a károsodott növényeket. Lakásban méregtartalmú szerekkel permetezni nem szabad. A szobák szellőztetésénél nagyon gondosan ügyeljünk arra, hogy virágaink huzatba ne kerüljenek. Ez a virág meghűléséhez és esetleges pusztulásé-' hoz Is vezethet. Kalocsay Klári A hátsó ablakra vagy az első szélvédő üveg felső szélére erősíthető. Illetve az első sárhányón levő külső visszapillantó tükörbe beépített elektronikus antenna éppoly kiváló vételt biztosít, mint a szélvédő üvegbe gyárilag bedolgozott ezüsthuzalos ablak- antenna. Esztétikailag valamennyi tetszetős, nem zavarja a vezetést. Az antennák felszerelésénél általános szabály, hogy minél messzebb kerüljenek a legfőbb zavarforrásoktól, a gyüj- táselosztótól és a gyertyáktól. A kocsi bal oldalán mindig jobb helyen van az antenna, kevésbé vaff kitéve a Járókelők és az útszéli fák, bokrok okozta sérüléseknek. A teleszkópantenna némi ápolásra szorul: Időnként be kell kenni védővazeHnnal. B. I, Törődjünk a lábunkkal is Lábunk a napi munka során elég; aagy megerőltetésnek van kitéve. Olykor estére megdagad, ég és fáj. Ne sajnáljuk azt a kis időt. amelynek során ezt a fontos testrészünket ápoljuk, felfrissítjük. Vegyünk 10—15 perces forró lábfürdőt, amibe tegyünk egy jó marék konyhasót. Akinek módjában áll, vásároljon a gyógynövényszakboltban kapható, hatásos gyégyfükeveréket e célra. Ugyancsak ösztönzően hatnak az egész vérkeringésre és megszüntetik a kimerültséggel járó jelenségeket a váltogatott hőfokú lábfürdők. Az ilyen fürdő negyedóránál tovább ne tartson: forróval kezdjük és mindig hideggel végezzük. A hideg lábfürdő csupán néhány másodperces legyen. Alaposan dörzsöljük szárazra — az ujjak között Is — a lábat. Ezután következhet egy kis lábtorna. Ha van a háznál kis labda, talounkkal- sarkunkkal gurigassuk ide-oda, s kézben ujjainkat mozgatva húzzuk vissza. Ha nincs labdánk, írv zsebkendő is megteszi, elt- g»;k a földre és nrób^Muk láh- uKafnkkal fölmenni. Ezek után masszírozzuk be a lábat lábbal- zsammal vagy mentolos ken.Őcs- csei. Hasonlóképpen szükségük van llv^p fAifrís^öiósre azoknak, ak»k ep-ász nap áúő- vagy végeznek. Számukra is kHiomes és hasznos a fentiekben labfürdő. A lábnak hlén^zó szükséges és egészséges mozgást eb- b«*n az esetben az ugróköt.éijoj végzett, na^i 5—10 perces »rvakor- pótolják és biztosítják. Variációk májra Máj ínyenc módra: Hozzávalók: 2 szelet sertésmáj. liszt, 4 vékony szelet szalonna, 1 gerezd fokhagyma, 2 evőkanálnyi zsemlemorzsa, 2 evőkanálnyi petrezselyem, 4 kanál paradicsompüré, 2 evőkanál olaj, só, bors, 1 evőkanálnyi reszelt ementáli sajt. A szalonnát serpenyőben ropogósra sütjük, majd kivesszük. A májat lisztben forgatjuk és lerázzuk. Közben a fokhagymát megtisztítjuk és apróra vágjuk, zsemlemorzsával és a fele mennyiségű petrezselyemmel összekeverjük. Az olajat a szalonnazsírhoz a serpenyőbe öntjük, majd beletesszük a májat és mindkét oldalán körülbelül 4 percig sütjük. 1—2 perces sütés után a paradicsompürét is a serpenyőbe tesszük és a maradék petrezselyemmel megszórjuk. Az egészet sózzuk, borsozzuk és előmelegített tányérra tesszük. A sajttal megszórjuk és a szalonnát is a májra tesszük. Máj almával: Hozzávalók: 8 evőkanál ecet, 4 evőkanál cukor, 2 evőkanál mazsola, fél kávéskanál mustármag, 1 késhegyül őrölt gyömbér, 1 késhegyni bors, 1 kis fej hagyma, 2 db alma, 2 szelet sertésmáj, 2 evőkanál vaj, vagy margarin, só, bors, liszt. Az ecetet egy kis fazékba tesszük, hozzáadjuk a cukrot, mazsolát, mustármagot, gyömbért, borsot és a reszelt hagymát. Forraljuk. Közben az almát meghámozzuk,- kimagozzuk és vékony szeletekre vágjuk, A forrásban levő ecetes keverékhez adjuk és fedő alatt 5 percig páruljuk, közben egyszer megfordítjuk. A májat lisztben megforgatjuk, lerázzuk. A vajat, vagy a margarint serpenyőben közepes lángon felforrósítjuk. Maid a májat mindkét oldalán 4—5 percig ebben átsütjük. Sózzuk, borsozzuk és tálra tesszük. Tetejére az almás főzetet tálaljuk. Máj franciásan: Hozzávalók: 4 szelet máj, 1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 2 szelet sertésmáj, kevés liszt, 2 evőkanál olaj, só, bors, 4 evőkanálnyi petrezselyem, reszelt rozmaring, ételízesítő. A vöröshagymát és a fokhagymát megtisztítjuk és apróra vágjuk. A májat lisztben megforgatjuk és lerázzuk. Az olajat serpenyőben felforrósítjuk és a májat ebben mindkét oldalán 4—5 percig sütjük. Kivesszük és előmelegített tálra tesszük. Sózzuk, borsozzuk. A serpenyőbe beletesszük a vörös- és fokhagymadarabokat, petrezselymet, rozmaringot és kevés ételízesítőt adunk hozzá. Állandó keverés közben megpároljuk. Hozzá pirított fokhagymával bekent kenyeret adunk. Melyik is a Jancsi vasárnaponként, ha csak tehette, kint bolyongott az erdőben, vagy a mezőn, érdeklődéssel figyelte a madarakat és a többi állatokat és friss élményekkel megrakodva rendszerint csak késő délután vetődött haza. Ezen a február végi reggelen a közeli tógazdaság felé vette útját. Édesapja halász- mesterként dolgozott ott, így aztán Jancsit jól ismerték a halászok és szabad bejárán sa volt az egyébként zárt területre. Ahogy jobbra és balra figyelve ballagott a gáton, az egyik áteresz mellől hirtelen, nagy, sárgásbarna madár repült fel, lomha szárnycsapásokkal végigevezett a tó felett, majd a túlsó oldalon szépen leereszkedett a nád közé, azután eltűnt. Jancsi csodálkozva nézett a nagy madár után és a fejét vakarta közben. Sok madarat látott már, de ilyennel még soha nem találkozott. Hamarjában el sem tudta képzelni, mi lehetett. Még akkor is ezen törte a fejét, amikor a következő tó mellett Lajos bácsival, az egyik öreg halásszal találkozott. Izgatottan mesélte el azt, amit az imént látott. A piros arcú öreg halász mosolygott a bajusza alatt. bölömbika? — Bölömbikát láttál, Jancsi — mondta, majd még hozzátette: — Szerencséd van, mert ez a madár a nagy nádasokban él és ugyancsak ritkán jön elő onnét. Én is csak alig-alig látom, pedig sokat járok itt a tavak partján. — És itt marad télire is? — kíváncsiskodott tovább Jancsi. — A bölömbika, mint a többi gémféle, vonuló madár — válaszolta Lajos bácsi —, de azért néhány példány mindig megpróbálkozik az átte- leléssel. Ezek azután a be nem fagyó lékek mellett üldögélnek és ott leselkednek szűkös zsákmányukra. Lajos bácsi menni készüli, de még megkérdezte: — Azután tudod-e, miért hívják ezt a madarat bölömbikának? —, majd Jancsi tanácstalan arcát látva, nyomban meg is felelt a kérdésre: erős, valóban bummogó hangja miatt. Figyeld meg tavasszal biztosan te is fogod hallani. Jancsi nagyon Örült, hogy megint sikerült egy új madarat látnia. Másnap az iskolában társainak is mesélt a találkozásról. Jancsi büszkén adta tovább a Lajos bácsitól hallottakat és társaival egvütt elhatározták, hogy legközelebb együtt lesik meg a ná4h» világ titokzatos madarát. NÓGRÁD - 1979. február 18., vasárnap 11
