Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)
1979-02-17 / 40. szám
FIATALOK ROL INAK Fapados turizmus Hová száll az „Expressz-fecske”? Helyszűkében, meglehetősen mostoha körülmények között nagy tervekkel készül az Expressz Nógrád megyei Ifjúsági és Diák Utazási Iroda az 1979-es szezonra. A belföldi utak forgalmaiból már kitűnt, hogy igen népszerűek a szánkó- és sítúrák, melyeket a Mátrába, Bükkbe szervez az iroda. Az idei újdonság az az akció lesz, melynek keretében fiatal házasok tölthetnek hét napot Sopronban, vagy Kőszegen mérsékelt árért. Emellett az iroda az ország leglátogatottabb idegenforgalmi központjaiban szálláshelyeket kötött le, hogy az odautazó helybeliek, csoportok nehogy szállás nélkül maradjanak. Ezeknek a helyeknek mintegy felét máj- le is kötötték a megye vándorkedvű fiataljai. Az idei tervekben szerepel továbbá szegedi és gyulai látogatás az ünnepi játékok idején, a Du- na-kanyari ifjúsági napok programja Szentendrén és még nagyon sok érdekes, vonzó útvonal, melynek résztvevői közelebb kerülhetnek saját országukhoz. A belföldi forgalomnak korlátái is vannak, és ezek közül egyik legkellemetlenebb, hogy a megyeszékhelyen az Expressznek nem sikerült szálláshelyet biztosítania megfelelő mennyiségben, az ideérkező csoportok fogadására. Ugyanakkor szerződést kötöttek a fiúkollégiummal, melynek falai közt a nyáron úttörők nyaralnak. Az iroda kiemelkedő feladatának tekinti az idén az „Aranyjelvényesek az olimpiára” akció aktívabb szervezését. Az elmúlt év eredményeivel nem lehetett dicsekedni. De az idei első rendezvények sikere már arra enged következtetni, hogy 1979-ben jóval több résztvevő kapcsolódik be a tömegsport-megmozdulásba. Igen széles választékot kínálnak a külföldi társasutazások terén. Ezek között különlegességnek számít az a lehetőség, hogy a megye is delegálhat a BITEJ — nemzetközi ifjúsági utazási iroda — nemzetközi barátság- vonaljaira, melyek két, illetve három szocialista országot érintenek az idén. Ez évben — már hagyom ánysze- rűen — két csoport látogat szovjet testvérmegyénkbe, Kemerovóba, ezen kívül egy különvonaton 33 megyebeli fiatal utazhat júniusban Do- nyeckbe. Az említetteken kívül Lvovba, Kijevbe indít csoportokat az Expressz Nógrád megyéből. Nemcsak a Szovjetunióba tervétnek utakat. Repülőút Berlinbe, Drezda, Lipcse és Meissen megte-, kintése, közös utak a Cse- dokkal és az Almatuorral Csehszlovákiába- és Lengyel- országba, bulgáriai és, romániai tengerparti üdülések és országos szervezésben szinte a világ minden tájára irányuló utak várják a fiatalokat. Azokat, akik kedvelik a „fapados” turizmust, akik nem annyira az elhelyezés, mint inkább a programok színvonala iránt érdeklődnek. Újdonságként megpróbálkoznak Salgótarjánban a Pódiummozi-programokkal/ Egy salgótarjáni filmszínházban rendszeresen mutatnak be magyar filmeket, melyek előtt a fiatalok találkozhatnak az alkotás néhány főszereplőjével. Szeretnék jobban kihasználni a sport- létesítmények nyújtotta lehetőségeket is, sportvetélkedők, könnyűzenei műsorok szervezésével. A szállásgondok megoldására tárgyalásokat kezdeményeztek a salgótarjáni úttörő-váltótábor kőépületeinek a téli időszakra való bérbevételére. Variációk egy témára Albérletet keresek ' — A kiadó szoba miatt jött?! Megmutatom, jöjjön csak velem i— örvendezett az enyhén pocakosodó, ötven év körüli háziúr. Kiment a házból, átsietett az udvaron, megállt egy létra mellett, majd fürgén elindult rajta felfelé. — Ez az — mutatott körbe színpadiasán a padláson. — Az olajat föl kell hoznia, ha nem akar megfagyni, persze előbb meg kell csináltatni a kályhát. De a villany az ég, láthatja! A kút a kerítés mellett van, a féreeső hely pedig a kert végében. Az árát kérdezi? Ezer forint. Tudja, én is a piacról élek. — Rövid leszek. Ha rendben tartja az egész lakást, kimossa a ruháimat, ebédet, vacsorát főz nekem és természetesen el is mosogat, akkot ötszázért ellakhat a kisszobá- ban. Ha nem, akkor ezerkétszázat kérek! „Külön bejáratú szoba, konyha, kamra kiadó.” — A hirdetés jelige és telefonszám helyett az önálló lakás pontos címét jelölte meg. Nosza, lecsaptam tollat, papírt, és rohantam, hogy idejében megtaláljam a főbérlöt. Nyakamba vettem a várost. Többször eltévedtem, míg végre rábukkantam a keresett utcára. Csak mentem, egyre csak mentem... ritkultak a házak... míg végül elfogytak valamennyien. Fagyoskodva összebújó bokrok, csenevész fák tűntek fel És az én jövendőbeli lakásomat még mindig nem látom sehol! De talán ott, ott a távolban! Végre megtaláltam! Egy putri. Két megtermett, markos cigányfiú óhajtotta bérbeadni, potom ezer forintért. Nem mentem bele az üzletbe. * A szoba: parányi betonkocka. Valaha kamraként szolgálhatott. A sarokban betontömb szomorkodik. Hossza öt, szélessége három lépés, magasságát egy méterre sacco- lom. Felső lapjának horpadása vályúra emlékeztet. S mindez betonból.,. félelmetes látvány. Tömör betonkoporsó. Rosszat sejtve, halkan re- begem a kérdést: — Mi ez? — Az ágy, kedvesem! Ügy látom elég hosszú a lába. ügyesen fellép majd rá... Hr ideköltözik, megegyezünk az árban. Nem költöttem oda. Első nap. Lefoglalok egy szobát. Havi bére 800 forint. Ezért a pénzért kapok meleg vizet, fűtést, fekhelyet ágyneművel, esetenként egy-két jó szót is. Sőt a gázon mindennap megsüthetek vagy megfőzhetek két tojást. Vacsorára. Második nap. Odaköltözöm. Könyvestől, ruhástól, három cserép virággal és az új tojássütővel, (tegnap vettem). Lepakolok. Harmadik nap. A főbérlő bejelenti: eladja a lakást, elutazik az ország másik csücskében lakó barátjához. Hozzámegy feleségül. Ha lefordítjuk a fenti közleményt, akkor így hangzik: költözzem, ki a lakásból, így tettem. * Néhány éve népszerű volt az a sláger, melynek egyik sorára sokat gondolok mostanában, és ha jobb lenne a kedvem, talán még dúdolnám is. A következőképpen szól: — ..... egy csigaházban is ellaknék.” De hol találom meg azt a csigaházat? Tőcsér Julianna A hetedikesek szeméve! Hogyan takarékoskodik a családod ? íi, ] ; . t v. Négyen a hetedikből: Gábor, Lívia, Laci, Ildikó Gyakori vélemény, hogy a gyerekeinket túlságosan elhalmozzuk. Az iskolai szemét- gyűjtőben hevernek a vajas, szalámis zsömlék, félig lerá- got almák, csokoládék. Csak kimondják és máris megkapják a rádiót, a magnót, a legújabb lemezeket. Soknak van márkás farmernadrágja, moziba akkor mennek, amikor kedvük támad, az újság, a kóla mindennapos----V alóban nincsenek tisztában a mai tizenhárom, tizennégy, tizenöt évesek a pénz értékével? A papa, a mama megkeresi, nekik csak elkölteni kell ?... A salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában Molnár Istvánná tanárnővel Molnár Istvánné osztályfőnök Molnár tanárnő kérdőíveket amolyan ,közvélemény-kuta- ad a gyerekeknek. Név nélkül tást” rendeztünk pénzügyben. Megtudni, hogy a tizenhárom évesek, a hetedik A_ osztály tanulói mit tudnak a családi takarékosságról. Ismerik-e szüleik esetleges pénzgondjait, a szükséges kiadásokat? Kezdődik a rendhagyó osztályfőnöki óra. A hetes jelent, a létszám huszonkettő. Az válaszolnak, őszintén. A lap nyolc kérdést tartalmaz. Az első; ,-r- Hányán vagytok otthon, mennyi a család jövedelme szerinted? Érdekesek a válaszok. A pedig határozottan az édesapjára szavazott. — A családod gyűjt-e pénzt otthon, vagy a takarékban? Valamilyen értékesebb dologra? Minden gyerek határozottan válaszolta, hogy igen. Mire? Legtöbben autóra, bútorra. Ketten válaszolták, hogy ví- kendházat szeretne építeni a család. Legtöbben a takarékban gyűjtik a pénzt. — Mikor szoktatok nagyobb összegért vásárolni? A huszonkét hetedikes úgv látja, hogy a hónap eleién vásárolnak, amikor fizetést kapnak. Aztán hozzáteszik óvatosan; ha kinőttünk valamit, vagy szükség van rá. Azzal már kevésbé vannak tisztában, hogy mennyit tud félrerakni havonta a család. Volt aki azt írta, hogy ötezer forintot, háromezret. Egyikük úgy vélekedett, hogy körülbelül ötszáz forintot, és nyári üdülésre gyűjtik. Az a családok döntő többségében véleményük, hogy a családnak négyen vannak, tehát két gye- meg kell beszélni, mire takarék. Legtöbbjük öt-hatezer rékoskodnak. forintot jelölt meg jövedeegyik kislány rövid versikét lemként, ennyit keresnek a mond, melynek lényege, hogy fillérből lesz a forint, takarékoskodni kell idővel, pénzzel, ruhával. — Tudtok-e közmondásokat? Záporoznak a válaszok: „Pénz beszél, kutya ugat... A fillér oda gurul, ahol már sok szüleik. Egy gyerek jelölt meg háromezer forintot. Hozzátette, hogy az édesanyjával élA következő kérdés: — Mennyi zsebpénzt kapsz havonta? , Eltérőek a válaszok. Legtöbbjük azt írta, hogy nem nek. A felső határ tizenötezer szokott külön zsebpénzt kap- forint. Az egyik kislány úgy ni, de ha kér valamire, a tudja, az édesanyja hatezret, szülei adnak. Mire? Újságra, az édesapja kilenczeret keres, mozira, csokira. „Négyszáz fo- Legalábbis szerinte. rintot kapok havonta, és takaÉrdekes, hogy a családok- rékba teszem... Száz forintot ban. általában az édesanya a kapok, tízórait veszek belőle... van... Pénzt, vagy életet... „pénzügyminiszter”. A húszon- Anyu reggelente ad tíz fo- Fogához veri a garast. Könnyű a pénzről a penészt lekaparni...” két gyerekből tizenhat válaszolta ezt, öt írta, hogy közösen osztják be a pénzt, egy .illl,""' f/i / ...A»V 4 ö í■ r.'"'*•**.......................... " "..TOEtW'T................ .|blä É s micrt csak Trabantba akarsz beszállni? y. imK £ I... f ív (K :; if' if!; if |™Í|B ilifc ■ V...űf: r u -.N < ;IJ f...' ....ti! — Épp tegnap kaptak Liszt-díjat. Egykilós zsacskókban dobálták hozzájuk... (Csúz Gábor rajzai) Eükki Árpád: cseng a pohár a kancsó sejehujahaj! dobban a padló — eladó a menyasszony! LAGZI sejehujahaj! fogy a bor verejtékezik a cimbalom hátunkon is lucskos az ír — eladó a menyasszony! Kamaszvilág---kőben mint a jég töredeznek az arcok nyakkendőt bont a prímás körbe jár a sejehaj-tál eladó a menyasszony! Markolja a kalapácsot, a vésőt tíz-egynéhány kölyök. Követ vésnek, fát faragnak, agyagot formáznak. Fejek, emberalakok bontakoznak ki a véső, a késpenge alatt, a pontosan mozgó ujjak között. A fém metszette arc, a penge vágta fej, a marok gyúrta figura már több lesz megdolgozott munkadarabnál. Megtorpan rajtuk a tekintet. küszködve, marad veszteg a kéz, megfogni kívánja őket, ellenőrizendő a szem érzékletét. Torzók, egész alakok, fejek, fareliefek sorakoznak a ludányhalászi parasztviskóban és udvarán. A helybéli iskola néhány gyerkőcének munkái. Aki látja az apróbb-nagyobb szobrokat, az a gondolat kezd motoszkálni benne: jóval többek ezek, mint egy akaromis-ne- mis szakkör penzumként ki- küszködött kreatúrái. A torz vonásokban, csonkított testrészekben előtolakodni látszanak a kamaszság vissza- | szorított indulatai, szem élé tűnik a tisztázatlan érzések fölszínre bukkanása. Meglepi a szemlélődőt a csiszolt technika, amivel az élettelen anyagnak formát adnak a fiúk („Hosszú munka eredmé- gyobb fejek: mongol vonású- nye” — mondja a rajztanár), ak, nagy bajuszosak; pőre ám sokkalta jobban megra- nőalakok, — torzók, anyaszo- gadja az embert az a nyüt- bor, kifaragott faoszlopok ság, ami ezekben a fizimis- (amikről kívülállók kifun- kákban, ép és tört alakokban dálták, hogy nyugatmajmo- kifejeződik. Ügy látszik, a lások, holott annyi közük van legkisebb feszélyezettsóg is a nyugathoz, mint kakukkos hibádzik már a gyerekekből, órának a tatárjáráshoz) — mikor készülő szobrukhoz mind kézzel fogható bizonynyúlnak. Természetesek, kodásai egy hosszú, kemény őszinték és ezt a termósze- munkának. A szobor — évez- tességet meg őszinteséget redek tanúskodnak — mara- sikerül 'hiánytalanul átvezet- dandó. Híven őrzi egv-egy ni munkájukba. Elannyira, darab a fejlődés jeleit. Nemhogy a szemlélődőről is le- csak a készítője technikájá- hántják a képére mereve- ról, hanem jellemének gaz- dett pózokat. E merevség fo- dagodásáról, kibontakozásá- kától függ, mivé válnak a ról. „A szobor kiállást, egészpózok: bugyuta fölháborodás séget követel” — mondja a ül-e ki rajtuk, vagy termé- rajztanár. Testben, lélekben szetes tartásba oldódnak, idomult ehhez a követelmény- Legvintéssel, hümmögő bólo- hez az apró falkányi iskolás gatással nincs mód elmenni — kitetszik munkájukból, mellettük. Bizalommal és papírra vetett gondolatcsí- örömmel vésettek ezek a fi- ráikból. Nemcsak kreativi- gurák, formáltattak a kis- tásban, hanem akaratban, kö- plasztikák. Bizodalommal zösségi érzésben is fejlődtek; egyfelelő a pedagógus iránt, fejlődnek ma is, mikor megoktató, s barát, véletlen se markolja a kalapácsot, a vé- mosolyogta meg a próbálko- sőt tíz-egynéhány kölyök, zásokat; másfelől e munka iránt, amiből idáig is tömérdek örömük származott a felnövekvőknek. Kisebb-nainol— rintot, ami megmarad, azt elteszem. .. Akármire kérek, mindig megkapom... Nem szoktam zsebpénzt kapni, magamnak kell összegyűjte- nem. Ha otthon sok az üres üveg, akkor azt leviszem és összegyűlik a pénzem.” A leg- meghatóbb válasz — a kislány az édesanyjával és a testvérével él — ..havonta ötven forintot kanok anyukámtól. Ezt általában névnapi, karácsonyi, vagy születésnapi ajándékra költőm. Ha van valami, amit anyukám nem tud megvenni, akkor kisegítem őt a pénzemmel”... Arra a kérdésre, hogy okosan gazdálkodik-e a család, fele igennel, fele nemmel válaszolt. Egyikük hozzátette, hogy kevesebbet kellene költeni cigarettára, meg borra... Molnár tanárnővel úgy ítéltük meg, hogy „legizgalmasabb” kérdés a következő. — Ha sok pénzed lenne, mit vennél legelőször? A válaszok sok mindenről árulkodnak. „Egy új lakást bebútorozva, meg egy magnót. .. Farmert, meg egy magnót, gondolkodnék a nyaralón is... Mindenkit felöltöztetnék szép új ruhákkal... Egy versenykerékpárt. .. Nagyon szeretek horgászni, egy horgászfelszerelést vennék... Építtetnék egy családi házat és bele jó bútorokat vennék... Az öcsémnek egy magnót, apunak egy garázst, anyunak egy írógépet, magamnak meg egy diplomatatáskát... Betenném a takarékba... Lenne egy saját állatkertem és építtetnék egy állatkórházat. Mert állatorvos szeretnék lenni... Nekem egy hárfa a leghőbb vágyam... Édesanyámnak gyógyszert, ami kigvógyítaná a betegségéből. ,. Egy igazi farmert... Egy kertes házat, hogy egvütt lakhasson a család... Ennyit a válaszokról, amelyek magukért beszélnek. Az osztályfőnök közben véget- vetett az órának, mert csöngettek. Kár. Még szívesen beszélgettem volna... Csatai Erzsébet NÖGRÁD — 1979. február 17., szombat
