Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

A tengeri ílotta Első pillantásra ellentmon­dásosnak látszik, mégis való­ság: Csehszlovákiának tengere nincs, de mélytengeri flottája van, s az évről évre gyarap­szik. A tengerhajózás világ- ranglistáján a 65., ugyanakkor a szárazföldi államok közül — Svájc után — pedig a máso­dik helyet foglalja el a 14 ha­jóból álló saját kereskedelmi flottájának 240 ezer bruttó-re- gisztertonnás teljesítményével. A csehszlovák flotta 1950-ben 2.3, 1970-ben 7,1, 1977-ben pe­dig már 8,0 millió tonna árut szállított. A csehszlovák hajók fő ra­kodóhelyei a lengyelországi Szczecin, Gdynia és Gdansk, az NDK-beli Rostock és Wis­mar, az NSZK-beli Hamburg, Bréma és Lübeck, a jugoszlá­viai Rijeka, a szovjetunióbeli Reni, a romániai Braila és az olaszországi Trieszt. Az elbai vízi út révén a legjelentőseb­bek ezek között Hamburg, amelynek kikötőjét már az el­ső világháború óta használják a csehszlovák hajók. Az or­szág mélytengeri árurakodási forgalmának legnagyobb része — 30 százaléka — Is itt bo­nyolódik le, sorrendben utána, 25 százalékkal a lengyel, 23 százalékkal a jugoszláv kikö­tők következnek. Jugoszláviá­val és Kubával egyébként e téren hosszú lejáratú egyez­mény segíti a tevékenységet. A csehszlovák tengerhajózás további fejlődését jelenti a szocialista integráció eredmé­nyeként megvalósításra váró konténeres szállítási rendszer. Az úszó konténereket, szám szerint 26-ot magában foglaló korszerű haiók első példányát finn hajógyár készíti, Július Fucik nevét viseli majd, és ez évtől kezdve Szovjetunió Csehszlovákia, Magyarország és Bulgária közösen fogják hasz­nálni. 1979 végére — a tervek szerint — elkészül a szocialis­ta országok közös áruszállítá­sát segítő második konténer­hajó. Hatásos gyógyszerek — új Kutatások A bolgár gyógyszervegyészet múltja viszonylag rövid: a hú­szas években nyílt meg az el­ső gyógyszertani intézet és gyógyászati részlege ahol meg­kezdték a növényi alapanyagú gyógyszerek előállítását és kli­nikai kipróbálását. Jelenleg a gyógyszervegyé- szet a népgazdaság fejlődő ágai közé tartozik. Hat tan­szék foglalkozik e fontos is­meretanyagok oktatásával a főiskolákon, egyetemeken. Két jelentős kutatóintézet, számos laboratórium munkatársai já rulnak hozzá a gyógyszerkuta­tás, ezen keresztül pedig a gyógyszerkészítés új meg új eredmén y ei h ez. Peter Nikolov professzor — az első gyógyszertani kutató- intézet hajdani asszisztense — munkatársaival számos új gyógyszer kifejlesztéséhez se­gített hozzá. Ilyen például a gyermekbénulás szövődményei­nek kezelésénél használatos Nivalin, amelyet a vegetatív idegrendszeri zavarok esetén is eredménnyel alkalmaznak, és ilyen a sebészetben nélkü­lözhetetlen Pimadin; a kitűnő antituberkulotikum, az INHA—1. és a SAM. Bolgár kutatók vizsgálják egyes gyógyszerek hatását az agyi vérkeringésre, s ezzel a gyógy­szertan világviszonylatban is új irányát követik. A plovdi- vi gyógyszerkutatók a hazai gyógyvizek, 42 különféle éter- olajfajta és méhészeti termék farmakológiai hatását is vizs­gálják. A bolgár gyógyszerek ma a Világ 60 országában ismertek és keresettek. A legtöbbet e Szovjetunióba exportálják. Iá; múzeumok 1985-re Vietnam mind a 35 tartományában tájmúzeumokat létesítenek. A forradalmi ha­gyományok és a harci dicső­ség házainak megnyitását is tervezik, ezenkívül képzőmű- yészeti kiállításokat rendeznek. Az országban jelenleg több központi múzeum van, köztük forradalmi, történelmi és szép­művészeti. GALAMBOK Hidg téli nap volt. A te­remben négy kályha ontotta a meleget, de így is csak szo­bahőmérséklet volt. — Itt nem egyszerűen bízottjaként vett részt a ta­nácskozáson. — Tudtam, hogy nem fog­ják érteni — mondta Ács Kapocsné, és sejtelmesen mo­galambok ügyéről van szó — solygott. Ö már majdnem ér- állt fel Golyós Csapágyné, körzeti galambmegblzott. Bejelentését élénk moraj kí­sérte. A tanácskozás már ki tudja, mióta tartott, a részt­vevők legtöbbjének időköz­ben lejárt a személyi igazol­ványa, egy véletlenül beté­vedt tizenkét éves úttörő pe­dig kinőtte a cipőiét. — Mert a látszat néha csal tette, amit mondott. — Ha a galambok betegek lesznek, ak­kor vigyázni kell rájuk. És nincs ám minden családban nagymama, vagy szakképzett munkanélküli, aki otthon tudna maradni a galambbal. — A kórházi ágyakról be­széljen — követelték többen is. Ács Kapocsné mereven a — tette még hozzá Golyósné. teremre szögezte tekintetét, — A Deákné vásznáról most majd szoknyája ráncaiból elő­vette az adu ászt. — Egyszerű az egész, azért nem tudják követni az elv­társak. Arról van szó, hogy amúgy is kevés a kórházi ágy, ha most még néhány ezer galamb is megbetegszik, ők is növelik a feszültséget. Ennek pedig az ÉMÁSZ-on kívül senki sem örülne. Egy kicsit eltértek már a tárgytól — a tizenkét éves út­törő nagykorú lett közben —, de ez senkinek sem tűnt föl­nem is beszélve ... — A legfontosabb a ter­mékszerkezet korszerűsítése — szögezte le Ács Kapocsné. Üjabban gyakran hallotta ezt a kifejezést. Mint sokan má­sok, ő sem tudta, mit jelent pontosan, de valami homályos balsejtelem azt súgta neki, hogy egy kifejezést, ha már úgyis ki van találva, használ­ni kell. — A termékszerkezet nem ?frJ,a “ a galambokat - súg- végül Fésüs Fonóné vette magához a kezdeményezést. — Ügy tűnik, a galambok felbocsátása most nem aktuá­lis — mondta. — Ha ennyi galamb megfázik, az ugyan­ta búgó hangján a galamb­megbízott. — A külkereskedelmi egyen­súly javítását sem szabadna figyelmen kívül hagyni — _______ .... c.........; el­m ondta Ács Kapocsné, és elé- ennyi dolgozó kiesését jelenti gedetten hátradőlt a székén, a termelésből. A körülötte ülők felsegítették. — Akkor ne bocsássuk fel — Az üzem- és munkaszer- a galambokat — szólalt meg vezésről nem is beszélve. Eredetiné, aki időközben — A galambokról volt szó, nagymama lett. arról, hogy néhány ezer ga­lambot szimbólumként a le­vegőbe engedünk — mondta Fésüs Fonóné, és az órájára nézett. Most vett hozzá új szí­jat a Keletinél, és egy kicsit dörzsölte a csuklóját. — Nem tudom, miért térünk el foly­ton a tárgytól? — Szokatlanul hideg idő várható — állt fe! Eredeti — Azt nem lehet — mond­ta Mérlegné. — Szimbólum­nak lenni kell. Megint esteledett. Egy kö­zeli épületből a tévétorna hangjait hozta a hideg szél. Fésüs Fonóné az órájára né­zett, és szomorúan állapította meg, hogy lejárt a garanciá­lis javítás határideje- Ekkor A választópolgárok véleménye __. „ , ,__. ,, Ács Kapocsnénak mentőötle­F armerne, galambmeteoroló- te táma£t. gus. — Na látják — mondta Go­lyós Csapágyné. — Arra nem gondolnak, hogy a galambok megfázhatnak a hideg téli időben? Esetleg tüdőgyulla­dást kapnak?‘Ki viseli akkor a gondjukat? Zsebkendőt vett elő, köny- nyeit törölgette. — Csatlakozom az előttem szólóhoz — mondta Ács Ka­pocsné. — Az előbb már be­széltem a termékszerkezetről nyakkendő. Vagy ha mégis, és a külkereskedelmi egyen- mire katona lesz, megyógyul. súlyról. De a munkafegye- Ez a galambokra nem érvé­lemmel összefüggésben annyit nyes, mert a galamb nem lesz még hozzátennék, hogy egy katona. A békegalamb pedig kórházi ágy nagyon sokba különösen nem. kerül. Ebben azután mindenki — Ennek mi köze az egyetértett, egészhez? — kérdezte Mér­leg Hiányné, aki saját meg- Föld S. Péter — Azt javaslom, hogy szimbólumként küldjünk ki ötszáz úttörőt és háromszáz kisdobost, álljanak ők sor­falat. — S ha megfáznak? — kérdezte a mindig okvetet- lenkedő Golyós Csapágyné. — Nem fáznak meg — zár­ta le a vitát Fésüsné. — Az igazi úttörő és kisdobos nem fázik meg, mert van rajta Falugyűlések félidőben A KÖZSÉGPOLITIKA ala- jegyzendő, hogy a beszámo- lalkozott. Bírálták a keres- kításában egyre nagyobb sze- lók egy része nem fogíalko- kedelmi ellátást, a köztiszta- rep jut a falugyűléseknek, zott az előző falugyűlésen el- ságot. Szóba került az út-, Egyrészt lehetővé teszi, hogy hangzott javaslatokkal. A vá- járdaépítés, a belvízelvezetés, a választópolgárok elmondják lasztópolgárok nem kaptak a villanyhálózat korszerűsíté- véleményüket, javaslataikat, tájékoztatást az intézkedés se. Mindent összevetve, a ja- másrészt a tanácsok ismerte- módjáról, illetve ezek er-ed- vasiatok híven tükrözték, tik terveiket, a közös elkép- ményeiről. így történt Kál- hogy a hozzászólók törődnek zeléseket. lón, Erdőkürtön, Felsőtoldon. a környezetükkel, szívügyük­A falugyűlések jelenleg fél- A falugyűlések rangját mu- nek tekintik a községek időben vannak. A pásztói tatja, hogy évről évre többen gondjainak megoldását, járásban januárban és febru- vesznek részt rajta. Már A tanácsok vezetői számot árban huszonegy községi ta- ahol gondot fordítottak a be- adtak a testületi tervek vég- nács hívta össze a választó- csületes meghívásra és jól rehajtásáról, a tervezett ülé- polgárokat. Négy nemzetiségi szervezték, időzítették a ta- sekről, döntésekről. A taná- lakta társközségben — Bér, nácskozást. Palotáson az új csők kevés kivételtől elte- Bokor, Egyházasdengeleg, Va- művelődési házban sokan vol- kintve, eleget tettek irányí- nyarc ,— az elmúlt év őszén tak, de jó volt a megjelenés tó-ellenőrző tevékenységük- tanácskoztak. Szirákon, Hasznoson és Gará- nek. Különösen ott voltak A pásztói járás falugyűlése- bon is. pezsgőek, élettel teliek a ta­in átlagosan nyolcvan állam- A PÁSZTÓI JÁRÁS lakos- nácsülések, ahol bátran tá- polgár jelent meg. A lakossá- ságának mintegy tizennyolc maszkodtak a fiatalokra. Kál- got a Hazafias Népfront he- százaléka jelent meg az ősz- lón a megválasztott új ta- lyi bizottsága és a tanácsta- szejöveteleken. Ez a szám nácstagok átlagos életkora gok közösen hívták meg a lehetett volna magasabb is. A harminc év alatt van. rendezvényekre. Sajnálatos, résztvevők döntő többsége A FALUGYŰLÉSEKEN a hogy a helyiségek megfelelő férfi volt. Kevesebb érdeklő- választópolgárok arról is ké- előkészítéséről nem gondos- dést mutattak a nők és a fi- pet kaptak, hogy a tanácsi kodtak mindenütt. Hidegben atalok. Ez figyelmeztető jel, bizottságok mennyiben és mi­ültek az emberek Szirákon, rójuk a jövőben többet keli ként segítik a feladatok el- Mátraszőllősön. gondolni. A választópolgárok végzését. Jónak mondható a A falugyűléseken a taná- nyílt tájékoztatást kaptak az bizottságok működése Pász- csok vezetői mellett ott vol- elmúlt év munkájáról, a tér- tón, Palotáson, Kálión, Job- tak a helyi társadalmi, poli- vekről, lehetőségekről. A hoz- bágyiban, Szurdokpüspöki- tikai, gazdasági szervezetek zászólások közügyben hang- ben, nem kielégítő Alsótoldon, képviselői, hogy a kérdések- zottak el. Javarészt társadal- Bujákon, Taron. Általában a re azonnal válaszoljanak. A mi munkafelajánlással támo- javaslattevő, előkészítő, véle- tapasztalat azt mutatja, hogy gatták a tanács elképzeléseit, ményező szerepüket látják el az elhangzott beszámolók Némelyik tanács — 'Mátra- dinamikusan, összehangoló te­alapján az emberek mégis- keresztesen. Erdőkürtön — vékenységük kevésbé érvé- merték községük gondjait, úgy időzített, hogy ezeken a nyesüi. Képet kaptak az eredmé- fórumokon adták át a társa- Ennyit dióhéjban a falu- nyekről és az idei feladatok- dalmi munkában élenjárók- gyűlésekről, amelyek a lakó­ról. Valóban tartalmas falu- nak az okleveleket. helyi demokrácia egyre fon­gyűlést tartottak Hasznoson, A javaslatok, bejelentések tosabb tényezői, a közélet Mátrakeresztesen, Mátraszőllő- legnagyobb része kommuna- valódi alakítói, sön, Szirákon, Palotáson. Meg- lis, szociális kérdésekkel fog- Csatai Erzsébet Ősi város A Jugoszlávia déli részén levő Prizrent sokan keresik fel az ország minden részéből és külföldről. A város ügyes kezű mestereiről; fafaragó mű­vészeiről, szőnyegkészítőiről híres. De nemcsak ez vonzza a turistákat. Prizren történel­me évszázadokra nyúlik visz- sza. A XII—XIV. században a szerb királyok székhelye, a középkorban pedig fontos ke­reskedelmi központ volt. Azok­ról az időkről sok mindent me­sélhetnek az építészeti emlé­kek — a régi templomok és kolostorok, Prizrent nemrég az UNES­CO védelme alá helyezték. A nemzetközi szervezet hamaro- I san pénzügyi és technikai se- j gítséget nyújt a város régi em­lékeinek restaurálásához. Elhagyott gyermekek Az embernek fáj a szíve értük. #• „Összevont intézetünk Jelentős értékű terméket küldenek a kapitalista országok piacaira a Salgótarjáni Ruha­gyárból. Termelési értéküknek majdnem felét konvertibilis valutában szerzik, melynek különösen nagy népgazdasági haszna van. Tavaly 38 forintért „termeltek” egy dollárt, az idén — terveik szerint — már 36 forintért jutnak hozzá. Mindenekelőtt minőségi munka végzésével, igényes termékkészítésse! kívánnak előbbre jutni. Megtartva svéd, NSZK-beli, holland piacaikat, szeretnének iraki vásárlókat is megnyerni a HUNGARO- TEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül, — kj — feladata 120 elhagyott cse­csemő és kisded nevelése, valamint 70 képezhetetlen, fogyatékos gyermek gon­dozásában a családok te­hermentesítése. Ezt a mun­kát a csecsemőotthoni rész­legben 90 százalékban, az egészségügyi gyermekott­honban több mint 50 szá­zalékban fiatalok végzik. Lehet gondozattainknak az eddiginél is még vidá­mabb, még egészségesebb életet biztosítani, de még akkor sem tudjuk pótolni teljesen azt, amit a család­tól való elszakadással ve­szítenek. Leginkább ezért jó, hogy ilyen nagyarányú munkatársaink közül a fiatalok száma, mert ők még biztosan nem fásultak bele a mindennapok egy­formaságába, s személyisé­gük fejlődhet a rájuk bí­zott gyermekek előnyére és saját javukra egyaránt”. — ezeket a mélyórtelmű sorokat a balassagyarmati csecsemőotthon ifjúsági parlamentjére készült elő­terjesztésben olvastuk. Az idézett mondatok adták az ötletet: az elhagyott, „sen­kinek nincs rájuk szük­sége” gyermekekről kel­lene írni... — Tavaly március óta körülbelül négy-öt ilyen emberkével volt dolgunk — kezdi a beszélgetést dr. Duda Csaba, a balassa­gyarmati kórház gyermek- osztályának egyik orvosa, az újszülöttrészleg veze­tője. — Kivétel nélkül a körzeti orvos és a védőnő javaslatára kerültek a csecsemőotthonba. Ök az elvégzett környezettanul­mány során nem látták biz­tosítottnak a gyerkőcök megfelelő nevelését. De bennünk is felmerült az a kérdés: rendben lesz-e minden, ha osztályunkról hazabocsátjuk a kicsit? Amennyiben úgy láttuk, hogy nem, akkor mi kez­deményeztük az ideiglenes otthoni elhelyezést, ami semmiképpen sem jelent állami gondozásba vételt! A kislány, vagy kisfiú rendszeresen látogatható, ha a család körülményei véglegesen megjavultak, úgy hazavihetik a gyere­ket. — A szülők mit szólnak az ideiglenes otthoni el­helyezéshez? — Erősen tiltakoznak el­lene. De ebben a reagálás­ban nem a szeretet az ami domináló tényező, hanem a családi pótlék elveszté­se miatti félelem... A szü­lők többsége cigány, de van közöttük úgynevezett lumpenelem is, és a szel­lemileg elmaradott, vagy az alkoholista anya, apa sem ritka. Elmondanék egy esetet: a férj masszív al­koholista, akit alkalman­ként be-becsuknak. Az ilyen „viharmentes” idő­ben a feleség rendesen dol­gozik, neveli a három gye­reket. De, ha kijön az em­ber a börtönből — és agy­ba, főbe veri a családját — akkor az asszony gyor­san a csecsemőotthonba vi­szi a srácokat. Inkább a párját vitetné Nagyfára... — mondja elgondolkozva dr. Duda Csaba. — Olyan is előfordult már, hogy az anya majd halálra éheztette a csecse­mőjét. .., de ennek ellenére nagyon szerette őt. Három­négy napig nem adott en­ni neki, illetve adott vol­na, de nem vette észre: hiába szoptat, mikor nincs egy cseppnyi teje sem — veszi át a szót dr. Borszé­ki Erzsébet a gyermek- osztály megbízott főorvo­sa. — És egy másik páci­ensünk történetét is elme­sélném: van itt egy gyö­nyörű csecsemő, aki rü- hös. Hiába gyógyítom meg, mert miután hazakülde- ném, otthon újra fertőződ­ne. .. az anyja debil idió­ta. .. alig van fogalma a tisztálkodásról. Ezért in­kább más megoldást kere­sek. .. Ma már szerencsé­re kevesebb az elhagyott gyerek, mint régebben volt; 1971-ben egy egész kórter­met teljesen „megtöltöt­tek” velük. De még mos­tanában is akad belőlük éppen elég... s az ember­nek fáj a szíve értük. Tőcsér Julianna

Next

/
Oldalképek
Tartalom