Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-15 / 38. szám

Lázár György szerdán a főváros XIII. kerületébe látogatott. A képen a Miniszterta­nács elnöke és kísérete az IKARUS Karosszéria- és Járműgyárban. Khomeini rendteremtésre szólított íel A HAMBURG! PÉLDA Hány ember vesztette el állását az NSZK-ban az úgyne­vezett foglalkoztatási tilalom miatt — nehéz lenne' pontosan meghatározni. Tény, hogy a legapróbb gyanú is elegendő volt az elbocsátáshoz. Válogatás nélkül került utcára tiszt­viselő és vasutas, utcaseprő és sofőr. Az indok: a hatvanas években részt vett egy vietnami szolidaritási tüntetésen... kapcsolatot tart baloldali szemé­lyekkel ... tevékenyen bekapcsolódott a neutronfegyver be­tiltásáért küzdő mozgalomba... feltehetően kommunista be­állítottságú. A hírhedt foglalkoztatási tilalom ugyanis min­denekelőtt a baloldaliakat sújtja. Bár a tartományok bel­ügyminiszterei annak idején úgy döntöttek, hogy a „szélső­séges” elemekkel szemben alkalmazzák ezt a megkülönböz­tetést, valójában azonban alig-alig fordult elő, hogy például egy nyíltan náci beállítottságú állami alkalmazott ellen föl­léptek volna. Elbocsátottak azonban olyan fiatalt, akinek a szülei kon­centrációs táborban érték meg a harmadik birodalom bu­kását, s antifasiszta meggyőződésük révén a kommunista párt soraiban harcolnak az NSZK-ban. Ezrével gyarapítot­ták a munkanélküliek táborát olyan fiatal értelmiségiek, akik az 1968-as diákmozgalomban a radikálisokkal fűzték szorosra a kapcsolatukat. Furcsa módon a legritkább esetek közé tartozik, hogy a több tucat újnáci tömörülés, a külön­böző revansista szervezetek bármely tagjától megtagadták volna a közhivatalt, vagy emiatt állásából elmozdították volna. __ Hamburg most példát mutatott. A tartományi jogú kikö­tőváros polgármestere, Klose előterjesztésére a hamburgi szenátus elsőként hatálytalanította a rendelkezést. Ennek értelmében a jövőben nem veszik igénybe a szövetségi al­kotmányvédő hivatal, vagyis á politikai rendőrség segítsé­gét a közhivatalra — értsd: állami, városi állásba — pályá­zók múltjának tisztázására, s megszüntetik a haladó gon­dolkodású alkalmazottak utáni nyomozgatást. Kivételt ké­peznek a „kirívónak” minősülő esetek; tekintettel Hamburg baloldali szociáldemokrata frakcióhoz tartozó vezetőségére, valószínű, hogy ezt a minősítést csakugyan a jobboldali be­állítottságúak számára tartják fönn. A nyugatnémet közvéleményben várhatóan széles körű visszhangra talál a hamburgi szenátus döntése. A szociálde­mokrata párt baloldali frakciójának és az ország haladó közvéleményének több neves képviselője már korábban „szellemi boszorkányüldözésnek” minősítette a foglalkozta­tási tilalmat. Az ország jobboldali körei a politikai rendőr­ség védőbástyái mögül bizonyára rosszallásuknak adnak hangot. Mindez azonban nem változtat a hamburgi vezetés döntésének lényegén, amelyben — mint a szenátus hang­súlyozta — a nyugatnémet alkotmány betűjét és szellemét juttatták kifejezésre. Gyapay Dénes Izrael minőségi fegyvert kér Elhalasztották Bhutto kivégzését tónak. Közvélemény-kutatás Kínában Az UPI hírügynökség által idézett források szerint a ta­nácskozáson központi helyet foglalt el az iráni rendszer- változás, amelynek kapcsán az izraeli katonai vezetés nem győzte hangsúlyozni az ország stratégiai jelentőségének nö­vekedését. Ebben a szellem­ben Weizman amerikai kollé­gájának érkezésekor Izrael katonai partneri viszonyát ajánlotta fel az Egyesült Ál­lamoknak. előterjesztheti védelmi bead­ványát, amelyben a legfel­sőbb bíróság ítélethozatala során elkövetett műhibákra szándékozik rámutatni. Bhutto ügyvédje kijelentet­te: nem tartja valószínűnek, hogy a legfelsőbb bíróság megváltoztatja döntését, de reméli, hogy az ügy felül­vizsgálatával időt nyer, s ez­alatt Ziaul Hak tábornok a nemzetközi közvélemény nyo­mására megkegyelmez Bhut­Iránban a szerdára virradó éjjel több helyütt ismét fel­lángoltak a harcok. Az ideig­lenes kormány felhívása elle­nére kevesen adták le a hét végi forradalmi fordulat ide­jén zsákmányolt fegyvereket. Kedden este Teherán kü­lönböző negyedeiben ismét megszólaltak a fegyverek: megtámadtak egy rendőrőr­söt, egy másik összetűzésben pedig a rendfenntartó gárdis­ták összecsaptak azokkal a csoportokkal, amelyek Ba- zargan felhívása ellenére nem szolgáltatták be fegyvereiket. Szerdán Tabrizban, Irán északnyugati városában a fel­oszlatott titkosrendőrség ügy­nökei tűzharcot kezdtek a forradalmi erőkkel — közöl­te a teheráni rádió. A nemzethez intézett tele­víziós beszédében Khomeini leszögezte, hogy Irán még mindig súlyos válságot él át, s nyugalomra szólította fel a népet. „Súlyos bűnnek és árulásnak tekintjük a rombo­lást és a terrorakciókat, va­lamint a fegyverekkel való üzletelést”, mert a fegyverek „az iszlám ellenségeinek ke­zére juthatnak” — jelen­Üjabb fordulóponthoz érke­zett Banglades politikai élete: február 18-ára — több éve tartó rendkívüli állapot után — parlamenti választásokat hirdettek. Bár ez korántsem jelenti a polgári kormányzás­hoz való automatikus vissza­térést, mindenképp kedvező változásokra ad esélyt. A katonai uralom Mudzsi- bur Rahman 1975-ös meggyil­kolása óta áll fenn; az 1971- es véres polgárháborúban az ő. vezetésével vált független­né az addigi Kelet-Pakisztán. Az államalapító sejk elleni (igen heterogén) erőket ideig­lenesen tömörítő összeesküvés nyomában puccsok és ellen- puccsok sora következett. A hatalmat végül kézbe ragadó Ziaur Rahman tábornok (a névegyezés nem takar rokon­ságot) kemény kezű „rendcsi­nálása” átmenetileg háttérbe szorította ugyan a szélsőséges erőket, de az ország alapvető ingatagságán nem változta­tott: csupán az utóbbi 1—2 évben vagy egy tucat újabb puccskísérlet jelezte: teljesen még a fegyveres erőkben sem bízhat. Ez is hozzájárult ah­hoz, hogy az időközben dik- tátori hatalomra szert tett Ziaur Rahman a mostani vá­lasztásokkal igyekszik demok­tette. ki. Felszólította a la­kosságot, hogy segítse a kor­mányt a rend helyreállításá­ban. * A washingtoni külügymi­nisztérium szóvivője kedden közölte, hogy az Egyesült Ál­lamok kapcsolatban áll az iráni ideiglenes kormánnyal. A szóvivő, Hodding Carter szerint Teheránban „kedvező­en fogadták” Carter elnök hétfői nyilatkozatát,, amely­ben az államfő Washington együttműködéséről biztosítot­ta Iránt. Hodding Carter ki­jelentette, hogy a még Irán­ban tartózkodó amerikai ál­lampolgárok evakuálására nincs szükség, s hogy nem veszik igénybe az amerikaiak elszállítására készenlétbe he­lyezett repülőgépeket. Szerdán megtartották az iráni ideiglenes kormány el­ső ülését. A tanácskozáson ha­tározatot hoztak arról, hogy véget kell vetni a sztrájkok­nak és a gazdaság minden ágazatában meg kell kezdeni a munkát. A kormány szerdai határo­zata értelmében szombattól minden üzemben be kell in­ratikusabb és törvényesebb színt adni rendszerének. Má­sik késztető oka az a remény, hogy a polgári kormányzás felé kanyarodás fokozottabb segítségnyújtásra bírhatja a nyugati tőkésországokat. Kínzó elmaradottság A mostani választások nyu­godt lebonyolítása különösen fontos lenne, hiszen — jó idő­járás mellett — a politikai szélcsend is szükséges Bang­lades elmaradottság elleni küzdelméhez. A mindössze másfél magyarországnyi terü­leten 83 millió ember él, kité­ve az árvizek, szárazságok és járványok szinte évente bekö­vetkező csapásainak. Az ország egyes statisztikák szerint a világ hatodik legszegényebb állama. A lakosság fele az életfenntartáshoz szükséges minimális élelmiszerhez sem jut mindig hozzá, s az alul­tápláltság következtében a gyerekek negyedrésze ötéves kora előtt meghal. Ziaur Rahman néhány nagy reklámmal kísért kezdemé­nyezése — nagyszabású köz­munkaakciók, iparfejlesztés, nemzetközi segélyprogramok igénybevétele — e szegénység elleni harcot hirdeti, s első­dítani a termelést, ki kell nyitni az összes üzleteket, meg kell kezdeni a munkát a köz­hivatalokban és a tanítást az iskolákban. A közvetlenül a kormány alá re ideit sztrájk- bizottság lesz felelős azért, hogy a gazdaság összes ága­zataiban felvegyék a munkát. Khomeini ajatollah szerdai rádióbeszédében személyesen is felszólította az iráni népet a sztrájk beszüntetésére. Hangsúlyozta, hogy a munka- beszüntetések célja a sah tá­vozásának kikényszerítése, majd a Baktiar-kormány meg­döntése volt. Leszögezte, hogy az iráni nép bátor ellenállá­sa megbuktatta a diktatórikus monarchiát és a kolonializ- mus alapjai sorra romba dől­nek. * Az iráni ideiglenes kormány teljes támogatásáról biztosí­totta a palesztinai ellenállási mozgalmat és az arab népek harcát az Izrael által meg­szállt területek felszabadítá­sáért — jelentette ki Bejrút­ban a Palesztinai Felszabadí- tási Szervezet egyik tisztség- viselője. rendű cél a szüleíésszabályo- zás propagálása is. Komolyan törekednek a mezőgazdasági önellátásra, mégis általában jelentős ga- bofaabehozatalra szorul az or­szág. (Ha ugyanis kivételesen megfelelő az időjárás egy év­ben, akkor a tárolás megol­datlansága okozza a termé­nyek jó részének pusztulá­sát.) A tábornok más lépései ugyanakkor egyértelműen a tőkéseknek kedveznek, így számos államosított vállalatot juttattak ismét magánkézre. Egy radikális földreform ha­logatása is a társadalmi fe­szültséget növeli, hiszen a parasztságnak (a lakosság DO százaléka) majd fele egy talpalatnyi földdel sem ren­delkezik. Gondot okoz az is, hogy a világpiaci árak alakulása ked­vezőtlenül hat a viszonylag legfejlettebb jutatermesztés­re. Pedig a kulturális és egészségügyi fejlődés is csak az emberek életkörülményei­nek javításával oldható meg — a külső, sokszor feltételek­hez kötött segélyek még gyógyírnak sem elegendők. A választások tükrében A hatalomátvétel nem ma­radt következmény nélkül Banglades kül- és belpolitiká­jára. Sajnálatos módon meg­romlott az ország viszonya In­diával, ugyanakkor közele­dett Washingtonhoz és Kíná­hoz. A helyzet némileg javult azóta, hogy Indiában a Dzsa- nata-párt vette át a vezetést — igy például a farakkai, Magyar gyorssegély Kambodzsának Győri Sándor, az MTI tu­dósítója jelenti: Szerdán Phnom Penhbe ér­kezett a MALÉV különrepü­lőgépe, amely a magyar kor­mány gyorssegélyét hozta Kambodzsa népének. A több mint 11 tonnányi segélyszál­lítmányt — zömmel gyógy­szert és élelmiszert — a ma­gyar kormány képviseletében dr. Túri Ferenc nagykövet ad­ta át. A Pochentong repülőté­ren tartott bensőséges fogad­tatáson Túri Ferenc elmon­dotta, hogy hazánk e szállít­mánnyal lehetőségeihez mér­ten, szerény mértékben, de gyorsan kívánt hozzájárulni a normális létfeltételek megte­remtéséhez a baráti Kambod­zsában. Kambodzsai részről Nők Sakun gazdasági és népjóléti miniszter vette át a szállít­mányt. A kambodzsai poli­tikus őszinte köszönetét mon­dott kormányunk küldemé­nyéért, amely — mint hang­súlyozta — az első segélyszál­lítmány az európai szocialis­ta országokból. A magyar küldöttséget a nap folyamán fogadta Hun Sen külügyminiszter, aki a többi között kifejtette: Phnom Penh a legszélesebb, legbará­tibb kapcsolatokra törekszik a Magyar Népköztársasággal. A külügyminiszter egyben Heng Samrin, a kambodzsai népi forradalmi tanács elnöke ne­vében üdvözölte a magyar párt- és állami vezetést, a testvéri magyar népet. A magyar küldöttség láto­gatása a kambodzsai főváros megtekintésével fejeződött be. Siker Zsanán Szerdán, a zsanai gázkitö­rés megfékezéséért indult küzdelem 21. napján végre sikerült ráilleszteni a 200 atmoszféra nyomással ömlő gázkút csőfejére a kitörésgát- lót. A műveletre, gondos előkészítés után, tegnap 14.58 órakor került sor. A több mint négy tonna súlyú kitö­résgátló egyelőre csak „be­fogta” a cső száját. A besza­bályozását követően kerül majd sor daruk, csigarendsze­rek segítségével a rögzítésé­re, üzembe helyezésére. An­nak megtörténte után fejező­dik be a kitörésvédelmi bri­gádok munkája. egyezményben megállapodtak a Gangesz vizének mindkét ország számára létfontosságú problémát jelentő felhaszná­lásáról. A változások tökéletesen megfigyelhetők a választások tükrében is. Az erőviszonyok azt jelzik, hogy előtérbe ke­rült a régi, Pakisztánhoz hú­zó gárda, és egyre növek­szik a vallási alapon fellépő, az iszlám fontosságát hangsú­lyozó csoportok befolyása is. A haladó pártok helyzete vi­szont igen nehéz: Mudzsibur Rahman Avaml Ligáját Zia szétzúzta, a liberális rétegek nem számottevőek, a kommu­nista párt működését pedig hosszú idő után csak tavaly novemberben engedélyezték ismét. Az ellenzék eredmé­nyeit — számos politikai fo­goly szabadon bocsátása, a cenzúra eltörlése — az ma­gyarázza, hogy a tábornok igyekszik a bojkottjukat el­kerülni, s mindenkit bevonni a választásba. Ezt annál kony- nvebben teheti, mert a leg­főbb esélyes továbbra is az általa szervezett Bangladesi Népi Párt marad. Az ellenzék számára döntő hátrány szét- forgácsoltsága is: több tucat kisebb-nagyobb csoport indul. A végső tényező azonban az egész demokratizálódási fo- Ivamat „irányítottsága”: a ka­tonai vezetés aligha szándé­kozik valóban a háttérbe hú­zódni, s valószínűleg, ha egy váratlan választási eredmény miatt úgy érzik, hogy közbe kell Jépniük, akkor a közvet­len beavatkozástól sem fog­nak visszariad ni. Szegő Gábor Az amerikai hadügymi­niszter keddi megbeszélései­ről szóló nyugati jelentések az amerikai küldöttség némi meglepetéséről adtak hírt az izraeli fegyverkérelmek kap­csán. Amerikai illetékesek magyarázata szerint Izrael kisebb mennyiségű, de jobb minőségű fegyvert igényel, azzal az indokkal, hogy nem köt le erőket a déli (egyipto­mi) front. A pakisztáni legfelsőbb bíróság Zulfikar Ali Bhutto ügyvédjének kérése nyomán szerdán tíz nappal elhalasz­totta a volt pakisztáni mi­niszterelnök kivégzését. A halálos ítéletet akár már csütörtökön is végrehajthatták volna. A bíróság február 24-ére tűzte ki azt a tárgyalást, amely a halálos ítéletet meg­erősítő döntésének felülvizs­gálatával foglalkozik. Bhutto ügyvédje ezen a tárgyaláson A Tungsjan (Irányzat) cí­mű hongkongi folyóirat Kí­nában régóta feledésbe me­rült gyakorlatot elevenített fel, amikor közvélemény-kuta­tást folytatott Pekingben és Kantonban. A pekingi politi­kai körökhöz közel álló fo­lyóirat munkatársai kínai kádereket, munkásokat, pa­rasztokat, katonákat,' értelmi­ségieket, egyetemistákat és középiskolás diákokat kér­deztek meg arról, hogy mi a véleményük a Kínai Kommu­nista Párt és a kormány po­litikájáról, a törvényességről és a politikai és a kulturális színvonalról. A válaszokból fölöttébb ellentmondásos kép alakult ki. Miközben ugyanis minden megkérdezett kategória egy­értelműen marxista—leninis­tának minősítette a kínai párt vonalát és oolitikáját, hetven­hat százalék véleménye sze­rint a kínai lakosság számára nem biztosítják az ország al­kotmányában lefektetett jo­gok gyakorlását, s nyolcvan- nyolc százalék elégedetlen a kulturális színvonallal és le­hetőségekkel. A kínaiak csaknem negy­ven százaléka vélekedik úgy. hogy a politikai képzés nem szolgálja az emberek öntuda­tának emelését. Ebben a kérdésben negatív véleményt vallott a megkérdezett káde­rek, egyetemisták, középis­kolás diákök, tanárok és mű­vészek nagy többsége. Ami pedig a demokratizmus és a törvényesség fontos kérdését illeti, a kínai munkások het­venöt százaléka, a katonák több mint kilencven százalé­ka, a parasztok hatvan szá­zaléka, a káderek kilencven- két százaléka, az egyetemisták hetvenegy százaléka és a művészek több mint nyolc­vanöt százaléka vallja, hogy Kínában nem érvényesülnek az alkotmányos és a szabad­ságjogok. A megkérdezettek csak­nem kilencven százaléka vá­laszolt pozitívan arra a kér­désre, hogy alá kell-e vetni Mao Ce-tung tevékenységét és elméletét a gyakorlat el­lenőrző próbájának és ötven százalék jutott arra a követ­keztetésre, hogy a kulturális forradalom több kárt hozott Kína számára, mint hasz­not. A közvélemény-kutatás eredménye azt mutatja, hogy a jelenlegi vezetéssel és hely­zettel elégedetlenek többsé­ge a fiatalok és az értelmi­ségiek közül kerül ki Kíná­ban. (MTI). ü NÖGRAD - 1979. február 15., csütörtök BANGLADES „Irányított demokrácia” ? *

Next

/
Oldalképek
Tartalom