Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

Dóá^nk és „verebek 99 Rövid hírben adták tudtára minden érdekeltnek, hogy Dobogókőn elkészült a sípálya rendezése és hamarosan egy újabb sífelvonót vehetnek bir­tokukba e szép téli sportág szerelmesei. Dobogókőn a má­sodikat. Országos viszonylat­ban —, ha hihetünk a síszö­vetség adatainak —, a tizen­nyolcadikat. Hogy Magyarországon hány gyakorló híve van a síelésnek, erre nézve csak becslésekre vagyunk utalva. Tizenöt- és negyvenezer közöttire tehető a számuk. Két dolog azonban a pontos adattól függetlenül is biztos. Az egyik az, hogy még a minimális becslés szerint sem elhanyagolható létszám­ról van szó. A másik: a lét­szám vitathataianul növekvő irányzata! Egy igazi havas hét végén Saigon, Budapesten jó­formán nem lehet szabad sí­terepet találni, a Szabadság- hegy és környéke ilyenkor mindenre alkalmasabbnak lát­szik, mint „üdítő időtöltésre”. Nem sokkal jobb a helyzet ha­zánk legnépszerűbb téli sport­körzetében, a Mátrában sem, hiszen már az is kivételes szerencsének — s ritka bra­vúrnak — számít, ha valaki autójával fel tudja navigálni magát legalább Mátrafüredig. Összegezésképpen: a hobbi­síelők jelenlegi tábora egyér­telműen ki- és túlnőtte a ha­zai lehetőségeket, s az egész­séges időtöltés iránt megnöve­kedett érdeklődés (főként az erre irányuló propaganda) alakján meglepő, hogy ez a felismerés mennyire nem nyil­vánul meg a gyakorlati tet­tekben. Miért meglepő? Komoly erőfeszítések tör­ténnek annak érdekében, hogy megmozduljanak az elkényel- mesedett emberek. Óriási szel­lemi és nem kevés anyagi energiát igényelve szerveződ­nek a különféle tömegsport­akciók, ugyanakkor viszont a közfigyelemből kiesnek már aktív tízezrek. Ez valóban furcsa és érdemes is a miérten elgondolkozni. Az egyik lehetséges válasz, hogy aki szeret valamit csi­nálni, az mindig megkeresi és megtalálja a lehetőséget ked­venc időtöltése űzésére, tehát minek őrá figyelni és különö­sebben segíteni. A másik vá­lasz, hogy Magyarország sze­szélyes időjárása nem nyújt semmiféle garanciát arra, hogy az efféle befektetések megtérüljenek. Egyik sem jó válasz. Az el­ső azért nem, mert nem szá­mol kellően a példa erejével. A másik pedig nem támaszko­dik reális adatokra, a felületes ítélkezők belekapaszkodnak egy-egy kivételesen enyhe tél tényébe, s még csak arra sem hajlandók, hogy végigbön­gésszenek évtizedes statisztikai átlagokat. Magyarországon nincs „eléggé t§l” a téli spor­tokhoz? Ha a versenysport követelményei felől nézzük a dolgot, van benne igazság. Ha azonban a hobbisíelők, az egészséges szabadidő-kihasz­nálás felől, akkor semmikép­pen. Viszont: éppen efelől nézve lehet azt elmondani, hogy nem is földre teperően nagy anyagi erőfeszítésekkel milyen kedvező irányban le­hetne módosítani a természeti lehetőségeket. Ha például lenne egy egy­szerű hóágyúnk, az emlékeze­Labdarúgás Öregfiúk idei programja Az STC öregfiúk labdarúgói eredai* nyes évet zártak. Mint is­meretes, az olasz AC Milan ellen Salgótarjánban 3—1-re győztek, Aiaposáa JElbezflte az STC Kedden elkezdte az alapo­zást Salgótarjánban az STC NB I-es labdarúgócsapata. A 20—22 fős keret egyik fele orvosi vizsgálaton vett részt, a másik csoport futógyakor­latokat végzett. Az alapozást dr. Lakat Károly vezető edző irányítja, akit az a megtisz­teltetés ért, hogy az MLSZ elnöksége megbízta az olim­piai válogatott felkészítésével is. Hamarosan két mérkőzést játszik a csapat. Mégpedig az NB-s kupa kerétében ja­nuár 13-án az Eger SE-t fo­gadják és január 16-án egy elmaradt mérkőzés lejátszásá­ra az Ózdi Kohász otthonába látotgatnak. és a visszavágón 4—4 arányú dön­tetlent harcoltak ki. Novemberben a magyar válogatott öregfiúkat fogadták a városi sportcsarnok­ban és 8—6 arányban nyertek, -viilialik Ferenc technikai vezető már vázolta az idei terveket is. Az első mérkőzés január 27-én lesz Salgótarjánban a csehszlovák vámosok válogatottja ellen. Feb­ruár 9—11. között Kassán szere­pelnek a második nemzetközi te­remtornán, ahol kupagyőztesek, mert az elsőt az STC nyerte a Tátrán Presov előtt. Február vé­gére a városi sportcsarnokba a jugoszláv Pancevo csapatát, majd az osztrák Neuíel együttesét hív­ták meg. Tárgyalnak a Femina női labdarúgócsapatával, akik a város női válogatottjával játsza­nának. Ezzel érne véget a te­remfociidény. Április végén nagypályán fo­gadják a magyar öregfiúk válo­gatottat. Júliusban Salgótarján­ban szeretnék vendégül látni az NSZK-beli Mönchengladbach, vagy a spanyol Barcelona együttesét. Üjság még, hogy Szojka Ferenc a 27-szeres válogatott műtéten esett át, de februárban már az öreg- fiúk rendelkezésére áll. tes december eleji hideg na­pokban akár kétméteres ha­vat is lehetett volna felvinni a jánoshegyi pályákra, ahol aztán még hetek múlva is sí­elhettek volna az emberek. Egy hóágyú ára — átszámítva az osztrák schillinget: — mint­egy kétszázezer forint. És most legyünk anyagiasak: mondjuk ezek mellett a hó­ágyúval „téliesített” pályák mellett síliftek működnek, s uram bocsá, használatukért elkérnének néhány forintot... Hány nap alatt térülne meg a befektetés? Igaz, valutáról van szó, de még akkor is . . . A sportág hívei előszeretet­tel emlegetik, hogy a sísport, a téli testedzés üzletnek sem rossz, s erre jó példákat tud­nak felhozni a szomszédos or­szágokból. Valóban, a gondo­zott pályák, a megfelelő turis­talétesítmények, a sífelvonók pénzbe kerülnek ugyan, de — hoznak is pénzt! Ha csehszlo­vák szomszédainknak megéri, hogy műanyaggal borított pá­lyáikat —, amelyeknek egy négyzetmétere százötven ko­ronába kerül — óránként negyven koronáért használják a havat kivárni nem tudók, hogy síliftet állítsanak szinte minden alkalmas lejtő mellé, érthetetlen, hogy nekünk mi­ért nem éri meg. Hazánkban mindössze tizen­nyolc kiépített sípálya van, de közöttük nem egy olyan, amelyhez harminc éve hozzá sem nyúltak. Ezek ma már olyan rossz állapotúak, hogy csak harminc-negyven cen­ti hóvastagsággal hasz­nálhatók, s még így is évente százezer forintnyi értékeket tesznek tönkre az alattomosan megbúvó kövek... Hosszú lenne a sor, ha min­den panaszt fel kívánnánk je­gyezni. Igaz, ha a tíz év előt­ti helyzethez hasonlítjuk a mostanit, lehet bizonyos vál­tozásokról beszélni, de ezek is inkább még csak tervek, el­képzelések és nem a valóság. A valóság csupán az igény, a több tízezer síkedvelő.' „A” síző, aki egyre bosszúsabban járja hegyeinket, s aki ha csak teheti inkább átrándul a szomszédba, ahol kap is vala­mit a pénzéért. Ha nincs hó, akkor műanyag pályát, ha nincs hó, de van hideg, ak­kor hóágyút, s ha van hó, ak­kor sífelvonót, szállást, megfe­lelő ellátást. És bizonyára fe­jét ingatva olvassa az egyre szaporodó propagandaírásokat, felhívásokat, amelyek arra buzdítják hazánk polgárait, hogy mozduljanak végre meg. Hiszen ő és ők, néhány tízez­ren, már megmozdultak! De, hogy a lendületük meg­maradhasson, kellene néhány apróság. Elfogadható áron léc a lábukra, gondozott lejtők, melléjük csúszóliftek, esetleg egy-egy hely, ahol forró teát ihatnak, s persze mindenek­előtt — hó. Igazság szerint ma már ez utóbbihoz sem kell az égiekre várni. Kocsis L. Mihály A Forma—I kulisszái mögött A gumiabroncsgyártók diktálnak A közelmúltban a Magyar Televízió is közvetítette a és 175 km-es óraátlagnak 1» Forma—I. egyik versenyét. Az alábbi írás némi betekintést jól megfelel. A befogadó né­enged az autós profisport üzleti hátterébe. zőszám: 150 000, ebből 100 000 ülőhely. A költségek, Bonn szerint- több mint 100 millió márkát tesznek ki, amelyet a szövetség és a tartomány megfelezve ad össze. Ez idáig a versenyhivatal _nőkének érdekképviselete, t ársaság bonyolítja le. Telep- amely nem más, mint a helye Genf. Mögötte mister Bemie Ecclestone által veze- Ecclestone és az autóverseny- tett „Formula One Const- maffia kemény magja. ructors Association”, egyér­Ezek közül hárman mindig telműen még nem adta bele­Amikor július utolsó va­sárnapján meglebegtették a startzászlót, a nagy német autóverseny rint — 301 660 márka tiszta hasznot vágott zsebre. Ecclestone helyett a hochen­, győztesének sze- heimi üzletet egy bizonyos mélye már régen el volt dönt- titokzatos „Quira Investment” főnökénél^ ve: nem Niki Laudának és • - - ” ........... - • IonoKeneK n em is Mario Andrettinek hívták. Hockenheimben a tu­lajdonképpeni győztes Bern­hard Ecclestone, a 47 éves londoni használtautó-keres- együtt repüinek egy magán egyezését abba, hogy a „Nagy „tökösben”: Max Mosley, Díjat” az újjáépítés után is­Ecclestone bizalmasa, Teddy mét ezen a pályán bonyolit- Mayer, a „McLaren versenyis- sák le. tálló” tulajdonosa, és Don Nichols, aki a „Shadow” ver­senyautók tulajdonosa. A trió tagjai hivatásuk alapján is kiegészítik egymást: Mosley, akit „ezüstnyelvűnek” titulál- lés címén, mint a FOCA vé­nák, ügyvédi gyakorlatot foly- zetője évi 350 000 márka ho- tat> Mayer adójogból dokto- noráriumot kap. A Parama- rált, Nichols kimustrált CIA- lat olasz tejipari konszern a ügynök. Brabham-versenykocsikon le­vő reklámokért csekély 6 mil­lió márkát fizet. A verseny- pálya mellett Bemie minden- A brit úriember Mainzban nel kereskedik, ami biztosnak a tartományi kormány előtt és jövedelmezőnek látszik: Lotusisr — olvan erősek mint így er6sködöU: -.Tisztán az használt autókkal, régiségek­_ , __’c, /a,,„„„ím. AvD ügyvezetőjén, Linden kel... Így aztán sok minden m úlik, hogy a versenyeket a szépet megengedhet magá- jövőben is Hochenheiinben, nak. Egy valódi angol kas­vagy az új Nürburg ringen télyt, Londonon túl egy ma­kedő. 100 000 néző, a és a mecénások, akik az au­tóversenyt reklámköltségve­tésükből támogatják —, vala­mennyien Ecclestone zsebébe tömik a pénzt. A német autó­klub (AvD) urai, akik eddig a nagy vérseny rendezői és haszonélvezői voltak, kényte­lenek jó képet vágni. Ecclestone éppen ezért tud üzletekbe még a FOCA-val is. (Formula One Constructors Association). Ez a neve annak a szervezet­nek, amelybe a Forma—I. konstruktőrei tömörültek. A Grand .Prix „versenyistállók” tulajdonosai, a Ferraritől a Lotusig — a maffia. S a főnökök főnöke Bernhard Ecclestone, a Brab­ham tulajdonosa, akinek rend­,. .ITT NEM SZOKÁS SZÄJALNI Ecclestone költségmegtéi'í­LAUDA BOJKOTTJA módszere! akár az autóklu- tartiák”- Végül azonban nem gas házra épített tetőlakást, Linden úr döntötte el a ver- amelyben egykor Frank Si­bokról van szó, akár más versenyrésztvevőkről; s mint a Stem Magazin írja, ennek mindig sikere van: vagy fi­seny helyét, hanem Niki Lau- natra lakott, da, a világbajnok. Súlyos Az ötvenes években Bemie balesete után ugyanis a Nür- maga is próbálkozott autóver- zetsz egymillió startpénzt, *“* rifng bojkottálására szó- senyzóssel hamarosan rájött vagy otS maradunk. Á 12** IIÄÄ S zsákmányt aztán egy titkos arány alapján megosztják a versenyrendezők között. Amikor Bernhard Eccles­tone, akit egyszerűen Bernie-nek szólítanak, az AvD-vel is ilyen módszerek­kel kezdett tárgyalni, először „zsarolást” emlegettek, azu követelte annak átépítését, ha másokat versenyeztet. Me- A nyugatnémet képviselő- nedzsere lett a későbben ha- ház költségvetési bizottsága lálos végű balesetet szenve- a nyári szünet után dönt . az dett Jochen Rindt világbaj­CSak éppoly drága, mint kockáza- no-knak. Az osztrák verseny- tos beruházás ügyében: egy ^őnek az imponált, hogy új versenyszakasz építéséről -Bemie keresztülmegy egy a nürburgi körpályán. Miu- autóparkolón, s fejben egy- tán Niki Lauda, a Forma—I- bpl kiszámítja, mennyi az au- tán a tiszteletreméltó testű- 05 világbajnok 1977. tava- tók összértéke”, let megegyezett vele. Bemie 52011 a biztonsági intézkedé- 1971-ben a fejszámoló meg­sek hiányossága miatt boj- vásárolta egy ausztráliaitól a kottálta a versenyt, a nagy- Forma—I-es Brabhamot. elvesztet- Jack Brabham egykori tu­te vonzó rendezvényét, a lajdonán 1978-ig annyit ke- .,Németország Nagy Diját”, resett, hogy meg tudta sze- iíyesmiben Csak e§y úí szakasz tudná rezni magának Niki Lauda a klub- újból visszahódítani a Grand világbajnokot. lemondott az egymilliós start­pénzről, helyette megvette az egész német Grand Prix-t múltigazi Jutám Az autóklub kapott mindezért 100 000 márkát, ezenkívül — mivel Bernie az mindig nagylelkű beli urak szervezői tevékeny- Prix-t, eryelnek a szövet- Különben itt nem szokás ségükért költségeket számít- , és a raina-pfalz-1 tar- szájalni. Az AvD egyik szó­hatnak fel. A frankfurti urak tomany politikusai. A verse- vivője szerint: „Nincs még egy nagyon szép mondatot ta- pyek a vidék szamara évente egy sportág, ahol a verseny- láltak az egyoldalú üzlet ma- 10°. milho marsa bevetelt biz- zőknek olyan mértékben kel­eladtuk Eccles- tositottak. lene befogni a szájukat, mint A legújabb tervek szerint ebben”. Amikor az úgyneve- most egy 6,75 km hosszú, zett abroncsdiktatumról tet- zat? Tavaly az AvD megfi- kacskaringós kört kell beik- tek fel kérdésekét Jochen gyarázatául: tone-nak a kockázatot. De hol van ebben a kocká zette Ecelestonnak az egymil­liós startpénzt, s ennek elle­nére — saját bevallása sze­i Értesítés Megnyílt Balassagyarmaton az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda fiókja. 1979. évben a következő szolgáltatásokat tudjuk nyúj­tani: Belföld: utaztatás, rendezvény, üdültetés, szállás, étkezés, közlekedési eszköz — értékesítés. Fakultatív idegenve­zető, belföldi csoport­kísérő rendezvények­re — koncertekre — színházakba, belépő­jegyek beszerzése, közlekedési jegyek, vasúti nem* zetközi jegyek, helyjegyek, hálókocsi-, repülőjegy biztosí­tása. Külföld: társasutazások, szak­mai utak, nyelvtanfolyamok, brigádoknak különvonat indí­tása. ' Egyéni kiutazási ajánlataink: NDK, Csehszlovákia. Románia, Bulgária, Jugoszlávia. Jelentkezési korhatár: 35 év. Bővebb felvilágosítást ad fió­kunk Balassagyarmaton. Rá­kóczi út 61. Telefon: 385. Sportegyesületeink igen fon­tos szerepet töltenek be a ne­velésben. Sajátos eszközeikkel, módszereikkel, rendezvényeik­kel hozzájárulnak az egészsé­ges életmód kialakításához, a fiatalok fizikai állóképességé­nek növeléséhez, személyisé­gük fejlesztéséhez. A testi ne­velés mellett jelentős felada­tot vállalnak a közösségi ne­velésből. Különböző tevékeny­ségükkel kiegészítik a neve­lés valamennyi ágazatát. Egye­sületeinkben a nevelés a min­dennapi munka gyakorlatává kell hogy váljon. Ezt a min­dennapi tevékenységet egészíti ki a versenysport szempontjá­ból eseménytelenebb téli hó­napokban szervezett különbö­ző rendezvények. Domszky Györggyel a balassagyarmati járás sportfelügyelőjével ezek­ről a rendezvényekről beszél­gettünk. — Azt szokták mondani, hogy az alsóbb sorokban csak akkor követelhetünk fegyel­met, rendet, ha a felsőbb irá­nyításban is rend van. Ebből a gondolatból kiindulva ki­emelt feladatként kezeljük a szakszövetségekben folyó ne­velési munkát. Az ott tevé­kenykedő aktívák ■ mindenna­pi munkáját kívánjuk segíte­ni azzal, hogy tájékoztatjuk őket a testneveléssel, spqrt­Nevelégről a balassagyarmati járásban Sportkörre „rabolt” feladatok tál kapcsolatban párt- és állami intézkedésekről, pedagógiai, módszertani se­gítséget adni ezeknek az em­bereknek. Három előadásból megjelent járási döntőjét. Szorgalmazzuk határozatról, a különböző helyi jellegű ren­szurkolói ankétok szervezésé­vel kell a nézőket a sport ügyének megnyerni. Máshol sokan külső szemlélői, esetleg rosszindulatú kritikusai az egyesületnek. Ezek az embe­rek nem ismerik igazán a sportkör belső életét. Annak megismertetésével közelebb kell őket hozni az egyesület­hez, el kell érni, hogy a min­dennapi munkából részt vál­Szeretnénk dezvények megtartását. Figye- laljanak. A passzív szemlélők­lemmel kísérjük és szakmai­lag segítjük az „Edzett ifjú­ságért’' mozgalmat. Terveink áNó sportakadémiai tanfolya- között szerepel, hogy az álta­mot szervezünk a járási szak- szövetségek, bizottságok tag­jai, valamint az elnökei részére. lános iskolások részére sport­témájú rajzpályázatot hirde- egyesületek tünk. A legjobb alkotásokból kiállítást rendezünk. — A szövetség tagjainak munkáját megkönnyítő; mi­nőségileg árnyaltabb, hatéko­nyabb Irányítást elősegítő elő­adások megtartásán túl, mi­lyen konkrét feladatot tűzött ki a sportfelügyelőség? — A tanácsköztársaság 60. évfordulója tiszteletére em­lékversenyeket rendezünk. Fi­gyelemmel kísérjük a „kivá­ló szakosztály” mozgalomba benevezett kollektívák mun­káját. Értékeljük a sportsze- rűségi versenyt, a társadalmi munkavégzést. Megrendezzük a „Ki — mit tud a sportmoz­galomról” szellemi vetélkedő — A sportegyesületek mi­lyen rendezvényekkel és mi­lyen tevékenységi formákkal segítik a nevelési feladatok megvalósítását? — A nevelés hatékonysága attól függ, hogy mennyire is­merjük a ránk bízott közösség neveltségi szintjét. Mennyire érezzük a problémákat, ho­gyan és miben akarunk előbb­re lépni. Ezért felhívtuk egye­sületeink figyelmét, hogy a téli nevelési programjukban a sportkörre szabott feladato­kat, célokat határozzanak meg. Gondolok itt arra, hogy ahnt baj van a közönséggel, ott tatni a délt kanyarulatba, Mass főnökének, így felelt: amely hatszorosan kombinál- „Csak aztán ne idézzenek _j h ató a régi versenypályákkal mert akkor semmiféle abron- i csőt nem kapok többé”. Mi is megy végbe tulajdon­képpen? Miután ezen évad­tól kezdve a francia abroncs­gigász, a Michelin kizárólag csak a Ferrari és a Renault versenykocsikat „talpalja”, a konkurrens Goodyear féltet­te nagy reklámerővel bíró versenyzőit és győzelmeiket. Az amerikai konszern, amely ezt megelőzően bármely ver­senyző csoportot ellátott gu­miabronccsal, ma már csak a megítélése szerint nyolc leg­gyorsabb versenyzőt szolgál­ja ki „puha”' különlegessé­geinek óriási választékából. Az elitre ilyen erővel kon­centráló Goodyear reméli, hogy ily módon ki tudja vé­deni a Michelin támadását. A többi pilóta kénytelen meg­elégedni kopott, régi, „ke­mény” abroncsokkal. A „pu­ha” abroncsoknak nagy a ta­padási értéke, így velük jobb időt lehet futni, viszont a ke­mény ■ abroncsok egyes sza­kaszokon úgyszólván haszna­vehetetlenek. így tulajdonképpen a gumi­abroncsgyártók diktálják, hogy ki győzhet, ki nem. Egyes versenyzők már annak is örülhetnek, ha Andretti hátsó kerekével és Fittipaldi elülső kerekével karikázhat- nak. (-sb-) bői így aktív segítők lesznek Ahol szükséges, ott a szakosz­tályi életét kell megerősíteni. Felhívtuk az egyesületek fi­gyelmét, hogy széles körben: ankétokon, közgyűlésen, szak­osztályi értekezleteken ismer­tessék á testnevelés és sport- mozgalom célkitűzését, a fon­tosabb határozatokat. A tag­ság ismerje meg az egyesület alapszabályát. Sportköreink megrendezik a „Ki tud többet a sportról” szellemi vetélkedő házi döntőjét, összegezve el­mondhatom, hogy kibővített elnökségi ülések, szakosztályi értekezletek. klubfoglalkozá­sok, ankétok, sporttalálkozók, sportestek, vetélkedők, film­vetítések szerepelnek egyesü­leteink téli nevelési program­jában. Sz. f. NÓGílÁD = 1979. január 3., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom